Magyar Szó, 1946. szeptember (3. évfolyam, 207-232. szám)

1946-09-20 / 223. szám

4 Magyar Készülnek Palánkén­i választói névjegyzékek Az ifjúság vállalta az összeírást Veszelinov Jován, Szerbia ipar­ügyi minisztere a vajdasági tarto­mányi népparlament ülésén tartott beszédében telepeseink kérdésével foglalkozva a következőket mon­dotta: „Mindent meg kell tennünk, hogy a telepesek mielőbb bekap­csolódjanak Vajdaság életébe. Arányos képviseletet kell nekik biztosítani az állami és gazdasági gépezetben, mert csak ily módon érezhetik magukat itthon, s így jobb viszonyok jönnek létre né­peink között, másrészt pedig ma­gukkal hozott képességeiket ha­tóságaink és tartományuk rendel­kezésére bocsájthatják.” Telepeseinket minden községben számarányukhoz mérten bevontuk a népbizottságokba, az antifasiszta szervezetekbe. Most az a feladatunk, hogy az ellenőrzés alatt álló szava­zati névjegyzékekbe is minden csa­ládot pontosan bejegyezzünk. Bálcskapalánkán már megindult az akció a választói névjegyzék kiegé­szítésére. Mivel a helyi bizottság csökkentett létszámmal dolgozik, a palánkai Népi Ifjúsági szervezet tagjai vállalták el a munka nagy részét. A választói névjegyzékek ki­igazítása megindult, bár Palánkon a múltban csak 8 embertől vonták meg a szavazati jogot. Sokkal fele­lősségteljesebb munka azonban a már ideérkezett és még állandóan érkező telepes családok bevezetése a választói névjegyzékbe. Ezt a munkát is a helyi Népi Ifjúsági bi­zottság vállalta magára és 12 tag ugyanennyi telepes ifjúval összeírja a 18 éven felüli telepeseket. A mun­ka türelmet kiván, mert telepeseink egy része analfabéta, s a személyi iratok hiányában vigyázni kell, ne­hogy téves adat kerüljön a jegy­zékbe. Az összeírást szombatra el­végzik és a választói névjegyzéket közszemlére teszik. Ezután konfe­renciát hívnak egybe, ahol a nép nyilvánosan megtárgyalja, kiket ve­gyenek fel és kiket töröljenek a választói névjegyzékből. Az értekezletet előreláthatólag már vasárnap megtartják. Ezen a választói gyűlésen Palánka egész lakosságának részt kell vennie, hogy nyilvánosan megvonhassák szavazati jogukat azoktól, akik visz­­szaéltek a nép bizalmával és vissza­adják azoknak, akik megtalálták a helyes utat és bekapcsolódtak a Népfront országépítő munkájába. Szaporodnak a kenyérmagvak Szipticán Egymással versenyeznek az újgazdták és a telepesek a beszolgáltatásban Nyárvégi, hűvös reggel van. Még csak öt óra, de már jönnek a ko­csik a szuboticai Zsitopromer 1. szá­mú, hatalmas magtára elé. A rako­dómunkások szorgalmasan hordják­­az aranysárga búzával teli zsákokat a magtárba. A sor nem kisebbedik. Ahogy fogynak a kocsikról a zsákok, ugyanúgy vagy talán még gyorsab­ban sorakoznak az újabb kocsik. A legtöbbjén kopott, foltos ruhájú em­berek ülnek: új tulajdonosok, részes munkások, akik nemcsak a kötelező feleslegeket szállítják be, hanem fe­leslegüket is. A SEGÍTSÉGÉRT SEGÍTSÉG JÁR — Köll a ruha, köti az ing — mondja özv. Vass Antalné, aki ré­szes volt az aratásban — a városi munkások kijöttek a falunkba és segítettek nekünk, hát mi meg így fizetjük vissza. Skrbin Jerkó bajmoki telepes is igy vélekedik. Elmondja, hogy va­sárnap a szuboticai szakszervezeti munkások kint voltak a faluban és megjavították a lakását. Saját ere­jéből nem tudta volna megjavítani. Bármelyik földművessel beszélge­tünk, mindegyik bizakodva, a jobb jövőbe vetett szilárd meggyőződés­sel beszél. A ZSAROLÓKAT KÍMÉLNI KELL Bemegyünk a magtárba. Valami­kor ez a helyiség Felső-Bácska leg­nagyobb malma volt. A fasiszta pénzemberek