Magyar Szó, 1958. augusztus (15. évfolyam, 193-219. szám)

1958-08-22 / 211. szám

Г Pent«*, 1958. vra. 22. A fiatal vajdasági költők fesztiválja A legjobb alkotásokat díjazzák A vajdasági kulturális szemléknek, tekintve az itt élő nemzeti ki­sebbségeket, mindig sajátos jelentőségük van. Az ilyen szemlék coa­uttal hozzájárull­­nak ahhoz is, hogy a külön­böző nyelven író fiatalok megismerkedjenek egymás­sal, és megismerjék egymás alkotómunkáját. Ez a vezérmotivm­a a vaij­­­dasém fiatalok költészete el­ső fesztiváljának is. Mint­egy 70 fiatal szerb, magyar, román, szlovák és ruszin köl­tő jön össze, hogy alkotó­­munkáját­ keresztül bemutas­sa a vajdasági­­tájaikat, a vaj­dasági embert és önmagát. Részvételük egy ilyen komoly kulturális szemlén kétségte­lenül jóhat majd további mun­ká­sságukra is. Sokaknak ez lesz az első elismerés és ösz­tönzés a további tevékeny­ségre. A noviszádi Egyetemi Iro­dalmi Kör nemrégen kidol­gozta a fesztivál részletes ter­vét, és benyújtotta a Népi Ifjúság tartományi vezetősé­gének, a fesztivál védnöké­nek. Az elsődleges tervek sze­rint a fesztivált ősszel tar­tották volna Szitrazsilovón. A tartományi vezetőség ja­vaslatára azonban tavaszra halasztották, hogy egybekap­csolják a SzKOJ ünnepségek­kel. A tervet egyébként a tartományi vezetősége teljes egészében magáévá tette. A fesztivál szervezőbizott­sága meghívókat küld a fia­tal költőknek, akik maguk válogatják ki verseiket, leg­több száz verssorral mutat­kozhatnak be. A zsűri tagjai: Mlaiden Leszkovac, Boskó Petrovics, Bori színű Mihaj­lamos, Milos Hadzsics, Ács Károly, Bori Imre és Flóra Radu. Ilyen összetételben a zsűri egyformán el tudja bí­rálni a szerb és a magyar költeményeket. A román, szlovák és ruszil költők az eredetiben felolvasott versei­ket fordításban is benyújt­ják a zsűrinek, mivel lehe­tetlenség olyan szakavatott zsűrit találni, amely minden nemzetiség nyelvét értené. A fesztivál keretében dí­jakat osztanak ki. Első díj 60.000 dinár, második díj 30.000 dinár, és három 20.000 dináros harmadik díj­ A rész­vevők ezenkívül diplomát kapnak. A fentieken kívül kioszt­ják egyes kultúrintézmények és vah Bilgiák díjait is. A­z ajándékozók díja-Ucat tetszés szerint bizonyos feltételhez vagy műfajhoz köthetik. A fesztivál megrendezésé­hez szükséges mintegy 400.000 dinárt a Népi Ifjúság tarto­mányi vezetősége teremti elő. A tervek szerint ezután minden évben tartanak ha­sonló fesztiválokat. Vált­­koz­va kerülnek bemutatásra a vajdasági fiatalok prózája és költészete, K- t. Belyes gyerekek! Ezen a héten meglepően kevés helyes megfejtés érkezett be. Legtöbben csak egy-két rejtvényt fejtet­tek meg, a számtanfeladványokkal néhányan boldo­gultak. Ejnye, ejnye ilyen rosszul tudtak számolni?! Ezen a héten valamivel könnyebb rejtvényeket adok fel, remélem könnyebben megoldjátok. Ezúttal is csak azokat dicsérem meg, akik az összes rejtvényeket he­lyesen megfejtették. A múl heti rejtvények helyes megfejtéséért dicsé­retet érdemel JyNKER Klárika, Szibobrán, PÁLIN­­KÁS László, Temerin, RABOCKI Magdolna, Facsar­ — Neved úgy látszik tévedésből maradt ki a helyes megfejtők névsorában. Kérésedet máris teljesítettem és postára adtam a isi­­vánt újságot. Rajzodat megkaptam, idővel majd köz­löm. Egyik rajzod a mai számban jelenik meg. МШЦ László, Orom. — Egy kis mulasztás következtében a megérdemelt jutalomkönyvet még nem adták postára, de azért ne ijedj meg, idővel biztosan megkapod. Raj­zaid megkaptam, majd felhasználom őket. СДШ BACH MEG TART A NYAR Még tart a nyár, és ћб perzsel, Még köszöntjük dáliál, verssel, Még az égen a nap izzik, Még a fürdés