Magyar Szó, 1966. december (23. évfolyam, 328-358. szám)

1966-12-08 / 335. szám

6. oldal Lehallgatják a nagy­követek beszélgetéseit Mi mindent tehet az amerikai belügyminisztérium Bobby Baker bíróság előtt Washingtonból jelenti a Tanjug. Bobby Bakert, az amerikai demokraták szenátu­si csoportjának volt titkárát azzal a váddal állítot­ták bíróság elé, hogy Dominikában és másutt visz­­szaélt helyzetével, törvényellenes módon gyarapította vagyonát. A washingtoni újságok már napok óta a Dominikai Köztársaság washingtoni nagykövetségén folytatott beszélgetések titkos lehallgatásáról írnak, amire a bírósági tárgyalás folyamán derült fény. Drew Pearson közismert hírmagyarázó tájékoztatta először a közvéleményt ar­ról, hogy a dominikai nagy­­követségen folyó beszélgeté­sek lehallgatását 1951-ben kezdték el. A bíróság ren­delkezésére bocsátották azo­kat a magnetofonszalagokat, amelyekre Baker és a nagy­­követség képviselőinek üzle­ti tárgyalásait rögzítették. Gyanú merült fel ugyan a bizonyítási anyag hitelessé­gét illetően, de több hírma­gyarázó is megkérdezi, hogy az állami érdekek védelmé­nek ürügye alatt, mi min­dent engedhet meg magá­nak a belügyminisztérium, a Fehér Ház és a State De­partment. Resten, a New York Times hírmagyarázó­ja úgy véli, hogy valószínű­leg a többi nagykövetséget is hasonló módon ellenőriz­ték. Több újság hangsúlyoz­za, hogy a botránnyal kellemetlen helyzetbe hoz­ták Balaguer dominikai elnököt, aki 15 évvel ez­előtt, amikor a nagykö­vetségen folytatott be­szélgetéseket lehallgat­ták, ugyanezt a tisztséget töltötte be. Az ilyen adat­gyűjtés érthető nyugtalan­ságot keltett washingtoni diplomáciai körökben. A külügyminisztérium szóvi­vője kijelentette, hogy a Baker-üggyel kapcsolatos híresztelésekhez nem fűz­het magyarázatot, mert­­ folyamatban van a bíró­sági tárgyalás. Lemondott az argentin hadsereg parancsnoka Jelentős szerepe volt Illia megbuktatásában Ongania argentin elnök el­fogadta Pistarini tábornok hadseregparancsnok lemon­dását. Hivatalos magyará­zatot nem adtak, de politi­kai megfigyelők a vezérka­ri tisztek közti súrlódásban látják a lemondás okát. Hivatalos helyen szűksza­­cióval küzd. uyan csak annyit közöltek, hogy Pistarini tábornok egészségi okokból mondott le. A tábornoknak döntő sze­repe volt az illia kormány megbuktatásában. Később ő állt annak a forradalmi pa­rancsnokságnak az élén, amely Ongania tábornokot hatalomra juttatta. Új hadseregparancsnok­ká Alsogaray tábornokot, az I. hadsereg parancs­nokát, Ongani tábornok bizalmas barátját nevez­ték ki. Pistarini lemondása ve­szélyes fejleményekhez ve­zethet, hiszen köztudomású, hogy fontos szerepet töltött be a hadseregben és éveken át Ongania elnök legköze­lebbi munkatársa volt. Az újságok már hetek óta ar­ról írnak, hogy a katonatisz­tek eltérő állásponton van­nak az ország politikáját il­letően. Az Ongania és Pista­rini közti ellentét közvetlen oka egyelőre ismeretlen. A viszály csak ronthat a bel­politikai helyzeten, Ongania kormánya egyébként súlyos gazdasági válsággal és inflál Az indonéz kormány jótékonysági akciót indít Az indonéz kormány ren­geteg textilt, élelmiszert im­portált, amelyet január ele­jén, a muzulmánok legna­gyobb ünnepe előtti napok­ban áron alul oszt ki a ka­tonák, hivatalnokok és nyug­díjasok között. Ezzel az in­tézkedéssel igyekeznek ideig­lenesen megfékezni a gyors áremelkedést. Az elosztást bizottságok irányítják. Magyarországon van a legtöbb öngyilkos Az Egészségügyi Világ­ vetnek véget életüknek. A szervezet adatai szerint a beteg emberek is gyakran világon mindennap körül­ lesznek