Magyar Salon, 6. kötet (4. évfolyam, 1886-1887/1)
Falk Miksa. A KIRÁLYNÉRÓL. Irta Falk Miksa. (Utánnyomás tilos.) MBÁR AZ UTOLSÓ NEGYEDFÉL ÉVTIZED allatt többé- kevésbbé közelről ismertem legnagyobb részét azoknak, a kik monarchiánk politikájában kiváló szerepet játszottak, s az ezen idő alatt előfordult történelmi események keletkezésére s fejlődésére nézve némely fontos és érdekes részleteket tudok, amelyek szélesebb körökben aligha ismeretesek, mégis mindenkor nagyon óvatos voltam a jegyezgetésben. Nem bízom a papírban, mely olyan mint a hittelen nő, midőn azt gondoljuk, hogy legjobban őrizzük, egyszerre csak azon vesszük észre magunkat, hogy eltűnt és — elárult. Hiszen minden elővigyázatom daczára megtörtént, hogy 1860. márczius 3 -ikán a bécsi rendőrség két lisztes zsákkal vitte el tőlem azon összes leveleket, amelyeket 1849 óta megőriztem volt, és, mellesleg mondva, mai napig sem kaptam azokat vissza. Szerencsére oly nagy halmaza volt ez a magyar nyelven írt leveleknek, hogy még ha az összes bécsi rendőrségi személyzet e nyelvet bírta volna is, hónapok alatt sem lettek volna képesek e leveleket elolvasni, s talán csak ezen körülménynek tulajdonítható az, hogy akkorában a levelek íróinak egyikén sem esett semmi baj. Az egész papírhalmaz alkalmasint elolvasatlanul vándorolt valamely papírmalomba, kivéve az ép akkor tollam alatt levő két tudományos munkának kéziratát, melyet csakis úgy kaphattam vissza, hogy határozottan tudattam a rendőrséggel, miszerint az illető kiadóval szemben tetemes bánatpénz fizetésére köteleztem magamat, ha a kéziratot a megszabott idő leteltével át nem szel-Magyar Salon. VI.