Magyar Szó, 1953. február (10. évfolyam, 31-58. szám)

1953-02-23 / 53. szám

Feltétlenül szükséges a világ összes haladó erőinek együttműködése Tito elvtárs beszéde (Folytatás­­flutty ez 1. oldalról) ■mély elég rugalma­s lesz arra, hogy ebben a szervezet­ben tömörülhessen hazánk minden dolgozó embere, aki bármily módon a szocializ­mus építése javára dolgozik, aki magáévá teszi társadal­mi fejlődésünk elgondolását. Másrészt ennek a szervezet­nek minél kifejezettebb szo­cialista ideológiai tartalmat fejell kapnia. Erre különösen szükség van már most azért, mert társadalmi valóságunk ma a fejlődés magas fokára ért. Hazánkban a közigazga­tás decentralizálása és de­mokratizálása parancsolóan megköveteli hazánk polgárai­nak fejlett szocialista öntu­datát is. Ebben az új szervezetben Jugoszlávia dolgozó népének Szocialista Szövetségében Ju­goszlávia Kommunistái Szö­vetsége tagjainak mint e szer­vezet tagjainak is nagy és felelősségteljes feladatuk lesz, rájuk hárul az eszmei neve­lés és az igazi szocialista szel­lem zászlóvivőinek feladata, ennek a milliós szocialista szervezetnek tagjai körében is. Szabadon fejlesz­teni a vélemé­nyek harcát Egész fejlődésünk a minél szélesebb körű és minél iga­zibb demokrácia felé, meg­követeli, hogy Jugoszlávia Dolgozó Népének Szocialis­ta Szövetségében ápolják és szabadon fejlesszék a vélemé­nyek harcát, mint az akció egysége megteremtéséne­k e­­gyedül helyes szocialista módját a szocializmus továb­bi építése terén hazánkban. De magáttól értetődik, hogy ahhoz, hogy minél egysége­sebb nézetet érhessünk­­, valóságunkra, további helyes fejlődésünkre, stb. vonatko­zóan, elkerülhetetlen föld­­tétel, hogy kitartóan és tü­relmesen igyekezzünk átne­­vel­ni az embereket, hogy fel­ismerjék utunk helyességét és a szocializmusba vezető társadalmi fejlődés történel­­­mi szükségszerűségét, hogy felismerjék mi az előnye a szocialista rendszernek más rendszerekkel szembe®, hogy felismerjék a polgári szocia­lista fegyelem szükségszerű­ségét, hazánk dolgozó polgá­rainak kötelességeit és jo­gait, népeink testvérisége és egysége, a forradalmi felsza­badító harcban kivívott viv­mányaik stb. őrzésének szűk teheraceánzai is. A Népfront a mai napig hatalmas szerepet töltött be fejlődésünkben s nekem meg­győződésem, hogy most bi­zonyos értelemben átszervez­ve és hazánk min­den szocia­lista dolgozójának egy egysé­ges, tartós politikai szerve­zetévé változtatva még sike­resebben betöltheti a maga történelmi szerepét a szocia­lizmus megvalósításában, és hála tömegességének és po­litikai ön­tudatának olyan té­nyező lesz, amely szilárdan összecementezi szocialista kö­zösségünket. Ami Jugoszlávia Dolgozó Népe Szocialista Szövetségé­nek a nemzetközi együttmű­ködés terén betöltött szere­pét illeti, ez kétségtelenül rendkívül nagy fontosságú lesz minden tekintetben, mind a­nti valóságunkra néz­ve, mind pedig a világ ha­ladó mozgalmaira nézve, te­kintettel, egyrészt a marxis­ta eszmék tájékoztatóirodás elfajulásának sötét távlatára, másrészt pedig tekintettel ar­ra, hogy erősödnek a makacs harc fasiszta reakciós zászló­vivői mindazzal szemben, ami haladó a világon, úgy vélem, hogy a mai nemzetközi helyzet és e hely­zet további alakulásának táv­latai olyan aggasztóak nem­csak a közvetlen békére, ha­nem általában a további ha­ladó fejlődésre is, hogy fel­tétlenül szükség van a világ minden haladó erejének e­­gyüttműködésére. A legsötétebb nyugati re­akciós körök makacs módon keresztes háborút prédikál­nak mindennel szemben, ami haladó, éspedig a kommuniz­mus elleni harc cégére alatt. Ezek a körök mindazt, ami haladó összehasonlítják az ugyanolyan reakciós, vagy még reakciósabb­ keleti ha­talommal. A leghaladóbb marxista elmélet elfajulását