Magyar Szó, 1955. június (12. évfolyam, 147-176. szám)
1955-06-01 / 147. szám
Szerda, 1955 VI. 1. Öt falu egy utca Tehénfogaton a korszerű földművelésig Szlovéniai útijegyzetekből Szlovéniába csöppent tízcföldi ember igen kicsinek érzi magát. Otthon nem kell nagyon nyújtogatni a nyakát, mégis messzire tullát a búzatáblákon. Itt azonban akárhogy nézelődik zöld lent, zöld fent. Minden zöld, nem úgy, mint nálunk, ahol a látóhatár fele-fele alapon felosztja a zöldet, meg a kékét. Még érdekesebb a vajdasági szermnek a házak sorakozója az út mentén. Célyétól Dobrnáig vagy öt falu — egy utca. Hosszú utca, sok falu, büffé azonban egy sincs. Ez talán még szokatlanabb. Nem mintha a szlovének nem szeretnék a bort, de valahogy nem engedik, hogy csorba essék az emberi méltóságon. Rossz nyelvek szerint ugyan azért isszák módjával a bort, mert savanyú. Akárhogy is van a húsz kilométeres útón Csak egy kocsma található. (Nálunk után-útfélen csárdába botlunk — az egyiknek van cégére, a másiknak nincs. Talán ezért olyan sok a gyalogszerrel utazó posztár. Gyalogexpresszen indulnak, ám tehervonatként érkeznek. Végigkocogtunk ezen a fosszu utcán, mégpedig te Kénfogaton, (mehettem volna autóbuszon is). Igaz, nem egészen Dobrnáig, hanem csak Vojnikig. A másfél órás szekérutazás alatt sok mintlxmt megtudtam a szlovén patrasztok életéből. Gigászi harcot folytatnak a rakoncátlan hegyi földdel, fokan tehénnel és lóval szánjanok, mégis egyre feljebb kapaszkodnak a hegyen, egyre több termőföldet rabolnak el az erdőtől. Itt minden terménnyel takarékoskodnak, mint a gazok úgy gyűjtik a takarmánynak valót, majdnem minden ház mellett ott található a szénaszárító fészer, egy hevenyészett fatákolmány. Ennekt az oldalára kötik fel a lekaszált füvet, és úgy szárítják, mert Szlovéniában igen sűrűn esik az eső, meg a reggelek is harmatosak. Az első szavak után azon nyomban észreveszi az ember, hogy a szlovén paraszt testestől-lelkestől szövetkezeti ember. Ezért, hogy úgy mondjam a szövetkezet itt tótum-faktum. Sokhelyütt valóságos állam az államban. I Iffl egy érdekes történet, ami híven mutatja, hogy milyen szövetkezeteik, mennyire becsülik a szövetkezetüket. Egy földműves tehenet adott el szomszédjának (mon I tavon it). A szerződésben az állt, hogy a tehén naponta nyollc liter tejet ad. A vevő pár nap múlva megjelent a tehénnel az eladó kapujánál. — Visszahoztam a tehened — mondta. — A tehenem? Hiszen én eladtam ■— mondta csodálkozva az eladó. Amaz aztán szép sorjában elmondta, hogy a tehén napnap után kevesebb tejet ad, legutóbb mindössze 5 litert fejt. Visszaadja a tehenet, mert úgy egyezték meg, hogy 8 litert ad naponta. — Várjál barátom — tért ki az egyenes válasz elől az eladó, — nézzük csak, hogy áll a helyzet... Tíz percnyi beszélgetés után kiderült, hogy az előbbi korszerűen takarmányozta a tehenet, tehénrépával, vegyestakarmánnyal, meg mit tudom én hányféle takarmánnyal traktálta. Xij gazdája már mostohábban bánt vele, szénán és zöldtakarmányon tartotta, ezért apadt el a tej. Most aztán tényleg nem tudták mitévők legyenek, egyre csak a fejüket vakargatták, mert az egyiknek is igaza volt, meg a másiknak is. Valóban a szerződésben úgy áll: nyolc liter tejet kell adnia a tehénnek. Végül is abban egyeztek meg, hogy a földműves szövetkezet vezetősége elé terjesztik ezt az esetet, az döntsön a dologról. Úgy is történt, a szövetkezet vezetősége kimondta, hogy nem kell visszavennie a tehenet, hanem a vevő találja meg a korszerű takarmányozást. Mégpedig az eladó ismertesse meg a vevővel a takarmányozás módszerét. Nagy tehát a bizalom a szövetkezet iránt. A velyei szövetkezeti szövetség nemrégen kitapogatta a piac lehetőségeit, s rájött