nagyon ízlik-Bár hét, pár nap még az élet, Aztán jön a Végítélet, Az iskola népét várja, Kapuit szélesre tárja. Minden játék sutba kerül, Zsivaj-lárma, mindez elül. Bevonulunk a terembe, A tanító int majd rendet. Előkerül minden b°lmi, A táskába kell pakolni. Vége lesz a pihenésnek, Megjárnak majd, akik késnek­de addig is ússzunk, fussunk, Mert ez a mi nyári jussunk. A miénk­­vég­e néhány hét Az, ki nem játszik, nagyot vét! Beküldte Vándor Gábor Beküldte: RADOCKI M. MAGDOLNA, PACSÉR OSZLOPREJTVÉNY Vízszintes sorok: 1. Hegy­ség fővárosunk mellett­ 2. Kedvenc nyári SPPrt, 3. Be­­ográffnal ömlik a Dunába, 4. Tiszamenti vajdasági vár EPS, 5. Nagy folyó, Vajdasár gett folyik át, 6. Az egyik szomszéd országban élő nép, 7. Távoli világrész, 8. Vilá­git, 9. Távolkeleti baráti ál­lam, 10. Görögország fővá­rosa. Ha helyesen megfejtitek a vízszintes sorokat, a függő­leges 1. a legkisebb világrész nevét adja. ELLENTÉTEK Hideg, gyenge, kiabál, po­ros, mester, kicsi, magas. A szavak ellentéteinek kez­dőbelül olasz város nevét ad­ják a Tiréni- és a Joni-ten­­gereket összekötő szoros mel­lett. A múlt heti rejtvények he­lyes megfejtése: Mennyit érnek: Az első tá­nyér 4800, a második pedig 6400 dinárt ér. Ellentétek: Fokföld. Játék a betűkkel: Él. Rejtvényfejtésért könyvju­talmat kaptak: Pirnát Ber­nét és Járna­ Elza, Szubotica. 32. (318.) — 1958. Vin. 22. MÁQTAK Sfcu T. oldal Mit várunk iskolabizottságainktól? Egyévi munka után Tavaly ősszel másodszor választottunk társadalmi igaz­gatási szerveket általános is­koláink fejlődésének egyenge­tésére. Egy rövid, inkább kí­sérletinek nevezhető időszak után tapasztaltabban, meg­fontoltabban választottunk. Több új emberre terjed ki kö­zösségü­nk bizalma, s az ed­digi eredményekről ítélve — nem indokolatlanul. Különö­sen a fiatalok váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. —a— 684 vajdasági iskolabizott­ságban 7 780 polgár, öreg és fiatal lelkesedéssel, odaadás­sal egyengeti iskoláink társa­dalmi érvényesülésének út­­ját. Persze, nem mindenütt egyenlő sikerrel. Ebben a tekintetben az a­­lapvető fogyatékosság még­­mindig az, hogy az iskola­­i bizottsági tagok tevékenysé­gének értékmérője, hogy hányszor vesznek részt a bi­zottság üléseirt, s hányszor­­szólalnak fel. Pedig igen fon­tos más oldalról is felmérni­­az iskolabizottsági tagot.­­ Mennyire elvárnánk, hogy az iskolabizottsági tag munka­helyén vagy társadalmi-poli­tikai funkcióinak gyakorlásá­nál is érvényt szerezzen is­­kolabizottsági tagságának. Milyen szép volna, ha mondjuk, egy kendergyári munkás, mint iskolabizottsági tag, figyelemmel kísérné az üzem minden dolgozója gyer­mekének iskolai előmenete­lét, és szükség esetén a mun­kástanácsot is tájékoztatná erről. Kiderülne például, hogy a dolgozó munkásanyák gyermekei, akik anyjuk le­kötöttsége miatt fegyelmi gon­­dokat okoznak, vagy lemarad­nak iskolai előmenetelükben, mennyire több megértésre és támogatásra szorulnak. Új­ból felvetődne a vállalati nap­közi otthon megnyitásának kérdése is. Ez nem is volna nehéz probléma, ha már lé­tezik vállalati étkezde. A gyermekek táplálkozását a­­ránylag olcsón megszervez­hetnék. Ugyancsak napirend­re kerülhetne a vállalati dol­gozók tehetségesebb gyerme­kei ösztöndíj­azásának kérdése is. Ezt meg lehetne oldani a vállalat kádernevelésének ke­retében is. Csak néhány lehetőséget érintettünk. Joggal feltételez­hető, hogy minden iskolabi­zottsági tag munkahelyén e­­zernyi ötletes megoldás kinél­kezik. Az iskolabizottsági ta­got mindnyájan olyan szerep­ben is el tudnánk képzelni, hogy nem várná be a gyer­mekbarát egyesületek szo­kásos újév előtti „kéregeté­sét”, hanem munkaközösségé­nek hozzájárulását előre biz­tosítaná már a vállalati terv kidolgozása idején. Ennek e­­redményeképpen a vállalat tervszerűen adakozhatna, elő­remozdíthatná a gyermekse­­gélyző akciókat, anélkül, hogy „megcsonkítaná” önren­delkezési alapját. Ez a gya­korlat meghonosodhatna min­den vállalatban. Valahogy így jelölnénk meg az ilyen iskolabizottsági tagot: nemcsak közvetítője az iskola óhajának, han£m már a vállalati beavatkozás aktív tényezője. Mindenkép­pen állapítsuk meg: az isko­labizottság 9—11 tag­létszá­ma csak akkor jelent tartamá­ban is társadalomigazgatást, ha a bizottság tagjainak va­lóban sikerül társadalmasíta­­ni a nevelés és az oktatás gondját. A siker legtöbbször éppen az iskolabizottság összetéte­létől függ. Ha mondjuk, az iskolabizottságban csak egy­két nő akad, már eleve szá­molhatunk azzal, hogy a bi­zottság mulasztásokat követ el­, így például gyakori fo­gyatékosság, hogy az ülések napirendjéről kimarad a dol­gozó anyán való hathatósabb segítség "kérdése. S ez vár­ható is, ha a bizottságokban egyetlen munkásnő sem fog­lal helyet. Sok ilyen iskola­bizottság működik városaink­ban, ahol pedig rengeteg a társadalmilag tevékeny nő. Az iskolabizottság tagjai­nak politikai érettsége komo­lyan előrelendítheti az isko­lareform megvalósítását. Be­bizonyosodott, hogy nem az a legjobb iskolabizottság, a­­melybe a falu vagy a város legelfoglaltabb közéleti sze­mélyei kerültek be. Helytelen volt az egyes közismert sze­mélyek „erkölcsi sikerére” a­­lapozni az iskolabizottság jö­vőjét, mert a társadalmi igaz­gatás akkor eredményes, ha a tagok többsége odaadó te­vékenységet végez; a siker nem lehet egy-két személy társadalmi „pozíciójának” ma­gától értetődő következmé­nye. Ezekből a tapasztalatokból kiindulva az цј iskolabizott­ságok már megválasztásuk­kor mellőzték az említett fo­gyatékosságokat, nem feled­kezve meg a kommunisták szerepéről. Vajdaság iskola­­bizottságaiban a tagok 42 százaléka a Kommunista Szö­vetségből került ki, s nagy részük példaadóan végzi fel­adatait. Az elmúlt egy év után el­mondhatjuk, hogy az új isko­labizottságok eleget tettek kötelességüknek. A régihez képest jobban szervezett, po­litikailag érettebb iskolabi­zottságok, eredményesen elő­készítették a talajt a népis­kolák reformálására. Ezek­­után bizakodva nézünk az цј iskolaév elé, várva műkö­désük további kiterjesztését. re) O 4 B. Szabó Gy­örgy vázlata Kókusz Rókus A CSENDES-óceán egyik csendes és békés szigetén egy égbe­­nyúló kókuszpálma tetején áll és ért Kókusz Rókus. A nap lehanyatlófélben volt, és az enyhe esti szellő­ben a Kókusz mama mesélni kezdett: —­ Bizony régen, száz esztendő előtt, egészen más volt itt a világ. Egyedül éltünk itt a szigeten, a békés bennszülöttekkel és a vidám majmokkal. Senki sem törődött velünk. Minden megter­mett a szigeten, amire az akkori szigetlakóknak szüksége volt. Ha valaki összeveszett valakivel, az öregek Tanácsa igazságos ítéle­tével kibékítette őket. Nyolcvan év előtt azonban egy háromárbócos vitorlás hajó kötött ki a szigeten. A fehérbőrű matrózok ajándékokat hoztak... A bennszülött nők nyakára­ másnap tarka üveggyöngyök és tükröcskék kerültek, a férfiak pedig pálmatej és víz helyett ré­szegítő italokat kezdtek inni. Cse­rébe az ajándé­kokért a tenge­részek a­­kókusz­dió, a banán és a datolyatermés javarészét ma­gukkal vitték. Az esős,­­hűvö­sebb időszakban azután kiderült, hogy nem ipa­ra­dt elég táplá­lék a szigeten. Az üveggyöngyö­ket nem lehetett megenni, és az alkoholtól sem lakhattak jól a szigetlakók. A részeg bennszó­(Folytatása a 2. oldalon)

Next