Magyar Szó, 1923. július (2. évfolyam, 148-173. szám)

1923-07-01 / 148. szám

l­. évfolyam, 148« szám. Ara 40 kor. EGER, 1323. Július 1. Vasárnap. MAGYAR SZÓ POLITIKAI NAPILAP A TISZA-JOBBPARTI MEZŐGAZDASÁGI KAMARA, HEVESVÁRMEGYE KÖZSÉGI, KÖZGAZDASÁGI, IPARI ÉS KERESKEDELMI ÉRTESÍTŐJE H HEVESMEGYEI FÖLDMIVES SZÖVETSÉG­­ A MAGYAR SZÓ és a HEVESMEGYE! COMPASS szerkesztőségei ÉS GAZDASÁGI EGYESÜLET f I ^ ; Gyöngyös­i Éí* CIT­IEL? JOl ! Ha­t­v­a­n Kiadóhivatal és nyomda: EGRI NYOMD* R.-L Eger, Gimnázium­ utca 3. sz. A HEVES MEGYEI MOLNÁ­RSZÖVETSÉG AZ EGRI IPARTESTÜLET és több hevesm. ipari és kereskedelmi testület HIVATALOS LAPJA. = Lapve«r: MAYER JANOS. Főszerkesztő: SZABÓ GYULA. IDŐSZAK! ELŐFIZETÉSI DÍJ az esetleges pótdíjak f­elszám­ ithatása fentartásival: Egy hónapnt 800 K. Három hónapra &SO0 K A gazdaközönség előfizetése egy évre 2S kg búza Hirdetések: 15 K. Kishirdetések szavanként 15 K Többszöri hirdetésnél 10— 20 °­ C engedmény. Belpolitikai események. A nemzetgyűlés már hétfőn ülést tart. Budapest, 1923. június 30. — Saját tudósítónk jelentése. — (MOT.) A nem­zetgyűlés az eddigi szokástól eltérően nem­ kedden, ha­nem már hétfőn tart ülést. Az in­­demnitás vitája egyre élesebb me­derbe terelődik. A szociáldemokraták a legkényesebb kérdéssel állanak a nemzetgyűlés elé. Peidl Gyula m­ár a csütörtöki ülésen a bíróság ellen intézett támadást, a legközelebbi ülésen pedig a rendőri nyomozás egész komplexumát akarják a nem­zetgyűlés elé vinni. A pártonkívü­liek csoportja is akcióba lép. Többek közül Goál Gaszton készül hosszabb beszédre. Az összeférhetetlenségi eseteket akar­ja ismertetni, amelyekkel kapcso­latban a Ház elé akarja tárni ada­tait El fogja sorolni azokat a kép­viselőket, akik a pénzintézeteknél vagy más vállalatoknál, amelyekkel az állam összekötetésben áll, igaz­gatósági tagságot viselnek. A kar­telek és szövetkezetek ügyeinek meg­vitatására is ki akar terjeszkedni bizonyos ügyészségi kérdésekben. Úgy hírlik, hogy a kormánypárt az indemnitás tárgyalásának idejére nyolcórás ülések bevezetését fogja javasolni, hogy a vitát még július közepén befejezhessék, amire a ren­des ülések mellett nem volna kilátás: a német szellemű politikát, amelyet könnyen terjeszt át most Rom­án­iára is. A Ruhr vidéki eseményekkel kapcsolatban érdekes jelenség az, hogy Stinesék állítólag a német márka világpiaci nívójának feljaví­tása céljából óriási mennyiségű angol fontot vásárolnak. Lausen­ne-­ ban pedig vajjon miért makacskod­­hatnak a törökök éppen azokban a kérdésekben, amelyek a francia érdekekkel kapcsoltak? Mindezek az események igen szoros összefüg­gésben vannak egymással és az imézőszálak mindenhonnan Lon­donba futnak össze. Angol kéz az európai forrongásban — Saját tudósítónk jelentése. — Párisból jelentik: óriási szenzáció­ként hatott a „Figaró“ ilyen cím­mel közölt minapi vezércikke az egész európai politikai közvéleményre. A vezércikk szerint most már nyil­vánvaló, hogy az európai revans- politikusok általános forrongó meg­mozdulását Anglia irányítja, minden onnan folyó eseményben angol ke­zek játszanak közre. Jól ész­elhető ez úgy a bolgár forradalomban, mint a Ruhr vidéken és Lausanne­­b­an egyaránt. A szófiai események­kel Anglia éket vert a francia he­gemóniai kiterjeszkedésbe, uralomra segítette a Balkán e fontos területén Eger, 1923. junius 30. Ma délelőtt csekély számú tag jelenléte mellett tartotta Eger város képviselőtestülete junius havi köz­­gyűlését Trak Géza h. polgármester elnöklete alatt. Kálnoky István dr. h. főjegyző is­mertette a kántorválasztás ügyét, melyről a h. polgármester már tár­gyalt Szmrecsányi Lajos dr. egri ér­sekkel. A közgyűlés elfogadta az állandó választmány javaslatát, mely úgy szól, hogy a képviselőtestület a kántorválasztáshoz ugyanannyi kat­­holikus tagot küld­ ki, amennyi az iskolaszék tagjainak a száma. Az így történt választást az érsek erősíti meg. Kanitz Gyula dr. azon indítvá­nyát, hogy az interpellációkat a napirend letárgyalása után mondják el Karcuk Ignác és Láng Nándor ellentétes felszólalásai után elfogadta a közgyűlés. Trak Géza h. polgár­mester a felszólalásokra kijelentette, hogy ez a parlamentben is így szo­kás, továbbá Kakuk és Siller javas­latára ígérte, hogy a hosszabb köz­gyűlések