Magyar Szó, 1947. november (4. évfolyam, 267-292. szám)

1947-11-07 / 272. szám

1947. XI. 7. Magyar Szó Vajdaság legtöbb járásában befejezés előtt áll az őszi vetés Ver­sec, Pancsevó Vajdaságban az őszi vetés jól ha­lad. November 2-áig az őszi vetés­­területnek 85,6 százalékát felszán­tották, 74,3 százalékát pedig beve­tették. A százalékok nem tartalmaz­zák a szécsányi és zentai­­járás eredményeit, mert azok nem küld­ték be vetésjelentésüket, úgyszintén nincs beszámítva a tartományi me­zőgazdasági birtokok vetéseredmé­nye sem, ahol pedig a vetés na­gyobbrészt befejeződött. Legjobb eredményt Zenta érte el, amelynek határában a földek 97,3 százalékát felszántották, 94,6 száza­lékát pedig bevetették. Kikinda is jó eredményekről számol be: 94,1 százalékban felszántottak és 94,1 százalékban elvetettek. A novikne­­zseváci járás az őszi szántást befe­jezte és a vetés a biztos siker felé halad. Noviszád szántásban jó ered­ményt ért el vetésben, azonban igen gyenge. Az őszi vetésterületnek mindössze 40,6 százalékát vezették be. Gyenge eredményeket mutat Pancsevó és Vrsac is. Versecen, Pancsevón és Noviszá­­don a Népfront-szervezetek és a ve­tési bizottságok fokozott munkájá­ra van szükség. A többi járások­ban és városokban minden remény megvan arra, hogy a vetés legké­sőbb a hét végéig befejeződik. A földmegmunkáló szövetkezetek vetési terveiket 80 százalékban va­lósították meg. A szántást 90,4 szá­zalékban végezték el. A járási és helyi mezőgazdasági állomások fel­szántottak 87,7 százalékban, 73 szá­zalékban pedig elvetettek. A magán­­gazdaságok az őszi szántást 85,5 százalékban, a vetést pedig 74,9 százalékban végezték el. A veszé­lyeztetett földterületeken leggyen­gébbek az eredmények. Ez azt mu­tatja, hogy a helyi népbizottságok javarésze nem törődik eléggé a ve­szélyeztetett földek megmunkálásá­val. Egyes helyi népbizottságok kidolgozták a veszélyeztetett földek megmunkálási tervét, de nem irá­nyítják és nem ellenőrzik a munkát. A BAJMOKI »NAPREDAK« FÖLDMEGMUNKÁLÓ SZÖVET­KEZET BEFEJEZTE AZ ŐSZI VETÉST Egyes járásokban még mindig fo­­lyik a vetőmagigénylés. Ezt a kér­dést a lehető leggyorsabban meg kell oldani, nehogy e miatt késsen a vetés. Népfront-szervezeteinknek mozgósítaniuk kell a rendelkezésre álló erőt, hogy az őszi vetés minél előbb sikeresen befejeződjön. Rajtunkon az őszi vetés befejezés­hez közeledik. A vetésterület 92 százalékát felszántották és be is ve­tették. A termelők idejében hozzá­jutottak vetőmaghoz, s ez nagyban hozzájárult a vetési munkák felren­­deléséhez, és Noviszád gyenge A »Napredák« földmegmunkáló szövetkezet a napokban már befe­jezte az őszi vetést. Csupán a ku­­koricaszár behordása maradt még hátra, az őszi munkák közül. Di­cséretes a »Napredák« szövetkezet munkája azért is, mert a szövetke­zet körül elterülő, a községtől távol eső földeket elcserélték a község­ben lakó kisparasztokkal, s így össz­­pontosították a szövetkezet földje­it, s a termelőknek sem kell nagy távolságot megtenniök, hogy föld­jeiket megmunkálhassák. Lukács Jenő eredményt ért el CRNABARÁN, GYÁLÁN ÉS BANATSZKI—ARANGYELOVÓN BEFEJEZŐDÖTT AZ ŐSZI VETÉS A noviknezseváci járás területén az őszi szántás befejeződött. A fel­szántott területnek 96 százalékát bevetették. Drnabarán, Gyálán és Banatszkij Arangyelovon a vetés befejeződött. Az eddigi eredmények szerint a knezseváci járásban néhány nap múl­va befejeződik