Magyar Szó, 1904. június (5. évfolyam, 129-154. szám)
1904-06-22 / 147. szám
1904. Junius 22. MAGYAR SZU pát, és Amerikát is, mindenütt szélhámoskodva, furfangos csalásokat követve el. Klein Jakabot régóta ismerik a budapesti rendőrségen. Négy esztendővel ezelőtt egész sereg kereskedőt becsapott hamisított megrendelő lapokkal, s azután eltűnt a fővárosból. Egyéb bűne is volt nagy számmal, a többi közt az, hogy megszökött katonáéktól, a 60-as számú gyalogezredtől. Egy ideig vidéki városokban bujkált, s Aradon betörést is követett el. 1902-ben visszatért Budapestre, s házasság-szédelgésre adta magát. Több ezer koronát szerzett így, s aztán, amikor följelentéseket tettek ellene, ismét megszökött. Bécsbe utazott, ahol hamar eltékozolta a gonoszul öszeharácsolt összeget, s folytatta a házasságszédelgést. A császárvárosban is tömérdek panasz érkezett ellene az odavaló rendőrséghez, amely — épp úgy, mint a budapesti, — köröző levelet adott ki ellene. Közben a külföldet is megjárta. Leginkább, orvosnak adta ki magát, s kuruzslással is sok pénzt keresett. A minap Geiger Szaniszló bécsi detektívnek feltűnt egy elegánsan öltözött úriember a gyanús viselkedésével. Az arcza ismerősnek tetszett neki már abból az időből, amikor a Mesterházy-féle betörések ügyében Budapesten járt. Nyomozni kezdett, s alapos megfigyelés után felszóította az illetőt, hogy igazolja személyazonosságát. A gavallér azt mondta, hogy dr. Ziken János, harmincznégy esztendős, nős orvos. Chicagóban szültett s állandóan ott lakik, külömben pedig a reumatizmus speczialistája. Nagy értékű ékszereket és 9900 koronát, meg öt dollárt találtak nála. Erre nézve azt állította, hogy amerikai orvosi prakszisában takarította meg. Miután megállapították, hogy a férfi vallomása nagy részben valótlan, letartóztatták. A vizsgálat tovább folyt, s végül a doktor úr maga is bevallotta, hogy igazi neve Kvein. Jakab, nem orvos, hanem lakatos; harmincznégy esztendős, nőtlen és Magyarországon, Verpokben született. A bécsi és budapesti rendőrségek aztán kinyomozták még, hogy katonaszökevény, lrgy sokcsalást és szélhámosságot követett el. A lakásán foganatosított házkutatás alkalmával kinztalálták a Zilka Eliz keresztlevelét, amelyet a férfi ügyesen Zilken János névre hamisított a nő beleegyezésével. Azt hiszik, hogy Amerikában is maá v csalást, vagy más bűntettet követett el, s azért aztán Európába szökött vissza. Itt használta a Marossy, Klauber és Plesch neveket is. — Klinika-avatás Bécsben. Bécsbe! táviratozzék, hogy ott ma délelőtt volt az új klinika ünnepélyes alapkőletétele a király, az uralkodók laz több tagja, a miniszterelnök, a miniszterek, a tartományi, városi képviselők, az egyetem és tudományos társulatok küldöttsége, valamint számos hatóság jelenlétében. A közoktatásügyi miniszter beszédet intézett a királyhoz, hogy tegye le az épület alapkövét. A bécsi egyetem rektora beszélt ezután. A polgármesternek a város képviselete nevében kifejezett köszönete után Ő Felsége azt felelte, hogy őszinte örömmel jelent meg a mai ünnepen, hogy letegye alapkövét az újonnan építendő klinikának. Ama kívánságnak adott még kifejezést, hogy ez a gyógyító és oktató intézet czéljának megfelelve lehetőleg hamar miéltó befejezést nyerjen. A királyi beszéde Vitán Gruseha dr. herczegérsek beszentelta az alapkövet, mire az alapkőletétel szertartása következett. — Agyonlőtt tolvaj. Magyar Kanizsáról írják: Ujjas József suhancz a maH éjjel Weiszberger gabonakereskedőnél lopni akart, de az éjjeli őr észrevette és utána lőtt. Ujjast a lövés eltalálta és sebeibe belehalt. — Beketow czirkusz. Tegnap este igen nagyközönség jelenlétében tartotta meg a Beketow czirkusz, gazdag műsora előadását. A sok érdekesség között bizonyára a legérdekesebb volt a „looping the loop“ bemutatása. Hajmeresztő látványosság ez, mely azonban a szereplő kerékpáros ügyessége folytán egyáltalában nem járhat Veszedelemmel. Igen kacagtató látnivaló a bikaviadal paródiája. — Leleplezett pénzügynökök. A rendőrség mostanában élénk figyelemmel kiséri azon pénzügynökök üzelmeit, akik pénzkölcsön közvetítés ürügye alatt rendszeresen megzsarolják a hiszékeny és a viszonyokkal ismeretlen embereket, jobbára külföldieket, így legutóbb egy Thein Béla nevű 29 éves, magát bankbizományosnak nevező embert figyelt meg. Az illető a szerecsen-utcza 28. számú ház kapuja alá a következő czimtáblát függesztette ki: „Leszámítoló és bankbizományi iroda I. em. 6.