Magyar Sion 1889. (Uj sorozat 3. évfolyam)
I. Értekezések. - «Ismeretlen Istennek.» Horváth Zoltántól.
jiT iiT or ^iTiiT jiT „ISMERETLEN ISTENNEK." Irta HORVÁTH ZOLTÄN. Már sz. Pál apostol idejében fönnállt az oltár Athénben ezen fölirattal és ez a fölirat bizonyára lehető legkényelmesebb volt. Nem kellett vizsgálódni, hanem minden bálványnak gyertyát gyújtani és még azonfölül az «Ismeretlen Istennek» is, — majd csak eltalálja az ember a sok ismerős és ismeretlen közül az igazit ! Igy tovább nem is kell vele törődni s nem kell kutatni, mit kiván tőlünk, hiszen ismeretlen. De föllépett sz. Pál apostol és épen ezen «Ismeretlen Istenről» beszélt az athéni népnek, ki «nincs messze egyikünktől sem, mert Benne élünk, mozgunk és vagyunk.» Az athéniek «Ismeretlen Istenét» hirdetik napjaink rationalistái is, csakhogy nem tartják szükségesnek számára az oltárt sem, mert hiszen annyira el van burkolva ismeretlen fenségébe, hogy méltatlan volna hozzá kezeinek csekély alkotmányára letekinteni. Amit Jézus Krisztus apostola mondhatott a pogány görögöknek az «Ismeretlen Istenről» ugyanazon Isten kijelentései nyomán, — ama kijelentett tant röviden elővehetjük és napjaink új pogányai számára (akik Isten létét elismerik) kimutathatjuk, hogy a kinyilatkoztatott Isten is «Ismeretlen Isten,» tehát a ker. hit arról beszél, akit ők keresnek, pedig nincs messze tőlük. A kinyilatkoztatás hittitkai Istenről oly mélyek és oly magasak, hogy el vannak rejtve az emberi fölfogás és megértés elöl, hogy valamint emberi elme nem találhatta volna ki azokat, úgy meg sem értheti, miután nincsenek azon titkok megértésére fogalmai. A mi pogányaink, a rationalisták azon indokból veszik elő az «Ismeretlen Istent,» mivel igy illik Isten méltóságához, hogy ismeretlen, fölfoghatatlan legyen; mutassuk meg tehát nekik, hogy a keresztény kinyilatkoztatás szerint