leszerelték a gépeze­tet és igen olcsó áron adtak el üz­leti számításból. Most az egykori malmot raktárnak rendezték be. Állandóan javítják, bővítik. , — Felvonókat építünk be — mondja Szenes raktáros — mert a munkásoknak nagy megerőltetést jelent a zsákokat a második és a harmadik emeletre felhordani. Két­százötven vágón gabona befogadá­sára alkalmas a magtár. A felső emeleten a könnyebb súlyú gabonát helyezzük el, mert, így nem fenye­get az a veszély, hogy véletlenül le­szakad a boltozat. Megtudjuk még, hogy feszülnek a kukorica átvételére is, mert a na­pokban már megkezdődik a beszol­gáltatás. Hatalmas kukoricaszárítót állítanak fel, am­ilyen­ Szuboti­án még nem volt. Van erre alkalmas helyiség. Polyákovics Gézával beszélgetünk. Négy mázsa felesleget hozott be, amelyet mint részes keresett. — Magamnak csak a kenyérre valót hagytam meg — mondja — a többit­­ beszolgáltattam. A pénzen ruhát veszek, mert erre van legjob­ban szükségem... Polyákovics Gézának és a többi földmunkásoknak még nagy gondot jelent a ruha. Jövőre már kisebb lesz a gond, mert a kenyérért tex­tilanyagot kap a falu a várostól. „AZ ÁLLAM A MI JAVUNKAT AKARJA” — MONDJA AZ ÚJ BIRTOKOS A 3. számú gabonabeváltó raktár­ban Veres Péter átvevő sem panasz­kodik. Állandóan hozzák a gabonát a földművesek és a Zsitoprom­et autói is, amelyek a tanyaközpontok­ban összegyűjtött gabonát szállít­ják be a magtárakba. — Egymással versenyeznek az új gazdák és a telepesek — mondja az átvevő —, hogy ki hozza be előbb a felesleget és ki szállít be többet. Szépen teljesítik kötelezettségeiket a régi földtulajdonosok is. Az uj földtulajdonosok között olyanok is vannak, akik 60—70 kiló feleslegei­ket beadják és azt mondják: ne ír­juk be, mint felesleget. — Ez is, meg az is az államé lesz — szól a beszélgetésbe Tóth István ujbirtokos Békováról. — Az állam a mi javunkat akarja... Ebben a magtárban egész nap dolgoznak a munkások. A búzát azonnal szállítják is tovább, mert kell a hely. — Négy nappal ezelőtt itt még zab volt — mutat az egyik terembe egy zsákoló munkás — egy-két na­pon belül rozzsal lesz tele. Én úgy látom, hogy örömmel hozzák a földművesek a gabonát, mert tud­ják, hogy az államnak érdemes el­adni. . Basics Blaskó nagyfényi törpebir­tokos szabad rabfeleslegét hozza be. Ezt nem kellene beszolgáltatnia. De mégis beszállítja. Sok ilyen tör­pebirtokos, új tulajdonos és földmun­kás van. Gyűlik a gabona, szaporodnak a kenyérmagvak. Lesz kenyerük a vá­rosok dolgozóinak, a Hadseregnek és a passzív vidékek sokat szenve­dett lakosainak. KUPUSZÍNAI HÍREK: A napokban megtartott Népfront ülésen Herhutter és Popov néptár­sak beadták lemondásukat. A köz­­ség lakossága nagy megelégedéssel fogadta a két népbizottsági tag le­­mondását. — A vasútvonalról haza­térő ifjaknak a község antifasiszta szervezete, személyenként 1.000.­ 000 dináros pénzjutalmat adtak. A pén­zen a vasútvonalról hazatérő ifjak egy-egy ruhát és alsóneműt vásárol­tak a helyi beszerződés fogyasztási szövetkezetekben.­­ A község 15 ifjúmunkást adott z apatini töltési munkálatokra, amelyeket teljes egé­szében az apatini járás ifjúsága vé­­gez.