“ Ezen a helyen azonban iroda nincs. Itt lakik Thein egy szerényen bútorozott hónapos szobában. Czége a kereskedelmi törvényszéken bejegyezve nincs, sőt iparengedéllyel sem rendelkezik. Thein tulajdonképpeni irodája az Andrássy-úti Schön-kávéházban volt. A bankbizományos úr többnyire külföldi lapokban hirdetett olcsó és gyors pénzkölcsön közvetítést. A kölcsönt ugyan nem szerzi meg, ellenben utánjárási, levelezési és informácziós díjak czimén előlegeket szed fel. Az összeharácsolt pénzt elkölti anélkül, hogy a pénzkölcsön könffzettésért egy lépést is tenne. A rendőrség már számtalanszor ismertette e pénzágensek szélhámosságai eme módjait. Most ismételten óva inti főleg a külföldi közönséget, hogy Thein szélhámosságainak ne ugorjék be. Thein áldozatait többnyire Horvát-, Morva- és Csehországból szedi. — A magyar-osztrák Merkur kiadójának bank és váltóháza (alapiltatott 1852-ben) hangzatos czim alatt az Andrássy-ut 81. szám alatt Barinkai (Berger) Lipót, gúnynéven Losharner, egy bank és váltóházat rendezett be. Bizalomkeltést czélozva Barinkai kizárólag külföldön terjesztett prospektusain, hirdetményein és levelezésein a magyar korona országainak a czimerét használja, különösen hangsúlyozva azt, hogy a magyar állam czimerének használati jogosultságával mint a magyar-osztrák Merkúr szerkesztője kitüntetve lett. Barinkinnak már több ízben gyűlt meg a baja a büntető hatóságokkal, mert a magyar állam czimerének használatára feljogosítva természetesen nincs. Mivelhogy a magyar állam camerét kétségkívül a közönség félrevezetésére irányuli reklámképpen használja fel, ami a tisztán külföldi klientúrának esetleg nagyon is hathat. a rendőrség Barinkéi Berger Lipót ellen ozimerünk engedély nélkül, használata által elkövetett és az 1888: XVIII. t.-cz. 1. és 9. szakaszaiba ütköző kihágás miatt az eljárást megindította. Szájról-Szájra. Fogért szerepet — Táltikosáé Tcor. — A szegecsen. =4. Dr. Dalnoki, az operáim, műve. .., tudvalevőig keresett fogorvos is. Egy nap, amikor éppen r . .poraliú-uól hazatér, a szolgája jelenti, hogy egy ur várakozik reá, aki kékvókot tánczol az előszobában kínjában. Dalnoki éppen rakz kedvében vett, mert egy szerepet, amelyet ő szeretett volna énekelni, ismét vetélytársára osztották. — Ereszd be! — szólt mogorván az inasnak. Az inas kiment és csakhamar jajgatva rontott be a beteg. Éppen Dalnoki vetélytársa volt. Dalnoki felragyogó tekintettel nézett reá. — Eo, mi az ? baj van ? — [Baj van ?! Jaj! Irtózatosan szenvedek! ' ■ — Eo majd segítünk ! Kihúzzuk, barátom! A hideg vas a legjobb gyógyszer. . — Fájdalmas lesz, ugye? T.:„. — Eo . . . egy kicsit . ’ Azzal turkálni kezdett a műszerek között’. Mindenféle kampókat, csiptetőket, fúrókat, tűket, fogóikat vizsgálgatott és rakosgatott a kis asztalkára s kéjesen nézte, mint veri ki a hideg verejték a drukkoló beteg homlokát a furcsa alakú műszerek láttára. Mikor már azután eléggé meggyötörte, egy-kettőre kikapta a rossz fogat. " Boldog mosollyal köszönte " a fáradozást kollegájának a baritonista. — Azt tudom, hogy pénzt nem fogadsz el. . * De hálából, hogy kínjaimtól megszabadítottál, lemondok a szerepről, amelyre, tudom, hogy neked fáj a fogad. Fogért — szerepet! Dalnoki örömmel rázta meg a nagylelkű rivális kezét, majd így szólt : — Kérlek, szeretném még egy fogadót kihúzni, mert volna még egy szerep, amit szívesen átvennék tőled. Két jóbarát találkozik az utczán. Az egyik hivatalnok a dohányjövedéknél, a másik városi tisztviselő, aki a hajléktalanok menhelyének dolgait intézi. Régen látták egymást, örömmel keezlnek: — Szervusz, hogy vagy ? Merre tartasz ? — A jövedékbe