Magyar Szó, 1961. április (18. évfolyam, 76-100. szám)
1961-04-01 / 76. szám
L oldal MEGHOZTÁK AZ IDEI TERVET ÉS A KÖLTSÉGVETÉST A zentai népbizottság üléséről A zentai népbizottság megszavazta a község idei társadalmi tervét és költségvetését. Farka Nándor, a községi népbizottság alelnöke az elmúlt gazdasági év eredményének rövid ismertetése után nagy vonalakban vázolta az ez évi tervet és költségvetést. Az idei társadalmi terv szerint a társadalmi termelés értéke 14 milliárd 188 millió dinár lesz, azaz 28 százalékkal nagyobb az 1960-ban megvalósítottnál. A nemzeti jövedelem 3,9 milliárdról 4,6 milliárd dinárra emelkedik, a lakosonkénti jövedelem pedig 131 000 dinár helyett 153 000 dinár lesz, vagyis 17 százalékkal növekszik. A község költségvetése 358 millió dinár, azaz 72 millióval nagyobb a tavalyinál. Többek között 20—20 millió dináros költséggel befejezik a Bácskai út és a Beoszadszka utca kikövezését, 37 millió dinárt fordítanak a villanyhálózat korszerűsítésére, egymilliót a Népi Forradalom utca aszfaltozására, hárommilliót pedig az állomásra vezető főutca gyalogjárdájának javítására. Th. M. Jugoszláv ajándék Átadták a segélycsomagokat az algériai gyermekeknek Tuniszban tegnap ünnepélyesen kiosztották a jugoszláv pionírok szeretetcsomagjait az algériai menekült gyermekeknek. Az ünnepségen, amelyet a tuniszi kikötőben rendeztek, részt vett Mehri Abdelhamid, az ideiglenes algériai kormány népjóléti minisztere és a minisztérium több tagja, Milos Lalevics tuniszi jugoszláv nagykövet és Szonya Romac, valamint a jugoszláv gyermekvédő egyesületek tanácsának képviselői. A jugoszláv pionírok ajándékát — négy teljesen felszerelt montázs iskolát, 10 000 csomagot és 4000 takarót — Gordana Lalovics a tuniszi jugoszláv település legjobb tanulója adta át. Az ajándékcsomagokkal együtt az algériai gyermekeknek négy emléktáblát ajándékoztak, amelyen arab és szerb-horvát nyelven ez a felirat áll: „A jugoszláv gyermekeik az algériai gyermekeknek“. Ezeket az emléktáblákat felteszik az iskolák homlokzatára. A montázs iskolákat közvetlenül a tuniszi-algériai határon állítják fel azoknak a gyermekeknek, akik már huzamosabb idő óta mint menekültek Tunéziában tartózkodnak, és eddig nem volt lehetőségük iskolába járni. Tizenöt évvel ezelőtt alakultak meg az első ifjúsági munkabrigádok A Jugoszláv Népi Ifjúság ma ünnepli az első ifjúsági munkabrigádok megalakulásának évfordulóját. Kumanovon, Cmi Vrhon, Banyalukán, és a Brcsko-Banovics vasútvonalon nagyszabású ünnepséget rendeznek az évforduló alkalmából. „ Az első ifjúsági munkaakciók mindjárt a népfelszabadító harcok után kezdődtek. Több ezer ifjú munkás, középiskolás és egyetemi hallgató vette kezébe a szerszámot, hogy hozzájáruljon az ország újjáépítéséhez Az elmúlt 15 év alatt több mint 500 kilométer hosszú vasútvonalat, mintegy 700 kilométer hosszú autóutat és 19 nagyobb gyárat és, vízierőmű- övet épített hazánk ifjúsága. Hogy csak alegjelentősebbeket említsük, már 1946-ban elkészült a brcsko-banovicsi 90 kilométer hosszú vasútvonal, 1947-ben pedig a 212 kilométer hosszú samaemeretes, hogy az ifjúsági szarajevói vasútvonal. Az utóbbi építésében, több mint 200 000 ifjú és leány vett részt. Ugyancsak abban az időszakban több százezer ifjú dolgozott a zseljezniki, szevojnói, arangyelováci, gyárak és üzemek építésén. Hazánk ifjúsága részt vett még a jablanicai, mavrovói, vinodoli, vlaszinai és zvorniki vízierőművek építésében is. A Jugoszláv Népi Ifjúság VI. Kongresszusa után Tito elvtáns felhívására az ifjúság hozzálátott a Testvériség- Egység autóút építéséhez. A munkaakciókon hazánk fiúsága mellett igen