Magyar Szó, 1904. február (5. évfolyam, 28-51. szám)
1904-02-02 / 28. szám
Előfizetési ár : Egész évre — 28 kor. — fill. Fél évre-----U . — » Negyedévre — 7 . — . Egy hónapra— 2 . — , Egres szám —------8 fillér. Vidéken-----------— 10 , Budapest, 1904. ÖTÖDIK ÉVFOLYAM 28. szám. Szerkesztőség: VI., Andrássy ut 48. SZÓ Politikai napilap. Felelős szerkesztő: Dr. PÁLYI EDE. Apró hirdetések ára: Egy szó — —-------4 fillér. Vastagabb betűvel — 8 fillér. Hirdetések díjszabás szerint. Megjelen minden nap. Kiadóhivatal : VI., Andrássy ut 48. Kedd, Február 2. Bizalom Kossuth Ferencznek. Nehéz esztendőt élt át tavaly az ors fzág. Válságos idő volt az, mert a jogok, amelyekért a nemzet síkra szállt hatvanhét óta írott malasztként voltak, eltemetve törvénykönyvünkben. De tanulságos idő is volt az, mert negyedfél évvizedes álmából rázta fel a közszelleteket. S azoknak, akik nemzeti társadalmunkat halottnak hitték, megmutatta,hogy íme: ,,a leányzó nem halt meg, csak aludt.“ Felébredt a magyar nemzet alvó oroszlánja, s megrázta fönséges söréfnyét. És e fölzilált sörénynek minden irigyes szála elleneinkre sújtó tüz-ostorkként czikkázott a setétségben. Nincs rá szükség többé, hogy folytassuk a képet a lángostorról s a fölébredt oroszlánról. Nincs erre szükség többé, mert a király és nemzet egymás iránt való bizalma és szeretete idejekorán megtalálta azt az érintkezési pontot, amelyben a nemzetnek és az uralkodónak érdekei a viszonyokhoz méryen ez idő szerint méltányos kielégítést kiverhettek. A függetlenségi párt élén, a magyarság támogatása mellett Kossuth Ferencz vívta ki, s a szabadelvű tábor élén gróf Tisza István eszközölte ki az elért nemzeti engedményeket : magyar tisztképzést, a nemzet felségjogának biztosítását, a felekezetek egyenjogosítását a 48: XX. t.-cz. értelmében, a megyei és felekezeti tisztviselők fizetésének az államiakéval egy módon és arányban történendő rendezését, a választói jog kiterjesztését s az adóteher arányosabb elosztását . Tisza hozta, s Kossuth Ferencz fogadta el ezeket a nemzeti vívmányokat. Az ő és pártjának hazafiassága tette lehetővé, hogy ez engedmények, amelyeknél több a mai viszonyok közt el nem érhető, valóban a nemzet javára legyenek felhasználhatók és kamatoztathatók. Az ő kezükben volt a helyzet kulcsa, s hogy a helyzet megoldhatóvá lett, szintén az ő érdemük. Épp ezért Kossuth Ferencznek és pártjának hazafiai, mély belátása és bölcsesége megérdemli, hogy a nemzet osztatlan bizalmával forduljon a függetlenségi párt vezére, Kossuth Ferencz, Kossuth Lajosnak fia felé. S igaz örömünkre szolgál, hogy e nemzeti közbizalom megnyilatkozásait egyre nagyobb számban közölhetjük.Íme, a legújabb nyilatkozatok : T. Az ibrányi képviselőválasztók csaknem kivétel nélkül helyeslik a negyvennyolczas Kossuth-párt mostani bölcs mérsékletét és politikai magatartásét, másfelől utálattal - menetessel fordulnak el azon képviselőházi útonállóktól,akik minden tsztességes ezel és ok nélkül tudifk gátolják a nemzet törvényhozó testületét, hogy üdvös és hasznos törvények alkotásával mozdítsák elő a közjólét és a haza boldogulását. Kelt Tbrányban, 1904. január 27-én. Szikszay András, Puskás Simon ev. rét. lelkész. Urai Béla Horváth Imre községi jegyző, ref. tanító. Beer József Bakó András urad. kaszár. Bem Sándor ifj. Német János ■ Puskás Dániel Nagyságos T. Kossuth Ferencz országgyűlési képviselő úrnak Zúgó vihar tombol végig hazánkon és kisért a sátán, hogy fekete uszályával elborítsa nemzetünk jobb érzelmét. De élnek jobbjaink és köztük — mint egy üstökös — Nagyságod, kikre bizalommal tekintünk, s várva várjuk a szabadulást e kísértetektől. Bár gyöngék, erőtelenek vagyunk egyen-egyen, de ha van, ki minket összekovácsoljon, oly erős várat tudunk képezni, hogy rajtunk még a pokol kapui sem vehetnek diadalmat. Nagyságod példája, hontiu szerelme megaczélozza a bennünk levő férfias önérzetet, lángoló hazaszereteteit is egymást biztatva, a gyengéket erősítve, az ingadozókat támogatva, meg tudjuk magunkat tartani és tudunk egymásba lelkesedést is önteni. Ez a lelkesedés az, ami most szólni késztet minket, szólni ahhoz, aki a hazaszeretetben eszményképünk ; szólni azok, akiknek még álmuk is csak akkor csendes, felfrissítő, ha őt nem érik a rágalomnak, aljas meggyanusításnak, meghurczolásnak nyilai, hogy szüztiszta jellemét, félre nem érthető honszerelmét és hazafias becsületét