megyek. Hát te? — Én a menedékéből jövök, * 147. szirti* 0 — Rudnyánszky Gyula, a jónevű poéta és szerkesztő mesélte el a következőt. Egy ismerősének kis fia jött hozzá ap* javai látogatóba. Az előszobában egy majolikából készült nagy szerecsen figura áll, amelyet a fiatal vendég illő tisztelettudással nézegetett. Később a beszélgetés folyamán a kisfiú egyszerre csak odafordul Rudnyánszkyhoz: — Bácsi, mi az a fekete odakünn ? — Az egy szerecsen, fiacskám. — TJgy ? És a szerecsenek mind ilyen fel kelék ? f-y — Igen. "... — A gyerekek is ? — Azok is. — Hát akkor a szerecsen ’mama Hogy látja meg, mikor piszkos a fia keze? _____ A közönség köriből.*) Egy katholikus pap ügye. A „Magyar Szó“ 67-ik (f. é. márcz. 19-iki) számában’ Csáky Károly gróf, váczi püspökhöz intézett nyílt kérelem folytán a Szitár Mihály, rk. pap ellen beadott feljelentésre ma adta meg a váczi szentszék a választ, melyet Srenker alesperes olvasott fel az ezen alkalomra összehívott egyháztanácsban. A válasz merituma az, hogy, mivel a feljelentés névtelen, mivel továbbá abban újabb vádak nem foglaltatnak: ergo Szitár M. felmentett. Egyben neheztelését és rosszalását fejezi ki a szentszék a fölött, hogy ezen ügy a protestáns sajtó közvetítésével pertraktáltatott. Megjegyzi még az alesperes, hogy egy installált papot nem oly könnyen lehet állásából elmozdítani. (Példa rá Hegyi Antal, ki büntetlenül nevezhette püspökét eszelősnek.) — Most Tajthi Ferencz,— Szitár hű csatlósa — szólalt fel, nagy hangon jelentvén ki, hogy az egyháztanács nem azonosítja magát a feljelentőkkel ; ő a maga részéről bizalommal viseltetik Szitár iránt. E sorok írója figyelmeztet arra, hogy itt nem névtelen, hanem 300 hivő — köztük 20 egyháziamé esős — által aláírt feljelentésről van szó, melyet azonban a püspök visszautasított, de módjában állott az eredeti feljelentést bármikor bekivánni. Egyébként tiltakozik az ellen, hogy ez alkalommal Szitár iránt bizalom nyilván itlassék, már csak azért sem, mert a márcz. 18-iki egyháztanácsgyűlésen ennek ellenkezője jelentetett ki nagy többséggel. Hát, kérem, az ilyen fontos ügyeket talán mégsem úgy kellene elintézni, mint azt a szentszék teszi. Vagy igazak a feljelentésben hangoztatott súlyos vádak és akkor Sz. M. nem maradhat állásában akárhogy is van installálva, vagy nem igazak azok és ebben az esetben tessék megtorlásról gondoskodni, amit Szitár gárdája az Egyetértés márcz. 20-iki számának nyilt terében vezére megbízásából kilátásba is helyezett, s amely közleményre a Magyar Szó márcz. 24-iki számában e sorok beküldője ezt felelte: „Ami a közlemény végén foglalt fenyegetést illeti, attól az, ki Szitár Mihályt ismeri, nemcsak nem fél, de sőt nagyon kivánatos■ [UNK] [UNK] nak tartja, hogy az valóra váljon s igy alkalom nyíljék a botrányos ügy tisztázására.“ Mennyire jól ismerte a válasz írója Szitár Mihályt, most látszik csak. A szentszék leirata nem egyéb a fekélyre ragasztott rossz flastrommal, mely alatt a seb nemcsak nem gyógyul, de inkább rohamosan terjed tovább. A jászkarmjenői rk. hitközség sérelmei ez után nem gyógyíthatók, majd gondoskodunk azok radikális orvoslásáról. * • Dr. K. L. IRODALOM és MŰVÉSZET, (*) Kapuzárás az Akadémián. A Magyar Tudományos Akadémia tegnap délután tartotta utolsó ülését a nyári szünet előtt. Előbb a III. osztály ülésezett, utána pedig teljes ülés volt. A III. osztály ülését Schafarzik Ferencz levelezőtag székfoglaló értekezése nyitotta meg, „A szepesgömöri Érczhegység ismeretéhez“ czimmel. A székfoglaló előadás után dr. Ónodi Adolf levelezőtag terjesztette elő dr. Entz Bélával közös dolgozatát e czimmel: „A mandola, nyelvgyök és garathám szaruképződéséről.“ Végül Illosvay Lajos levelezötag bemutatta Auer Henriknek „A hydrogén-cyanid képződése és elektromos ívben“ czimü dolgozatát. Az osztályülést össze» ülés követte, amelyen Kautz Gyula elnökölt. Az ülésen dr. Goldziher Ignácz rendes tag jelentést tett az akadémiák nemzetközi szövetségének május 25—« *) E rovatban közlöitekért nem vállal felelős« séget s szerk.