öngyilkosok, belül ezer ember vet pé­­dául a rákbetegek, get életének. A fejlett or­szágokban az öngyilkosság a tíz leggyakoribb elhalá­pés­ Híres személyiségek — mint például Marilyn . . ..... . .. . Monroe — öngyilkossága lozasi­ok közé tartozik és után sokszor felszökik egyre aggasztóbb mérete­ket ölt, különösen a fiata­labbak körében. Az egye­temi hallgatók közül min azoknak a száma, akik el­dobják maguktól az életet. Aránylag a den harmadik haláleset Magyarországon következmé öngyilkosság nye. A világszervezet emberei nemrégen Genf­­ben tanácskoztak a prob­lémáról. Dr. Norman L.­el öngyilkosságot, százezer lakosból negyvenen. 1963- szak­­ig Írország vezetett 1953- tól 1963-ig 59 százalékkal növekedett az öngyilko­sok száma. Kína és a Farbarrow Los Angeles-i Szovjetunió adataival nem orvos, a szervezet elnöke rendelkezik a világszer­szerint az amerikaiak leg­többször családi okokból vezet. (Le Monde) legtöbben követnek (15) ! Lehet, hogy azt hitték Dorothy Kilgallen többet tudott meg Rubytól, mint a Warren-bizottság. HOL VOLT OSWALD 22-ÉN FÉL EGYKOR? Több nem kívánatos tanú autószeren­csétlenség áldozata lett, így halt meg William Whaley taxisofőr és Lee Bowers, az­ Union Terminal Company alkalmazottja. Whaley szenzációs kijelentésével kelle­metlenül lepte meg a Warren-bizottságot. Azt állította ugyanis, hogy 1963. november 22-én Lee Harvey Oswaldot a Greyhound autóbuszállomásról North Beckleybe szállí­totta. Még az utazás időtartamára is pon­tosan emlékezett: fél egytől háromnegyed egyig tartott. A Warren-jelentés szerint viszont Os­wald fél egykor adta le az első lövést Kennedy elnökre, a tankönyvraktár hato­dik emeletéről. Mivel azonban egy ember semmiképpen sem lehet egyszerre két helyen — vagy Warrenék vagy Whaley tévedett. A bizottság azonban az államérdeket szem előtt tartva, nem fogadhatott el más megoldást, mint azt, hogy a merényletet egyetlen ember hajtotta végre. Tehát nem volt szabad tévednie. Ám Whaley sem engedett a maga igazá­ból. Konokul megmaradt kijelentése mel­lett, hogy 12 óra 30 perckor az említett buszállomásnál felvette Oswaldot. Az állí­tólagos gyilkos nem sietett, és nem is lát­szott idegesnek. A hátsó ajtót nyitotta ki vendégének, de Oswald inkább előre ült, a taxisofőr mellé, így Whaleynak alkalma nyílott arra, hogy közelebbről szemügyre vehesse. Oswald volt, ehhez nem fér két­ség — állította. Kennedy három HÁNYAN LŐTTEK KENNEDYRE? Hát akkor ki volt a merénylő? Whaley kihallgatása hónapokig tartott. Keresztkérdéseknek vetették alá, végül is sikerült az FBI embereinek olyan beisme­rést kicsikarniuk belőle, amely kérdésessé tette állításának hitelességét: nem tudta, hogy milyen színű kabátban volt Oswald. Ettől függetlenül továbbra is bizonygatta, hogy utasa Oswald volt. 1965. december 18-án Whaley gépkocsi­jának nekifutott egy másik autó. Az áll­hatatos taxisofőr feladta álláspontját, a helyszínen meghalt. Lee Bowers vallomása szintén kellemet­len volt az FBI-nek. Megesküdött ugyanis rá, hogy látott egy ismeretlen férfit, amint elölről lőtt Kennedy elnökre. Középkorú, testesebb férfi volt, kockás inget vagy zakót viselt. Bowers a merénylet idején a vasúti töl­tésen, egy őrházban tartózkodott, ahon­nan az egész környéket láthatta. Ez kü­lön súlyt ad kijelentésének. Nem zavarták meg a keresztkérdések, nem keveredett ellentmondásba, végig kitartott álláspontja mellett. 