Magyar Szó, 1953. október (10. évfolyam, 270-300. szám)
1953-10-01 / 270. szám
Dienstes b€ólli Jollano Mreszfeltseket is nepntím hoz Kodzsim a fokozott választási politikai munka A fokozottabb választási politikai tevékenység felszínre hoz bizonyos dolgokat, melyek e nélkül talán nem kerültek volna az értekezletek napirendjére. Éppen ebben áll a választási tevékenység egyik jelentősége. Kanizsán néhány rosszhiszemű és átlátszó ellenségesen beállított jelszó került a minap napvilágra, amelyet, minden bizonnyal megtárgyalnak még a Szocialista Szövetség alapszervezetei is, ha ugyan már eddig meg nem tették. Egy helyütt például a közelmúltban arról vitatkoztak, hogy itt, Jugoszláviában mennyire haladtunk a szocialista demokrácia fejlesztésében. A jelenlévők nagyjából meg is egyeztek abban, hogy Jugoszláviában több olyan kérdést oldottak meg, amely a demokráciát tükrözi vissza. Ilyen például a nemzetiségi kérdés helyes megoldása, a népek külön-külön köztársasága, valamint a nemzetiségek autonómiája stb. Ugyanitt azonban Szvetozár Knyezsevics azt kifogásolta, hogy minek önálló köztársaság a crnagoraiaknak. Hozzátéve még a vita végén, hogy ezért nem oldották ezt meg »helyesen«, mert a köztársasági elnök horvát. A jelek szerint Knyezsevics még mindig a régi Jugoszlávia vezetőinek elvét vallja, akik, mint ismeretes, bűnös szándékkal, nem csak a cina koraiakat, hanem más népeket is félig-meddig szerbeknek tartottak. Noha ezt az elvet a régi Jugoszlávia igazgatási apparátusával együtt már elég régen elsodorta az idő... Egy másik esetben Tukacs Etel, egy volt nagygazda felesége kijelentette, hogy ő még itt változásra vár. Rezsimváltozásra számít. Pedig a rezsim, mint ismeretes, már megváltozott, méghozzá alaposan megváltozott, akkor amikor az ilyen Tukacs Etelek álmait egyszer s minden korra lerombolták a Népfelszabadító Háború harcosai és vele együtt a dolgozó nép. És most a munkásönigazgatással és nem utolsó sorban az új maximumtörvénnyel a még jórészt az a lehetőség is megszűnt, hogy béressel dolgoztassanak. Valószínűleg ez fáj Tukacs Etelnek, s nem az, hogy megszavazták Kanizsán a 2°/6-os pótadót, ami ellen ő úgy agitált, hogy kötelet ígérget azoknak, akik az adóra szavaztak. Ehhez a társasághoz tartozik Makszim Cseranics is, aki bandának nevezte a népbizottságot, mert elmaradott adóját kérte tőle. Egyesek szerint az kellene az első lépésnek lennie, hogy kizárják őket a Szocialista Szövetségből, ha ugyan egyáltalán tagjai voltak. Hisz Knezsevics, Tukacs és Cseramics éppen a Választások előtt próbál zavart kelteni, amiért le kell leplezni őket a gyűléseken, még akkor is, ha aknamunkájuk nyilvánvalóan már eleve kudarcra van ítélve. Sáfrány Imre: Római ünnepség Mén stél százas adásral Hetin község lakói az 1953 első három negyedévében az adókötelezettség 98 százalékát befizették. Ez a szép eredmény az adófizetők rendszeretetét és a népbizottság helyes adóbefizetési politikáját mutatja. A községben az idén egyszer sem került sor foglalásra és árverésre. A még hátralékban maradt két százalékot olyan gazdaságok képezik amelyek 300-400 dinárral tartoznak, de nem laknak a népbizottság területén. (F. P.) le ket napnak az éplem szadogozók Kikindán A családi lakóház építése igen komolyan foglalkoztatja azokat a dolgozókat, akik a városokabn ismert lakáshiány miatt zsúfolt, sokszor egészségtelen, vagy közös lakásokban kénytelenek meghúzódni Sokan már kuporgatják is pénzecskéjüket, hogy annyit összegyűjtsenek, amennyi a ház alapzatának megépítéséhez szükséges, mert amikor már az alap megvan, az épület befejezésére kölcsönt kaphatnak a banktól. Hasonlóképpen tervezgetett a kikindai „Toza Markovics“ téglagyár és a „Tempera“ öntöde több dolgozója is Amikor azonban hozzá akartak