­­ A tanítók a közeljövőben a pionírok részére (a IV-VII osztá­lyig) az iskola helyiségében kisebb műsorral egybekötött tánciskolát ál­lítanak fel. A kupuszim­ai tanítók ezen cselekedetet minden dicséretet megérdemel, mert ezzel a gyermek,­palántákat sikerül elvonni az egész,­ségtelen kocsmai látogatásoktól. ­óti ittí M/WM Jái A ZENTAI MUNKÁS SZAKSZER­VEZET kulturcsoportja vasárnap Tornyosra látogatott el, ahol mű­soros estet adott. A műsor vál­­tozatos számaival a közönség nagy megelégedésére szolgált. A mun­­kásszereplők tudásuk legjavát ad­ták. Szügyi Julianna és Dénes László váltak ki, igen jó alakítá­saikkal. Egyedüli hiba a színpad kisméretűsége volt, ami miatt a szereplők nem tudtak kellőképpen mozogni. A szindikátus fiatal ze­nekara jól játszott. A kulturcsoporttal kiment egy csoport szervezett munkás is, akik egész napon át dolgoztak a helybeliek számára. A bádogosok számos edényt javítottak ki, a ci­­pészek sok pár cipőt tettek hasz­­nálhatóvá, valamint az egyéb ipar­ágakhoz tartozó munkások is hat­­hatos munkát végeztek. A munka után együttesen mentek az elő­adásra a helybeli lakossággal A kedélyes hangulatból kiérződött, hogy az ipari és földmunkások léve­lekben is mindjobban közelednek egymáshoz. A DOROSZLÓI GYÖNGYÖSBOK­­RÉT­A kulai vendégszereplése jól­sikerült. A gyöngyösbokréta va­­sárnap este a Népkör szabadtéri színpadán mutatkozott be a re­­kordszámban összejött közönség előtt. A vendégek rövid egyfelvonásos jeleneteket, dalokat és népi tán­cokat mutattak be, amit a közön­­ség tetszéssel fogadott. László Ju­liska népdalokkal, Toncsik Pál pe­dig szabadságdalokkal aratott si­kert. Diósi József cigányjelenetet adott elő. A tánccsoport minden egyes tagja jó volt és megérde­­melten arattak sikert. Az est rendezését Molnár Lajos és Kocsis Pál végezték, mint lel­kes és fáradtságot nem kímélő harcosai a népi kultúrának. Dicséret illeti a kulai Népkört az előadás megszervezéséért, va­lamint a posztógyári munkásokat a vendégek elhelyezéséért. Ezzel az előadással is bebizonyo­sodott, hogy hogyan kell kulturá­­lis téren dolgozni és Kula közön­­sége reméli, hogy a Népkör kul­­turbizottsága jövőben is mindent elkövet, hogy , minél több vidéki kulturcsopat látogasson el Kólá­ra, mert csakis így tudjuk egy­mást megismerni, és kultúránkat­­ értékelni. A doroszlóiak máris meghívták a Népkor műkedvelőit a »Szakadék« bemutatására. Erre az előadásra a közeli hetekben kerül sor. A posztógyár műkedvelői vasár­­nap Verbászra mennek át egy műsoros est megtartására, míg ide­haza a »Szakadék«-ot hozzák is­mét színre. Ugyancsak vasárnap délután tartja nagygyűlését a Népfront magyar tagozata a Népkörben, melyre a vezetőség Székely Jó­zsef nemzetgyűlési képviselőt is meghívta. J. S. A SZOMBORI kerületi színház szombaton este telt ház előtt mu­tatta be Sztevan Szremac regé­nye nyomán dramatizált komé­diáját a »Pop Tyira és Pop Spi­­ró«.­ A regényt Medákovics Du­­­sán ültette át színdarabra. A be­­mutató átlagban közepes színvo­nalas játékot mutatott. A színé­szek megállták helyüket. Megle­petést egyedül Krónius Mira kel­­tett, aki Szpiró leányának szere­pét játszotta. Ajváz Alekszandar közepes játékot mutatott, míg Dodics Trivó, a darab másik fő­szereplője nem készült fel elég­gé szerepére, amiért játék alatt állandóan a súgóra támaszkodott Dodiicsnak nem lett volna szabad válalnia szerepét a darabban. Jakobcsics János színpadképterve­­ző valamint Dr. Budimirovics Du­sán rendező lelkiismeretesen mun­­kát igyekezett végezni, de nem minden színész váltotta be­ a ren­­dezői reménységet, s így csak erősen közepes sikert hozott az előadás. -------------□------------­ A NOVISZÁDI MAGYAR KULTURKÖR VÁLASZTMÁNYI­­ ÜLÉSE A noviszádi Magyar Kulturkör választmánya 1946 szeptember hó 24-ikén este 8 órakor ülést tart, le­kérnek minden választmányi­­tagot, hogy pontosan jelenjenek meg. Az ülés legfontosabb tanácskozási anyaga a Magyar Kultúrkör köz­­gyűlésének előkészítése. JA . Vasárnap a