Magyar Szó, 1968. március (25. évfolyam, 59-89. szám)

1968-03-01 / 59. szám

2. oldal Minden polgár és munkaszer­vezet mondjon véleményt az új egészségvédelmi rendszerre! A Szövetségi Tanács és a Népjóléti­ Egészségügyi Tanács együttes ülése A Gazdasági Tanács ülésén bírálták a sürgősségi eljárás alkalmazását A Szövetségi Képviselőházban tegnap három ta­nács ülésezett. A Népjóléti­ Egészségügyi Tanács előbb külön, majd a Szövetségi Tanáccsal együtt megvitat­ta az új egészségvédelmi rendszerre vonatkozó ja­vaslatot. Riszto Dzsunov, a javas­latot előkészítő bizottság előadója az együttes ülésen bejelentette, hogy az új ja­vaslatot a képviselő­ház min­den illetékes bizottsága több ízben is megtárgyalta, és számos módosítást javasol­nak. Alapelveit azonban minden bizottság helyesnek tartja. Kifejtette, hogy a gazdaság és a társadalom általános és nagy átalaku­lásával párhuzamosan egész­ségvédelmi rendszerünket is meg kell reformálnunk, vagyis jobb egészségvédel­met és tökéletesebb egész­ségügyi biztosítási rendszert kell bevezetni. Az új rendszer részleteiről már eltérnek a vélemények. Többek között abban is, hogy milyen méretű legyen az elemi egészségvédelmi biz­tosítás, amely — mint isme­retes — az ország m­­inden lakosára kötelező lesz. Az a vélemény alakult ki — mon­dotta Riszto Dzsunov —, hogy a javasolt új rendszer­rel magasabb szintű egész­ségvédelmet teremthetünk. A bizottságok azt is helyeslés­sel fogadták, hogy a Szö­vetségi Szteupstina az új rendszernek csak alapvető és az egész országra érvényes rendelkezéseit foglalja tör­vénybe, a többit a társadal­mi-politikai közösségekre bízza.­­ Az új rendszer kötelezi a munkaszervezeteket a bal­esetbiztosításra és szakmai betegségek esetére való biz­tosításra, s a járulékfize­tésre, önkormányzati alapon Az egészségügyi intézmé­nyek szervezését illetően a javaslat sarkalatos pontja, hogy a munkaszervezetek, illetve a községek olyan egészségügyi intézményeket tartsanak fenn, amilyenek anyagi lehetőségüknek és szükségleteiknek a legjob­ban megfelelnek. Az új egészségvédelmi rendszer az önigazgatásra he­lyezi a súlypontot. Főkép­pen a bővített egészségügyi biztosítást és az egészség­­ügyi intézmények szerveze­tét kell széles önkormányza­ti alapra helyezni, vagyis azt a gyakorlatot kell meg­honosítani, hogy az egészség­védelem kulcskérdéseiben ma­guk az érdekeltek, a bizto­sítottak döntsenek. A szabad orvosválasztás és egészségügyi intézmény szabad megválasztása is fon­tos helyet kapott a javaslat­ban, amely többek között kimondja: jogot és lehetősé­get kell adni a biztosított­nak, hogy maga gondoskod­jon egészségéről, és bajára ott keressen orvoslást, ahol neki tetszik, ahol neki a leg­jobban megfelel. Meg kell mondani, az a vé­lemény is elhangzott, hogy a javasolt újítások, új elkép­zelések nem sokat javíthat­nak egészségvédelmi rendsze­rünkön, a rendelkezésünkre álló pénzzel egészségvédel­münk egyetlen lépést sem tehet előre. A beterjesztett javaslat és a javaslatba foglalt több vál­tozat azonban még csak el­gondolás. A közvita, a bizto­sítottak és a munkaszerve­zetek országos referenduma minden bizonnyal újabb in­dítványokkal, sugalmazások­­kal bővíti és gazdagítja a tervezett egészségvédelmi rendszert, ták a Szövetségi