Magyar Szó, 1922. június (1. évfolyam, 100-122. szám)
1922-06-24 / 118. szám
2. OLDAL Kifosztottak már mindenünkből, de hogy a sok ántant misszió tovább is itt dőzsölhessen a nyakunkon,most egyes könnyelmű, vagy szomszédján bosszút állni akaró magyartól szerzett hamis adatokat ürügyül véve akarják további itt maradásukat indokolttá tenni. Heves megyeiek! Ha idegen nemzetbeli katonatiszt, bárki is az, hozzátok fordul bármilyen kérdéssel is, még ha csak azt kérdezné is: melyik út vezet az állomáshoz, ne adjatok feleletet. Utazzék magyar összekötő tiszttel, attól mindent megtudhat. A magyar összekötőtiszt csakis magyar egyenruhában lehet. Tehát ha seffőr, vagy más civil magyarul is beszél, ne üljetek fel neki, mert ezek mind magyarul tudó kémek. Mindenki, aki közvetlen hozzátok fordül és hadianyag, vagy más bizalmas dolgok után érdeklődik, az kém, beszéljen az bármilyen nyelven. A kémekkel mindenki jól tudja, hogy kell elbánni. Először jól elverni, utána összekötve a rendőrségnek átadni. Anglia és Olaszország ezt a középkorra valló magánlaksértést nem helyesli ugyan, azonban Franciaország, Szerbia és Csehország unszolására most ezen a kálvárián is át akarja hajtani a nemzetet. Summások panasza Kápolnáról. Kaptuk a következő panaszos levelet : Igen Tisztelt Szerkesztő Úr! Hogy mégis vannak uradalmak, ahol a munkások testi épségével sem törődnek, kitűnik az alábbiakból. A Kápolna községhez tartozó ér’seki (Putri) majorban körülbelül 80 summás dolgozik, többnyire nők,akiket a napokban megindult esőzések alatt, zuhogó záporban is dolgozni kényszerítettek. Mivel a munkások amúgy is le vannak rongyolódva és féltek a meghűléstől, kérték a vincellért, hogy ne zavarja őket ki azonban A vincellér (Bozó István) mondotta mérgesen kifakadt és előket mindenfélének. És még hozzátette: „Dögöljetek meg a kutyák, átok a helyetek! Mért nem vesztek magatoknak vízmentes ruhát!“ Hogy ez milyen hatással lehetett a meggyötört munkásokra, nem kell bővebben ecsetelni. Ennek a néhány sornak azért kérnénk helyet adni, mert a „vincellér úr“ ellen, aki az intézőséggel szokott ilyen esetekben takarózni, nem mernek panaszt tenni, mert félnek, hogy még rosszabb dolguk lesz. Tisztelettel (Aláírás). © TELEFON ÉRTESÍTÉSEK , Bécs, 1922. június 23. (MTI.) A Neues Wiener Tageblatt írja: Az osztrák szociáldemokraták viharos tüntetésre ragadták el magukat a szövetséges kancellár ama kijelentésére, hogy a Németországhoz való csatlakozást ellenzi és nem tartja ez idő szerint célszerűnek. EGER " 1922. JUNIUS HG -24 " SZUMBIT A szölldsgarda nem találja meg számítását. A szöllőmüvelés kiadásai nincsennek arányban a bor árával. — Saját tudósítónk jelentése. — Eger, 1922 junius 23. Az elmúlt három évben a legnagyobb jövedelmi források egyike volt a szőlőbirtok. Az a gazda, akinek néhány hold szőlője volt, boldog megelégedéssel várta a szüretet, mert a szőlőtermés egész évre szép megélhetést biztosított, sőt a jövedelemből a ládafiába is jócskán jutott. Ma bezzeg ezen a téren is rosszabbak az állapotok. A szőlő megmunkáltatása olyan hihetetlen nagy kiadásokba kerül, hogy annak födözése után alig lehet hasznot is várni a terméstől. A dolog rugója ott van, hogy minden drágult a világon, csak a bor nem. Ha meggondoljuk, hogy békében egy hektoliter borért 3 métermázsa búzát adtak, sőt még a múlt évben is láttuk, hogy 2 mm nullás lisztet fizettek egy hektó borért, ma pedig egy hektoliter bornak az ára alig felel meg egy métermázsa búza árának, azonnal látjuk ezt az aránytalanságot. A rézgálic tavaly 40 korona volt, ma 200 korona. A napszám tavaly 100—120, legföljebb 160 korona volt s ma 300 korona az egri szőlőkben Ezzel szemben a bornak az ára ugyanaz, mint a múlt évben volt: jobb minőségű bor literje 40 — 45 korona, gyengébb borok 30—35 korona, holott a kiadások emelkedését számítva legalább 100 koronás ár volna megfelelő. A szőlősgazdák nagyon kodnak ezen aránytalanság panaszmiatt. Különösen a magas napszám és rézgálic drágasága az, mely számításaikat keresztülhúzza. Itt jegyezzük meg, hogy az országban aránylag Egerben legmagasabb a napszám. Egyik ismerősünk pl. Tokaj vidékén járt és arról számol be, hogy ott a szőlőmunkások napi bére 180 korona. Lehet, hogy oh a megélhetés is könnyebb. A szőlősgazdákat egyedül az az egy körülmény menthetné meg, ha a bor kivitele kisebb vám mellett volna lehetséges. Csehországban például, mint egyik onnan érkezett honfitársunk értesít, 30 szokolba kerül átlag korcsmákban és vendéglőkben egy liter középfinom bor, mely magyar pénzben a mai árfolyam szerint csaknem 600 korona. Ezért a magyar gazdák nagy érdeklődéssel várják, hogy lesz e valami a csehekkel