Magyar Szó, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-01 / 1. szám
ttiért toldották meg egy évvel Vlnjko Begovics telvetes, a szövetségi kormányt gazdasági tanácsának elnökhejettesi cikket írt a „ Borba»-on. Összefoglalja a költségvetés vitát és megmagyarázza: aett toldottuk meg egy évvel éves tervünk teljesítését. A alábbiakban kivonatosan köljük Begovics elvtár® cikké. "A Népszkpustina aki Kirtrics évtárs, a szövetségi főbizottság elnöke, jelentésében mondotta, hogyan állunk az Ötévi Terv teljesítésével és emg indokal a tervnek egy évvel való messzabbitását. 1950-ben a gyáripar ésányaipar ötéves termelési tervfovata 86 százalékban valósult m . A meglévő teljesítőképesség alapján megvolt a lehetőség azt vagy 95 százalékban teljesítsék. De a szárazság és a behozatal kis nehézségek folytán nem volt i nyersanyag és emiatt nem használtuk ki a meglévő teljesítőképességet. A tervfeladatok teljesítése a gyáriparban 1950-ben nem egyenletes. Egyes ágak a 86 százalékos átlag fölött állnak (például: a szempár, aénes fémkohászat, a villanyipar, a ktipar, a bőr- és lábbeli ipar) mások az átlag alatt maradnak (például a villanygazdaság, a fémkohászat, a vegyiipar, a papíripar és az élelmiszeripar). Az ötéves terv teljesítéséhez a gyáriparban mennyiségben, tekintetbe véve a meglévő teljesítő képességet, a termelést mindössze 5 százalékkal kel még növelni, ami nem képez majd nagy nehézséget a jövő évben. MEZŐGAZDASÁGONKROL A mezőgazdasági termelési terv összesített teljesítését nehéz összehasonlítani az ötéves terv feladataival, mivel a szárazság folytán lemarad az utóbbi évek átlagos termelése mögött. De egészben véve, a mezőgazdasági termelést az évi termelési tervek megvalósítása arányában tekintve, azt látjuk, hogy elmarad az Ötéves Tervben előirányzott feladatok mögött is. Kivételt csak egyes mezőgazdasági szektorok képeznek, mint például a ló és szarvasmarha tenyésztés, a szőlészet stb. A mezőgazdasági termelés azért marad le, mert nem kapja meg a tervben előirányzott mezőgazdasági gépeket, szerszámokat és műtrágyát, ez pedig megint a kohászati ipar és a nehéz vegyiipar lemaradásának következménye. Amellett a mezőgazdaságban munkaerőhiány is észlelhető, mert a munkaerő egyre tömegesebben megy a gyáriparba és építőiparba és ezt az özönlést nem tudjuk gépesítéssel pótolni. Jelentős siker a mezőgazdaságban a szocialista szektor növekedése mind a termelő parasztszövetkezeteket, mind az állami birtokokat illetőleg úgy, hogy ez a szektor most felöleli a vetőföldek 27 százalékát és a mezőgazdasági termelés 30 százalékát. Jobb munkaszervezés mellett a szocialista szektor jobb eredményt mutathatna fel a termelésben, mint amit valóban felmutat. A SIKEREK ELLENÉRE .. A közlekedésben teljes egészében megvalósítjuk az ötéves tervben előirányzott feladatokat. Az ötéves tervben előirányzott beruházás összesen 278 milliárd dinár. A négy év alatt mennyiségben 224 milliárd, vagyis majdnem 82 százalék valósult meg. A fennmaradt 54 milliárdot, a beruházási építkezések átlagos iramát számítva, nagyobb nehézségek nélkül megvalósíthatjuk. Egészében véve a termelés és a beruházás ötéves Tervben előirányzott mennyiségét határidőre teljesíteni tudjuk. Ennek ellenére az ötéves Tervet meghosszabbítjuk az 1952 évre. Ennek az okai mindenekelőtt, hogy