Magyar Sajtó, 1944 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1944-01-15 / 1. szám
VI. ÉVFOLYAM. BUDAPEST, 1944 JANUÁR 15. MEGJELENIK MINDEN HÓNAP 15-ÉN. AZ ORSZÁGOS MAGYAR SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL. BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÚT IOI SAJTÓKAMARA TAGJAI TAGDÍJ FEJÉBEN KAPJÁK. HÁZIKÖZPONTUNK TELEFONSZÁMA: *428—5511 NEM KAMARAI TAGOKNAK AZ ELŐFIZETÉSI DÍJ EGY HÓNAPRA 1.500. POSTATAKARÉKPÉNZTÁR! CSEKKSZÁMLÁNK SZÁMA: 11.230 AZ ÚJSÁGÍRÓKÉPZÉS KÉRDÉSEI írta: Dr. MIHELICS VID (Befejező közlemény.) Ilyenek elsősorban a német egyetemeken és műszaki, valamint kereskedelmi és gazdaságtudományi főiskolák mellett szervezett sajtótudományi intézetek, amelyek az illető egyetemen, vagy főiskolán működő, rendes, graduálási joggal bíró sajtótudományi tanszékhez kapcsolódnak. Már 1930-ban 16 egyetem, 2 műegyetem és 5 kereskedelmi főiskola rendelkezett Németországban sajtótudományi tanszékkel és intézettel. A legrégibb sajtótudományi intézet a heidelbergi, még 1895-ből, az első főhivatású tanszéket pedig 1924-ben a müncheni egyetem kapta. Legújabb a bécsi tudományegyetem sajtótudományi tanszéke és intézete, amelyet 1942- ben állítottak fel. Hasonló alapokon működik Olaszországban a perugiai egyetem fasiszta államtudományi karának sajtótudományi tagozata. A tanulmányok itt négy éven át tartanak. Újságírásra képesítő oklevelet azonban csak olyanok kaphatnak, akik a tanulmányok két utolsó évében legalább egy-egy trimeszteren át gyakorlatot végeztek a már említett római újságírófőiskolán. A sajtótudományi doktorátust ettől függetlenül megszerezhetik a hallgatók. Különösen a német sajtótudományi tanszékeknek és intézeteknek, mint előadásuk rendjéből is kitűnik, szaktudományos jellegük van. Nem lehet azonban kizárnunk őket a szorosan vett újságíróképzés köréből sem, mert a német Schrift- Zeiter-Gesetz jelentékenyen rövidebb újságírójelölti gyakorlati időt, mindössze fél évet kíván meg azoktól az újságíró jelöltektől, akik a sajtótudományi intézet előadásait az előírt óraszámban végighallgatták és az előadott tárgyakból sikeresen vizsgáztak. A bécsi intézet 1942 május 7-én történt megnyitásakor az intézet kinevezett igazgatója, Kurth, külön is hangoztatta, hogy az intézet alaposan képzett utánpótlást óhajt a német sajtó rendelkezésére bocsátani. A sajtótudomány egyetemi művelése egyébként más országokban is követésre talált. A párisi egyetem mellett 1937-ben, a berni egyetem mellett 1942-ben szerveztek sajtótudományi tanszéket és intézetet. Harmadik helyre azt a kérdést tettem, hogy az eddigi felfogás szerint mi az az ismeretkör, amelyre az újságíróképzésnek ki kell terjeszkednie. A választ a különböző típusú intézmények tananyagának áttekintése nyújtja. Ezt a tananyagot három csoportba oszthatjuk és pedig: 1. az általános műveltséget szolgáló tárgyak; 2. sajtótudományi ismeretek; 3. gyakorlati tudnivalók és ügyességek. Ami az általános műveltséghez szükséges tárgyakat illeti, valamennyi intézmény tanrendjében első helyen szerepel a politika és közjog, a történelem, a közgazdaságtan, az irodalom- és művészettörténet, továbbá a társadalompolitika. A sajtótudományi ismeretek nagyjában felölelik mindazokat a tárgyakat, amelyeket a német sajtótudományi intézetek oly módszeresen összefoglaltak. Ide tartoznak tehát: sajtótörténelem, a lapelőállítás menete, a külföldi sajtó áttekintése, az újságismeret, a folyóiratismeret, a sajtójog. A tananyag harmadik csoportjában már igen nagy eltéréseket találunk, attól függően, hogy milyen típusú intézménnyel állunk szemben. Az első típusba tartozó sajtófőiskolák természetesen a legbővebb oktatást nyújtják, többnyire teljes és rendszeres szerkesztőségi munkát végeztetnek hallgatóikkal. A newyorki Columbia egyetem sajtófőiskolája például saját napilapot, két hetilapot, egy havi folyóiratot, egy negyedévenként megjelenő folyóiratot és évkönyvet ad ki. A már újságírókkal foglalkozó intézmények inkább szerkesztéstant, hírszolgálati technikát nyújtanak, a tördelés módjaira és a műfajokhoz igazoló újságírói stílusra oktatják hallgatóikat. Idegen nyelvek tanulását és a gyorsírás elsajátítását mindegyik intézmény megkívánja. Jellemző, hogy még az angol sajtófőiskolákon is két modern nyelvből kell vizsgázniuk a hallgatóknak. Ezekben bátorkodtam taglalni az újságíróképzés három fő kérdésének alakulását. Beszámolóm természetesen nem igényelheti a teljességet, hiszen a már régóta tartó háború miatt külföldi lapok és könyvek nehezen jutnak hozzánk. A felrajzolt háttér azonban, úgy hiszem, elég éles ahhoz, hogy jobban megítélhessük az újságíróképzésnek azt a módját és menetet, amely hazánkban alakult ki. Hazánkban, mint ismeretes, már