Magyar Szó, 1961. április (18. évfolyam, 76-100. szám)
1961-04-07 / 81. szám
Péntek, 1961. IIV. 7. JUGOSZLÁVIA HOZZÁJÁRUL AFRIKA FELSZABADULÁSÁHOZ — emelik ki a lapok Tito elnök marokkói látogatásával kapcsolatban Beográdból jelenti a Tanjug. Tito elnök és a jugoszláv küldöttség marokkói látogatásáról a világ nagy hírügynökségei, rádióállomásai és sajtója részletesen beszámolt. A marokkói lapok rendkívül sok cikket közöltek Tito elnökről és Jugoszláviáról. Az Al Taha című marokkói szakszervezeti lap többek között beszámol Jugoszlávia szocialista építő munkájának eredményeiről és Jugoszlávia állásfoglalásáról Algéria és Kongó kérdésében. Az Al Tahrir című lap Egység, szabadság és szocializmus cím alatt cikksorozatot közül hazánk külpolitikájáról és belső rendszeréről, kiemelve Jugoszlávia és az afroázsiai országok bensőséges, őszinte együttműködését. A marokkói lapok vezető helyen számoltak be arról, hogy Tito elnököt marokkói körútján mindenütt melegen és szívélyesen fogadták. Ez a lelkesedés kifejezésre juttatta a marokkói nép mélységes tiszteletét Tito elnök személye és Jugoszlávia népei iránt. A marokkói rádió a látogatással foglalkozó szokásos jelentéseken kívül beszámol Jugoszlávia fejlődéséről és elvszerű külpolitikájáról. Tito elnök marokkói látogatása iránt nagy figyelem nyilvánult meg a tunéziai lapokban is. Tito elnök személyével foglalkozva a Nidaa című tunéziai folyóirat hangoztatja, hogy „Tito elnök személyében Tunézia a béke, a népek közötti együttműködés és a szabadság nagy vezetőjét és harcosát fogadja. Jugoszlávia tekintélye Tito elnök tevékenységéből és mélységes elvhűségéből fakad“. „Az afrika népek, elsősorban pedig az arab Magreb népei nagyra becsülik Tito hozzájárulását Afrika felszabadításához és a gyarmati korszak felszámolására tett nagy erőfeszítéseit“. A tunéziai lapok és a rádió hangoztatja, hogy nagy örömmel várják Tito elnök látogatását, mert azt bizonyítja, hogy az afrikai országok és Jugoszlávia közös úton halad a szabadság felé. Tito elnök és a marokkói király tárgyalásairól kiadott közös közleménnyel foglalkozva a kairói lapok kiemelik' azokat a részeket, amelyek elítélik a külső beavatkozást és támogatják a casablancai értekezleten elfogadott határozatokat. A kairói lapok Tito elnök marokkói látogatása alatt részletesen beszámoltak az országban tett körútjáról, kiemelve, hogy az ország népe mindenütt lelkesen fogadta a jugoszláv elnököt. A látogatás végén a lapok leszögezték, hogy ez a találkozó hozzájárul a két ország baráti együttműködésének elmélyítéséhez. (Folytatás az 1. oldalról) az atomkísérletek tartós betiltására, és hogy tárgyalásokat kezdjen az általános és teljes leszerelésre. Hangoztatják egyúttal eltökéltségüket, hogy a jövőben is erőfeszítéseket tesznek ebben az irányban és támogatnak minden pozitív kezdeményezést. A két államfő hangoztatja, hogy továbbra is támogatja a Casablanca értekezlet határozatait, amelyek rendkívül nagy jelentőségűek a gyarmatosítás minden megnyilvánulásának, minden formájának felszámolásában, következményei elhárításában valamint az afrikai országok függetlenségének megszilárdításában, együttműködésük, szolidarításuk és egységük megerősítésében. A köztársasági elnök és Marokkó királya határozottan támogatja az algériai nép harcát a szabadságért és függetlenségért és úgy véli, hogy késedelem nélkül meg kell valósítani önrendelkezési jogát. Elítélik azokat a törekvéseket, hogy a fegyverek erejével akadályozzák meg Algéria függetlenségének kivívását, ami közvetlenül veszélyezteti a békét Afrikának ezen a részén és általában a világon. Vélem°evük szerint az algériai kérdést csak az algériai nép önrendelkezési jogának tényleges alkalmazásával lehet megvalósítani és a két államfő üdvözli az ezzel kapcsolatos erőfeszítéseket. A két államfő üdvözli egyes afrikai országok függetlenségének kikiáltását és együttesen kifejezésre juttatta meggyőződését, hogy feltétlenül és minél előbb lehetőséget kell nyújtani a még gyarmati elnyomás alatt álló népek függetlenségének kivívására. Erélyesen bírálják, a gyarmati hatalmak végsőkig veszélyes kísérleteit, hogy beavatkozással, nyomással megcsorbítják területi integritásukat, ismét reájuk kényszerítsék uralmukat és megakadályozzák függetlenségük megszilárdítását, normális fejlődésüket. Ezzel kapcsolatban hangoztatják, hogy a nemzetközi