a tervet amelyet mennyiségben teljesítünk, nem valósítjuk meg ugyanolyan mértékben egyestermékekben és az előirányzott feladatokban. Bizonyos konkrét tervfeladatok nem lehettek és nem lesznek megvalósíthatók 1951-ben, más feladatok viszont már 1950- ben megvalósultak és 1951-ben túlszárnyalják őket, sőt vannak olyan feladatok is, amelyeket utólag tűztek ki (terven felül) és eredményesen megvalósultak. AMIT NEM IRÁNYOZTUNK ELŐ: A HADIIPAR Több olyan termelési feladatot, amelyet nem irányoztunk elő az Ötéves Tervben, később vettük be, mivel az új helyzet és közgazdaságunk fejlődése úgy követelte. Ezek például: a koksztermelés, a parcellán és elektroparcellán, orvosi műszerek, penicilin, stb. A tervbe utólag kellett belevenni a hadiipar és hajóépítőipar termelését és beruházását és hogy az előirányzottnál nagyobb mértékben kihasználják a polgári szektor teljesítőképességét az ország védelmi szükségletére, mint ahogy azt előirányozták. Szükség volt további meglassítani néhány ötéves tervben előirányzott cikk termelési ütemét, mivel tárgyi körülmények hátráltatták a számukra szükséges alapipar termelését, s amellett magasabb áron kell behozni néhány alkatrészt, amelyet néha nagyon nehezen kapunk meg. Így például nem lehet szorgalmazni a mozdony és vágón építést, amíg nem építünk hengerműveket és kovácsoló osztályokat, nem fejleszthetjük gyorsabban műtrágya termelésünket, amíg nem fejlesztjük a kénsav termelést. Ezek azok az okok, amelyek következtében — habár az iparosítási tervfeladtokat már 86,2 százalékban megvalósítottuk, s megvolt minden lehetőségünk arra, hogy Öt éves Tervünket 95 százalékban megvalósítsuk — csak 72 százalékos eredményt tudtunk elérni. Tulajdonképpen az egyes termelési ágakban felmerült nehézségek tették szükségessé az Ötéves Terv egy évvel való meghosszabbítását, másrészt viszont számos olyan feladatot kapcsoltunk be a Terv keretébe, amelyet eredőleg nem irányoztunk elő. KÖLCSÖN HELYETT — gazdasági zárlat a terv meghosszabbításának oka - ahogy azt Kidrics elvtárs kifejtette — először is az, hogy a terv megvalósításában teljesen a magunk erejére voltunk utalva Ott hol tulnyomórészt saját erőink és készleteink fedezni tudták a szükségleteket, megvalósítottuk, sőt túl is szárnyaltuk tervfeladatainkat ttto! azonban a külföldi behozatalra szorultunk, nem tudtuk elérni a vállt eredményt (a nehéz rém- iarban a villamosiparban, a kö- r )la,(kitermelésben, a nehéz vegy- iparban és a papíriparban). Ami v Gál László kor az ötéves Terv kereteit és feladatait meghatároztuk, számitól mik a Szovjet Szövetség £ 72- leteuropa államok által négert hm^fUie„J„aratU .kö,“önökre! Körtímillió dollár, vagyis :to na^kani !tö,csö,,t kellett volbín^.,zi .tol.uk’ ehelyett a z onzánkat. daSaki Zarlat aUi vettek faa" er£te«í*Sikek h°BJr a tervben eredetieg nem irányoztuk elő az ország vefserejének növelést ugyanis kölcsönös baráti * ^ egyezményeket kötöttünk a keleti tömb államaival, sőt jegyszámár' í'felnek ifju hadseregek (írészetesen fizetés ellenében). Amikor — még Bls.ha« oldal van ....... ZZStZSaZSTZSfr* rovására, mert az ezen változások következtében beállt helyzet £ „i »ÄSÄÄ amit szintén nem terveztünk... a vi.atr®adik Ok tábbá az, hogy SSssif gyengülése miatt nehézség merült fel a beruházási anyagok cTla nyersanyagok behozttala térin Sk* "aSiba" hozájárult terme au*Air** SfASE •SiS?