Magyar Szó, 1922. június (1. évfolyam, 100-122. szám)

1922-06-24 / 118. szám

2. OLDAL Kifosztottak már mindenünkből, de hogy a sok ántant misszió to­vább is itt dőzsölhessen a nyakun­kon,­­most egyes könnyelmű, vagy szomszédján bosszút állni akaró magyartól szerzett hamis adatokat ürügyül véve akarják további itt maradásukat indokolttá tenni. Heves megyeiek! Ha idegen nem­zetbeli katonatiszt, bárki is az, hoz­zátok fordul bármilyen kérdéssel is, még ha csak azt kérdezné is: melyik út vezet az állomáshoz, ne adjatok feleletet. Utazzék magyar összekötő tiszttel, attól mindent megtudhat. A magyar összekötőtiszt csakis magyar egyenruhában lehet. Tehát ha seffőr, vagy más civil magyarul is beszél, ne üljetek fel neki, mert ezek mind magyarul tudó kémek. Mindenki, aki közvetlen hozzátok fordül és hadianyag, vagy más bizalmas dol­gok után érdeklődik, az kém, beszél­jen az bármilyen nyelven. A kémek­kel mindenki jól tudja, hogy kell elbánni. Először jól elverni, utána összekötve a rendőrségnek átadni. Anglia és Olaszország ezt a kö­zépkorra valló magánlaksértést nem helyesli ugyan, azonban Francia­­ország, Szerbia és Csehország un­szolására most ezen a kálvárián is át akarja hajtani a nemzetet. Summások panasza Kápolnáról. Kaptuk a következő panaszos le­velet : Igen Tisztelt Szerkesztő Úr! Hogy mégis vannak uradalmak, ahol a munkások testi épségével sem törődnek, kitűnik az alábbiakból. A Kápolna községhez tartozó ér­­’seki (Putri) majorban körülbelül 80­­ sum­más dolgozik, többnyire nők,­­akiket a napokban megindult eső­zések alatt, zuhogó záporban is dol­­­­gozni kényszerítettek. Mivel a mun­­­­kások amúgy is le vannak rongyo­­­­lódva és féltek a meghűléstől, kér­­­­ték a vincellért, hogy ne zavarja­­ őket ki­ azonban A vincellér (Bozó István) mondotta mérgesen kifakadt és el­őket mindenfélének. És még hozzá­tette: „Dögöljetek meg a kutyák, átok a helyetek! Mért nem vesztek magatoknak vízmentes ru­hát!“ Hogy ez milyen hatással le­hetett a meggyötört munkásokra, nem kell bővebben ecsetelni. Ennek a néhány sornak azért kér­nénk helyet adni, mert a „vincellér úr“ ellen, aki az intézőséggel szo­kott ilyen esetekben takarózni, nem mernek panaszt tenni, mert félnek, hogy még rosszabb dolguk lesz. Tisztelettel (Aláírás). © TELEFON­ ÉRTESÍTÉSEK , Bécs, 1922. június 23. (MTI.) A Neues Wiener Tageblatt írja: Az osztrák szociáldemokraták viharos tüntetésre ragadták el ma­gukat a szövetséges kancellár ama kijelentésére, hogy a Németországhoz való csatlakozást ellenzi és nem tartja ez idő szerint célszerűnek. EGER " 1922. JUNIUS HG -24 " SZUMBIT A szölldsgard­a nem találja meg számítását. A szöllőmüvelés kiadásai nincsennek arányban a bor árával. — Saját tudósítónk jelentése. — Eger, 1922 junius 23. Az elmúlt három évben a leg­nagyobb jövedelmi források egyike volt a szőlőbirtok. Az a gazda, aki­nek néhány hold szőlője volt, bol­dog megelégedéssel várta a szüretet, mert a szőlőtermés egész évre szép megélhetést biztosított, sőt a jöve­delemből a ládafiába is jócskán jutott. Ma bezzeg ezen a téren is ros­­­szabbak az állapotok. A szőlő meg­­munkáltatása olyan hihetetlen nagy kiadásokba