Végrehajtó Tanács által beterjesztett törvényjavaslatokat. A kép­viselők szokatlan sok pótin­dítványt tettek, ezért a dél­előtti ülésen nem is döntöt­tek. Tom­a Granfil, a Szövetsé­gi Végrehajtó Tanács tagja bejelentette, hogy az új tör­vényjavaslatok megvitatása és elfogadása égetően sür­gős. Utána Norbert Weber képviselő kért szót — Tudom, hogy a sürgős­ségi eljárás néha elkerülhe­tetlen, de erélyesen tiltako­zom az ellen, hogy ez a mun­kamódszer meghonosodjon a Szövetségi Szkurpstinában. Az új törvényjavaslatokat 27-én kaptam kézhez, s már ma szavaznom kell róluk — mondotta. — Ez a helyzet tarthatatlan azért is, mert a választópolgárok mind gyak­rabban kérdezik a képviselő­ket, miért szavazott erre vagy arra a javaslatra, mi képviselők pedig abban a helyzetben vagyunk, hogy sok esetben nem is tudjuk tulajdonképpen mire is sza­vaztunk. Míg ha valamilyen ügyet sürgősségi eljárással intézünk, lehetőségek azaz időt kell kapnunk arra, hogy a javaslatot legalább becsü­letesen elolvassuk és válasz­tókörzetünkben megbeszél­jük. A képviselőház mégsem színház — mondotta Norbert Weber. A fizetésrögzítés után több vállalat a tilalom feloldását kéri Mintegy 20 szerbiai gazda­sági szervezet azzal a kére­lemmel fordult a köztársa­sági végrehajtó tanácshoz, oldja fel őket a janu­ár elsején elrendelt fi­­zetésrögzítés alól. Minthogy a köztársasági végrehajtó ta­nács véleménye szerint a fo­lyamodványt benyújtók kö­zött némelyik helyes jöve­delemelosztási politikát foly­tatott, kérvényüket hamaro­san felülvizsgálják. A társadalmi könyvviteli szolgálat adatai szerint köz­társaságunk területén a ren­delet 471 munkaszerveze­tet érintett Ezek közül 170 a múlt év december 22-e, te­hát a készülő rendelet híré-f nek kitudódása után, az elő- ■ ző havi keresetnél jóval na­­­gyobb fizetéseket osztott ki­­ alkalmazottainak. Átlag 631 százalékkal lépték túl a no­­­vemberi személyi jövedelmi­­ keretet . --------------- 1 Perújrafelvétel a prizreni perben A prizreni kerületi bíró­ság hamarosan újra tárgyal­ja Bogoljub Rađić, Tahir Kur­táéi és Luka Lumbarda volt állambiiztonsági tisztviselők perét. 1962 végén a bíróság 2­2 évi feltételes fogház­büntetésre ítélte őket mert 1962-ben véresre vertek egy Suva Reka-i földművest, hogy kiszedj.­k belőle, hol rejtőzik Uka Aljija földmű­ves, aki államellenes tevé­kenysége miatt letöltött bün­tetése után átszökött a ha­táron. A képviselőház nem színház A Gazdasági Tanács ülésé­nek elején soron kívül, sür­gősségi eljárással megvitat­ Növényvédelmi | előrejelző szolgálat­­ Vajdaságban A tartomány illetékes­­ szervei növényvédelmi előrejelző szolgálat meg- s alakítását javasolják. El­­­­képzelésük szerint 13 elő- * rejelző és 53 csapadékmé-­­­rő állomás létesítésével az egész tartomány területén­­ a kellő időben fel lehet­­ készülni a gyümölcsösö- | két és szőlőskerteket meg- | támadó betegségek és kár­­tevők jelentkezésére, s a | mezőgazdasági szervezetek idejekorán megtehetik el- | lentik az intézkedéseket.­­ A szolgálat élén a kar- ■ lócai szőlészeti és gyü- | mölcsészeti intézet fog áll­ni. Az előrejelző szolgálat­­ létrehozása körülbelül ■ 300 000 dinárba kerül. 