Zádori János szerk.: Magyar Sion 1877. (Uj Magyar Sion 8. évfolyam)
I. Értekezések - Antonelli Jakab életrajza
ANTONELLI JAKAB, (1806. ápril 1. — 1876. november 6 ) Három nappal előbb, mint a Quirinálban nagy örömünnepélylyel ülték meg a palota elfoglalásának hatodik évfordulóját, a Vatikánban IX. Pius leghűbb barátja, tanácsadója, örömei és fájdalmainak, diadalai és megaláztatásainak mindvégig megosztója vált meg e földtől. Valamint IX. Piust,, VII. Piushoz, egy Antonellit Consalvi Herkuleshez, VII. Pius államtitkárához szokás hasonlítani. Mindkettő korának legnagyobb államférfia volt; mindkettő jó- és balsorsban rettenthetlen hűség és odaadással folyton oldala mellett állott uralkodójának, egy mindkét esetben hosszú és viszontag teljes pápaság alatt; mindkettőnek azon nehéz feladat jutott, hogy egy a forradalom által felforgatott államot teljesen újra szervezzen — Consalvi 1815-ben, Antonelli 1850 ben. — Egyben azonban különböznek: mig Consalvi, ki azt kérte a Gondviseléstől, hogy urát és jótevőjét ne élje túl, megtört testtel és lélekkel VII. Piust eltemette s neki emléket is állított ; addig Isten kifürkészhetlen utjai szerint a fájdalom emberének, IX. Piusnak föntartotta azon csapást is, hogy világi uralkodásának romjai közt azon oszlopot is lássa kidőlni, mely legnehezebb napjaiban sziklaszilárd támaszául szolgált. Fényes korona várhat azon fejedelemre, kire a jóságos Isten ennyi szenvedést bocsát ! .. .