Telepen megismétlik a „Csikós“ előadását a noviszádi műkedvelők Vasárnap, szeptember 22-én este a noviszádi Magyar Kulturkör mű­kedvelő gárdája a telepi lakosság kívánságára megismétli az Adamo­­vics-telepi kulturotthonban Szigli­­geti­ Móricz „Csikós” című népszín­művét, amelyet hatalmas közönség­­sikerrel mutattak be az elmúlt va­sárnap a Városi Kulturotthonban. Az előadás pontosan este mél nyolc óra­kor kezdődik. Itt közöljük, hogy a bemutatóról szóló ismertetésünkből technikai okokból kimaradt Bencze, a darab intrikusa megszemélyesítőjének mél­tatása. Bencze szerepét Kollár An­drás alakította, s dicséretére legyen mondva, hogy hálátlan és nehéz szerepének legnagyobb részében jó érzékeltette a lelkiismeretlen úr sö­tétlelkű figuráját. Csak talán a da­rab utolsó felvonásában lehetett volna idegesebb, letörtebb. Ugyan­csak meg kell említenünk még Pécsi Máriát, aki Bálint gazda nő­vérének, Erzsóknak szerepében lé­pett fel. Erzsók alakja kissé fiata­los volt, különben természetes jár­­téka megfelelt a követelményeknek. A Vajdasági Magyar Népszínház technikai munkájának nyitója Munka közben találjuk Molnár Ká­roly díszletmester­t, a Vajdasági Ma­­gyar Színház technikai vezetőjét, aki kitűnő találmányával új tehető­ségek kapuit nyitotta meg a díszle­tek felállításánál. — A díszletek beállításánál lát­tam és tapasztaltam, hogy mennyi­re inognak a falak, ha valamelyik szereplő hozzáér. Elhatároztam, hogy egy szerkezetet készítek, mely szilárdabbá teszi a díszleteket . Munkája sikerrel járt. Hosszas kí­­sérletezés után sikerült egy szerke­­zetet készítenie, amelyet szakembe­rekből álló bizottságnak is bemuta­tott és a szabadkai kerületi szak­­szervezeti tanács a­ versenybizott­­sággal egyetértésben, mint újítót és rohammunkást terjesztette elő. A díszlet-összekapcsoló és bizto­sító kar egészen egyszerű és köny­­nyen kezelhető szerkezet. Egyszerre két disztetet kapcsol össze a felső része, míg az alsó rész teljesen szi­­lárdan rögzíthető le a padlóhoz a karra erősített fúróval, amelynek meg van az a jó oldala, hogy a tá­­m­asztókar belső részére van szerel­ve és nem veszélyezteti a szereplők és a rendező mozgását a kulisszák mögött és nem botlik meg benne senki. Találmányával Molnár Károly nagy veszélytől mentette meg a díszletrendezőket, mert a rögzítő fü­­rót eddig a zsebben hordták s nem egy esetben okozott már súlyosabb sérüléseket is munka közben a sok hajlongásnál. Az összekapcsoló és biztosító kart öt méter magasan lehet a földről irányítani, ami főleg vidéki és sza­badtéri színpadoknál korszakalkotó dolog, mert ezeken a helyeken nincs hová erősíteni a díszleteket. Ezt a problémát oldotta meg találmányé­­val. Hogy a kart kitűnően lehet használni, bebizonyosodott az eddi­­gi előadásokon, főleg, melyeket vi­déken mutattak be, ahol nincs be­épített színpad és a Népszínház Brcsko-Bánovicsi Vasútvonalon való szereplésekor a szabadtéri színpad felállításánál. A szuboticai tanítók­épzői intézet évadnyitó szülői értekezletet tartott E hó 15-ikén a szuboticai tanító, képző szülői értekezletet tartott a Népkörben, amelyen a tanári karon kívül részt vett az intézet tanulóifjú­sága is. Gyuránovics Milinkó szerb nyel­ven tartott előadást és beszédében rámutatott az ülés célkitűzéseire és arra a körülményre, hogy miért fon­tos, hogy a szülőkön kívül a tanuló, ifjúság is részt vegyen az összejöve­­telén. Teljes harmóniával nem tud az iskola dolgozni, ha a diákságot kizárják a megbeszélésekből és csakk a szülő és a tanár között létesül kapcsolat. Majd a továbbiakban