Magyar Statisztikai Évkönyv, 1923, 1924, 1925 (31-33. Új folyam, Budapest, 1927)
ELŐSZÓ. A Magyar Statisztikai Évkönyv mostani XXXI., XXXII. és XXXIII. évfolyama is összevontan közli három év: 1923, 1924 és 1925 adatait. Az »Ipar és kereskedelem«, valamint a »Pénz és hitel« fejezeteknek a hivatal adatgyűjtésén alapuló táblázatai és szórványosan néhány kisebb jelentőségű adatközlés a feldolgozás átmeneti jellegű technikai nehézségei miatt az 1924. évi adatokkal zárul. Emeli az Évkönyv belső értékét és használhatóságát tartalmának számottevő bővülése. Az előző évfolyamból a kényszerűség folytán elhagyott sok táblázatot sikerült ezúttal pótolni vagy kiegészíteni. Igen értékes új táblázatokat közölnek a »Szociális viszonyok«, a »Közlekedés« s a »Pénz és hitel« című fejezetek, s lényegesen bővültek az állami alkalmazottakról s az állami nyugdíjasokról szóló táblázatok is. Az 1923. évi XXXV. törvénycikk némely törvényhatóság ideiglenes közigazgatási egyesítését rendelte el. Ott azonban, ahol az anyag feldolgozása ezt lehetővé tette, — a múlttal való összehasonlíthatás érdekében — Évkönyvünkben megmaradt a régi vármegyei részletezés, amelyből minden nehézség nélkül összeállítható a törvényhatóságoknak ideiglenes egyesítése szerint való csoportosítás. Mindkét alaktól eltér az »Őstermelés« fejezetben a törvényhatóságoknak gazdasági vidékek szerint való közlése, amely a mezőgazdasági termelésről — különösen az ország mai megcsonkított állapotában — áttekinthetőbb képet ad. A pénzben kifejezett adatoknak aranykorona értékre való átszámítása a »Pénz és hitel« fejezetben közölt kulcs alapján történt. Budapest, 1927. június hónapjában. Dr. Kovács Alajos helyettes államtitkár, a m. kir. központi Statisztikai Hivatal igazgatója.