kötendő gazdasági szerződésből. E, Kedvezőre fordult a mezőgazdasági helyzet. Az utolsó pillanatban jött eső nagyon jó hatással volt a vetésekre. A kalászos gabonák szemfejlődése biztosítottnak látszik. Az épen a tizenkettedik órában jött lassú, csendes, de annál áldásosabb esőzés közvetlen az aratás előtt ismét új helyzetet teremtett mezőgazdaságunkban és pedig lényegesen előnyünkre, amint azt gazdasági szakkörök alábbi felvilágosításából is hallottuk: A megindult esőzés igen jó hatással volt a veteményekre és így megvan a reményünk arra, hogy a mezőgazdasági helyzet, ha mindjárt a legutolsó pillanatban is, de kedvezőbbre fordul. A kalászos gabonaneműek szemfejlődése biztosítottnak látszik. Az eső előtti nagy szárazság megakasztotta a gabonaféléket fejlődésükben, de ezt a hátrányt még az aratásig, ha nem is egészben, de javarészben a megfelelő mennyiségű nedvesség felhasználásával helyrehozhatják. De nemcsak a kenyérveteményekre volt áldásos hasznú a pár napos esőzés, hanem javultak a kapások, kerti vetemények és mesterséges takarmányfélék fennés küátásai is. Ezekre ugyan még ráfért volna néhány napos csendes esőzés, mert teljes javulás csak az esetben állott volna be, de azért így is felbecsülhetetlen jótétemény volt a szárazságtól megrepedezett földnek — amelyből a növényzet kiszívta az utolsó csepp nedvességet is — az esőzés. A legújabban vett értesülések szerint a múltkori nagy szárazság következtében nagy visszaesést mutató búzavetéseknek még legkevésbbé használt. A rozsvetések állását és az árpaföldek silányságát a legutóbbi napok esői lényegesen megjavították A zabvetések állása közepesnek mondható. A kukorica állapota, amely közepes terméskilátásokkal, sőt még ennél is gyengébbel kecsegtetett helyenként, igen lényegesen javult, fejlődésére rendkívül jó hatással volt a nedvesség, úgy hogy ha időrőlidőre még párszor megázhatik, kukoricából bőséges lesz a termésünk. A burgonya kielégítően fejlődött. A takarmány- és cukorrépa a közepesnél jobbnak mondható, ezek még esőt kívánnak. Közepes termés várható a repcéből. Gyenge eredményt adott a lóhere kaszálása, közepes a lucerna első kaszálásának az eredménye. A bükköny a szárazságot megsínylette és csak keveset javulhat az esőtől. A takarmánykukorica (csalamádé) általában elég jól kelt. MAGYAR SZÓ A rétek kaszálása kielégítő eredménnyel járt. A gyümölcsöket illetően a cseresznyéből és a meggyből jó, sőt bőséges termés mutatkozik, a többi gyümölcsfajták állása közepes eredménnyel biztat. A szőllő szépen fejlődik. Eddig a peronoszpóra fellépése nem volt észlelhető. Általában jó közepes termés mutatkozik, a permetezés legtöbb helyen javában folyik. Az elmúlt eső hatása általában rendkívül jó volt. Szép lassan átáztatta a legfelső talajréteget és nagy előnye, hogy nem a nyári zivatarszerű esők jellegét viselte, amelyek bár sok esetben hasznosak, károkat is gyakran okoznak, mert a gabonát száráról ledöntik vagy jéggel vegyesen jönnek. A mostani csendes esőzés hasonló károkat nem okozott, minden tekintetben igen megfelelő volt. Magyar indulókat várunk a nemzeti hadsereg zenekarától Eger, 1922. június 23. Több oldalról érkezett hozzánk a polgárságnak az a panasza, hogy nemzeti hadseregünk zenekara még ma is a k. u. k. időkből megszokott osztrák és cseh indulókat fújja ünnepélyes kivonulásai alkalmával. Mi elismerjük, hogy az általunk nem óhajtott k. u. k. indulók között is vannak szépek, zeneileg kiváló alkotások, ám a most még ugyan kicsiny, de független Csonkamagyarország nemzeti hadseregének, a mi derék sastollas vitézeinknek zenekarától nem anyira a Princ Eugén, Radetzky és egyéb ilyen marsokat, mint a sokkal inkább szívünkhöz szóló hazafias Rákóczi, Hunyadi- és más lelkesítő, magyar fülnek, magyar szívnek való indulókat kérünk. KÜLFÖLDI TÁVIRATOK. Bécs, 1922. junius 23 (MTI) Az osztrák postások nagygyűlést tartottak, amelyen 10.000 ember vett részt és elhatározták hogy ha ma estig kedvező elintézést nem kapnak a béremelésre, nézve, akkor sztrájkba lépnek. E célból 24 órás utimátumot küldtek. Róma, 1922 junius 23 . (MTI.) Szófiából jelentik: A bolgár kormánynál a Népszövetség tiltakozott az elen a határátlépés ellen, amit a bolgár csapatok görög területre való belépésükkel követtek el Prága, 1922 junius 23. Cseh sajtóiroda jelenti: A képviselőház jóváhagyta a Lengyelországgal kötött kereskedelmi szerződési mlinka beszédet tartott a felvidéki tótok között, amelyben az Árva és Szepes megyei területek visszacsatolását követelte,. Most készül Heves Vármegye Tiszti Cím- és Névtára az iparosok és kereskedők névsorával az 1923. évre. % Mindenki jelentse be pontos címét az Egr Nyomda R.-t.-ná'