Magyar Szó, 1966. június (23. évfolyam, 148-177. szám)
1966-06-01 / 148. szám
*. «DM Gépesített kukoricatermesztés 8000 hektáron A Sremska Mitrovica-i Sirmium mezőgazdasági kombinát, Jugoszlávia egyik legnagyobb kukoricatermelője, rövidesen 150 000 tonna kukoricát szállít Olaszországba és Ausztriába. A kapott deviza egy részéért 24 hernyótalpas, százlóerős traktort és 16 hatvanöt lóerős traktort vásárol. A kombinát tavaly 22 kukoricakombájnt vett, és most az új traktorokkal 8000 hektárnyi szántóföldjén teljesen gépesítheti a termelést. Egy hektárnyi kukorica megműveléséhez korábban 296 munkaórára volt szükség, de ezt tavaly a gépesítéssel már 84 órára csökkentették. ÉJSZAKAI VEZETÉS A SOFŐRVIZSGÁN A tartományi székváros községi belügyi titkárságának közlekedésbiztonsági osztályán megtudtuk, hogy péntektől, azaz e hó harmadikétól a gépkocsivezető-jelöltek éjszakai vezetésből is vizsgát tesznek. Az utóbbi időben egyre több az olyan szabálytalankodó sofőr, aki éjszaka elvakítja a szembejövő járművek vezetőjét, s balesetet okoz. A rendelet meghozatalát ez tette szükségessé. A másik újdonság az, hogy a vizsgáztató bizottságnak ezentúl az eddigi egy helyett két tagja lesz, és egy nap csak tizenöten vizsgázhatnak. A fenti rendelet valószínűleg kihat a gépkocsivezetőtanfolyamok eddigi tantervére is, amely csak egy óra éjszakai vezetést irányozott elő. (ek) A községi vezetőség és az alapszervezetek együttműködése Élénk vita az új vezetőség jelöléséről A KSZ becsei szervezetének évi értekezlete Kéthónapos politikai tevékenység előzte meg a becsei kommunisták évi értekezletét. Ez idő alatt a kommuna KSZ szervezetének több mint 1700 tagja foglalkozott a községi vezetőség évi jelentésével. Megtárgyalták azt is, kit javasolnak az új községi vezetőségbe. Az alapszervezetek megjegyzése többnyire azonos: A községi vezetőség nem tartott kellő kapcsolatot az alapszervezetekkel, nem tájékoztatta rendszeresen a tagságot a határozatokról. Kovács László titkár, a KSZ becses szervezete előtt álló feladatokról beszélt, és ismertette a munkaprogramot. Ebben elsősorban a község sajátosságait és adottságait tartották szem előtt. Mivel a reformintézkedések után a bővített újratermelésről a munkaszervezet dönt, egyre nagyobb szükség van a termelőmunkás szakmai és eizmei képzésére, hogy tudatos igazgatója legyen a rábízott javaknak. A kommunában az idén majdnem egymilliárd dinár felhasználásáról döntenek a munkaszervezetekben. A kommunistáknak tehát elő kell segíteniük az önigazgatás erősödését és azt, hogy egészséges gazdasági viszony alakuljon ki az üzemegységek között. A mezőgazdaságban sok a tennivaló, különösen a szövetkezetek és a magántermelők közötti együttműködés terén. Szorgalmazni kell az együttműködést a mezőgazdasági szervezetek között is. Ennek szükségességére mutatott rá Miodrag Milenovic és Linderes Mátyás küldött is, akik javasolták, hogy hosszú lejáratú tervben kellene körvonalazni a mezőgazdaság fejlesztését. Miodrag Milenovic felszólalásában foglalkozott az ipari és mezőgazdasági kombinát néhány problémájával, és rámutatott, hogy javítani kell a belső viszonyokon, fokozni a takarékosságot és a termelékenységet, hogy a reform adta jobb feltételek közepette ez a nagy munkaszervezet minél jobb gazdasági eredményeket érjen el, belső viszonyaiban pedig jobban kifejezésre jusson a dolgozók közvetlen önigazgatása. Stevan’hlarik, a kombinát vezérigazgatója az ilyen érvelést kívülről való beavatkozásnak minősítette. „Hagyják ezt a nagy munkaszervezetet intézze saját maga problémáit, mert képes erre.” A vitában részt vett még: Janko Vinkovic, Vasa Svircevic, Dimitrije Živkov, Marko Bajsanski, Benedek János, Svetozar Bajac és Sava Pejovic. Élénk vita alakult ki az értekezleten a KSZ új községi vezetőségének jelöléséről. A