közösség érdekében sürgős és teljesen meg kell szüntetni a gyarmati rendszert. A két államfő elítéli a gyarmati és imperialista hatalmak törekvéseit hogy megakadályozzák Kongó független fejlődését és részeire szakítsák ezt az országot. Véleményük szerint a kongói válságot csakis a gyarmatosítók sürgős kivonásával, a külföldi beavatkozás megszüntetésével. Patrice Lumumba és a többi kongói vezető meggyilkolásáért felelős személyek megbüntetésével. Kongó függetlenségének, területi épségének és egységének tiszteletben tartásával. a kongói törvényes intézmények, munkáidnak, elsősorban pedig Gizenga központi kormánya tevékenységének biztosításával lehet megoldani. A köztársasági elnök és Marokkó királya figyelmesen tanulmányozta a két ország politikai, gazdasági, műszaki, kulturális és más irányú együttműködését és megelégedéssel állapította meg, hogy az utóbbi időben sikeresen fejlődtek Jugoszlávia és Marokkó baráti kapcsolatai. Megállapították egyúttal azt is hogy a két ország sokoldalú együntműködését mindkét fél fejleszteni kívánja és erre kedvező lehetőségek vannak. Jugoszlávia és Marokkó baráti kapcsolatainak tovább fellesztése érdekében a köztársasági elnök és Marokkó királya szerint további erőfeszítéseket kell tenni az árucsere a tudományos és műszaki együttműködés fejlesztésére, ideértve a technikusok, orvosok mérnökök és más szakemberek kicserélését, valamint a jugoszláv és marokkói szakkáderek kölcsönös kiképzését, szaktudásának fokozását. II Hasszán király megelégedéssel elfogadta Tito elnök meghívását, hogy tegyen hivatalos látogatást Jugoszláviában”. A párizsi Le Figaro szerint Marokkó népe a gyarmati népek barátjaként, olyan államférfiként fogadta Tito elnököt, aki először nyujtott támogatást Marokkó függetlenségi harcának. A Le Figaro, a Le Monde és a Combat más lapokkal együtt nagy figyelmet szentelt Tito elnök szavainak az algériai probléma megoldásáról. Minden beavatkozás veszélyezteti a világbékét MAGYAR SZÓ TITO ELNÖK Marokkóból Tunéziába utazott Szívélyes búcsú a casablancai kikötőben (Folytatás az 1. oldalról) égőkkel és a Neodestur párt zászlóival díszítették fel. Tunézia hivatalos körei, társadalmi szervezetei és a Neodestur párt méltó fogadtatást készítenek elő, hogy ezzel is kifejezésre juttassák Tunézia és a Magreb szolidaritását Jugoszlávia politikájával. A tuniszi sajtó és rádió nyilvánosságra hozta Tito elnök és II. Hasszán marokkói király hivatalos látogatása után kiadott közös közleményt, és elsősorban a még mindig gyarmati igazgatás alatt álló népek függetlenségét követelő szakaszokat emeli ki. A lapok részletesen beszámoltak Tito elnök marokkói látogatásának utolsó napjáról és külön kiemelik, hogy Marokkó népe mély barátsággal és szívélyességgel fogadta és búcsúztatta Tito elnököt. A tuniszi rádió szerdán este a nők számára fenntartott adásában kizárólag a jugoszláv asszonyok politikai és társadalmi tevékenységével foglalkozott, és külön kiemelte Jovánka Bróz személyiségét. A varsói Zycie Warszawy és rádió idézte Tito elnök szavait, hogy a kongói, laoszi, algériai vagy angolai gyarmati rendszer felszámolása a nemzetközi helyzet megjavításának fontos előfeltétele. A venezuelai D’ Mundo és a Nációnál című lapok részletesen beszámolnak Tito elnök afrikai látogatásáról és kiemelik, hogy Tito elnök szerint függetlenséget kell adni minden gyarmati népnek és fel kell számolni a gyarmatosítás minden formáját. A bécsi Die Presse szerint Tito elnök Marokkóban hangoztatta, hogy haladéktalanul véget kell vetni az algériai háborúnak. Tito elnök marokkói látogatásáról sok képpel részletes jelentéseket közölt a római Popola, a bonni Frankfurter Rundschau, a stockholmi Dagensrudeter és több más lap. Tegnap délután sok európai, afrikai és más rádióállomás tájékoztatta hallgatóit Tito elnök és II. Hasszán király együttes közleményéről, elnökünk marokkói látogatásának befejezéséről és bejelentette, hogy a marokkói király elfogadta a Jugoszláviába szóló meghívást. Két afroázsiai határozati javaslat a kongói kérdésben New Yorkból jelenti a Tanjug. Az ENSZ székhelyén továbbra is az a meggyőződés, hogy a közgyűlésnek erélyesen követelnie kell a belgák kivonulását Kongóból. A külldöttségek java része támogatja az afroázsiai országok és Jugoszlávia szerdán este beterjesztett határozati ja-■ vaslatát. Az indítványban kö- vételik, hogy