fogni az építéshez rájöttek, hogy a tervet nem vihetik végbe. Akárhogy is próbálkoztak a telektulajdonosokkal nem tudtak megegyezni. Mindegyik jóval többet kért a házhelyért, mint ami annak tényleges értéke és amennyit egy munkás fizethet érte. A kikindai városi tanács ekkor elhatározta, hogy segítségével lesz a házat építeni szándékozó kikindai munkásoknak A JSzNK Népszkupstinája ez év május 22-i ülésén hozott határozatának értelmében kisajátította azokat a magánkézben lévő hóhelyeket, amelyek az említett két gyár közett- - vannak. Többek között kisajátításra került a Branko Radicsevics utcában egy hold és 1319 szögöl, a Szvetozár Miletics utca 29. szám alatt 812 szögöl, a Zmáj Jovan utca 114. szám alatt 688 szögöl, a Dusán Cár utca 3. szám alatt 221 szögöl, a Szvetozár Miletics utca 51—59 szám alatt 1169 szögöl, a Petar Sztambolics utca 22 szám alatt 1459 szögöl és a Némanyin utca 44 szám alatt 396 szögöl telek. A városi tanács ezeket a házhelyeket abból a célból sajátította ki, hogy parcellázás után használatra adja az eniteni Szergiérózó kikindai dolga-7'!kc'ip’- a telkek tulajdonosai nem mutattak hajlandóságot arra, hogy a közeljövőben házat építsen,e,k’ VjF.,hogy a házhelyet elfogadható áron eladják A kisajátított házhelyek tulajdonosai közül csak Terzin Mária emelt panaszt, akinek alaptalan fellebbezését a Vajdasági Végrehajtó Tanács illetékes titkársága elutasította. A kikindai városi tanácsnak ezt a példáját a többi varros különösen a noviszádi városi tanács is követhetné, annál is inkább, mert Noviszádon nőttön-nő azoknak a dolgozóknak a száma, akik építeni szeretnének, de a jörnek ’SO—200 ezer dinart fizeti*’ essy alig* poori*gyzetméteres házhelyért. ' ‘ Az új gazdasági rendeletek tervezetei fontos szerepet jelölnek ki a pénzügyi felügyeletnek. A felügyelet széleskörű felhatalmazása, amelyet különösen a gazdasági szervezeteik alapeszközeinek igazgatásáról szóló rendelet-tervezet irányoz elő, okot adott arra, hogy behatóan megvitassák a pénügyi felügyelet jellegét. Olyan észrevételeket is tettek, hogy a felügyelet a rendelet-tervezet által megadott felhatalmazás alapján közvetlenül érinti a gazdasági szervezetek önigazgatási jogát. Ezzel kapcsolatban Trema, a szövetségi gazdasági államtitkárság jövedelmi osztályának főnöke a következőket jelentette ki: — Véglegesen még nem határoztak a felügyelet felhatalmazásának problémájáról, valamint ennek a felhatalmazásnak hatásköréről. Ez még vita tárgyát képezi és minden esetleges észrevételt megtárgyalhatnak. Az azonban nem képezi vita tárgyát, hogy szükség van-e a felügyeletre vagy nem. A társadalom a termelési eszközöket önálló igazgatásra az egyes munkaközösségekre bízza és megköveteli, hogy ezeket az eszközöket a társadalmi terv és az egyéb utasítások aránján észszerűen használják. Másodszor a társadalom megköveteli, hogy a termelésben létrejött munkatöbbletet helyesen felosszák az utasítások szerint a közösség szükségleteire, a vállalat meghatározott alapjaira és a munkaközösség fizetési alapjára Még mindig ellenőrizni kell azt hogy a munkaközösségek hogyan teljesítik ezeket a társadalom iránti kötelezettségeiket. VAJJON a felügyelet által gyakorolt ellenőrzés megsérti-e a gazdasági szervezetek önigazgatási jogát? Nem, mert a felügyelőségek nem avatkoznak be a vállalati ügykezelésbe, a felügyelő szervek bizonyos idő múltán és a feladatok elvégzése után mennek a vállalatokba és ellenőrzik, hogy helyesen osztották-e fel az alapeszközöket és teljesítették-e a közönség iránti kötelezettségeiket. Az eddigi gyakorlat azt mutatta, hogy ezen a téren voltak negatív jelenségek. A társadalmi szerveknek többször közbe kellett lépniök, hogy a gazdasági szervezetek eljárásait összhangba hozzák egész közösségünk