Magyar Szó, 1968. október (25. évfolyam, 271-301. szám)
1968-10-10 / 280. szám
Csütörtök, 1968. okt. 10. KOMMUNISTA S. oldal TÁRSADALOM ÉS POLITIKA ■ i ¡■ » / Dilemmák a Kommunák HEfr* Tanácsa körül Ü* ' ■ -*-*-* U Ж ■ Filmkritikusaink megál lapítása szerint Belgrád- A kommuna - a társult polgárok akaratának letéteményese den bizonnyal az ország más városaiban is) főképp Ljubiša Ricsnvir bűnügyi és kalandfilmek UJUUlled HISZOVIC szerepelnek a mozik műsorán. Rendszerint már el-A JSZSZK alkotmányának módosításával kap- nemcsak a községi szkupszi- legmagasabb testületben, a mina valamelyik intézményük elárulja, hogy értékcsalatos vitában fontos szerepet kap az új tanácsa megválasztásának módja- Kommunáik Tanácsában. A nyében vezető állást kapja- télen fércművek. A hozzá— a Kommunák Tanácsának szerepéről és fel- ra, hanem arra a befolyásra jelek szerint a probléma nem vak. Megtörténhet, éppen értők szerint harmad- és adatairól folyó eszmecsere is. Dilemmák merül is gondolunk, amelyet a pol- a választás módszerében rej- ezeket delegálják a Szövetség negyedrangú alkotások, tek fel az új testület iogaival 4. illóékensésével SeJT'S?‘."Eta &STÍMK*.« amelyekből éven&кГ,."'1 “,4t? !isz““srj ,v” • &»»*•« SJÄtt Äkhäy mSvSztít wteÄS Ä UpSwalotoU és . J» «41 ,^un“e’ özkupstina többi tanácsával létesítendő kapcso- még mindig nem jutott belsági tagok soraiból, közve legutóbbi választásokat, darabját 100—200 vollalatainak problémája. A kommunák véleménye főképpen kifejezésre azoknak tett úton megválasztott de könnyen megállapíthatjuk, vért. szerint nem lenne semmi értelme, ha ez az új a rétegeknek és szociális legátus lehet. Nem lenne hogy ebben az esetben az új Nem célunk, hogy tistótestület jogot kapna ugyan a külpolitika, a népkategóriáknak a befolyása, célravezető, ha a Kommunák tanács képviselőinek több okozásunkkal és aggodasvédelem, az állambiztonság problémáinak meg- amelyek megteremtik, létre- Tanácsának delegátusait vége a községi szkupstinák munkkal másokhoz csatravitatására — mint ahogy azt az alkotmánymódot hozzák a kommuna jövedel- közvetlenül választanák meg, intézményeinek eddigi elnökézva körülhordozzuk a sító javaslat első változata indítványozza'—, de mét Ennek tulajdonítható, mert mi lehet természetesebb keiből, alelnökeiből és a kardott minden jónem kanna foihifüini'izncsa," hogy a községi szkupstinák annal, mint hogy azok a köz- egyeb vezetőiből kerülnek ki. , seT az adókró !?TMiSkőlírA? Л«1°КУ , ћ gyakran a polgárok megkérségi tanácstagok delegálják Noha nem becsüljük le tueraesui embert felhívjunk ! - ‘ /. . ’ ,a.. ommunalis gazdezése nélkül hozzák meg őket maguk közül, akik irántlásukat és kvalitásaikat, vé arra, hogy tűzzel-vassal . .. g P P cmairol, az egeszségügyi es a kozok határozataikat, vagy elha a községek lakossága már reményünk szerint ez nem harcoljon a következimensinanszírozásáról, tehát arról, amit kommarkodva határoznak, mert kifejezésre juttatta bizalmát, lenne kielégítő megoldás, nyekkel nem törődő, crminális élet lényegét képezi. Ezért kívánatosnak a községi szkupszba tagjai. A kételyek tehát nem , mert arra kell törekedni, féktelen holmit kínáló potartják, hogy a Kommunák Tanácsa sokkal na- vagy azok nagy része, nem választás módszereivel és lehogy a tanácsba a termelők Јју,čа ellen. Mégis kénytegyebb hatáskört kapjon a törvényhozásban, a pol képes felmérni, hogy a ha folytatásával kapcsolatban, társulásainak valódi képvisel , , vagyunk feljegyezni gázok létérdekeit érintő problémák eldöntésében tározatok milyen hatással hanem a jövendő Kommunákböl kerüljenek be, azok, aki-r** „„égéha kis lesznek majd az általuk kép Tanácsának személyi összekét a termelés és az igazga- at гаопкеш p viselt polgárság helyzetére, tételével kapcsolatban je tás területéről a polgárok a’toszokat, s meganapi- T . . . ,. . . magatartására, gazdálkodási lentkeznek. Vajon