* -« "»/■ók «ra.KmZTtoU r, | SSS joguság és . ■les egyenmegteremtették ?a né^ffca!ó?,a" csalatokai m -7 'n,/etkozi kapu-mcsaU n SiSKít ; ::dtunk vor-sL TöTink més sírv is «rtá“r °‘éves terv meghosszabb^\teheWVé teSZi Vámunkra hogy különösebb erőfeszítések nélkü megvalósítsuk a már elöirányhozzá lelk valósításához. T ---------— AT7' r------------------------------------ Kerekre nyíltak a szen^ egyik- másik a száját is eltátotta, visszafojtott lélegzettara,igatták a gyermekek a télapót... Jobbra menjek-e vag. Egy pillanatra tanácstalan állok meg az utcáin. Tudomáson volt arról, hogy már mindenütt lvában folyik az újévi csomagok intése. És azt is sejtettem, hogy nem is egyforma sikerrel, de a, , forma szeretettel készítik .Enütt a Télapó kiküldte ajándokat. Úgy határoztam, hogy beki , k néhány intézménybe, iske l . gyárba. Több helyen töbt .... tekbőlJSZádi U'téV e,Őtti szüle” Csak az iskolákban 4*^ csomagocska - utam a városi közi , ° osztályba vezetett. Itt , i?8.. h°Sy ebben az évben T önállóan szervezi 1 Janáckor elkészítését és 1 B . •13on juttatnak a Örerm€ -knek g°0 kg kekszet, 2600 kg ct jTMt]J H i)noSyeb nyalánkságot. M 1,000 elemi iskolát tanuló 1 -?g az újévi szeretetcsoma , ... gyerünk csak egy házz vabb. l“ Az 5. számú, nyolcosztályú,. fában feldíszített fenyőfa i,'' . délutáni ünnepséget már elk várják a nagyhasu piros s. csomagok, és örömmel a kasanyai gyermekek, akik ide t tudást szerezni. Külön van a tudisi népbizottság ajándéka: nirvT mennyiségű keksz, alma és r° röskereszt csomagjai, amely vosét, szappant, törülközőt és ~*e~ közhasználati cikkeket tart; y13*' Az amerikai Vöröskereszt iíolgozatának ajándéka ez. A ff?...' a tanítók közösen készitettflola az ajándékokat A noviszádi szinészi iskolából hallgató jön, — ők öltöznek feLyett Pónak. Ebben az iskolában 1 tanulónak jutott egy-egy ö 'Uha. Az AFZs öltöztette fel rt®1 vidáman és örömteljesen várj; 5* ujesztendőt. így lesz ez m ' Colában. ^en . De mi lesz azokkal a gyerm, akik még nem iskolaközel« **“ P^zesednek-e dk is a köz. ^ ■l^bedékában? Igen. A szülök r [f* ^helyén gondoskodnak rólukTM”* A vajdasági vegyesóv* vafikereskedésiben a személyügyi referens rendezi a kicsinyek ünnepét. Zsebeiből tojást szed elő. Most szerezte be. Ez a tejeskalácshoz kell. Mert a csöppségeket kakaós tejjel, vagy ha ehhez nem lesz lehetőség, tejjel vendégelik meg. Itt sem marad el az újévi csomag. E mellett még játékokatis kapnak a gyermekek. Szerény, de bensőséges ünnep lesz itt is. A Kábelgyárban szintén ketten öltöznek fel Télapónak. Az ajándékok kiosztása után a gyermekek kávét, vagy tejet kapnak, zsemlyével. A noviszádi rádióban két hatalmas fenyőfát állítottak fel. Az ajándékok mellett egy-egy kiló alma is jut a kicsinyeknek. Az újságárusnál lapokat vásárolok. Régi rossz szokásomnak hódolok: az utcán olvasok. Innen tudom meg, hogy a külföldi katonai miszszió és követségeink asszonyai az Újévalkalmából sem feledkeztek meg a hazai gyermekekről. Washingtonból 778 kilós csomagot küldtek. Lisztet, kakaót, cukrot, szappant, tojást, grízt, teát és rizst. Brüsszelből 70 kilogram cukorka és csokoládé érkezett. Németország brit övövezetéből tanszerek, gyermekcipők és játékok futottak be. Parisból és Bernből szintén