kezdetének időpontját a jövőben 9 órára tűzi ki. Tóth Csepreghy András indítványa a házhely-igényjogosultak fizetési kötelezettségének elhalasztására már nem volt aktuális, mert az O. F. B. ítélete tegnap megérkezett és így az indítványt levették a napirendről. A Csáki-féle üzlethelyiséget, me­lyért a versenytárgyaláson Braun Ferenc 1 millió 30 ezer, Tomidálszky Sándor pedig 1 millió 21 ezer ko­rona évi bért ajánlott fel, az állandó választmány javaslatával egyetértve Tomicálszky Sándornak adta ki a képviselőtestület, miáltal Kánitz Dezső dr. indítványa ugyanebben a helyiségben hatósági busszék felál­lításáról tárgytalanná vált. Balocsay Sándor indítványára a tárgysorozat 18. pontjára térnek át. Simányi Nándor városi tanácsos ismerteti az iparos tanonciskolák felügyelőbizottságának előterjesztését a felemelt tandíjak és óradíjak meg­állapítása iránt. A felügyelőbizottság azt javasolja, hogy a községi keres­kedő-tanonciskolában 12,000 az iparos-tanonciskolában pedig 6,000 korona legyen az évi tandíj, a ta­nítói javadalmazására pedig heti egy óra után évi 18,000 korona. Az állandó választmány az előterjesz­téshez hozzájárult, csupán a tanítók fizetését óhajtotta 15,000 koronára mérsékelni, egyúttal a kereskedelmi tanonciskola részére 200,000 az iparos tanonciskola részére pedig 600,000 korona előleget ad a fűtő­anyag és egyebek beszerzésére a tandíjból. A közgyűlés Babocsay Sándor, Nagy János dr., Ruzsin Bertalan és Kakuk Ignác hozzászólásai után azzal a módosítással tagadta el az állandó választmány javaslatát, hogy a tanulók fizetését 18 ezer koronára emelte. Kálnoky István dr. ezután a sze­métről szóló szabályrendelet módosí­tási tervezetét ismertette. E szerint nem lesz kötelező senkire a házi szemétnek a város által kihordatása, hanem saját maga viheti azt a neki legalkalmasabb helyre. Ha azonban valaki ily módon a köztisztaság el­len vét, kötelezi a várót a hatósági szemétkocsin való szállításra és meg is büntetik. Addig is a szemétber­dás díjait a következőkben kérik megállapítani: 1—2 szobás lakás után 1600, 3 szobás lakás után 2400, 4 szobás lakás után 3200, kis üzlethelyiség után 2400, nagy üzlethelyiség után 3200 korona Megrendelésre történő szál­lításnál 2000 korona egy fuvar. A szemétdijat a háztulajdonosok ne­­gyedévenkint fizeti s azt a lakótól is beszedi, mint közüzemi pótlékot. Strausz Sándor kéri a várost, hogy az utcai szemétládák bérlőit nagyobb tisztaságra kötelezzék. Ruzsin Bertalan kéri, hogy ne a házigazda köteleztessék a szemét­díjak beszedésére a lakóktól, hanem szedje azt ezután is mindenkitől a városi alkalmazott. Fehér Lajos: Figyelmen kivül nem hagyható az sem, hogy akik a patak közelében laknak­, minden szemetet oda dobálnak. Ezeket bün­tessék meg, mert miattuk kerül sokba a patakszabályozás. Az előadó javaslatát elfogadják. Kálnoky István dr. h. főjegyző ez­után a helypénzdíjak felemelését is­merteti. Az állandó választmány ezt 200 százalékban javasolja. Nagy János (majomutcai): Igazán törhetetlen már, amit itt a nya­kunkba hoznak. Mezőkövesden csak 80 korona helypénzt fizetnek egy marha után. Kéri, hogy legalább ezt ne emeljék, mert ha már mindenki csinálja is a drágaságot, legalább a képviselőtestület ne csinálja. Pana­szolja, hogy a vám­háznál 5 mázsa súlyú szenet 8 mázsának becsülik a forgalmi adó alá. Láng Nándor: Azért nem hoznak már az egri piacra árukat a vidék­ről, mert itt nagyon drága a hely­pénz és a kövezetvám. Ringelhann Béla a javaslat mellett szól és annak szükségességét bizo­nyitja Nagy János (Malom utcai) csak annak az egy rendszernek megvál­toztatását kéri, ami a vámházaknál van. Aki a vám­háznál a szenet és szénát becsüli, az nem ért hozzá. 6 A városi képviselőtestület ülése. A város az iskolaszékkel közösen választ kántort. — A képviselőtestületi interpellációkra ezután csak napirend után kerül sor. — A Csáka-féle üzlethelyiség. — Vita a szemét és helypénz-díj felemeléséről. — Felemelték a helypénzt és a vágóhídi díjtételeket. — Összegek a vá­ros háztartásából. — Az egyházközségek külön-külön iskolai adókkal tartják fenn az iskoláikat. ** Szerkesztőség, igazgatóség, kiatt hivatal éa nyomda, kővé az előfizetési pénzek, hirdetések és közlem­ények kircadik: Eger, Otawéawna-a. X­ez. '•*-

Next