ezek a de- küldenek a községi szkupszi- tani, hogy filmforgalmazon , a anra, hogy az kenségét és azokat a problém feltételeire és jövedelmére. legátusok tényleg a kommunákba. ink as a filmműsorok észalkotmány egyik legfantomákat is, amelyek minden A kommuna tehát még nát, a dolgozókat képvisel Kétségtelen, hogy az új .. sabb módosításáról vala szó, bizonnyal már a közeljövő mindig nem juttatja teljesen ki-e majd, vagy azok közül tanács megszervezésével szenilitos milyen s érthető, hogy a vitában a ben jelentkezni fognak. Első kifejezésre tagjainak érdekerülnek-e ki, akiknek a kapcsolatban a delegátusok közömbösséggel viseltetko manimális demokrácia fel-sorban az alábbi kérdésekre kell és akaratát, és ezért fel- személyi kombinációkban és megválasztása jelenti az nekrantyklődésével kapcsolatos más gondolunk- melyik a leg-merül a kérdés, hogy kik a rotációban nincs többé le- egyik legfontosabb problé- ' , álproblémák is felszínre ke- fontosabb központja a kom- képviseljék a kommunát ahetőségük arra, hogy a kommát. sok-sok magavaiokarüknek. Az igazság kedvéért munális problémák tisztázá- ráti tanácsoS felhlvásnl* meg kell állapítanunk, hogy jónak, hogyan válasszák a Az integráció egyes láncszemei és irányzatai azt feltesszük a kérdést: Ivenként a háttérhibákat a kommunák tanácsának de- A mai társadalom egyik együttműködésének szervei- önigazgatási jellegű irány- hát egyáltalán nincs rá eszve akarják legátusait, nem fenyeget-e rákfenéje a túlzott Intézmére. A Kommunák Tanácsozat pedig arra törekszik, köz, hogy a filmforgalmaszorítani, noha sokkal aoz a veszély, hogy a kommunyesítés. Társadalmunknak megszervezésével egy hogy a kommunák együtt- Ezt utána témakusaibb lenne, ha tisztáznák integrálása elbürokra- sem mentes attól a török- új láncszemet, új intézményt működése tulajdonképpen sokat joadnák egyes területek illetetizálódik. véstől, hogy egyre többen- kapnánk, amely mindenki- az álláspontok összeegyezte- rítsük, vagy ha nincs, inntézményt és szervezetet bézonnyal összefogná a ható- tését, a munkaközösségek nem teremtünk? Hitelnek a munkral van ,lrtesítsen. Igaz ugyan, hogysogok tevékenységét és a társulását, a közös szolgá- , a munkás- és társadalmi kommunákt önigazgatási jóllatok megszervezését és a szén a társadalomnak, ha Noha abból a tételből is- hogy az új tanács nagyobb önigazgatás tulajdonképpen legy együttműködését is, közös normatív tevékenysé- valaki csökönyösen azérdultunk ki, hogy a kommu- jogkört harcol ki magának a tagadását jelenti ennek a község, a köztársaság getvl® Kivefi’ TpstiUetJtS Ше dekeivel ellenkező módon na a társadalom és gazda- a polgárok és a kommuna az irányzatnak, annak, hogy és a szövetség viszonya sza- a Városközi Testületet lile- nokeivei ?g, polgárok és a kommuna az intézmények a polgárok kadatlanul a közvélemény ,, ez egy olyan demokra cselekszik es fittyet hány sag alapvető sejtje, amely anyagi kapcsolati rendező fölé kerüljenek, és hogy az figyelmének középpontjában tikus szerv és intézményélmeztetéseire és jó ben a társult polgárokban törvényhozás területen, ő nevükben hozzák meg a áll. Sokkal kevesebb figyel- amelynek már eddig is fan- , . remek életük problémáiról. És ha az lenne az értelme döntéseket. A bürokrácia met szentelnek viszont a tos szerepe volt, noha nem tanácsaira, joga van van feltételeiről, kétségtelen, a máris hallható követelés és az önigazgatás küzdel- kommunák kölcsönös együtt állíthatnánk, hogy állás fogja védekezni, hogy a községi szkupstinák seknek, hogy a Kommunák mének lényege egyebek közműködésének vagy alá-fásait, nézeteit, javaslatait a azonban még tevékenységének nyolcvan Tanácsa döntsön a községi önzött abban rejlik, hogy rásközi Testület tevékenység felsőbb fórumok mindig százalékát a körülbelül ezer igazgatás minden probléma- nem engedjük meg azoknak gének. A jelek szerint most magukévá tettek volna