arra, hogy nagyon is kifizetődő a komlótermesztés. Az elgondolást nem volt nehéz keresztülvinni. Ma Celyétől egészen Doboráig a föld tele van tűzdelve hatalmas karókkal. Úgyszólván minden szövetkezeti tag komlót termeszt. Kifizetődik. Tavaly például a komlóért annyi jövedelme volt a helyiei járásszövetkezeti szövetségnek, hogy többszáz kisebb traktort vásárolhatott. Most traktorok kapaszkodnak a hegyre, s szántják a komlóföldeket, így tehénfogaton indultam el és a korszerű mezőgazdaságba jutottam. PAPP ENDRE Ilyen fészerbe gyűjtik és szárítják a lekaszált hegyi füvet Szlovéniában már nincsen olyan mintaparcella ahol ez a felirat áll: Műtrágyázott és nem műtrágyázott. Amint képünk mutatja az egyik káposzta csak nitrogén és foszfor műtrágyát kapott és bizony silány. A másikat a szont kálium műtrágyával is megszórták és az eredmény... IUAUJAB SZÓ Szigorúbb rendszabályokat az adósságok elkerülésére A szociális biztosító intézet nyilvántartásából A törvényes előírások értelmében a magániparosok akkor kötelesek befizetni a járulékot a szociális biztosító intézetnek, amikor a fizetést kiosztják. Az intézet nyilvántartásából azonban kitűnik, hogy habár a munkaadók nagyobb része teljesíti ezt a kötelezettségét, sok közülük adós marad, megkárosítja a közösséget, szociális egészségügyi szolgálatunkat Ez természetesen komoly következményeket von maga után, mert megingatja az intézet alapjait és az egészségügyi szolgálatot általában. Néhány példa: Papp László lakatos 237.000, Paunovics Damján asztalos 5171.000, Pavlik Joszip lakatos 190.000, Sztojkovics Száva asztalos 200.000, Talló János mechanikus 125.000, Valer Szorsák asztalos 167.000 dinárral tartozik az intézetbek. Az Intézet természetesen nem engedheti meg, hogy ezek az adósságok megmaradjanak, még kevésbbé, hogy napról-napra növekedjenek. Ezért a tartozók egy részét átadta a kihágás a bíróságnak. A bíróság a mellett, hogy kötelezte őket adósságuk azonnali kifizetésére, még 5—15 ezer dináros büntetést rótt rájuk. Feltehető a kérdés: Mit szándékoznak tenni az ilyen munkaadók, ki fizeti ki adósságukat, és tisztában vannak-e az okozott kár nagyságával? A helyzet megkívánja, hogy a tartozó munkaadók ellen szigorú rendszabályokat foganatosítsanak. Nem engedhető meg, hogy továbbra is segéderőt alkalmazzanak, végső fokon pedig meg kell venni tőlük az iparengedélyt. A megoldás módjának keresése közben az intézet úgy döntött, hogy alkalmazottaival a helyszínen behajtatja az adósságot. Ez a módszer n€m bizonyult eredményesnek s ezért az intézet arra kérte a népbizottságot, hogy engedélyezze a kényszerbehajtást. Ezzel a népbizottság egyezett, és megadta a szükséges felhatalmazást. A kérdés megoldásában a községi népbizottságok is segíthetnek, mégpedig oly módon, hogy a számlák hitelesítése alkalmából figyelembe veszik az esetleges tartozásokat. A vállalatok, intézmények és a népbank fiókjai a számlák kifizetésekor felülvizsgálhatnák, hogy az illető munkaadó tartozik-e a biztosító intézetnek, mert ilyen alkalmakkor az intézet kérheti az összegek átírását a saját számlájára, és ily módon törleszthetné az adósságokat. Ezekre az intézkedésekre annál is inkább szükség van, mert megtörtént, hogy egyesek például Grosz Lajos noviszádi asztalos Németországba költözködött anélkül, hogy törlesztette volna 25.000 dináros adósságát a biztosító intézetnél. Bjelac Gy. 8. oldal Eb a pinzgaui bika szépségversenyen első díjat nyert. Koszorút is kapott a nyakába, a gazdája meg a celjei kiállításon 100.000 dinár jutalmat. 