Magyar Szó, 1946. szeptember (3. évfolyam, 207-232. szám)
1946-09-01 / 207. szám
IIIUIIIIIIilllllUIIIIIIIIIIIIIIIIIIUIII!lllllllllllllllllllllllll!imill!IIIIH!lll!illill!lll!ll!llllllllllim Segítsük elő gyermekeink is Küszöbön áll az iskolai év és az édesanyák, a szülők egyik nagy gondja gyermekeik iskoláztatása. Gond ez minden szülőnek, különösen pedig ma, amikor sok hiánnyal és szegénységgel küzdő népállamunk gondját mindnyájunknak meg kell osztanunk. Mert bizony ma mindnyájunk gondja az iskolaépület kérdése, az iskolák fűtése és rendbentartása, a tanítóhiány, a tanyai gyermekek iskoláztatása, internátusok kérdése. Népünk kulturális emeléséről van szó és ennek minden nehézségét, terhét mindnyájunknak hordoznunk kell. Nézzük, hogy az AFZs asszonyaink, iskolába induló gyermekeink édesanyjai mit tehetnek, milyen feladatot vállalhatnak ebben? Asszonyaink az utóbbi időben óriási szociális feladatok terhét vállalták magukra és ennek következtében a politikai és kulturális munka, tehát a fölvilágosítás és kulturális emelés munkája sokat lanyhult. Az analfabetizmus leküzdésében ugyan nagy részt vállaltak asszonyaink is de ennek csak egyik része a felnőtt írástudatlanok tanítása s ha ezzel párhuzamosan nem gondoskodunk minden iskolaköteles gyermek iskoláztatásáról, hiábavalóvá válnak az analfabéta-tanfolyamok. Az elmúlt évben például sokkal több gyermek maradt írástudatlan azáltal, hogy az iskolakötelezettséget nem vették komolyan, mint ahány felnőtt a tanfolyamokon megtanult írni-olvasni. Vajdaságban az elmúlt tanévben több, mint 7031 iskolaköteles magyar gyermek maradt el az iskolából, így amit egyik kézzel adunk a másikkal elvesszük, így sohasem szüntetjük meg az írástudatlanságot. Egyik nagy feladata tehát az anyáknak, asszonyoknak, gondoskodni arról, hogy minden iskolaköteles gyermek járjon az iskolába. Ez természetesen iskolahelyiség, tanító, iskolafelszerelés és tatarozás kérdése is de nem utolsósorban öntudatra ébresztés, szervezett propaganda kérdése. Mindenkinek tisztába kell jönnie azzal, hogy az iskola nem fényűzés, hanem éppen olyan szüksége a dolgozó népnek, mint a mindennapi kenyér. Minden édesanyának, minden nőnek az iskola, a tudás, a szellemi emelkedés propagálójává kell válnia. Nagyon sokat tehetünk azért is, hogy a tanulás, az iskoláztatás lehetőségeit előmozdítsuk. Különösen ott, ahol bizonyos nehézségek miatt a szülők s maguk a gyermekek is könnyen lemondanak arról, hogy iskolába járjanak. Sok szegény szülő, sok tanyai család könnyen belenyugszik abba hogy nincs rá mód, nincs rá lehetőség. Ebbe azonban a népuralom nem nyugodhat bele. Nehéz feladat meggyőzni a tanyai béresembert, hogy fiát iskoláztassa, mégis el kell végeznünk a munkát. Antifasiszta aszszonyainknak az értekezleteken beszélniük kell az iskolába való beiratkozásról és jóakaratúlag figyelmeztetni a szülőket, akik nem hajlandók gyermekükkel a VII. osztályt elvégeztetni, arra, hogy a VII. elemi iskola elvégzése hazánk minden tanulójára kötelező. Különösen a falvak és tanyacsoportok asszonyszervezetei vegyék komolyan e feladatot, hívják össze a távolabb lakó proletárasszonyokat is és világosítsák fel őket, hogy mit jelent, ha gyermekeik még a legelemibb dolgokat sem sajátítják el. Az AFZs-en keresztül meg kell szervezni a iskolába járó gyermekek ruhával és cipővel való segítését is. Egyetlen gyermeknek sem szabad otthon maradnia azért, mert nincs megfelelő ruhája vagy cipője. Az áfézsének dolgozni kell az iskolába járó gyermekekért, versenyt indítani a szervezetek és falvak között és konferenciákon ismertetni az elért eredményeket. Asszonyainknak segíteniük kell a tanítók kultúrmunkáját, gondot viselni az iskolák tisztántartására, sőt annak téli fűtésén is. Példa erre Királyhalom, ahol