Magyar Rendőr, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-52. szám)
1980-12-13 / 50. szám
Ulicska Ottó autószerelő kisiparos nem azok közé a mesterek közé tartozik, akik olajosan bujkálnak a javítandó autók alatt, ő fehér ingben és lakkcipőben osztogatta utasításait a segédeknek, és szervezte törvényesnek éppen nem mondható tevékenységét. 1969 óta folytat ipart a III. kerület, Szentendrei úton levő műhelyében. 1975-ig valóban olyan munkákat végzett, amelyekre kisipari engedélye szól, de ettől kezdve egy másik, még jövedelmezőbb üzletbe kezdett. Használt gépkocsikat vett és adott el 1980 februárjáig, amikor is fény derült üzelmeire. Az ötletet a véletlen adta. Egy ügyfél, akinek a kocsiját javította, megkérdezte tőle, hogy megjavított gépkocsiját nem tudná-e eladni. Neki, a tulajdonosnak erre nincs ideje, különben is itt sok ember megfordul, biztosan akad köztük, aki használt gépkocsit vásárolna. Ulicska nem kérette magát sokáig. Készítettek egy úgynevezett biankó adásvéte l KAPZSISÁGÁNAK LETT AZ ÁLDOZATA is szerződést, az eladót érintő részt azonnal kitöltötték, majd amikor vevő jelentkezett a gépkocsira, az ő adatait is beírták. Ulicska a vevőtől átvett pénzt az eladónak továbbította, ha nem is teljes egészében, a közvetítés díját ugyanis javítás címén levonta az árból. Amikor Farkas Pál törzsőrmester, a III. kerületi Rendőrkapitányság vizsgálati osztályának beosztottja megkapta az ügyet, rögtön látta, hogy nem lesz könnyű dolga. Feltevése beigazolódott, Ulicska csak azt volt hajlandó elismerni, amit az ügy vizsgálója bizonyított. Kezdetben pedig nem sok ilyen adata volt. Munkáját azzal kezdte, hogy az Ulicskánál megfordult gépkocsik rendszámát kigyűjtötte a nyilvántartóból, és felkereste régi, illetve új tulajdonosaikat. Ez a kitartó munka eredménnyel járt. A vizsgáló arra volt kíváncsi, hogy milyen állaptban kerültek ezek a gépkocsik a kisiparosihoz, és mit kellett rajtuk javítani. Erre azért volt szüksége, mert Ulicska azzal védekezett, hogy ő csak a javítási díjakat számolta fel az eladónak. Tevékenységét úgy tüntette fel, mint emberbaráti gesztust, állítván, hogy a közvetítésért egy fillért sem kapott. Ahogy gyűltek a bizonyítékok, Ulicska úgy vált egyre beszédesebbé, és azt is bevallotta, hogy a gépkocsikat eladás előtt műszaki vizsgára is felkészítette, le is vizsgáztatta, de hogy ezek a vizsgák hogyan történtek, arról sajnos utólag nem lehetett pontos képet nyerni. Az azonban tény, hogy nem egy ilyen levizsgáztatott kocsin új tulajdonosa rövid időn belül kénytelen volt több tízezer forintos nagyjavításokat végeztetni. Az idejében megtartott, gyors házkutatás is eredményt hozott, több tucat előre kitöltött szerződést találtak nála a nyomozók. Lefoglaltak nyolc olyan táblát is, amely az eladásra szánt gépkocsik tetején volt, és a vételárról tájékoztatta az érdeklődőket, öt éven keresztül a csillaghegyi posta előtt állította ki eladásra szánt gépkocsijait. 1979—80-ban 18 gépkocsi adásvételében működött közre, sajnos az előző években végzett ilyen irányú tevékenységét nem lehetett bizonyítani. A MERKUR-telepeken is sűrűn megjelent, ahol gépkocsikat vett és adott el. A család minden egyes tagja drága nyugati márkájú kocsival rendelkezett, ezeket a használtgépkocsi-piacon vásárolták. Az üzérkedő kapzsiságának lett az áldozata. Jó anyagi körülmények között élt akkor is, amikor még becsületesen dolgozott. A bíróság Ulicska Ottót egy év szabadságvesztésbüntetésre ítélte, a