1 MA­GYAR SZÓ A képviselők elégedetlenek a válaszokkal Ezután a Szövetségi Végrehaj­tó Tanács tagjai válaszolta­k a képviselők kérdésére. — A font leértékelése után mi a helyzet a hús- és konzervipa­ri termékek kivitelével? — kér­dezte Djordje Subotin képviselő. Janiko Smole, szövetségi pénz­ügyi titkár azt válaszolta, hogy a szövetségi szervek által alakí­tott bizottság még nem fejezte be munkáját, s emiatt nem tud­ja megmondani, hogyan és mi­ként kártalanítják majd azokat a munkaszervezeteket, amelyek­nek a font leértékelése veszte­séget okozott. Djordje Subotin képviselő sze­rint ajánlatos, hogy a bizottság gyorsítsa meg munkáját, mert félő, hogy ha még sokáig tart, elveszítjük az angol piacot, és mindazokat a beruházásokat, amelyeket ezzel kapcsolatban az utóbbi években esz­közöltünk. -Mi a helyzet a sertésbeho­zatallal és az olasz védővámok­kal? — tette föl a kérdést Ran­­ko Maksic képviselő. — A sajtó­ból értesültem, hogy a Szovjet­unióból sertéseket és nagyobb mennyiségű zsírt importálunk. Dr. Vaszil Grivcsev szövetségi külkereskedelmi titkár közölte, hogy a font leértékelése után ez a behozatal — amely egyébként a megszabott devizak­er­etben van — káros hatással volt a ha­zai iparra és a jószág­tenyész­tésre. Behozatali szigorításokkal beszüntetni szándékozzuk a szervezetlen importot és azt a behozatalt, ami hátrányos a ha­zai termelésre. Maksic képviselőnek arra a kérdésére, hogy a Szövetségi Végrehajtó Tanács milyen intéz­kedéseket tett az olasz védővá­mokkal illetve illetékekkel, s a szarvasmarha- és a húskivitellel kapcsolatban, a szövetségi kül­kereskedelmi titkár többek kö­zött azt válaszolta, nemcsak in­tézkedéseket kell várni, új pia­cok után is kell kutatni. A képviselő kijelentette, nincs megelégedve az általános vála­szokkal, mert annak alapján, amit a szövetségi titkár mon­dott, nem látja a mai helyzet­ből kivezető utat, s nem látja azt sem, hogyan javíthatunk a helyzeten. — Hogyan magyaráz­zuk meg ezt mi, képviselők, a termelőknek a választók gyűlé­sein? A cementbehozatallal kapcso­latban is hasonló kérdés és vá­lasz hangzott el. Az olaszországi borjúkivitel miatt is bírálták a szövetségi szerveket. A Gazdasági Tanács délelőtti ülésén a kérdések és válaszok pergőtüzének voltunk fültanúi, és a képviselők úgyszólván min­den esetben kijelentették, hogy nincsenek megelégedve a szövet­ségi funkcionáriusoktól kapott válasszal. SZERENCSÉS József Péntek, 1968. március 1. Ülésezik a tartományi képviselőház Vajdaság fejlődésének irányelvei A tartományi képviselőház két tanácsának együttes ülése Folytatás az 1. oldalról áru, növekszik a termelé­kenység, s így nagyobbak lesznek a kereseteik, ami­­ ugyancsak serkentőleg fog ihatni a dolgozókra.­­ Erre azonban csak ab­ban az eset­ben számítha­tunk, h­a a munkaszerveze­tekben sikerül leküzdeni a pillanatnyi megoldásokra alapozott gazdálkodást, és helyette programszerű táv­lati gazdálkodásb­a rendez­kednek be. MINDA TIBOR EXPOZÉJA Minda alelmeik a közokta­tás, a kultúra, a tudomá­nyos kutatómunka, az egész­ségügy, valamint a közigaz­gatási szervek és más gaz­daságon kívüli tevékenysé­geik helyzetével foglalkozott. Sorra véve e tevékenysé­geket, a közoktatással kap­csolatban hangsúlyozta, hogy ez az egyetlen terület, amelynek pénzelésében si­került teljesen megszaba­dulni a régi, adminiisszitraitív, költségvetési