az asszonyok egy vagon fát vettek népiskolájuk számára. A távolabb lakó gyermekek részére interrátust kell felállítani, amelyet a legszükségesebb esetben egyik kevésbbé használt falusi házban is berendezhetünk s lehetőleg az AFZI vegye gondnokság alá. Az internátusok megnyitásával a messzi lakó gyermekek részére is lehetővé válik az iskoláztatás. E feladat megvalósítására szervezeteink között elsősorban asszonyaink hivatottak, mert a múltban részükre nyílt legkevesebb alkalom kulturális téren való tevékenykedésre. Az iskola megkezdésével egyidőben indítsuk el az analfabéta-tanfolyamokat is, hogy az iskolaév befejezésére valóban csökkentsük az írástudatlanok számát. Magyar nyelvű politikai tanfolyam a petrovgrádi AFZs-ban A nők az új Jugoszláviában egyenjogúak a férfiakkal. Ez az egyenjogúság a társadalmi élet minden terén megnyilvánul. A Népfront keretében működő asszonyszervezetek tagjai között minden réteget megtalálunk. A gyári munkásnők a földművesasszony és a szellemi munkásokat. Ezek az asszonyok tegnap ki voltak reeksztve a politikai életből. Ma azonban ismerik jogaikat és élnek is velük. A gyárak rohammunkásnői vagy a kenyérfront asszonydolgozói bizonyítják, hogy az itt élő nő tisztában van az országépítő szerepével és öntudatosan végzi azt Ez a felismerés ad új erőt a testi fáradtság leküzdésére és a politikai nevelés ösztönzőjévé válik. A petrovgrádi AFZs magyar tagozata arra törekszik, hogy társadalmi, politikai és gazdasági kérdéseket a magyar asszonyokkal megismertesse. E célból szeptember 8 és 10-e között ismeretterjesztő előadás-sorozatot kezdeményez A tanfolyamok a magyar iskolák épületében lesznek megtartva. A kurzus 14 előadást ölel fel 1. A régi Jugoszlávia összeomlásának okai. 2. Az új Jugoszlávia megalkotása. 3. A nemzeti kérdés megoldása az uj Jugoszláviában. 4. A hatalom jellege az uj Jugoszláviában. 5. Az agrárreform és mezőgazdaság újjászervezése. 6. A szövetkezetekről. 7. A tömegszervezetekről. 8. A nőmozgalom fejlődése a felszabadító harcig. .9. Az AFZI életrehivása és szerepe az uj Jugoszláviában 10. A Szovjet Szövetség honvédelmi háborúja. 11. A Sztahanov mozgalom. 12. A kollektív gazdálkodás és a kolhozok. 13. A nő a Szovjet Szövetségben. 14. Az AFZs szervezeti szerkezetéről. Az előadásokat minden nap reggel 7 és 8 óra között tartják. A nap folyamán a hallgatók áttanulmányozzál e témakörrel foglalkozó füzeteket és este az előadó jelenlétében megvitatják az előadás anyagát. A tanfolyamon résztvesznek a kerületi AFZs magyar vezetői, valamint a magyar községek magyar asszony aktivistái is. A falukról bejövő nők ellátására már idejekorán gondoskodtak. A tanfolyamon résztvenni akaró nők jelentkezzenek az MK. K. Szvetoszavszka u. 8. szám alatti irodájában. Ugyanott jelentkezznek azok is, akik a tervbe vett szerb nyelvtanfolyamokat kívánják látogatni. A petrovgrádi AFZs magyar tagozatának előadása iránt városszerte nagy az érdeklődés. Munkásgyermekek Fruska Gorában A dolgozók gyermekeinek csak a demokratikus Jugoszláviában adódott meg először, hogy eljuthassanak oda, ahol azelőtt csak a kiváltságosak gyermekeiknek volt helye a nyaralóhelyekre. A szuboticai kerületből is sok kis pionír ment ingyenes nyaralásra a Fruska Gorába, Szlovéniába, valamennyien munkások gyermekei. Egy ilyen kis pionírcsoport a szerémségi Bikics falu mellett egy volt hercegi kastélyban nyaralt. Ezeket a pionírokat meglátogattam. Közöttük sok topolyai járásbeli magyar kisfiú és leány volt. Amint a kastély közelébe értem, a mellette elterülő fenyvesparkból magyar és szerb munkásdalok foszlányait sodorta felém a szél. Éppen ebédre való sorakozás következett. A pirospozsgás arcú bácskai gyermekek olyan étvággyal fogyasztották az ízletes töltöttpaprikát, hogy