és olyan fegyverré változta­tását, amellyel a leglelkiis­meretlenebb hódítási célokat kívánják elérni, — ezek a nyugati körök a kommuniz­mus terjeszkedésének neve­zik, nem pedig egy nagy im­perialista hatalom terjeszke­désének, amely nem ismeri el más népek szabadságát és függetlenségét sem. Ezeknek a legreakciósabb köröknek, — élükön a Vati­kánnal, — az a kísérlete, hogy felosszák a világot ideo­lógiai tömbökre, egészen ha­sonló ahhoz a szovjet kísér­lethez, hogy ideológiai töm­bökre ossza fel a világot. A különb­ség csak az, hogy az ideológiai tömbök szovjet el­gondolását haladó ideológiá­val leplezik, lényegében a­­zértban ezek az elgondolások egyformán reakciósak és ve­szélyesek a békére, s a vi­lág népeinek szabad demo­kratikus fejlődésére, minden népnek arra a jogára, hogy maga rendezze be életét, úgy ahogyan hasznosnak és szük­ségesnek tartja. Az ilyen fel­fogások győzelme a keleti sötét hódító hatalmak biztos győzelmét jelentené. A szov­jet hatalom urai éppen azt akarják, hogy a reakció győz­zön egyes országokban, mert meggyőződésük, hogy ebben az esetben erősödik és kiter­jed hatásuk mindazokra a haladó rétegekre, akik még nem ismerték fel a szovjet államkapitalista bürokrati­kus rendszer igazi jellegét a szovjet nemzetközi hódító politika lényegét és a Szov­jetunió világ feletti uralmá­nak sötét távlatát, mint a leg­nagyobb imperialista hata­lom a népek közötti viszony­ra vonatkozó legreakciósabb felfogásokkal­ merül a haladó emberiség előtt. Elmondhatom itt, hogy Ju­goszlávia Dolgozó Népének Szocialista Szövetsége, amely­nek ezen a kongresszuson kell elnyernie végleges szer­vezeti formáját, teljes erejé­vel munkához lát nemzetkö­zi téren is, a világ minden haladó mozgalmával, de kü­lönösen a szocialista mozgal­makkal együttműködve ab­ból a célból, hogy a haladó erők győzedelmeskedjenek a sötét hatalmaik felett, ame­lyek makacs módon, arra tö­rekednek, hogy még borzal­masabb katasztrófába dönt­sék az emberiséget, mint a­­milyent a legutóbbi háború­ban átélt. Meggyőződésem, elvtársak és elvtársnők, hogy a Nép­frontnak ez a IV. kongresz­­szusa magáévá teszi a front nevének és feladatainak meg­változtatására vonatkozó ja­vaslatot s hogy a szocializ­mus hazánkbeli építőinek ez a, bizonyos értelemben új szervezete a további szakasz­ban is becsülettel betölti a maga történelmi küldetését hazánk szellemi és anyagi átalakítása tekintetében. A kongresszusi elnökség megvá­lasztása Tito elv­táró beszédének be­fejezése után megnyitotta a IV. kongresszust és megkér­dezte­, van-e a kiküldöttek közül valakinek javaslata a kongresszusi elnökség tagjai­ra nézve. Ekkor szót kért Dusán Petrovics Sane, aki azt javasolta, hogy a követ­kezők kerüljenek be a kon­gresszusi elnökségbe: Baka­ncs Vladimir, Berusz Anten, Broz Joszip Tito, Csolákovics Rodolyub, Gyilasz Milován, Gazsi Franyó, Gosnyák Iván, Humo Avdo, Jovánovics Blá­­zsó, Kardely Edvard, Koli­­sevszki Lázár, Koszanovics Száva, Leszkosek Franc, Ma­med Hodzsa, Marinko Miha, Petrovics Ninko, Pande Mosa Pucár Gyuró-Sztári, Ranko­­vics Alekszandar, Szalaj Gyu­ró, Szimics Vladimir, Sztam­­bolics Petár, Veszelinov Jo­­ván, Vidmár Joszip, Vukmá­­novics Szvetozár Tempo. Ezután Dusán Petrovics Sane a következőket java­solta titkárokká: Brajkovszki Filip, Radovanovics Milivoj, Szvetina Mira. A kongresszus lelkes taps­­sal üdvözölte a kongresszusi elnökségbe és titkárokká, ja­vasolt elvtársak megválasz­tását. Ezután az elnöklő Vladimir Szimics a kongresszusi elnök­ség nevében a következő na­pirendi javaslatot terjesztette be: 1. Jugoszlávia Dolgozó Né­pe Szociálisa Szövetségének szerepe és feladatai a szocia­lizmusért folyó harcban. Elő­adó Edvard Kardely elvtárs. (Taps). 