érdekeivel, így például a felügyelőség megállapította, hogy 30 beográdi vállalat a forgalmi adó fejében 220 milló dinárral tartozik Fizetési alapjuk növelése céljából számos vállalat különféleképpen növeli jövedelmét, éspedig a raktáron lévő áru árának önkényes emelésével, továbbá az alapeszközök eladásából származó összeget beszámítják a jövedelembe és ezt az összeget nem fizetik be az értékerrási alapba; az anyagi értékeknek a gazdasági árakra való átszámításakor felhasználják a pozitív különbözetét, hogy növeljék a jövedelmet ahelyett, hogy ezt a különbözetet befizetnék a Nemzeti Bankba, az alapeszközök általános alapjába stb. Így a zárszámadásokat átnéző bizottság követelte, hogy a beográdi cukorkombinátus jövedelmét indokoltan 38 millió dinárral a »Termoelektro« vállalatáét pedig húszmillió dinárral csökkentsék. Előfordult az is, hogy a vállalatok támogatják az üzérkedő magánszemélyeket mégpedig olyképpen, hogy kifizetik a számlákat, az adóbejegyzés nélkül. így például a »Trepcsa« Kurtovics Dusán beográdi vízvezetékszerelőnek ötmillió dinárt fizettek ki és nem kért tőle bizonylatot arról, hogy kifizette amunkáért járó adót. *I EZEK a jellegzetes pél-Idák azt bizonyítják, hogy egyes vállalatok nem mindig viszonyulnak helyesen a közösség iránt, mégpedig vagy saját érdekeiket helyezik előtérbe, vagy pedig szándékosan vagy nemtörődömségből nem teljesítik kötelezettségeiket. Éppen ezért léteznek a felügyelőségek, amelyek elsősorban a technikai felszerelésről viselnek számot, továbbá törődnek az építészeti utasítások helyes alkalmazásával stb. és ezidáig nem fordult elő az, hogy arról vitatkoztak volna, hogy ezzel megrövítik a vállalat önállóságát Miért van az, hogy éppen a pénzügyi felügyeletről vitatkoznak és ki a leghangosabb? Véleményem szerint azokról az úgynevezett szakértőkről van szó, akik különféle könyviteli és más cselfogásokkal indokolatlanul növelni akarják vállalataik jövedelmét, hogy ily módon nélkülözhetetlenné tegyék magukat magasan díjazott munkahelyükön. A munkaközösség mint egész nem tudja, hogy vállalatukban valamit is az utasítások ellen tesznek, mert ez a hivatalnokok és tanácstagok monopóliuma. SoKKAL kevesebb ilyen jelenségre kerül sor, ha a vállalatokban megszilárdul a belső ellenőrzés, ez azonban olyan folyamat, amely párhuzamosan halad a munkásönigazgatási szervek fejlődésével. Nem kell azonban megfeledkezni arról, hogy ezeket a jelenségeket feltételezi az a tény, hogy a vállalatnak illetve a munkaközösségnek több marad szabad rendelkezésre amennyiben kevesebbet ad át a közösségnek. A helyesen működő vállalatoknak semmi nézeteltérésük sem lesz a felügyelőségekkel, mert a felügyelet szervei csak időnként keresik fel a vállalatokat és azok a vállalatok, melyekben minden rendben lesz, továbbra is rendesen gazdálkodhatnak. Ezért úgy tűnik, hogy az önállóság megrövidítéséről szóló mesék csak védekezésül szolgálnak azoknak, akik tudatosan megkerülték és megszed az utasításokat Miodrag JEVREMOVICS i lyeselte az állam és az egyház viszonyának rendezésére irányuló fáradozásokat, ami az adott esetben a papi egyesület létrehozásában nyilvánult meg. Ismeretes, hogy ez az egyesület, ahol már működik, egyebek között megoldotta a papok társadalmi biztosításának, nyugdíjaztatásának stb. kérdését is. Az egyesület vajdasági szervezete azonban nehezen alakul meg. Vondra Gyula ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy az egyházi hatóság nem engedélyezi papjainak, hogy belépjenek az egyesületbe. Munkatársunk emlékeztette Vondrát a kezdeményező bizottság noviszádi ülésén adott nyilatkozatára, melyben maga is helyeselte a megalakítást. Vondra így válaszolt: „Ha én egy kifejezett tilalmat kapok, nem mozdulhatok“. Az említett tilalomról