aki az imént ebédelt, az is megkívánta tőlük. Ebéd után alvás, felkelés után egyegy jókora fürt szőlő, uzsonna után indulás az erdőbe s ott vidáman, énekléssel és játékkal töltötték az időt. Vacsora után tábortűz mellett folyt tovább ugyanez. A poros bácskai" levegőből kikerült gyermekek mindenike a háromheti nyaralás után jelentős súlygyarapodással tért vissza. Az állomáson érzékeny búcsút vettek továbbutazó pajtásaiktól, akikkel a nyaraláson ismerkedtek meg és akikkel egy életreszóló barátságot kötöttek. A nyaralás egészségügyi előnye mellett a baráti, testvéri érzés fejlesztése, az együvétartozás ápolása a pionír-nyaraltatások legnagyobb haszna. HERBATINNÉ Néptanítóink szerepe A péterrévei AFZs napokban értekezletet hívott össze. A gyűlésen Tamás Mária bácsföldvári tanítónő ez AFZs szerepéről tartott előadást. Beszédében kérte asszonytársainkat, hogy minél többen tömörüljenek azok táborába, akik a jobb és biztosabb jövő kiépítésén fáradoznak. Megemlítette, hogy milyen hősiesen küzdenek a spanyol nők a szabadságért, mennyi áldozatot hoztak, hogy szabadok legyenek hogy testvériségben, egyenrangúságban élhessenek. A beszéd befejezése után, indulóban lévő néptársnőnk arra kért bennünket, hogy dolgozzunk fáradhatatlanul, hogy mielőbb megvalósíthassuk célunkat. Mi pedig arra kértük, hogy látogasson meg bennünket többször, mert nagy szükségünk van az értelmes előadásra. Sajnos a péterrévei tanítók és tanítónők még mindig távoltartják magukat. Mintha bekötött szemmel járnának, nem látják mi történik körülöttünk, hogy milyen gyors léptekkel halad az újjáépítés. Ők csak állnak, töprengenek, maguk sem tudják mitevők legyenek. Hívtuk őket, kértük őket, de hiába. Ma még várja a munkásosztály a tanítókat, de nem akarnak tudomást szerezni róla, azonban ha nem jönnek, meglesz a munkás nélkülük is. Mi haladunk, ha lassabban is. Az idő hamar telik s a mi sorainkból lassan felnő az uj népi értelmiség. Tanítóinknak tudniok kell, hogy távolmaradásukért felelősek az egész magyar népnek. A magyar tanítóknak és tanítónőknek a magyar nép irányítóivá vezetőivé kell válniok. Nem szabad várni, be kell látniuk, milyen hibát követnek el népükkel szemben. Kulturális és politikai téren álljanak a munkások élére, tudásukkal irányítsák azt a munkásosztályt, amely verejtékes munkájával számunkra is megteremti a mindennapi kenyeret. Péterrévei AFZs Az iskolák tüzelőellátása Már szinte sablonossá válnak az olvasók előtt az AFZs munkájáról szóló jelentések. Pedig, ha mélyebben belenézünk a dolgokba, akkor látjuk, hogy mennyi fáradság, önfeláldozás szükséges egy vállalkozás sikeres keresztülviteléhez. Ha leírjuk azt az egyszerű jelentést, hogy »a kraljevbregi AFZs magyar asszonyai az elemi iskolák részére egy vágón fát vásároltak«, nem is gondolunk arra, hogy az asszonyoknak az ehhez szükséges pénzt mennyi munka és önfeláldozás árán sikerült öszegyűjteni. Rendezményeik egész bevételét erre áldozták. Amellett, hogy gondoskodnak a gyermekek részére meleg tanteremről, még hasznos kulturmunkát is végeznek. Előadásokat rendeznek az egymástól távol eső tanyacsoportok iskoláiban és ezeknek bevételét az az iskola élvezi, az vásárol belőle télire tüzelőt, ahol az előadásokat megrendezték. Ha visszatekintünk a múltba, amikor a tanyavilág asszonyai a kultúra, a fejlődés minden lehetőségétől el voltak zárva, szinte hihetetlennek tűnik az a lendület és munkaakarás, amit asszonyaink gyermekeik jövőjéért és jobb sorsáért kifejtenek. Mert valóban hiszik, hogy minden közös akció, amit keresztülvisznek, saját életük felemelését is szolgálja. Vera Via gyermekorvos Moszkva Komintern kerületének apraja-nagyja jól ismeri Vlaszova doktornőt. Vera Vlaszova, miután három évvel ezelőtt befejezte tanulmányait az 