2. Beszámoló Jugoszlávia Népfrontjának munkájáról — előadó Rrszta Popiroda. 3. A felügyelő bizottság je­lentése — előadó Rissta An­­tunovics. 4. A kongresszus határozat­hozatala a jelentésekről. 5. Jugoszlávia Dolgozó Né­pe Szocialista Szövetségének céljairól és feladatairól szóló kiáltvány-tervezet. 6. Jugoszlávia Dolgozó Né­pe Szocialista Szövetségének Statutum-terv­ezete. 7. A szövetségi bizottság és felügyelő bizottság megvá­lasztása. 8. Kérdések és javaslatok. Arra a kérdésre, hogy a kongresszus egyetért-e a ja­vasolt napirenddel, a kon­gresszusi teremben felzúgott a taps. A KONGRESSZUSRA érkező vendégek csoportja a terrum­i repülőtér fogadó­­saxjfonjában, Milován Gyitász és Vladimir Dedijev (balra) elvtársak társaságá­ban Kiküldött munkatár­sunk telefonjelentése . . -17- ----- (Folytatás a hangulat oly meleggé és az­­ oldalról) bensőségessé vált, hogy azt nehéz lenne leírni. A kis, köpcös angol mosolyogva és a sok taps halla­tára pirulva lépett a szónoki emelvényre, hogy az angol laburisták nevében köszöntse a kongresszust. Mellette állt a tolmács, aki szavanként, félmondatonként fordí­totta beszédét. Egy vendég sem lesz szívesebben fogadva, mint Tito marsal, — mondotta a többi között. Mi pedig megállapítottuk, hogy a vatikáni reakció ezúttal is ve­reséget szenvedett, amikor is Tito marsal angliai látoga­tása kapcsán befolyásolni igyekezett az angol közvéle­ményt. A távolkeleti szocialista szervezet képviselője, barna szoknyában, fehér kendővel a fején, fekete mellényben, alig bírta áttörni a fotóriporterek hadát, míg végre fel­futott az emelvényre és elmondotta: „Boldog vagyok, hogy az elv­társak között lehetek és én mondhatom el, hogy a jugoszláv mozgalom új erőt ad a szocializmusnak szerte a világon“. Nem rontotta el a hangulatot a francia szocialista képviselő sem, aki a delegátusok és az újságírók csodál­kozására, kijelentette: Jiagy neki és néhány kollégájá­nak ezideig még nem volt alkalmuk meggyőződni Jugo­szlávia valóságáról akkor, hogy elég erős érveket sora­koztasson fel mellette. A francia szocialista párt ezért nem foglalt még állást Jugoszlávia esetében­. A norvég Anderson, a norvég munkáspárt nevében köszöntötte a kongresszust, mondván, hogy olyan ország­ból jött, amely öt évig sínylett a német megszállás alatt. Ezért fejezheti ki a norvég nép külön megbecsülését Ju­goszlávia népeinek hősi harca iránt. Ugyanakkor bocsá­natot kért, hogy beszéde során akadozott, mert — aho­gyan mondotta — idegen nyelven beszélt, angolul. Hasonló ünneplésben részesültek a jankovicsevói Mag­­nodrom és a szlavonszki bródi „Gyúró Gyákovics“ mun­kaközösségének képviselői, és üdvözlő szavaik, mígnem a holnap, és a kongresszus legnagyobb eseményét, Kar­dely elvtárs beszámolóját várva, a kongresszus befejezte vasárnapi munkáját. Vladimir Szimics zárószavaiban bejelentette, hogy a kongresszus hétfőn reggel 8 órakor folytatja munkáját. A Magyar Szó keddi számában 14 oldalon 10 dináros árban teljes egészében közli a hétfői kongresszusi nap kimagasló eseményét, Kardely elvtárs beszédét, amely a következő címet viseli: Jugoszlávia Dolgozó Népe Szocia­lista Szövetségének szerepe és feladatai a szocializmusért folyó küzdelemben. V. C. D Nem lehet a világot két ideológiai tömbre felosztani Felmerül a kérdés, vájjon­­ egyáltalán lehet-e a világot két ideológiai tömbre felosz­tani. Magától értetődik hogy az ilyen elgondolás lehetet­len és veszélyes az emberi­ségre nézve. A hatalmas több­ség, vagyis az egész nyugati haladó világ elveti a legreak­ciósabb nyugati köröknek ezt az elgondolását, amint elveti a világ még fel nem szaba­dult népei álvédelmezőinek szirénhangra felhívásait a farkas­védnökség és a Szov­jetunió dominálásának erő­szakos felkínálását is. A haladó