kerül, hogy annak fö­­dözése után alig lehet hasznot is várni a terméstől. A dolog rugója ott van, hogy minden drágult a világon, csak a bor nem. Ha meggondoljuk, hogy békében egy hektoliter borért 3 métermázsa búzát adtak, sőt még a múlt évben is láttuk, hogy 2 mm nullás lisztet fizettek egy hektó borért, ma pedig egy hektoliter bornak az ára alig felel meg egy métermázsa búza árá­nak, azonnal látjuk ezt az arány­talanságot. A rézgálic tavaly 40 korona volt, ma 200 korona. A napszám tavaly 100—120, legföljebb 160 korona volt s ma 300 korona az egri sz­ő­lőkben Ezzel szemben a bornak az ára ugyanaz, mint a múlt évben volt: jobb minőségű bor literje 40 — 45 korona, gyengébb borok 30—35 korona, holott a kiadások emelke­dését számítva legalább 100 koronás ár volna megfelelő. A szőlősgazdák nagyon kodnak ezen aránytalanság panasz­miatt. Különösen a magas napszám és réz­­gálic drágasága az, mely számítá­saikat keresztülhúzza. Itt jegyezzük meg, hogy az or­szágban aránylag Egerben legmaga­sabb a napszám. Egyik ismerősünk pl. Tokaj vidékén járt és arról szá­mol be, hogy ott a szőlőmunkások napi bére 180 korona. Lehet, hogy oh a megélhetés is könnyebb. A szőlősgazdákat egyedül az­ az egy körülmény menthetné meg, ha a bor kivitele kisebb vám mellett volna lehetséges. Csehországban például, mint egyik onnan érkezett honfitársunk értesít, 30 szokolba kerül átlag korcsmák­ban és vendéglőkben egy liter kö­­zépfinom bor, mely magyar pénzben a mai árfolyam szerint csaknem 600 korona. Ezért a magyar gazdák nagy érdeklődéssel várják, hogy lesz e valami a csehekkel kötendő gazda­sági szerződésből. E, Kedvezőre fordult a mezőgazdasági helyzet. Az utolsó pillanatban jött eső nagyon jó hatással volt a vetésekre.­­ A kalászos gabonák szem­­fejlődése biztosítottnak látszik. Az épen a tizenkettedik órában jött lassú, csendes, de annál áldá­sosabb esőzés közvetlen az aratás előtt ismét új helyzetet teremtett mezőgazdaságunkban és pedig lé­nyegesen előnyünkre, amint azt gaz­dasági szakkörök alábbi felvilágosí­tásából is hallottuk: A megindult esőzés igen jó hatás­sal volt a veteményekre és így meg­van a reményünk arra, hogy a me­zőgazdasági helyzet, ha mindjárt a legutolsó pillanatban is, de kedve­zőbbre fordul. A kalászos gabonaneműek szem­­fejlődése biztosítottnak látszik. Az eső előtti nagy szárazság megakasz­totta a gabonaféléket fejlődésükben, de ezt a hátrányt még az aratásig, ha nem is egészben, de javarészben a megfelelő mennyiségű nedvesség felhasználásával helyrehozhatják. De nemcsak a kenyérveteményekre volt áldásos hasznú a pár napos esőzés­, hanem javultak a kapások, kerti vetemények és mesterséges ta­karm­ányfélék fennés küátásai is. Ezekre ugyan még ráfért volna néhány na­pos csendes esőzés, mert teljes ja­vulás csak az esetben állott volna be, de azért így is felbecsülhetetlen jótétemény volt a szárazságtól m­eg­­­repedezett földnek — amelyből a növényzet kiszívta az utolsó csepp nedvességet is — az esőzés. A legújabban vett értesülések sze­rint a múltkori nagy szárazság kö­vetkeztében nagy visszaesést mutató búzavetéseknek még legkevésbbé használt. A rozsvetések állását és az árpaföldek