küldöttek nem értettek egyet azzal, hogy a jelölőlistára annyi név kerüljön, ahány tagú az új vezetőség. Több felszólalás után megegyeztek, hogy 36 jelölt közül választják ki a 31 tagú vezetőséget. A KSZ becses szervezetének évi értekezletén a küldötteken kivül részt vett Bora Bolesnikov és Stevica Stefanovic, a tartományi vezetőség tagja is. (sz. g.) A zsimbri előadás a legjobb Véget ért a vajdasági színházak szemléjének hivatásos része Tegnap este kiosztották A vajdasági hivatásos színházak 16. találkozójának bíráló bizottsága Dorde Lebovic, Borde Đurđević, Nikola Petrovic, Milutin Jasnic és Vukovics Géze úgy találta, hogy a találkozó legjobb előadása Az ügynök halála, a zombori színészek bemutatásában. Tegnap este ünnepélyes keretek között megkapták érte a diplomát. A rendezésért járó 500 000 dináros díjon ketten osztoznak: Priedrag Dinulović, a Zombori Népszínház rendezője Az ügynök halála és Dimitrije Đurković, a Novi Sad-i Népszínház rendezője, Sofronije A. Kiric családja című színművek rendezéséért. A zsűri ezúttal nem osztotta ki a díszletekért járó díjat. Božana Jovanovic, a Novi Sad-i Szerb Népszínház jelmeztervezője 100 000 dináros díjat kapott. Kétszázezer dináros díjat kapott Romhányi Mária, a Suboticai Népszínház magyar együttesének tagja, a legjobb női, valamint Slavko Đorđević zombori színész a legjobb férfi főszerepért. Az előbbi Éva alakításáért Az ember tragédiájában, az utóbbi pedig Az ügynök halála című Millerdrámában játszott szerepéért. Egyenként 150 000 dináros díjat ítélt oda a zsűri Petar Vrtipraškinak, a Novi Sad-i Szerb Népszínház és Bora Stojanovicnak, a Zombori Népszínház színművészének. A mellékszerepért járó 100 000 dináros díjat Lazar Bogdanovic Novi Sad-i színész kapta. A Zombori Művelődési Központ 100 000 dináros különdíját Dusán Stularnak ítélték oda Sofronije A. Kiric családja című színmű zenei aláfestéséért. Dicséretet kapott továbbá Ankica Stanojevic zombori, Dusán Križanec és Pataki László szabadkai színművész, Tóth Éva, mellékszerepért és Slavica Lalički a verseci előadás jelmeztervezéséért. A Somborske Novine helyi újság külön könyvjutalmát Mija Adamovicnak, a Novi Sad-i Szerb Népszínház fiatal művésznőjének ítélték oda. A díjkiosztás után folytatódott a szemle nem hivatalos része a kragujevaci vendégegyüttes bemutatkozásával. Június 4-éig, amikor lezárul az idei zombori színházi vetélkedés, színre lép még az Eszéki Népszínház, valamint a Novi Sad-i Szerb Népszínház operettegyüttese, valamint néhány bábszínház. Ps L9W9JPXS Y5sv a díjakat Kicserélik a használt gépjárműveket A Crvena Zastava autógyár kezdeményezése A kragujevaci Crvena Zastava autógyár megkezdte a használt járművek becserélését. Ezek értékét beszámítja az új járművek vételárának törlesztésébe. A gyár kragujevaci fiókjának eddig körülbelül 500 használt járművet ajánlottak fel. Egyelőre azonban csak azokat veszi át, amelyek iránt érdeklődés mutatkozik a hazai piacon. A kragujevaci fióküzlet június 15-étől megkezdi a használt járművek eladását. A használt Zastava 750 és 1300-as kocsikért nem kell forgalmi adót fizetni. A felvásárlás megkönnyítése érdekében az érdekelteknek kérdőíveket adnak, és a kapott válaszok alapján küldik meg az árajánlatot. Ha ez az eladónak megfelel, akkor szerződést köthet a gyárral. A kisebb kocsikat azonnal kicserélik, a Zastava 1300-ra pedig néhány hónapot kell várni. A kragujevaci Zastava képviselet hamarosan megkezdi a 515 és 620-as típusú használt tehergépkocsik eladását is. MAGYAR SZ*Ó Minden recept után egy új dinár (Folytatás az 1. oldalról) nyél szolgáltatási árai között. A közgyűlés kérni fogja az egészségbiztosítási törvény módosítását, mindenekelőtt azért, hogy a táppénzt ne a háromhavi átlag, hanem az előző évi személyi jövedelem átlaga alapján fizessék ki. Új