1966. augusztus 9-én Dallasban egy köz­lekedési szerencsétlenségben életét vesz­tette. Hogyha addig életben hagyták, miért tet­ték el ekkor láb alól? Erre talán az UPI hírügynökség egyik 1966. szeptember 2-i híre ad magyarázatot: „Egy pártokon felüli testületnek kellene kivizsgálnia, hogy a Warren-bizottság Kennedy elnök elleni merényletről készí­tett beszámolójában nem ferdítette-e el a tényeket, csakhogy egy előre megállapí­tott eredményhez jusson. A testület anyagi kiadásait a New York-i Történelemtudo­mányi Társaság fedezné.” Ez a hír megrémítette azokat, akik eddig semmitől sem riadtak vissza — a fenyege­tőzéstől, de még a gyilkosságtól sem — csakhogy elhitessék az amerikai közvéle­ménnyel: Kennedy elnök haláláért egyedül Lee Harvey Oswald a vétkes, ő követte el egymaga az évszázad leglátványosabb és legmegdöbbentőbb gyilkosságát. (Vége) Dallasban, Kennedy elnök meggyilkolása színhelyének közelében, két emléktáblát lepleztek le a tragédia harmadik évfordulóján MAGYAR SZÓ Csütörtök, 1966. december 8. Hamarosan félmillió nyugatnémet katona lesz A BUNDESWEHR SZÁMOKBAN 1956. JANUÁR 2-ÁN Nyu­­gat-Németország megkezdte az önkéntesek toborzását alakulandó hadserege számá­ra. És már 18 nap múlva, január 20-án, a katonák fel­vonultak Adenauer előtt. EGYELŐRE NEM REPÜLNEK A STARFIGHTEREK A nyugatnémet légügyi minisztérium megtiltotta pilótáinak, hogy a Star­fighter F—104 típusú ame­rikai vadászbombázókon repüljenek mindaddig, amíg nem fejeződik be a vizsgálat a sorozatos repü­lőgép-szerencsétlenségek ügyében. 1961 óta — mint ismeretes — 65 Starfighter típusú repülőgép zuhant le és 37 pilóta vesztette éle­tét. 1956. május 20-án megérkez­tek Amerikából a fegyverek is. A katonai szolgálat 12 hónap volt 1962. február 22- én 18 hónapra növelték. A mai német haderőnek 423 000 katonája van. A gya­logságnál 269 000, a légierők­nél 92 000, a tengerészetnél 33 000 ember szolgál. A gyalogság 10 páncélos, 1 alpesi és 1 légiszállító had­osztályból áll. A légierők kötelékében 4 vadász, 6 va­dászbombázó, 4 felderítő és 3 szállítóraj, továbbá 6 lég­elhárító ezred van. A hadi­flotta: 2 cirkáló, 1 korvett, 5 torpedócsónak, 1 aknave­tő, 1 parti, 1 technikai, 2 vízirepülő, 1 aknarakó, 1 ro­ham és 1 tengeralattjáró raj­ból — ez utóbbi 33 tenger­alattjáróból áll. Nyugat-N­émetországnak 600 000 tartalékos katonája­ van, az ország területét pe­dig 6 katonai körzetre osz­tották. Minden körzetnek vannak utász-, szállító- és egészségügyi egységei. A Bundeswehr minden egysé­ge a NATO rendelkezésére áll. Nyugat-N­émetország 500 000-re szeretné növelni hadseregének létszámát. Az idén 6 gyalogsági, 2 repülős és 2 egészségügyi tábornok vonult nyugdíjba. (Epoca) fPX'X'lvX' ШШ 1 Bonni mágnes (Komszomolszkaja Pravda) ELÍTÉLTÉK A VIMA CÍMŰ GÖRÖG ÚJSÁG KIADÓJÁT ÉS FŐSZERKESZTŐJÉT Athénból jelenti az AP. Az athéni bíróság a kor­mány megrágalmazása miatt öthónapi fogházra ítélte a Vima nevű ellenzéki napi­lap kiadóját és főszerkesztő­jét. A vádlottak megfelleb­bezték a bírósági döntést. Az athéni közvádló ápri­lisban emelt vádat a lapki­adó és a főszerkesztő ellen, mert az újságban azt állítot­ták, hogy Sztefanopulosz mi­niszterelnök csalással és int­rikákkal szerezte meg kor­mányának a parlamenti többséget. A Vima — mint ismeretes — Papandreu volt miniszterelnök Centrum Unióját támogatja. Kongóból kitiltottak több belga újságot Kinsaszából jelenti a Tan­jug.­­Kongó (Kinsasza) kormá­nya betiltotta a La Libre Belgique, Pourquoi Pas és az Europa Magazine című belga újságok terjesztését. A rendelet megszegőit hat hó­napig terjedő fogházzal, vagy 2000 frank pénzbírság­gal büntetik. Az indoklás szerint az újságok Mobutu tábornok hatalomra jutása óta rágalmazzák a kongói hatóságokat, rosszindulatú cikkek közlésével igyekez­nek zavart kelteni a kongói lakosság körében.

Next