az őszi vetés. A Magyar Népszínház Vukováron A Népszínház első látogatása a Morvát Népköztársaság magyarjainál A Magyar Népszínház vidékjáró tevékenységét egyre szé­lesebb területekre terjeszti ki. Székhelyén végzett rendszeres munkája sorába egyre újabb és újabb magyarlakta hely láto­gatását iktatja be. Azonban eddigi látogatásai majdnem min­den esetben Vajdaságra korlátozódtak. Csak egy ízben játszott eddig a Népszínház a Szerb Népköztársaság és Jugoszlávia fő­városában, Beográdban, amikor a magyarországi építőmunká­­soknak tartott előadást. Vajdaságon kívüli látogatásnak számít­hatjuk a Népszínház egész társulatának látogatását a bresko­­bánovicsi vasútvonalon 1946-ban. Legközelebbi vidéki látogatását a társulat a Horvát Nép­­köztársaság területén végzi. Vukováron hozza színre Móricz Zsigmond nagysikerű énekes népszínművét, a »Ludas Ma­tyit«. A Népszínház ezzel a látogatásával is mindinkább kife­jezésre juttatja azt a törekvését hogy az egész jugoszláviai ma­gyarság színházává váljon. Vukováron a testvériség és egység jegyében a Horvát Otthonban tartja meg előadását a Népszín­ház s a vukovári magyarság, valamint a borovói cipőkombiná­­tus magyar dolgozói nagy örömmel és lelkes, testvéri szeretet­tel várják vendégszereplésre az első hivatásos jugoszláviai ma­gyar színtársulatot. A Magyar Népszínház november 11-én, kedden este nyolc órakor tartja vukovári előadását. ----------------------------------------------------------------------------------------­ A „Ludas Matyi" felújítása a Magyar Népszínházban Az elmúlt színházi évad egyik legátütőbb sikerét aratta a Magyar Népszínházban Móricz Zsigmond ki­tűnő figurákat felvonultató énekes népszínműve, a »Ludas Matyi«. Fa­zekas halhatatlan kiseposzának hő­se színpadra átültetve is a törhe­tetlen népi erő levegőjét árasztja maga körül. Ludas Matyi a magyar dolgozók egészséges múltbeli figu­rája, aki az úri gonoszság vétkeit megtorlatlanul nem hagyja. A darab szereplői és énekkara a legszebb magyar népdalgyűjtem­é­­nyek dalait szövik az előadásba, s ez a színészi játéknak külön színes­­séget ad. A­­Ludas Matyit a napokban nagy sikerrel felújította és színre hozta az együttes Szuboticán. Garay Béla rendezésében egy-két kisebb szereptől eltekintve a tavalyi sike­rült szereposztásban került ismét bemutatásra ez a kiváló népszínmű. Szombaton, november 8-án este 8 órai kezdettel ismét előadja a Nép­színház a darabot A darab iránt a keddi nagysikerű előadás után­­ máris nagy érdeklődés nyilvánul­­ meg Szuboti­án. ---------------——.................. Többet és jobbal termelni, mint tegnap — többet, mint a többiek ötéves gazdasági tervünk egyik legfontosabb tényezője munkás­ságunk lendülete. A legnehezebb feladatot is bátran vállaljuk és egymással versenyezve oldjuk meg legtöbbször a kitűzött idő előtt. A munkaverseny az egyetlen út, amely célunkhoz vezet. A verseny ma már állandó munkamódszerünk; minél többet és jobbat ter­melni, olcsón és a kitűzött idő előtt előállítani: ez a célunk. A munkaverseny jelentőségét és értelmét munkásainknak már nem kell magyarázni. A felszabadulás óta számtalanszor bebizonyították, mennyire nem ismerték őket azok, akik azt állították, hogy ha eljön az idő, amikor a munkásoké lesz a hatalom, az a rendszer a mun­kakerülők és lázítók rendszere lesz. A mi üzemünkben, a zrenyanini hajógyárban 19 rohammunkás, 35 kitüntetett és megjutalmazott, 