javaslat az is, hogy harminc napig a táppénzt a munkaszervezet fizesse ki saját alapjaiból, azzal, hogy megfelelő mértékben csökken majd nyugdíjbiztosítási járuléka. A szkupszina véleménye szerint el kellene készíteni azoknak a gyógyszereknek a listáját is, amelyeket a betegsegélyző terhére kaphatnak a biztosítottak. A szkupszko véleménye szerint erélyes intézkedésekkel meg kell akadályozni a nyugdíjbiztosítási alapok terheinek növekedését. Egyes vállalatok ugyanis mesterségesen igyekeznek növelni a nyugdíjazás előtt álló dolgozóik személyi jövedelmét. Ha az intézetek szakemberei megállapítják a törvénysértést, a munkaszervezeteket kötelezni kell a nyugdíjbiztosítási alapokban okozott károk megtérítésére. A köztársasági társadalombiztosító intézetek képviselői beszámoltak a közgyűlésen arról, hogy a nyugdíjbiztosítási alapok nagyon leapadtak, és csak a legnagyobb nehézségek árán tudnak eleget tenni kötelezettségeiknek. A szkupstina megbízta a végrehajtó bizottságot, hogy a legrövidebb időn belül dolgozzon ki konkrét javaslatokat a helyzet rendezésére, mert semmiképpen sem történhet meg, hogy a nyugdíjak kifizetésében fennakadás álljon elő. Külön intézkedések a mezőgazdaság fejlesztésére A Szocialista Szövetség szerbiai főbizottsága a középlejáratú terv tervezetéről A Szocialista Szövetség szerbiai főbizottsága tegnap vitát folytatott a köztársaság középlejáratú társadalmi és gazdasági fejlesztési tervének tervezetéről. Az elhangzott észrevételek többsége a mezőgazdaság helyzetére és a magántermelők termelésének fejlesztésére vonatkozott. A javaslatokat és észrevételeket különben eljuttatják az illetékes köztársasági szervekhez. Az ülésen Rehák László, a Végrehajtó Bizottság titkára elnökölt. A felszólalóik támogatták azt az indítványt, hogy az általános gazdasági instrumentumokon kívül ki kell dolgozni a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló külön intézkedések rendszerét, tekintettel arra, hogy a mezőgazdaság különleges szerepet tölt be Szerbia és az egész szövetség gazdasági életében. A felszólalók rámutattak arra, hogy a tervezet nem foglalkozik ezekkel a sajátosságokkal, és hogy a köztársasági előirányzat teljes mértékben a szövetségi terv mezőgazdasági tervezetének általános irányelvein nyugszik. Kedden reggel terjedt el a hír Novi Sadon, hogy a kamenicai tüdőszanatóriumban, 61 éves korában elhunyt Duka Beljanski újságíró, publicista és műfordító. Örökké nyugtalan szelleme, aktivitása még néhány hét előtt jelen volt az újságírásban, irodalmi műfordításban. Senki sem tudta róla, milyen beteg — ő maga sem tudott róla —, a vészes kór aztán hetek, sőt napok alatt végzett vele. Beljanski 1905-ben született Zomborban. Ahhoz a fiatal szerb értelmiségi korosztályhoz tartozott a húszas évek elején, amelynek tagjai a jugoszláv államegyesülés után a megnagyobbodott, új hazában aránylag szétágazó és sokféle lehetőséggel találtak életpályát. A zombori gimnázium érettségizett diákja rövid zágrábi egyetemi élet után 1926-ban, Suboticán helyezkedett el. A belgrádi sajtónak, elsősorban a Politikának fokozott terjeszkedési évei voltak ezek Vajdaságban is. Az ország legrégibb és legelterjedtebb lapja fiatal erőket állított a „vidéki” tudósítói posztokra. Így került a laphoz Duka Beljanski is, aki akkortól 1939-ig maradt Suboticán (ahol joghallgató is volt). Ebben az évben rangemelésben volt része: a lap Budapestre küldte ottani munkatársaként. A magyar fővárosban lelkiismeretes munkájával, publicisztikai cikkeivel méltón reprezentálta lapját, s a külföldi tudósítóik szervezetében is jelentős szerepet játszott. Életútját 1941- ben áprilisban Jugoszlávia lerohanása szakította meg.. Visszatért Suboticára, itt azonban a megszállók több ízben bebörtönözték, s ő még ugyanebben az évben feleségével