érkeztek csomagok. Newycorkból pedig 600 dolláros küldemény érkezett. Majdnem baleset történt Útközben figyelmetlenségemből majdnem feldöntöttem egy égszínszalagos kislányt. Én az újságot bújtam, ő pedig egy celofán zacskóból cukorkát szopogatott. Megismertem mindjárt, hogy ez a csomagocska azok közül való, amelyekkel a mai napon megörvendeztették a gyermekeket. — Ízlik kicsi? — igyekeztem minél barátságosabban rámosolyogni. — Idén. — Ki hozta ezt neked? — mutatok a csomagra. Mosolygós arcú édesanyja sze-mével biztatja válaszra. — A Tójaljó. Édesanyja boldogan nevet. Én is vele. Mi már tudjuk és ő is tudni fogja majd, hogy ez a Télapó, nem valami misztikus, égből jövő valaki, hanem a mi közösségünk. — Mondjad szépen a bácsinak: Boldog Ujesztendőt. — Boldog Ujesztendőt. — Neked is, kis Valika. És min- den gyermeknek ebben az ország-’ ban. ! Ugyanazon a napon, Szilveszter este feleségemmel villamoson iparkodtam be a városba. A Főtéren szálltunk le. Itt a szokottnál élénkebb volt a hangulat. Emberek jártak-keltek, vidámak voltak — búcsúztatták az óesztendőt. A Miletics szobor előtt feldíszített óriás fenyő csillogott. Erről jutott eszembe délelőtti körsétám. Megpróbáltam szavakban kifejezni mindazt, amit láttam, hallottam és éreztem. Ebben az országban sok, nagyon sok minden történik a gyermekekért, a fiatalságért. Egyetemi városok, új iskolák, kórházak, Szlovéniában és a tengerparton üdülőhelyek, sportpályák, pionir-vasutak, gyermekotthonok épülnek, de ki tudná mind felsorolni. És most itt van az Újév ünnepe. Valamennyi gyermek az országban kapott egy kis csomagocskát. Van aki ruhát, cipőt és tanszert is. Hogy mindez nem sok? Valóban nem sok, de ebben az évben ennyi tellett. De azért folyik minden nap a nagy csata a tervért, és azért van ma sokszor nélkülözés, hogy a jövő évben többet adhassunk. És azután még többet Feleségem tekintetev elgondolkozva repült végig a hullámzó emberfolyamon. Talán éppen a kisdiákok csillogó szemét látta, ahogy átveszik kezéből a csomagocskát és ott mindjárt szerény kis lakomát, rendeznek. Mert igy volt abban 1 iskolában is, ahol ő tanít. ■ 1 — .Ugye, jó ott, anyának lenni — mondom — ahol az egész m 1 gondoskodik a legkisebbekről! Rámmosolygott. Benne volt eb-ben a mosolyában az igenlés, és az is, amit csak mi ketten értettünk meg. Az 1951. újesztendőben ugyan mi is gyermeket várunk. 1 K. Z. \ 3 ején köszöni« Alszik a kenyér mag, benn a földben, mélyen — a napsugárt várja, csírázik már benne a boldog reménység, békés aratásra. Teljesedik benne szép vágyunk fehérje: jusson friss kalácsra, jóízű kenyérre, a maga karéját ki-ki bőven mérje, zsírral is tetézze. Esztendő pergett le az idő fájáról, számot adott népünk egy év munkájáról, hitet tett jövendő boldog reménységről, hitet erejéről, hitet a békéről. Nem szavakat terem a mi békevágyun, szó és tett és szándék ugyanaz minálunk. Ha mi békét mondunk, mi békét is értünk, megharcoltunk érte, drága az minekünk, senki ellensége a mi bátor népünk. Gyárakat akarunk, iskolákat, könyvet, olyan új életet, mely teljesebb, könnyebb. Igazságot olyant, mit munkával mérnek, s boldogabb, valóban boldogabb új évet! Senkit fenyegetni, senkit sem gyűlölni, senkitől az övét fegyverrel porolni. Állni a magunkén, tatarozni házunk — békés új esztendőt jó szívvel kívánunk.