Magyar Statisztikai Évkönyv, 1896 (4. Új folyam, Budapest, 1897)
ELŐSZÓ. Midőn a »Magyar Statisztikai Évkönyv« új kiadásának negyedik évfolyamát ezennel a szakkörök és a nagy közönség rendelkezésére bocsátom, elégtétellel utalhatok arra az eredményre, hogy a jelen évfolyam — egyes kisebb részletek kivételével — immár összes fejezeteiben az 1896-ik évre vonatkozó adatokat is tartalmazza. Sikerült tehát oda fejleszteni a művet, hogy az a korábbi évekre vonatkozó gazdag áttekintés mellett ugyanazon év adatait is felölelje, amelyet czímében visel s megvalósítottnak mondható azon a közvetlen gyakorlati érdek szempontjából oly fontos kívánalom, hogy a mű az adatok közlésében a közvetlenül előző év adatainak közléséig legyen előbbre vive. A jövőre nézve e czél mindenesetre biztosítva van, amennyiben az Évkönyv ezentúl rendszeresen az őszi hónapokban fog megjelenni a közvetlenül előző év adatait is felölelő tartalommal. Nem csekély eredmény ez a nehézségekkel szemben, amelyek e feladat megoldásának útjában álltak. Legyen elég e részben azt a körülményt emelnem ki, hogy e czélból ismételten — így a jelen évfolyamnál is — két-két újabb év adatait kellett közrebocsátani, kétszeres munkaanyaggal kellett tehát megküzdeni. De nem csekély eredmény ez a külföldi hasonló nemű művekkel összehasonlítva. A »Magyar Statisztikai Évkönyv« a közlés gyorsasága tekintetében ma már a legtöbb külföldi évkönyvet elérte, sőt túlszárnyalta, a legközelebbi jövőben pedig a leggyorsabb megjelenésű enemi művekhez fog sorakozni. Örömmel utalhatok e mellett ez alkalommal is az Évkönyv újabb tartalmi gyarapodására. Számos fejezete jelentékenyen bővült és gazdagodott, újabb nagyérdekű anyagot nyújtva az érdeklődő közönségnek , igy a népmozgalomról szóló fejezetben újon kerül közlésre az állami anyakönyvezéssel kapcsolatban életbe léptetett új részletes adatgyűjtés számos érdekes eredménye, nevezetesen a házasatoknak, a szülötteknek és az elhaltaknak nemze a*