bemocskolják. Jól tudjuk, hogy a mi bizalmi nyilatkozatunk elenyésző csekély ama tengernyihez, mely ’yel Nagyságodat naponkint az ország minden részéből elhalmozzák, de a székelyföld egy kicsiny falujának lakói is, — mikor összegyülénk, hogy ismét gondolkozzunk márczius 15-ike megünnepléséről, amelyet már több éven át ünnepeltünk meg, — nem akarván rosszabbak lenni amazoknál, részt óhajtunk venni az üdvözlök soraiban, jelezni óhajtván, hogy nem haltunk meg, csak az átkos klikkuralom tart — amennyire teheti — elnyomva. Fogadja Nagyságod, — mostani bölcs elhatározásáért és magatartásáért bizalmi nyilatkozatunkat és üdvözletünket oly szívesen, mint a mily szívből és lelki ismeretből származik az. Az Isten éltesse soká! soká! soká! Kelt Egerpatakon, 1904. január 26-án. A márczius 15-ike megünneplését rendező bizottság és annak nevében: id. Ütő .Elek Kiss György Bitai Géza ifj. Dénes Mihály ref. pap, titkár. Izsák Lajos Koréh Sándor Tóth Mihály III. Nagyságos Elnök Ur! Ideális eszmékért rendületlen hittel küzdenik a nagy és erős lelkek tulajdona! A kishitű csüggedés önmagában hordja a megsemmisülés csiráját a alig indul el kitűzött czélja felé, a kezdetkezdetén porbohilit tehetetlenül A világtörténelem hősei a diadalmasan megvívott harczhoz az erőt, a bátorságot hitükből megvitették. Nagyságos elnök urat is a hit, hazánk szebb jövőjébe helyezett bizalom avatta az 1848-as eszmék fenkölt bajnokává, a thai harczosok kimagasló vezérévé! A haza halhatatlan reformátorának, megdicsőült Kossuth apánknak nagybecsű szellemi örökségét a hü gyermek és bölcs hazafi nemcsak őrzi, védelmezi, hanem milliók javára gyü’nölcsözteti is! E nemes munkában Nagyságodnak támasza a múlt dicsősége, bátorítója a jelen nemzedék bizalma. Hazánk mai ,kuszáit politikai helyzete parancsoló*lag hívja a csatatérre a kipróbált bajnokokat, hogy a sötétség és átkos ,visszavonás álarczos lovagjait nemtelen küzdelmükben örökre lehetetlenné tegyék! Engedje meg Nagyságos Elnök Lrt, hogy a messze távolból, Győr vármegye ,Sokoróaljárói hívei,mi nevében is bizalmamnak és hálás köszönetemnek adjak kifejezést azon alkalomból, hogy a függetlenségi és 48-as párt bölcs mérsékletből letette kezéből az obstrukczió fegyverét akkor, midőn ellenfele, a kormány a vívmányok egész sorozatával jelölte meg a kibontakozás útját- Hogy a kötelező ígéret valósággá legyen; hogy a 48-as eszmék diadala a hulló meteor sorsára ne jusson; hogy édes hazánk bérczes-völgyes tájain és rónáin ezer esztendő múlva is szép magyar szó zengjen: tisztelettel kérjük Nagyságodat és ne neseu küzdő seregét, a több jövőbe helyzett bizalom hőn dobogó szivüket el ne hagyja; merítsenek ezután is erőt, bátorságot népeiknek ragaszkodásából, hogy esüggedetlen hittel kivívhassák hazánk függetlenségét és szabadságát!" Hazafias mély tiszteletünk nyilvánítása mellett vagyok Nagyságos Elnök Urnak I j Malentok, 1904. január Ö1. TV. híve Kovács István ág. hitv. evang lelkész. Tekintetes Szerkesztő Ur! Lelkesülve vagyunk azon felvetett eszme iránt, hogy gróf Tisza István, mint Kossuth Ferencz uraknak az 1848. évi XX. t.-cz. végrehajtását és a hadseregben a magyar szellem megerősítését czélzó törekvéseikért őszinte szívből eredő bizalmunkat kifejezzük.. Kiváló tiszteletem nyilvánítása mellett maradtam Cserepes-Kenéz, 1904. január 27-én. őszinte tisztelője D árömbei István ev. ref. lelkész. Jákó József ■ II/ö .József földbirtokos. Borác Gábor Kónya Zsigmondi bír. pénztárnok. Bitai Mózes Kovács Dénes Izsák István Mady Antal Mádi József Bende István Mádi Ádám Gál Domokos Mózes Balykó Sándor ref. énekvezér s nyugi. tan. földbirtokos. Izsák György Kis Domokos Konya Domokos iskolaszert elnök. Konya András Német Pál A helyzet. Február elseje szomorú dátuma sok ezer magyar'családnak. Ma kellett ugyanis egy egész sereg póttartalékosnak bevonulnia. Az illetők legnagyobbrészt Családos emberek s bevonulásuk mérhetetlen szenvedést okoz a magyar társadalom egy tekintélyes részének. Asszonyok, tehetetlen gyermekek beláthatatlan időkre elvesztik kenyérkeresőjüket szélviz idején a csikorgó fagynak, égbekiáltó nyomornak esnek martalékul. A jó isten tudja, mi lesz a szerencsétlenekkel. Az obstruáló urak, akik okai ennek a borzasztó állapotnak, édes keveset törődnek vele. úgy teszitek, mint Polónii Géza mondta róluk: szemforgató fi sajnálkoznak, mindenféle hazug iiriiggyel igyekeznek a felelőasSs.'rt' a kf'ty