sok külföldi is dolgozott. A Mosa Pijade nevű új krekai kultúrotthon parkjában emlékművet lenezek be azoknak a bányászoknak, akik elestek a népi forradalomban. Az emlékművet I. Szabolics szobrászművész készítette . MAGTÁR SZÓ MEGSZAVAZTÁK a zrenyanini kommuna társadalmi tervét és költségvetését Tegnap a zrenyanini községi népbizottság ülésén megszavazták a kommuna idei társadalmi tervét. Jelics Szlobodan, a községi népbizottság alelnöke vitaindító beszámolójában röviden vázolta a kommuna gazdasági és társadalmi fejlődésének fontosabb mozzanatait. Az idei társadalmi termelés értéke 23 milliárd dinárral (20,3 százalékkal), a nemzeti jövedelem 21,5 milliárd dinárral (16,4 százalékkal) a személyenkénti nemzeti jövedelem pedig 200 638 dinárról 244 171 dinárra emelkedik. Beruházásokra ebben az évben több mint 10 milliárd dinárt fordítanak. Damjanov Ernő, a községi népbizottság alelnöke a költségvetés megvalósítását és felhasználását ismertette. A vita után a népbizottság egyhangúlag elfogadta a kommuna idei társadalmi tervét és költségvetését. .. A munkaközösségekben is vitassák meg az új gazdasági intézkedéseket A szuboticai járási szakszervezeti tanács közgyűlése Pénteken március 31-én délelőtt tartotta évi közgyűlését a szuboticai járási szakszervezeti tanács. A közgyűlésen a 239 delegátuson kívül részt vett RADOVAN VLAJKOVICS, a tartományi szakszervezeti tanács elnöke és KELEMEN MÁTYÁS, a szuboticai járási népbizottság elnöke. BÁLINT IMRE, a járási tanács elnöke beszámolót olvasott fel a szakszervezet időszerű feladatairól az új gazdasági intézkedések és hatóeszközök alkalmazása terén. A tanács múlt évi munkájáról szóló jelentést a delegátusok napokkal a közgyűlés előtt írásban is megkapták, s ezért nem olvasták fel. BÁLINT IMRE, a járási szakszervezeti tanács elnöke elmondotta, hogy az új gazdasági intézkedések alkalmazásáról sok szó esett már Szobotián, sőt ezen a téren a szakszervezeti vezetőségek is kielégítő tevékenységet fejtettek ki. Tíz nappal ezelőtt járási szinten is megvitatták a tennivalókat, rámutattak az új intézkedések fontosságára, azonban ez a vita még mindig nem jutott túl a kommunák keretén. Az új hatóeszközök alkalmazása és megvitatása a gazdasági szervezetekben és a munkaközösségekben még mindig kezdeti fázisában van. Bálint elnök hangsúlyozta, hogy egyes üzemvezetőkkel folytatott beszélgetés alapján megállapítható, hogy a gazdasági intézkedések lényegét még sok helyen nem fogták fel, és nincs is tiszta képük arról, hogy alkalmazásuk milyen konkrét intézkedéseket kíván az üzemekben. Általában a szuboticai ipar egyes Gazdasági szervezetek kivételével kedvező helyzetbe jutott. A délelőtt folyamán a vitában DR. POLYÁKOVICS PETER. GURI FERENC. KE КТГ.Ч JÓZSEF RUn.INCSEVICS Fn Л '-о-Л és BÁLINT FERENC beszélt. ______ Délután felszólalt még VASZILYEV Zorica, KRIVOKOPTCS Dusán, GERE András, MÉSZÁROS Ferenc, IVKOVICS Pájó, KRIZSÁN Katica, KRICSKOVICS Péter, SPEKLA József, Radovan VLAJKOVICS és KELEMEN Mátyás. A közgyűlés végül megválasztotta a 67 tagból álló új szakszervezeti tanácsot. — m — A beográdi • gazdasági kémper tárgyllása A beográdi törvényszéken tegnap folytatták a gazdasági titkok elárulásával vádolt Vlaszimir Popovics tárgyalását. A vádlott elmagyarázta, hogyan ismerkedett meg Miloe Gyuriccsal, a másodrendű vádlottal, és Sztefanovics meg Sztefanov szkopjei tanukkal, aki ellen szintén vádat emeltek. Ezeknek a tárgyalását, Szkopljéban tartják meg. A törvényszék ötös tanácsa újabb részleteket tudott meg Vlasztimir Ponovics ,4 Lilt németországi iugoszláv emigráns együttműködéséről. Szombat, 1961. V. 1 Olyan viszonyt