marxista eszmék megszűntek érvényesek len­ni a szovjet belső életben. Már csak annyiban van ér­tékük a szovjet vezetőkre nézve, amennyiben a szovjet külpolitikát szolgálhatják. Ez azt jelenti, hogy az ő szempontokból, már csak ki­­fejezet is van hogy el­ámítsák a világot igazi cél­jait illetőleg. E szerint parancsolólag fel­merül a feladat a világ min­den haladó mozgalma előtt, hogy egyesítsék erőiket, a legreakciósabb köröknek e­­zen elgondolásai és minden arra irányuló kísérletük el­leni harcban, hogy ideológiai tömbökre osszák fel a vilá­got és hogy keresztesháborút indítsanak a haladó mozgal­mak ellen, a kommunizmus elleni harc cégére alatt. Meg­akadályozni ezeknek a reak­ciós erőknek a győzelmét, a­­­melyek az ideológiai felosz­tás felé taszítják a világot, egyúttal annyit jelent, mint megakadályozni a sötét szov­jet imperializmus győzelmét is, amelynek középkori mód­szerei vannak az emberek és népek iránti magatartásban. Ez ma a legfontosabb fel­adat, amely namnimfd­Alig M ..".i'Ku'■‘•W4 «mi i. fim rr— SAM WATSON. Egy vendég sem lesz szívesebben fogadva Nagybritanniában ... A külföldi vendégek közül elsőnek Sam Watson, Anglia laburista pártja végrehajtó bizottságának tagja üdvözöl­te a kongresszust­. Üdvözlő beszédének elején tolmácsolta az angol laburista párt jó­kívánságait s leszögezte, hogy Angliában figyelemmel kísé­rik ennek a kongresszusnak a munkáját, amely korszak­­alkotó jelentőségű Jugoszlá­via történelmében. "Mi Ang­liában bízunk abban, hogy Jugoszláviának, a demokra­tizálás érdekében tett erőfe­szítései, amelyet kifejez az új statútum, a jugoszláv nép számára a legbecsesebb aján­dék, amelyet valaha egy or­szágnak adtak történelmében és épp ezért ez nagy felelős­ség elé állítja a jugoszláv népeket. Véleményünk sze­rint mindezt csak akkor le­het megvalósítani, ha minden munkás, földműves és értel­miségi erejéhez mérten dol­gozik annak érdekében, hogy a jugoszláv ipart minden te­kintetben termelővé és sike­ressé tegyék«. Beszéde végén Sam Watson sok sikert kí­vánt Jugoszlávia népeinek to­vábbi munkájukban és le­szögezte: »meg akarom győz­ni a kongresszust, egy vendég sem lesz szívesebben fogad­va Nagybritan­niában, mint ahogy majd Tito marsall fo­gadják látogatásakor.« BO KIN MATING GALE: A szocializmus reményt jelent az emberiség számára Sam Watson után Bo Kin Mating Gale Ázsia szocialis­ta pártjai értekezletének elnöksége nevében köszöntöt­te a kongresszust Beszéde States­tiktöl Ságatt totná­csolta s megelégedettségének adott kifejezést, hogy ezen­ a kongresszuson képviselheti Burma szocialista pártját Leszögezte, hogy ez a kon­gresszus óriási jelentőségű Jugoszlávia további fejlődése szempontjából, de úgyszintén hatással lesz általában a szo­cialista mozgalmak, különö­sen pedig a nyugati szocia­lista mozgalmak fejlődésére nézve is. »A szocializmus nagy fel­adata, különösen ebben az időszakban, amikor a világon olyan feszültség uralkodik és a világ veszélyesen kettévá­lik,­­ az hogy megtartsuk az egyensúlyt. A szocializmus reményt jelent az emberi­ség számára, hogy megóvjuk a tartós békét Erre a kon­gresszusra sok reményt he­lyeznek. Remélem, hogy a kongresszuson meghozott ha­tározatok és döntések még jobban hozzájárulnak a meg­lévő feszültség felszámolásá­hoz. Ez a kongresszus hasz­nos eredményeket ad, ame­lyek óriási jelentőségűek a szocialista demokrácia meg­valósítására. A kongresszus határozatainak összefüggés­ben kell lenniök a béke meg­védésével. Nyilvánvaló, hogy a békét nem lehet megvalód­tani szocializmus nélkül, a béke nélkül viszont nem le­het felépíteni a szocializmust és ezért a szocializmusnak, a béke eszközévé kell válnia, mert nekünk biztosítanunk kell a békét. (Folytatás az L. oldalon)

Next