30 példás munkájáért megdicsért munkás és tisztviselő bizonyítja a népállam iránti szeretetét és ön­­feláldozását. Első szabad májusunk idején egy rohammunkásunk volt. A má­sodik versenyszakaszban 5, a következőben 14, azután 8, most pe­dig 19. Az elsőket csak egyszerű tanácskozás alapján választottuk azokból, akik legtöbbet nyújtottak tudásukkal és erejükkel. De ahogy növekedett tapasztalatunk, eljutottunk a legjobb módszerhez, amely kétséget kizáróan és pontosan kimutatja, ki mennyit teljesített, és­pedig a jó norma alapján. Ha hozzátesszük, hogy minden teljesít­ménytöbbletet számon tartunk és megfelelően jutalmazunk bizonyo­sak lehetünk a megállapítás pontosságában. A többtermelés a köz­nek haszon, a megkeresett pénz pedig a munkásnak közvetlenül is jobb megélhetést nyújt. Ilyen körülmények között nálunk a munka a legnagyobb érték és gazdasági életünk biztos fedezete. Az a tény, hogy mindig több és több rohammunkásunk van, fo­kozó lendületünket bizonyítja és szélesebb alapokra helyezi a mun­kaversenyt. Pedig nálunk nem egykönnyen lesz valakiből rohammun­kás. Nagy szorgalom és kitartás kell ahhoz, hogy valaki olyan tel­jesítményt érhessen el, mint Szubotics Zsivkó, aki 35 százalékkal túlhaladta normáját. Aki Radanov Borót látta munka közben, amint a lég­kalapáccsal szegecsel, tudja, hogy ehhez a munkához erős ügyes és teljes ember kell, aki minden tudásával és erejével egyet szolgál: többet és jobbat termelni mint tegnap, többet mint a töb­biek, mert minden szegecs, amellyel többet végez, közelebb hozza nagy tervünk m­egvalósítását. És mivel munkásaink min­d ilyenek, nyugodtan számláljuk napi eredményeinket. Aki részt vett már versenyben, tudja milyen jóleső érzés, ha grafikonunk magasabb mint a másik csoporté, ha a mienk a legmagasabb. D. F. NÉPEGYETEMI ELŐADÁS ZENTÁN Pénteken este fél 8 órakor a Ma­gyar Népművelő Egyesületben Új­házi Erzsébet tanítónő tart nép­egyetemi előadást, »Magyar írók a néppel és népért« ’ címmel. --------------AAA--------------­ NOVISZADON MA ZVEZDA: Emberfeletti emberek, cseh film (fél 5, fél 7, fél 9). PALLAS: Komszomolok, szovjetfilm (fél 4, fél 6, fél 8). NÉPMOZI: Mi meghosszabbítjuk Fran­ciaország életét, francia film (4, 6, 8). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR: Nép­gyógyszertár u. Tito marsal u. 30. SZUBOTICA­N MA VÁROSI MOZI (Kultúrotthon): Főváro­sunk 24 órája, hazai film (fél 5, fél 7, fél 9). VÁROSI MOZI (Kisterem): Bűn nélkül bűnösök, szovjetfilm (4, 6, 8). MOSZKVA MOZI: Lenin 1918-ban, szov­jetfüm (4, 6, 8). ZENTA­N MA OLYMPIA: Felszabadult föld, szovjet­­film (6 h). ZREN­ANINBAN MA BALKAN: Dubrovszki, szovjetfilm (5 7, 9). AVALA: Fehérült a magános vitorla szovjetfilm (4, 6, 8). VOJVODINA: Szárnynélküli emberek­nél 5, fél 7, fél 9). Baranyai sajtó­szolgálat Baranya sajtószolgálata minded­dig igen gyenge volt: nagy ritkán jelent meg egy-egy baranyai tudó­sítás és csak néhányszáz Magyar Szó jutott el Baranya községeibe. Pedig erre annál nagyobb szükség lenne Baranyában, mert oda többi sajtótermékünk is igen kis számban jut el. Nem igen lehet 7 Napot, HÍD- at. Ifjúság Szavát. Dolgozó Nőt lát­ni. Egyedül a Pionirusság jár na­gyobb számban. Ez pedig azért, mert tankönyv hijján, ebből tanulják a baranyai magyar gyerekek meg­ismerni és szeretni a dolgozók tár­sadalmát. Ez kellene bizony a felnőtt bara­­nyai magyaroknak is. Miből tanulják, miből