be­jelentette, hogy egy tanács alakult, amely két szülő, két tanár, két di­ákból, a Népfront, az AFZs kikül­dötteiből és egy orvosból áll. Ez a szűkebb tanács havonta egy­­szer tart ülést és kéthavonként fog­­ják megtartani a teljes összejövetelt az összes szülők, tanári kar és diá­kok részvételével. Rámutatott arra is, hogy mi mindenről gondoskodik ez a szervezet, többek között a sze­­gény szülők gyermekeinek és a ha­diárváknak segélyezéséről stb. Azon­­kívül kirándulásokat szerveznek, hogy megismertessék a tanulókat hazánk természeti szépségeivel. Utána Kovács Sztrikó tanár ma­gyar nyelven tartott beszámolót, amelyben hangoztatta, hogy miért van szükség a tanulóifjúság nagy önfegyelmére. Enélkül nincs hala­dás. Az ifjúság nevében Argyelán Ist­ván magyar nyelven és Vrgovics Szmilya szláv nyelven beszélt. Ismer­­tették a múlt évi munkaeredménye­­ket, amelyekből kitűnik, hogy a ta­nítóképző ifjúsága az elmúlt évben 9 színpadi és­­5 kulturelőadást tar­­tott 112 faliújságot adott ki és 2100 munkanappal járult az újjáépítés­­hez. Az Ifjúsági Vasútvonalon 23 ta­­nu­­ló dolgozott, akik közül kettő ro­ll­am munkás lett és több tanuló di­cséretben részesült. Beszédjük további részében han­­goztatták, hogy az ifjúság új erővel kezd az iskolaévhez. Célul tűzték ki a pionírszervezet megalakítást, va­lamint a kulturmunkát és igyekez­ni fognak minél nagyobb tömege­ket bevonni a sportéletbe és azon lesznek, hogy az iskola minden te­­kintetben a legjobbak közé tartoz­zon. A gyűlést az iskola igazgatójá­nak, Popovics Zlatibornak beszéde zárta be, aki mégegyszer felhívta a szülőket, hogy minél nagyobb szám­ban látogassák ezeket az összejöve­­teleket, hogy ezáltal segítsék a ta­nárok és az ifjúság munkáját. Csokonai Vitéz Mihály-est a szuboticai Népkörben Szeptember 15-én, szombaton este a szuboticai Magyar Népkör ifjúsá­ga műsoros estet adott igen komoly sikerrel. A műsoron özvegy Kar­­nyóné és két szeleburdiak, két Cso­konai vers és Ady Endre Vitéz Mi­hály ébresztése című verse szere­peltek Ha azt nézzük, hogy tavaly a Népkör ifjúsága tarka estje ke­retében cigarettázó, kártyázó és dorbézoló apacs jeleneteket adott elő, meg kell állapítanunk, hogy egy év alatt dicséretet érdemlően na­­gyott fejlődött, amikor egy ilyen szép és értékes esttel lépett a kö­zönség elé s a nagy magyar klasz­­szikusokat ismerteti meg közönsé­günkkel, felismerve kultur-feladatát, Szakit az olcsó vásári villám tréfák­kal és a múlt kártékony öröksé­gével. Bevezetőül Toldy György igen komoly tartalmas ismertető előadást tartott Csokonai Vitéz Mihályról Gellér Tibor Csokonai Estve című költeményét szavalta, nagyon szép tiszta beszédmodorban és hibátlan kiejtéssel. Erdélyi László Ady Beld­re Vitéz Mihály ébresztése című ver­sét szavalta temperamentummal és átérzéssel. Az özvegy Karnyóné és két szeleburdiakban Martin Karola, Harmat Aranka, Szilágyi László, Kis Lajos, Kuluncsics Mária, Fenyvesi Ibolya és Lejkó Béla tudásuk leg­javát adták, jó munkát végeztek. Külön ki kell emelni, hogy a klasz­­szikus magyar szöveget hibátlanul adták vissza. A műsor leggyengébb pontja Dévavári Zoltán szavalata volt. Gyenge orgánuma nem alkal­­mas szavalásra, előadásából hiány­zik az átérzés, a lényeg megérzése és több súlyt kellene fektetnie a klasszikus szavak helyes kiejtésére. A díszletek és a kosztümök kor­­hűek és szonvak voltak­. A közönség nagyon jól mulatott lelkesen tapsolt és ez az est is bi­zonyítéka annak, hogy nem csak komolytalan könnyű dolgoknak, ha­nem értékes klasszikus daraboknak is van sikerük Szuboti­án.

Next