elmondotta még, hogy errőlmár a sajtó is írt. Arról tudniillik, hogy a püspöki hatóság kifejezetten megtiltja, hogy a papok a papi egyesületekben részt vegyenek. A beszélgetés további során felmerült az egyesület nemes célja, amely csak jó hatással lenne az állam és az egyház viszonyának rendezésére, s nem utolsó sorban számos kérdés tisztázására, részletezésére, melyet a vallásról szóló törvény rögzített le a szabad lelkiismereti és vallásszabadsággal kapcsolatban, valamint a papok szociális kérdéseinek megoldásában. Nemes cél ide, nemes cél oda, a püspökség, az egyházi hatóság azonban, ahogyan a temerini plébános állítja, „így mondja és én hallgatok“. Szó volt a továbbiakban arról is, hogy az állam jószándékát bebizonyította az említett törvény meghozatalával, amely büntetést irányoz elő mindenkinek, aki csak gátolná a vallásszabadságot, és hogy az államnak ezt a lépését értékelni kellene. A válasz azonban ismét ugyanaz: „Én az én egyházi hatóságommal nem lehetek ellentétben... Van egy álláspont, ha azt parancsolják, nekem így kell cselekednem, nekem engedelmeskednem kell és hallgatnom kell... Én mellette álltam (mármint a papi egyesületek mellett) és kaptam egy alapos fejmosást és megkaptam az utasítást, mihez kell magamat tartanom és most hallgatok ... „A nyilatkozatok, melyek elhangzottak (a kezdeményezőbizottsági ülésen a egyesület megalakítása mellett) eléggé bizonyítják..azt, hogy a résztvevő papok kívánták a megegyezést. Kívánta ő is a többiekkel együtt, hogy — ahogyan a beszélgetés során Vondra Gyula, temerini plébános mondta: „jó állampolgár és pap legyen“. Mert nyilván nem lehet jó állampolgár, sem jó pap az, akiknek ténykedését a főpapok révén külföldről irányítják, mint Szlobodán Penezics mondotta, méghozzá azzal a szándékkal, hogy igénybe vegyék azoknak az embereknek az elmaradottságát akik vallásilag érdekeltek, s hogy ilyenformán az egyházból valamilyen politikai pártot létesítsenek tisztán szocialista-ellenes alapon. Vonatkozik ez a külföldi irányítás, elsősorban Rómára, az olasz imperializmusra, amely ügynököket és ügynökségeket próbál teremteni a fentiek révén hazánkban. Mi pedig Titóelvtárs római szavaival élve: „nem engedhetjük meg, hogy nálunk valaki egy idegen ország ügynöke legyen. Ha pap, a népet kell szolgálnia. Mondjátok meg ezt neki a szemébe, a nép színe előtt.“ Ezzel az írással, az idézett és a bácska püspökségre s általában erre az ügyre igen jellemző beszélgetés tanulságával együtt mi most ezt mondtuk el az illetékek szemébe és a nép színe előtt Egy tilalom hátterétől Az utóbbi napokban isismét szó esett nem is egy helyütt a papokról, jobban mondva némely főpapról, a Szocialista Szövetség szerbiai főbizottságának ülésén. Szlobodan Penezics beszámolójában megemlítette, hogy a szocialista Jugoszlávia belső és külső ellenségei számítanak az egyházzal és szervezetével és arra törekednek, hogy felhasználják a szocialista demokrácia elleni harcukban. Ezt az irányzatot támogatják a pravoszláv és a katolikus egyház főpapjai a papok elenyésző támogatásával, mert, amint ismeretes, a papok80 százaléka (ez az egész ország átlaga) a papi egyesületekbe lépett. Mondanunk sem kell tehát, hogy ezek után a főpapok tűzzel-vassal küzdenek a papi egyesületek ellen, nálunk Vajdaságban megalakulásuk ellen, miután itt még csak a kezdeményező bizottságok megalakításáig jutottak el. Ezt az ádáz és igen átlátszó küzdelmet kívánja dokumentálni az alábbi beszélgetés is, melyet néhány újságíró folytatott nemrégen erről a kérdésről Vondra Gyula temerini plébánossal. Mint ismeretes Vondra Gyula részt vett annak idején Noviszádon a papi egyesület kezdeményező bizottságának ülésén és a sajtónak adott nyilatkozatában külön isme t pénzügyi felügyeletről .