büntetés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette, ezen kívül jelentős értékben vagyonelkobzást rendelt el. A legérzékenyebben azonban az érinti Ulicskát, hogy az ügyész iparengedélyének bevonására tett indítványt. DR. TÓTH ISTVÁN NYILVÁNOSHÁZ PIROS LÁMPA NÉLKÜL Évekkel ezelőtt a Szabadság-híd pesti oldalán levő rakpart kamionok gyülekezőhelye volt. Főként törökök időztek itt, akik bőrfuvarban járták Európát. A rakparti Matróz csárda, valamint a közelben levő Gyöngyszem eszpresszó a sofőrök törzshelyévé vált. Megjelentek itt a bájaikat áruló lányok is, főként a súlyos kilókat hordozók, mert Allah fiai a mosett nőket kedvelik. Folyt az „ajándékok” csereberéje, az alkudozás ... Később megtiltották, hogy a kamionok a rakparton időzzenek. Új helyet jelöltek ki nekik a IX. kerületben. A török sofőrök azonban a továbbiakban is felkeresték a Matróz csárdát és a Gyöngyszem eszpresszót. A BRFK illetékesei nem tétlenkedtek, így a minap került pont egy hosszú nyomozás végére. Több mint féltucat lány és három titkos találkahely gazdája ellen indult eljárás. ÉKSZEREK A SZEKRÉNYBEN Az 58 éves Király Lajosné, a hírhedt Mami régi ismerős. Többször volt már büntetve deviza- és vámbűntett elkövetése, valamint üzletszerű kéjelgés elősegítése miatt. Szép családi háza van Rákospalotán, minden kényelemmel felszerelve. Három szoba, mellékhelyiségek, aztán a házhoz építve még egy szoba mellékhelyiséggel. Ketten lakják a férjével. A jelenleg eljárás alatt álló lányok rendszeresen a Mamihoz jártak partnereikkel. Korábban a szobahasználat tarifája 300—500 forint körül mozgott. Később a Mami arra hivatkozva, hogy minden megdrágult, felemelte az összeget, olykor nem szégyellt 800 forintot kérni a szobáért. Mondhatni, hogy kocsmát tartott fenn. Kapható volt nála mindenféle márkás ital a whiskytől a borig. Különféle cigarettákat is árult. Egy-egy kupica vagy pohár ital annyiba került nála, mintha első osztályú zenés helyen fogyasztottak volna a vendégek. Király Lajosné nem törődött vele, hogy lakhelye lényegében nyilvánosház lett, piros lámpa nélkül. Mérhetetlen kapzsisága a rakéta sebességével lépte át a józan ész határát. Nem lehet mondani, hogy nem volt tisztában a törvénnyel, hiszen már nemegyszer szembekerült vele. A török sofőrökkel külön üzleteket bonyolított le. Mindent átvett, aminek az ára számára elfogadható volt. A házkutatás során a szekrényekből pontosan 232 588 forint értékű ékszerek, aranytárgyak kerültek elő. Ezenkívül nagy mennyiségű készpénz. Mindez a férj szerény nyugdíjából? Szó sincs róla! A Mami két év alatt ennyit kaszírozott. Sőt, ennél is többet, hiszen nem mindent fektetett ékszerekbe, aranytárgyakba. Nem ült ölbe tett kézzel, amikor visszaesett a forgalma. Kapta magát és megjelent a Matróz csárdában és a Gyöngyvirág eszpreszszóban. Megkereste a lányokat, és figyelmükbe ajánlotta a Rákospalotára vezető utat. BEISMERÉS — TAGADÁS Újpalotán még két lakás volt, ahol a törökökkel foglalkozó lányok gyakran megfordultak. Kerekes Farkas Lászlóné olcsóbban mérte a szívességet, mint a Mami. Alkalmanként 300—350 forintot zsebelt be, kit hogyan tudott megvágni. Ott lakott bejelentetlenül a 20 éves Balázsi Miklósné, akit tavaly két évre kitiltottak a fővárosból, s ezenkívül héthónapos felfüggesztett büntetést kapott üzletszerű kéjelgés és devizabűntett elkövetése miatt. Ez nem zavarta Kerekes Farkas Lászlónét, sőt a fiatal nőt sem. A továbbiakban sem dolgozott, hiszen tudta, miből fog élni: folytatta, ahol abbahagyta, és vadászott a török sofőrökre. A harmadik szobáztató, Burány Béláné rugalmasabb volt. Ha csak egy-két órás beszélgetésre kellett szoba, 150—200 forintot kért érte. Egy egész éjszakáért pedig megelégedett 300—400 forinttal. Az eljárás során azzal védekezett, hogy tudomása szerint a lakására feljáró lányok partnereikkel „csak beszélgettek” a szobában. Szavai szerint ott semmi elítélendő nem történt. Hogy ez a „beszélgetés” pénzbe került? Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen! A prostituált életmódot folytató nők az eljárás során kivétel nélkül elismerték bűnös tevékenységüket. Elmondták, hogy alkalmanként 300—1500 forintot kaptak vagy ennek megfelelő ellenértékű valutát. Kiderült az is, hogy egyikük sem tett szert jelentősebb vagyonra, nem gazdagodtak meg. Reggeltől estig szórakozóhelyeken tartózkodtak, ittak, még a legközelebbi sarokra is taxival mentek. Ahogy jött a pénz, úgy el is folyt. Csak a haszonlesők jártak jól. A közvetítők. A szobáztatók. Király Lajosné most semmiről sem akar tudni. Makacs tagadásba burkolódzva megfosztja magát még a védekezés lehetőségétől is. Hiába mondta mind a tizenöt gyanúsított a szemébe, hogy igenis hozzá jártak, csak a fejét rázta. Hogy honnan és miből a töméntelen külföldi ékszer és aranytárgy? Magyarázza meg a rendőrség! Nos, erre készen áll a kézenfekvő és bizonyított magyarázat. AMI ELGONDOLKOZTATÓ Érdemes szót ejteni magukról a vétkesekről. Közhelynek hangzik, de való igaz, a könnyű pénzszerzés lehetősége és a léha életmód irányította őket a prostitúció útjára. Ami elgondolkoztató, hogy a tizenöt vétkesből mindössze három a visszaeső. A többi mind első bűntényes. A vallomásokból kiviláglik: akadt, aki csak egy bunda áráig akarta folytatni, más pedig albérletének téli tüzelőjét kívánta így megkeresni. A lényeg, hogy egyik vágyból sem lett semmi. Sem a bundából, sem a tüzelőből. Az ital és a nagyvonalú élet felemésztette a könnyen jött pénzt. A 35 éves Hornyai Gyuláné például elváltan élt Diósdon kétszobás komfortos lakásban. Taxival ingázott lakhelye és a Gyöngyszem eszpresszó között, ide hordta a török sofőröket. Neki nem kellett lakásra kiadni pénzt, ennek ellenére sem vitte sokra. A 20 éves Lakatos Balázsné volt a legrámenősebb, ha lehet a felsőfokot használni, mert lényegében mindegyikük az volt. Ő talán mégis kivétel. Üzletszerű kéjelgés bűntette miatt eljárást indítottak ellene, de szabadlábon maradt. És ő már másnap visszatért a Gyöngyszembe, folytatva tevékenységét, mintha mi sem történt volna. Az idézésre nem jelent meg, keresni kezdték. Közben férjét más bűncselekmény elkövetése miatt letartóztatták, Lakatosné látogatóba indult hozzá a BRFK vizsgálati osztályára. Az eligazítóban fogták el és tartóztatták le. Tonté Katalinnak október 4-re volt kitűzve az esküvője. A férjjelölt tudott menyasszonya tevékenységéről, hiszen a 28 éves nő nála lakott már hónapok óta bejelentetlenül. Katalin leendő párja tudtával folytatta tevékenységét, jövendőbelijének azt ígérte, hogy az esküvő napját követően „rendes” lesz, addig kiéli magát. Az esetet követően Tonté Katalint is letartóztatták, így az esküvővel várnia kell egy jó darabig. Tény, hogy a Matróz csárda és a Gyöngyszem eszpresszó megtisztult. Egyelőre! Mert a török kamionsofőrök nem maradnak el törzshelyükről, és feltehetően újabb lányok is akadnak. A jövőben csak a szigorú és folyamatos ellenőrzés akadályozhatja meg a hasonló eseteket. MATTYASOVSZKY JENŐ A gyanúsítottak kihallgatása (Fotó: Bartal Ferenc)