5 szövetkezet és 30 magángazda i szivattyút és villanymotort kapott a becsei telep A város szélétől nem egészen félóra járásra van a becsei mezőgazdaság szive, a nagy öntözőszivattyú. Azért mondom, hogy a szive, mert ugyanúgy fecskendezi az éltető nedvet a mezőre, mint a szív a vért az ember szervezetébe. Innen futnék szét minden irányba a többszáz hektárnyi földet keresztül-kasul szelő csatornák, hogy éppen akkor frissítsék fel a termesztett növényt, amikor legnagyobb szüksége van rá. A telepen még mindig komoly munka folyik. Új szivattyút és villanymotort szerelnek a régi, traktorhajtású szivattyú mellé. Ez ugyanis kényszermegoldás volt. A Litosztroj nem készítette el időben a villanymotorokat, a szivattyúivak pedig tavaly meg kellett indulnia s ezért traktorral hajtották meg. Most már ez a probléma megoldódott. Két Villanymotort és két szilvattyút kaptak s a napokban be is fejezték a szerelést. Egy-egy szivattyú most másodpercenként 250 liter vizet szív a csatornából s küldi szét a szomjas földnek. A csatornák között van a telep két műeső készüléke is. A magasabban fekvő földeket ezzel áztatják. Különösen a sűrü vetés öntözésére használják, mint amilyen a lucerna és a gabonafélék. Az öntözést Sztojcsics mérnök irányítja. Elmondta hogy tavaly 100—120 holdat öntöztek, de az idén sokkal többen kérték a vizet. Az eddigi igénylések alapján körülbelül 250 hektárt öntöznek az idén. A termelő szövetkezetek a Becsejác, a Tisza, a Bácska és Vojvodina, ezenkívül a helyi földműves szövetkezet és mintegy 30 magánparaszt jelentette be, hogy szeretné, ha földjét öntöznék. Az öntözőtelep mentén mind többen kezdenek konyhakerti véleményt termeszteni, sőt egyesek a kukoricát is öntözik. Tavaly jól meglátszott a különbség az öntözött és a közönséges vetés termése között. Egyik napról a másikra tehát hatalmas veteménytermelő telep lett az öntözőhálózat környéke, s ezért újra napirendre kerül egy régebbi tevékonyhakerti veteményeket feldolgozó üzem létesítése. A távlatterv szerint az öntözési hálózatot még bővítik, tehát érdemes foglalkozni a feldolgozó üzem alakításának lehetőségével. ISOT Oszkár Már nem a régi Vetőgépeket vásárolt a falunak a szövetkezet Az oromi földműves szövetkezet már nem a régi. Ezt nem mi állapítottuk meg, hanem a falubeliek. Azt mondják, amióta átszervezték, rá sem lehet ismerni. Az bizonyos, hogy tagjairól sokkal jobban gondoskodik, mint eddig és a mezőgazdasági termények felvásárlását jól megszervezte. A falubeliek elismeréssel beszélnek a szövetkezet jószágtenyésztő csoportjának eddigi munkájáról és terveiről. A községben ugyanis kevés jó tenyészállat van és a jószágtenyésztő csoport elhatározta, hogy több tenyészállatot behoz a faluba. Legszükségesebb a szarvasmarha és az anyakoca. A szövetkezet a tavaly megvalósított jövedelméből fél millió dinárt irányzott elő erre. Igazgatóbizottságának legutóbbi ülésén a tavaszi munkák problémáival, nehézségeivel, eredményeivel foglalkozott és megtárgyalta a mezőgazdáim termelés fejlesztésére adott hitelének felhasználását. (1 millió dinár hitelt folyósított tagjainak). A mezőgazdasági gépek beszerzésének problémájáról is beszélgettek. A szövetkezetnek jóváhagytak több mint 3 millió dinár hitelt mezőgazdasági gépek beszerzésére. Egy cséplőgépet, egy traktort, egy szelektor ekét, egy pótkocsit és darálóhoz szükséges alkatrészeket vásároltak rajta. A szövetkezet ezenkívül a falu kérésére 10 vetőgépet rendelt az eszéki mezőgazdasági gépgyártól. Ezekkel a gépekkel szolgáltatást végez. A földművesek örömmel fogadták ezt a kezdeményezést, hiszen sok költségtől, munkától és időveszteségtől menti meg őket. A tagoknak a szövetkezet kedvezményt biztosít. Aki nem tudja kifizetni a vetőgéphasználat díját a termés betakarítása után is megtérítheti. Amióta az oromi szövetkezet így dolgozik, mind többen és többen érdeklődnek iránta. Th. M.