Bánátba költözött. A felszabadulás után egyike volt azoknak a Politikamunkatársaknak, akiket elsőként alkalmazott ismét a lap. Novi Sadra helyezték, és tavaly bekövetkezett nyugdíjaztatásáig a lap itteni fiókszerkesztőségének volt a vezetője. Beljanskit jelentős íráskészsége, újságírói rátermettsége, lelkiismeretessége és szorgalmas, megbízhatósága kísérte egész újságírói -közírói minőségében. Harminchat évig állt lapja szolgálatában — leszámítva a háborús éveket, amikor a Politika nem jelent meg — s így folytonosságban egyike volt a lap lerégibb munkatársainak. Tevékenységéért két ízben is kitüntetést kapott: a köztársasági elnök a Munkaérdemrend második fokozatával és Ezüstkoszorús Munkaérdemrenddel tüntette ki. A felszabadulás óta igen aktívan közreműködött az újságírók szakmai szervezetében, hosszú éveken át elnökségi tagja volt az IJis.ho Egyesület Vajdasági Tanácsának. Külön fejezet Beljanski életében fordítói-műfordítói tevékenysége. Nagy része volt abban, hogy fordításai és a központi lapokkal való kapcsolatai révén az itteni magyar írók — valamennyire affirmálódtak a szerbhorvát olvasóközönség előtt. Regényt, elbeszélést, rádiódrámát egyaránt fordított. A magyar újságírókkal és írókkal való barátsága (és irodalomszeretete is) hozta közel ehhez a tevékenységhez; nagy fordítói tervei voltak még, most mindent kegyetlenül eltépett tragikus halála. Legjobb barátunkat vesztettük el benne, nemcsak a műfordítót és újságírót; fiatalkori aranyos kedélye örökké emlékezetünkben marad. Temetése ma délután 4 órakor lesz a Novi Sad-i Uspenska temetőben. MAJTÉNYI Mihály ЛлггДв* 1966. jfitrfns t Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a vajdasági újságíró tanács hosszú éveken át volt elnökségi tagja Đorđe Beljanski a Politika nyugalmazott munkatársa rövid, súlyos betegség után 61 éves korában elhunyt. Dorde Beljanski a lelkiismeretes és felelős közéleti munkás mintaképe, szíve utolsó dobbanásáig hű volt az újságíró hivatáshoz, s nagymértékben hozzájárult a vajdasági újságírás fejlődéséhez. Emlékét tartósan megőrizzük. Novi Sad, 1966. május 31. Szerbia Újságíró Egyesületének Vajdasági Tartományi Tanácsa Egyre több vámkihágás Főleg a gazdasági szervezetek játsszák ki a szabályokat A lakosság egyre csökkenő mértékben igyekszik kijátszani a vámőrök éberlészerint az év első három hónapjában 40 százalékkal több vámkihágást lepleztek le, Sőt, a gazdasági szervezetek , mint tavaly, mégis megállóviszont a jelek szerint egyre jzítható, hogy az ország pálnagyobb erőfeszítéseket tesz- j gázai egyre kisebb mértéknek, hogy „megkerüljék”, den igyekeznek a vámhajóraszedjék a vámhatóságokat. Erre utalnak az év eleji adóságok tudta nélkül árut behozni külföldről, mert időtek. Márciusban 350 vámkiközben a külföldre utazó hágást, csalást lepleztek le a társadalmi szektorban, ami 165 százalékkal több mint tavaly márciusban. jugoszláv polgárok száma 52 százalékkal emelkedett. A csempészek különben kiválóan igazodnak a piac köve- A vámigazgatóság adateetelményeihez. Korábban gyan sok kendőt, sálat, harisnyát, ágytakarót, italvetőt hoztak be, most pedig a magnetofonok, írógépek, automatika mosógépek felé fordultak, ami lakosságunk életszínvonalának, igényeinek emelkedését is bizonyítja. A gazdasági szervezetek sokféle módon igyekeznek kijátszani a vámszabályokat. Vannak olyan vállalatok, amelyek megkísérelnek térítményt kérni a kivitelre előirányzott árucikkekre, később aztán az árut nem viszik ki, hanem a határról visszahozzák az országba. Mások úgy igyekeznek kijátszani az előírásokat, hogy hazai termékeiket külföldi vállalatok jelzéseivel, védjegyével látják el. Vannak olyan vállalatok, amelyek a szükségesnél jóval nagyobb összegeket fizetnek be vám címén, hogy aztán még nagyobb mértékben emelhessék a behozott cikk árát.