teremtsünk, hogy a dolgozó rendelkezzen a termelt javakkal Drági Sztamenkovics felszólalása a noviszádi járási szakszervezeti tanács közgyűlésén A noviszádi járási szakszervezeti tanács tegnapi közgyűlésén megjelent Drági Sztamenkovics, a köztársasági szakszervezeti tanács elnöke, a noviszádi járás társadalmi és politikai szervezeteinek képviselői, valamint Cochi Idgilio, a bolognai járás szocialista szakszervezetének titkára. A feladatokról felolvasott jelentés után a felszólalók az új gazdasági rendelkezések és jövedelemelosztással kapcsolatos tennivalókat taglalták. Mindannyian egyetértettek azzal, hogy a jövedelemelosztás után jobb viszonyok kialakulása várható a termelők között, hasonlóan a munkaközösségek és a kommuna között. Változik a szakszervezetek munkamódja is, mert a jövőben nemcsak az lesz a feladatuk, hogy ismertessék a rendelkezéseket, az új hatóeszközöket, hanem az is, hogy állandóan kapcsolatot tartsanak a közvetlen termelőkkel. Drági Sztamenkovics, a köztársasági szakszervezeti tanács elnöke az új jövedelemelosztás életbeléptetése után várható változásokat, a viszonyok alakulását és a társadalmi szervezetek ezzel kapcsolatos feladatait taglalta. Felhívta a szakszervezeti aktivisták figyelmét, hogy tanulmányozzák az új gazdasági rendelkezéseket, és magyarázzák a dolgozóknak, mert csak így valósíthatók meg az előirányzott célok. A rendelkezések célja: a gazdaság gyorsütemű fejlődése, a dolgozók jogainak és kötelezettségének teljes kibontakozása. Olyan viszonyok vannak kialakulóban — mondotta —, melyek minden dolgozót kezdeményezésre serkentenek. Ezért a gazdasági szervezetekben és a közhivatalokban ne csak hangoztassuk az önigazgató szervek hatáskörének bővítését, és az üzemi munkástanácsok fontosságát, a jogokat, amelyeket az üzemi tanácsra szándékozunk ruházni, hanem teremtsünk gazdasági alapot ezek megvalósítására. Az önigazgató szervek és a társadalmi szervezetek a munkaközösségekben segítsenek olyan viszonyok létrehozásában, hogy minden dolgozó érezze: rendelkezik a termelt javakkal, beleszólhat jövedelmének elosztásába. A népbizottságoknak is változtatni kellene eddigi munkamódjukoin. Olyan munkamód bevezetése szükséges, ami még jobban érvényre juttatja kapcsolatukat a polgárokkal. A cél az, hogy a néphatóság ne a nép nevében határozzon, hanem a nép hozzájárulásával. Felszólalása végén Sztamenkovics elvtárs a jövedelemelosztás problematikáját fejtegette. A járási szakszervezeti tanácsba 61, a természetbarátok bizottságába 21 tagot a köztársasági tanács közgyűlésére pedig 16 küldöttet választottak. f. p. A közgyűlés részvevői A ösztöndíjak magasságát az ösztöndíjazók szabadon határozzák meg A közoktatásügyi titkárság rendelete Beográdból jelenti a Tanjug. A Szövetségi Végrehajtó Tanács közoktatásügyi titkárságának rendelete szerint megszűnnek az eddigi előírások az ösztöndíjak magasságának megállapítására. A jövőben az ösztöndíjak magasságáról maguk az ösztöndíjazók határoznak, és szerződést kötnek az ösztöndíjasokkal. A gazdasági és társadalmi szervezetek, a népbizottságok és intézmények ezentúl minden korlátozás nélkül szabadon határozhatnak az ösztöndíjak magasságáról, amelyet az egyetemi hallgatóknak vagy pedig szakképesítésen élő munkásaiknak adnak. Az ösztöndíj kérdése ezentúl az ösztöndíjazók és az ösztöndíj élvezők közös megegyezésétől függ, illetve az ösztöndíjazó vállalatok és intézmények gazdasági lehetőségeitől. Az eddigi előírások szerint az ösztöndíjak magassága sokszor nem volt reális, és gyakran nehéz helyzetbe hozta a népbizottságokat, illetve gazdasági szervezeteket káderkérdéseik megoldásában.