ismerjék meg a mai életet, honnan merítsék az előrehaladáshoz szükséges tudást, ha nem a népi saj­tóból, ami ma az átalakuló társada­lomnak nemcsak tükörképe, hanem útmutatója is. Mert ma a sajtó több, mint tájékoztatás és beszámoló. A mi sajtónk egy uj világ teremtésé­nek története és egyúttal az uj vi­lág kialakulásának főmozgatója is. — A népi sajtó hiánya pedig erősen meglátszik Baranya magyarságán. Kevesen tudják, hogy uj világ épül körülöttük, még kevesebben értik, hogy miért, s hogyan épül az uj vi­lág és egész­ egész kevesen vannak, akik részt is vesznek annak kiala­kításában. Pedig az átalakulást siet­tetni kell. A haladás üteme árulja el egy nép életrevalóságát És Bara­nya népének, amely annyiszor meg­mutatta életrevalóságát a múltban, most, amikor eljött a dolgozó nép ideje, még inkább meg kell mutat­nia. Ehhez azonban arra van szükség, amit a pionírok csinálnak: kézbe­venni az újságot és tanulni belőle, az új élet kialakulásának jeleit és törvényeit. A napi sajtó hírei mutat­ják, hogy milyen ütemben haladnak előre a dolgok másutt — ebből sok példát meríthet Baranya dolgozó ma­gyarsága De azután maguknak is be kell számolniok, hogy mi törté­nik náluk, hol milyen eredményt ér­tek el és hogyan, hogy mások is ta­nuljanak belőle. Beszámolni, hogy hol, milyen hibát követtek el, hogy másutt is okuljanak belőle. Ebben nyújthat nagy segítséget Baranya népének a népi sajtó: összeköti őket a dolgozó nép eredményeivel és az átalakuló társadalomhoz fűzi őket. Vasárnap délelőtt Pélmonostoron ennek indulásáról volt szó a járási népbizottságban tartott sajtó­kon­ferencián, amelyen Baranya jóné­­hány községének küldöttei részt vettek és megbeszélték a baranyai sajtószolgálat ügyét, a tudósítás és terjesztés kérdéseit. A sajtókonfe­rencián a sajtó és népi kultúra kér­déseiről beszélt Kék Zsiga, a Magyar Szó főszerkesztője, hozzászóltak Kiss Juliska járási kultúrelőadó, Popovics Ljubomir népképviselő, Makszimo­­vics Dina, a járási népbizottság tag­ja és Vörösmart, Sepse, Csuza, Vi­­nográdi, Kopács, Podolje, U­jbezdán, Béllye, Pélmonostor küldöttei is. Hogy milyen eredményes volt a vasárnapi sajtó­konferencia, annak hamarosan meg kell látszódnia Ba­ranya sajtó­szolgálatában. Az ott voltak, kiküldöttek, járási vezetők, a pélmonostori új szerkesztőség és a baranyai számmal megmozgatott baranyai magyarok, bizonyosan min­dent megtesznek azért, hogy a saj­tószolgálat mind szélesebb tömege, kit öleljen fel Baranyában mind új­ságolvasás, mind tudósítás terén. AA/o 7 9 hiános nyilvántartás telelteti a vetést Szlavónián­an és Baranyában Az őszi vetés késését­­Szlavóniá­ban és Baranyában nemcsak a hosz­­szantartó aszály idézte fel. A nép­bizottságok nem fordítottak elég gondot a vetési terv gazdaságokra való széttagozására és nem töre­kedtek a vetés gyors és közvetlen irányítására. Azokban a helységek­ben, ahol a tömegszervezetek jó segítséget nyújtottak, a vetés elő­rehaladottabb állapotban van. A vetést késlelteti a hiányos nyilván­tartás is. Több járás nyilvántartá­sából nagy földterületek hiányoz­tak, így például Szlavonszka Oras­hovicán 3000 hold, a vukovári já­rásban 4500 hold, Oszijeken 5000 hold, Donyimiholjácon 3000 hold föld hiányzott a népbizottság nyil­vántartásából. A hibák kijavítása már folyik. A vetőmag-elosztást a népbizottságok idejében megkezd­ték, de az elosztásban nem jártak el elég éberen. Egyes