formától... A tanügy finanszírozá­sa ma már tulajdonkép­pen a reform elképzelé­se szerint történik, mert egy-egy területi közössé­gen belül a gazdasági eredményektől függ. — A kultúrában, az egész­ségügyben és máshol m­ég mindig a régi hatóes­zközöik hatnak, s ez meglehetősen,, gátolja az­ ilyen tevékenysé-­­get vég­ző intézményeik fej­lődését, lehetetlenné teszi az önigazgatás kibontakozását ezekben a munkaközössé­gekben — állapította meg Minda, majd hozzátette: — Várható azonban, hogy a tudományos kutatómunka, a kulturális intézmények, a rádió és a televízió, vala­mint az egészségbiztosítás helyzetének felülvizsgálásá­­ra indult széles körű vita olyan rendelkezésekkel zárul, amelyek eredmé­nyeként minőségi válto­zás, előnyös fordulat áll be ezen intézményiek munkájában. Az al­elnök expozéjának végén foglalkozott a társa­dalmi tevékenységekkel is.­­ Ez a kérdés látszólag egy gyakorlati pénzügyi probléma kapcsán merült fel. A tartományi költség­vetési vita folyamán került felszín­re, és olyan benyo­mást kelthet, mintha nem Vajdaság önigazgatási jogai­nak gyakorlása, hanem pusztán az anyagi vonatko­zások érdekelnének bennün­ket.­­ Ezt azért tartom szükségesnek hangsúlyoz­ni, mert eddig bármikor foglalkoztunk a tarto­mányi költségvetési be­vétel alakulásával, azt mindig az autonómia és az önigazgatási rendszer szempontjából vizsgálták. Minda hangsúlyozta, hogy a végreha­jtó tanács a köz­társasággal folytatott eddigi tárgyalásai folyamán tulaj­don­képpen a tartomány al­­kotmányiil­ag lefektetett jo­gáénak va­lór­a vá­rásáért szállt síkra. Expozéját az aleln­ök a következő szavakkal zárta: — Jelenlegi helyzetünk­ben a képviseleti szervek­nek, a tárada­lmi-politiika­i szerveknek és egész közvé­­lemményün­kn­ek alapos vizs­gálat tárgyává kell tenni alkotmányos rendszerünket. Meg kell vizsgálni, ho­gyan hat, miként funk­cionál az öt évvel ezelőtt meghozott alkotmány, és aszerint módosítani, tö­kéletesíteni, hogy meg­feleljen az önigazgató ember céljainak, törek­véseinek. Az expozékat követő vi­táiban Alesd­aandar Trnác a mezőgazdaság nehéz helyze­tével foglalkozott, Dmagoslav Misic bankrendszerünk fo­gyatékosságairól beszélt. Marko Bacija megállapítot­ta, az idén történt meg elő­ször, hogy tartományunk fejlődési lehetőségét vitatva a képviselőházii bizottságok­ban ellentétes vélemények hangzottak el. Stevan Gej­­šina a községek nehézségei­ről beszélt. A tartományi tanács ülé­sén új bírákat neveztek ki a köztársasági legfelső bí­róság újvidéki tagozatára és a Sremislka Mistrovaca-i ke­rületi bíróságra. (Cs­a) Híja Varicak Minda Tibor A közvetítő vállalatok elburjánzása ellen A szerb képviselőház köz­társasági tanácsának gazda­sági bizottsága elhatározta, hogy indítványt tesz az áru­forgalmi kerettörvény olyan értelmű módosítására, hogy a polgárok által alapított vállalatok ezentúl ne foglal­kozhassanak nagykereske­delemmel és közvetítéssel. Ugyanis a bizottság elé ke­rült jelentésből kitűnik, hogy sok ilyen vállalat ellen már kéthavi működése után fel­jelentés érkezik a törvény­szegések és fedezetlen tar­tozások miatt. Becslések szerint csak Belgrádban körülbelül 200 ilyen áruforgalmi vállalat van, s az idén két hónap alatt még 25 megalapítására kértek engedélyt.

Next