silányságát a legutóbbi napok esői lényegesen megjavították A zabvetések állása közepesnek mondható. A kukorica állapota, amely közepes terméskilátásokkal, sőt még ennél is gyengébbel kecsegtetett he­lyenként, igen lényegesen javult, fejlődésére rendkívül jó hatással volt a nedvesség, úgy hogy ha időről­­időre még párszor megázhatik, ku­koricából bőséges lesz a termésünk. A burgonya kielégítően fejlődött. A takarmány- és cukorrépa a köze­pesnél jobbnak mondható, ezek még esőt kívánnak. Közepes termés várható a repcé­ből. Gyenge eredményt adott a ló­here kaszálása, közepes a lucerna első kaszálásának az eredménye. A bükköny a szárazságot megsínylette és csak keveset javulhat az esőtől. A takarmánykukorica (csalamádé) általában elég jól kelt. MAGYAR SZÓ A rétek kaszálása kielégítő ered­ménnyel járt. A gyümölcsöket illetően a cse­resznyéből és a meggyből jó, sőt bőséges termés mutatkozik, a többi gyümölcsfajták állása közepes ered­ménnyel biztat. A szőllő szépen fej­lődik. Eddig a peronoszpóra fellé­pése nem volt észlelhető. Általában jó közepes termés mutatkozik, a permetezés legtöbb helyen javában folyik. Az elmúlt eső hatása általában rendkívül jó volt. Szép lassan átáz­­tatta a legfelső talajréteget és nagy előnye, hogy nem a nyári zivatar­­szerű esők jellegét viselte, amelyek bár sok esetben hasznosak, károkat is gyakran okoznak, mert a gabonát száráról ledöntik vagy jéggel vegye­sen jönnek. A mostani csendes eső­zés hasonló károkat nem okozott, minden tekintetben igen megfelelő volt. Magyar indulókat várunk a nemzeti hadsereg zenekarától Eger, 1922. június 23. Több oldalról érkezett hozzánk a polgárságnak az a panasza, hogy nemzeti hadseregünk zenekara még ma is a k. u. k. időkből megszokott osztrák és cseh indulókat fújja ünne­pélyes kivonulásai alkalmával. Mi elismerjük, hogy az általunk nem óhajtott k. u. k. indulók között is vannak szépek, zeneileg kiváló al­kotások, ám a most még ugyan kicsiny, de független Csonkamagyar­­ország nemzeti hadseregének, a mi derék sastollas vitézeinknek zene­karától nem anyira a Princ Eugén, Radetzky és egyéb ilyen marsokat, mint a sokkal inkább szívünkhöz szóló hazafias Rákóczi,­ Hunyadi- és más lelkesítő, magyar fülnek, magyar szívnek való indulókat ké­rünk. KÜLFÖLDI TÁVIRATOK. Bécs, 1922. junius 23 (MTI­) Az osztrák postások nagy­gyűlést tartottak, amelyen 10.000 ember vett részt és elhatározták hogy ha ma estig kedvező elinté­­zést nem kapnak a béremelésre, nézve, akkor sztrájkba lépnek. E cél­ból 24 órás utimátumot küldtek. Róma, 1922 junius 23 . (MTI.) Szófiából jelentik: A bol­gár kormánynál a Népszövetség til­takozott az el­en a határátlépés el­len, amit a bolgár csapatok görög területre való belépésükkel követtek el Prága, 1922 junius 23. Cseh sajtó­iroda jelenti: A képvi­selőház jóváhagyta a Lengyelország­gal kötött kereskedelmi szerződési mlinka beszédet tartott a felvidéki tótok között, amelyben az Árva és Szepes megyei területek vissza­csa­tolását követelte,. Most készül Heves Vármegye Tiszti Cím- és Névtára az iparosok és kereskedők névsorával az 1923. évre. % Mindenki jelentse be pontos címét az Egr Nyomda R.-t.-ná'

Next