1. számú moszkvai orvostani intézetben, bekerült a Komintern kerület 6. sz. gyermekklinikájára. Vlaszova figyelmesen kezeli kis pácienseit, azok pedig őszinte gyermeki ragaszkodással viszonzzák a szerető gondoskodást. A doktornő Vagy a klinikán fogadja a kis betegeket, vagy otthonaikban látogatja meg őket, de igen gyakran a gyárak mellett működő óvodákban keresi fel a beteg gyermekeket. Vera Vlaszova, a fiatal gyermekorvos — bár semmiben sem válik ki különösképpen, — szerényen és példásan teljesíti kötelességeit. Munka után minden szabad percét családjának szenteli. Férje főhadnagy, most a Haditudományi Akadémia szorgalmas hallgatója. Mindketten nagy szeretettel nevelik 3 éves fiukat, Szását. Esténként leülnek könyveik mellé és tanulnak. Vera Vlaszova doktornő arról ábrándozik, hogy néhány esztendős orvosi gyakorlat után a tudománynak, szenteli életét és magántanárságra fog pályázni. Nem fér hozzá kétség, hogy álma és terve megvalósul. Noviszád magyar asszonyai az aggok otthonáért A noviszádi III. körlet magyar AFZs asszonyai is kiveszik részüket erejükhöz mérten minden olyan közakcióból, amely a, államháztartás megkönnyítésére és országunk újjáépítését szolgálja. A körzet magyar asszonyainak egy része nem zárkózik el soha a közös és önkéntes munkák elől és azon van, hogy teljesítse kötelességét saját maga és a dolgozók újjáépülő országa iránt. Az asszonyok magukra vállalták, hogy munkájukkal hozzájárulnak a noviszádi aggok otthonának fenntartásához. Az otthon céljaira bizonyos időközökben , gyűjtést rendeznek. Legutóbb a HI. körzetben összegyűjtöttek 330 paradicsomos üveget, 100 kg. lisztet, 96 drb. tojást, 1 kerti széket, 1 lavért, 4 ablakpárnát. Augusztus 29-én az aggok otthonába kiment 5 asszony tarhonyát készíteni. Az asszonyok, Pintén Ilona, Szücsné, Majerné, Léderlandné és Thurzó Mária 3 és fél óra alatt 40 kg. lisztet dolgoztak fel. A II. körzet magyar asszonyai a gyermekotthonok fenntartásához is hozzájárulnak. A gyűjtési munkákban különösen kivették részüket: Hercsik Gizi, Peikertné, Vértes Árpádné, Sinkáné, Thurzó Mária, Fischerné és Pintén Ilona. A III. körzet magyar AFZ- szervezetének munkája teljes eredménnyel csak akkor járhat, ha a magyar asszonyok többsége, amellett, hogy adakozik, az akciókban is cselekvően kiveszi részét és segít azoknak az asszonyoknak, akik ha áldozathozatalról van szó, nem ülnek ölhetett kezekkel, hanem öntudatosan az igazi magyar asszonyokhoz méltón teljesítik kötelességüket. T. M AWES KISH I.EEK Néhány héttel ezelőtt a Petrovgrádon át folyó Bega-csatorna zsilipjeit megnyitották. A folyó vizét leerngedték, hogy a csatorna megrongált kapuit és partjait még a nyár folyamán kitisztíthassák és feltölthessék. Petrovgrádon kijavították a megrongált partrészek veszélyesebb helyeit. E munkák azonban nem terjedtek ki mindenhová. A Népfront IV. körzeti vezetősége ezért akciót kezdett a várost és a Berberszki-telepet összekötő híd környékén lévő partrész feltöltésére. Az önkéntes munkában a férfiakon kívül 24 nő vett részt. ★ Asszonyaink lekvárfőzési akcióját a paradicsomfőzés és a tarhonyakészítés egészíti ki. A szuboticai Napnyugati Szőlők magyar asszonyai 200 kg. paradicsomot szedtek össze és főztek be a hadiárvák részére. De hogy a paradicsomlevest a kis árva gyermekek ne üresen egyék, tarhonyát is gyúrtak hozzá. Így gondoskodnak munkás aszszonyaink azoknak gyermekeiről, akik életüket adták a mi szabadságunkért. ★ A petrovgrádi női szervezet kérésére a Vöröskereszt 30 kilónyi sálat és kötött sapkát bocsátott a szervezet rendelkezésére. Ebből a nők pulóvereket kötnek a vasútépítő ifjúmunkások számára. A munkát együttesen, csoportokban végzik. A körzetek női szervezetei versenyeznek, melyik végzi el leghamarább a reá eső részt.