termelők fél­re akarták vezetni a népbizottsá­got. Azt hangoztatták, hogy nincs vetőmagjuk, pedig volt elegendő, s így akiknek valóban nem volt, csak később — a hibák felfedezése után — jutottak vetőmaghoz. A veszélyeztetett földterületekről gondoskodnak a népbizottságok, hogy ott is idejében befejeződjön a vetés. Az igák beosztását jól megszervezték. A vetésből felszaba­dult igák segítenek a veszélyeztet­t­tett területek­­ megmunkálásában. A népjavak kezelésében álló földeket és a földmegmunkáló szövetkeze­tek birtokait főleg traktorokkal művelik meg. A mezőgazdasági gépállomások szép eredményeket mutatnak fel. Igaz ugyan, hogy egyes gépállomások anyagi gondok­kal küzdenek, mert a termelők nem fizetik idejében a megmunkálási dí­jat. A traktoristák élelmezését és el­helyezését jobban megoldották, mint tavaly. A vinkovci traktorál­lomás három, a vukovári pedig két mozgó­ hálókocsival rendelkeztek. A többi gépállomások is követik a példát, s a tavaszi vetési kampány­ban már valamennyi gépállomás­nak elkészül a mozgó­ hálója. A helyi népbizottságok nem je­lölték meg a­ megmunkálásra kerü­lő területeket. Így sokszor előfordul, hogy a traktoristák hosszú mun­kaórákat vesztegeltek, míg megta­lálták azt a földet, ahol szántaniuk kell. A vetésben a földmegmunkáló szövetkezetek mutatnak legjobb eredményt. A valpovói járásban például a földmegmunkáló szövet­kezetek 90 százalékban elvégezték a vetést. A nyilvántartás feljavítá­sával lehetőség nyílt, hogy Baranya és Szlavónia területén időben befe­jeződjön az őszi vetés. AAA 9 Szerb Népsztárság elemi iskoláiba az id£n 33.000 tanulóval több iratkozott A KÖZÉPFOKÚ SZAKISKOLÁK BEIRATKOZÁSI TERVET SIKERÜLT 95 SZÁZALÉKBAN TELJESÍTENI A Szerb Népköztársaság egész­­ területén befejezték az elemi- és­­ középiskolai beiratkozásokat. A terv előirányozza, hogy az elemi iskolák első osztályába minden 10.­­ életévet betöltött gyermek iratkoz­zon be. A háború alatt a Népköz­­társaság területén a gyermekek nagy része nem járt iskolába. A tömegszervezetek most széleskörű agitációt folytattak azért, hogy minden 7 és 10 év közötti gyermek beiratkozzon az elemi iskolába. A Népköztársaság területén eb­ben az évben 30.000 új tanulóval több iratkozott az elemi iskolába. A 10 éven felüli írástudatlan gyer­mekek számára egy és két éves tan­folyamokat tartottak. Ezeken a tan­folyamokon 15.000 gyermeket taní­tottak meg írni-olvasni. Az egész Népköztársaságban az elemi iskolákat jelenleg 611.130 gyerm­ek, a gimnáziumokat 127.477 tanuló, a progimnáziumokat pedig 25.609 tanuló látogatja. A középfokú szakiskolák tervét ebben az évben sikerült 95 száza­lékban teljesíteni. Nagy szükség mutatkozik a Népköztársaságok területén tanítói káderekben. A tanítóképzőkbe való beiratkozás kampánya ebben az évben nem sikerült teljes mérték­ben. Szerbiában eddig 4.680, Vajda­ságban 2.132, Koszovó-Metohiában 278, azaz összesen 6.493 tanuló irat­kozott a tanítóképzőkbe. Hogy a beiratkozásokat növeljék, megen­gedték a tanítóképzőkbe azoknak a tanulóknak átiratkozását is, akik a gimnázium III. osztályát kitűnő vagy nagyon jó eredménnyel végez­ték. A többi szakiskolásban a tervet nagyrészben teljesítették. Sőt a kö­zépfokú állatorvosi iskolákba 45,5, a középfokú ipariskolákba pedig 16 százalékkal több diák iratkozott. A szerb Népköztársaság vala­mennyi középfokú szakiskolájába 20.360 tanulót vettek fel.

Next