a belgák 21 nap alatt vonuljanak ki Kongóból. A határozat, amelyet az afroázsiai országok és Jugo-Iszlávia nevében Krisna Mej non indiai delegátus terjesz- tett a közgyűlés elé, így hangzik: „Az ENSZ közgyűlésének 1960 szeptember 20-án hozott határozatában, a Biztonsági Tanács július 14-i, 22-i és augusztus 9-i határozatában, valamint az 1961 február 21-én hozott hatázatában a beterjesztő országok követelték mindazoknak a belga és más katonai és félkatonai személyeknek és politikai tanácsosoknak haladéktalan kivonását, akik nincsenek az ENSZ parancsnoksága alatt. Belgium kormánya minden eddigi követelés ellenére sem volt hajlandó végrehajtani a határozatokat, s ezzel előidézte a kongói helyzet további romlását. Abban a meggyőződésben, hogy a kongói súlyos helyzetnek elsősorban a belga katonai és félkatonai személyek, politikai tanácsosok és zsoldosok jelenléte az oka, az ENSZ-közgyűlés 1. felhívja Belgium kormányát, hogy vállalja az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagjaként magára vállalt kötelezettségeit és teljességében a Biztonsági Tanács és a közgyűlés határozatainak szellemében járjon el; 2. elhatározza, hogy a belga és más katonai és félkatonai személyzet és a politikai tanácsosok, valamint a zsoldosok, akik nincsenek az ENSZ parancsnoksága alatt, 21 napon belül vonuljanak ki Kongóból. Ellenkező esetben a világszervezet szükséges intézkedéseket tesz az ENSZ alapokmányának szellemében; 3. felhív minden országot, hogy használja fel befolyását és bővítse együttműködését a határozat megvalósulása érdekében.” A KONGÓI BÉKE HELYREÁLLÍTÁSÁT SZORGALMAZZA az afroázsiai országok másik határozati javaslata New Yorkból jelenti a Reuter. Tizennégy afroázsiai ország tegnap még egy másik javaslatot is beterjesztett az ENSZ-közgyűlés elé. Eszerint 7 tagú jószolgálati bizottságot kell alakítani, hogy „a kongói vezetőket segítse a megbékélésben és véget vessen a politikai válságnak”. A határozat szerint Hammarskjöldnek új intézkedéseket kell tenni a külföldi katonai segély feltartóztatására és követeli a parlament letartóztatott tagjainak és minden letartóztatott politikus szabadon bocsátását. A határozat rámutat a polgépháború és a külföldi beavatkozás veszélyére és ezzel kapcsolatban kéri a közgyűlést, hogy a világszervezet hívja fel a kongói vezetőket: tartózkodjanak minden katonai akciótól és keressenek békés megoldást. Egyben követeli a parlament munkájának halogatás nélküli felújítását és a nemzeti kormány megalakítását. A határozati javaslatot a következő országok terjesztették be: Burma, Csád, Etiópia, Mali Köztársaság, Japán Líbia, Nigéria, Pakisztán, Szenegál, Szomália, Szudán, Tunézia, Törökország és Felső Volta. KRISNA MENON BESZÉDE A SZERDA ESTI ÜLÉSEN New Yorkból jelenti az AFP. Krisna Menon indiai véderőminiszter, aki India küldöttségét vezette az ENSZ közgyűlésének tavaszi ülésszakán, tegnapelőtt New Yorkból elutazott Újdelhibe. A közgyűlés szerda esti ülésén Krisna Menen kijelentette, hogy Hammarskjöld főtitkár leváltásával nem oldanák meg az ENSZ problémáját, hiszen Hammarskjöld „nem személyiség, hanem az Egyesült Nemzetek szerve“. Először tehát a főtitkár kötelezettségeit és feladatait kell tüzetesen megvizsgálni. Kongóban nem szűnik a külföldi beavatkozás. Ha az ENSZ-nek gazdasági támogatást kell nyújtania Kongónak, a világszervezet képviselőinek feltétlenül mozgásszabadságot kell kapniuk, amit a kongói kormány egyébként meg is ígért. India elismeri Kaszavubu elnököt, de ő sem illetékes minden kérdésben. Nem járt el például az alkotmány szerint, amikor felhatalmazást adott bizonyos személyeknek. Az ENSZ nem állíthatja helyre a békét Kongóban, ha Belgium nem vonja ki katonai és polgári erőit az országból, s véget nem érnek a belső összetűzések. India nem helyeselheti Belgiumnak azt a politikáját, hogy „a főbejáraton eltávozott s utána a mellékajtón visszatért“. 7. oldal " THEO LEFEVRE KAPOTT MEGBÍZÁST az új belga kormány megalakítására Brüsszelből jelenti az AFP. Baudouin belga király felajánlotta Theo Lefevrenek, a keresztény-szocialista párt elnökének, hogy alakítsa meg az új belga kormányt. Theo Lefevre már 11 éve áll a keresztény-szocialista párt élén, de eddig még egy belga kormányban sem kapott Velyko Micsunovics, Leo Matesz, Papo és Berovlcs professzorok, valamint Lazar Kolisevszki a Galeb hajó fedélzetén.