ha arról sem hallottunk, hogy ötszáz szövetségi és köztársáról, akkor máris jelenthe az erőknek a növekedését, elérkezett az a pillanat, tarozataik kidolgozásánál, például egy-egyországos, . ^ ... mik a lappangó veszély, hogy amelyek ki akarják saját, amikor ezeknek az intézmé- Mit nyerünk akkor hát ^ v4_ sasé®1 elotras ^végrehajtása a döntés helye, központja tani a termelők demokra- nyéknek is nagyobb figyel azzal, ha a szkupstinai gé koztarsasagi vagy foglalja le. Ebből is látható, továbbra is távol maradjon a tikus jogait.met szentelhetünk, többek pezetben megszervezzük a rosiszkupstinai tanács hogy a jogi illetékesség és társadalomtól, a legtermészet A kommunális demokrácia között azért is, mert a Kommunák Tanácsát? Nem bizottság napirendre a törvényhozási tevékenytesebb bázistól. Célszerű len- gépezete szakadatlanul fej- Kommunák Tanácsának meg következik-e majd be az a * , .ség decentralizálása nap- ne hát, ha a jövendő tanács fődik, tökéletesedik. Isme- szervezésével ezek az Intéz- helyzet, amikor megduplá- tűzte volna a közoktatás és jaiiaiknak egyik alapvető köz illetékességéről folyó vitában retes, hogy már korábban menyek külön, sajátos je-ződik a munka és szerte művelődés terén észlelkövetelménye azaz feltétlenül teljesen tisztáznák az új ta- több fokozata volt (a ket-lentőséget kapnak, hiszen a folyik az illetékesség haté- én uralásokat Legfeltisztázni kell hosy müven nács, valamint a polgárok es seg, a járás, a tartomány, községek önigazgatási jelle-ra, felhígulnak a jogkorok, to túlkapásokat. gx tiszvényeket hoozzan zZT intézményeik szerepét a a köztársaság és a szövet-gy integrációját juttatják Vajon nem következik-e jobb globálisan foglalkozorvényeket nozzon a szoszkupszina mechanizmusá sért- ma már viszont csu- kifejezésre, és ezért nyilván majd be az a helyzet, ami- velük vétség, mi kerüljön a kor- tan pán három láncszeme van: való, hogy az új tanács iskor háttérbe szorulnak a zott ve társaság illetékességébe, és a község, a köztársaság és igyekszik majd segítséget már fennálló önigazgatási Mint életünk más megmi maradjon meg a közsé- Kit küldjünk a Kommu-a szövetség. kapni tőlük. egyesülések, hogy a Kom- nyilvánulássaiban ezen a äÄÄSUSr); ““ Ä'SSl.”1«* A шШ. Ä'SS*'*“ ttom to» mW». » S a lSt.( A fenti problémival ,aa- ProUérná). Sőt SaSSTuTSf “ÄS Egyelőre ezek , kérdini a kellő lépteket: felüljobb szervekben, a Szövet- rel kapcsolatban áll az a kiderült, hogy tovább kell Irányzat olyanintézményeknek és kételyek csupán felvizsgálni a mozik műsorségben, hozzák meg az álta- kérdés, hogy ki képviselje a erősíteni és fejleszteni az és intézményes formák meg percesemért beszélni jó- politikáját (és nemcsak a János és együttes érvényű kommunákat az uj tanács- integrációs kapcsolatokat, alakitasara törekszik, ame- .ГсГц“ . . . alapvető törvényes rendel- ban. Eddig még nem sikerült Ezen a téren külön felada-lyok felélesztenék az egy- tudjuk Előirányozni’ megjó- ®. ГеП ,€ ~ kezéseket, és a döntés to- ° terveznü^S amelyek iflea- tok hárulnak a Városközi kori járások és körzeti bi-solni minden vonatkozású- tent a közönség erdő evábbi fokozatait egyre in- Jobb megolddást nyújthatták Testületre, és a kommunálizottságok hatalmát, a másik, hát, benkább azokra a területekre volna a tanácstagok megvá- .............................................................................................. ....................................................................................... kell átvinni, ahol a polgár riasztásához, a társult termei ság, a lakosság leéli az éle sék tényleges, és nem csupán 1ПСА1 IC . A t ■¡ -u • r· í • n/r-u'i n • т í i • tét, és ahol termelői tévé- formai jellegű képviseleté- látALIO ! A felsőhegyi Csokonai Mihály Elemi Iskolakenységét végzi. hez. Tudjuk, hogy a községi • tanácsa utólagos ! Még mindig erős azonban képviselő sokkal jobban fi- q "^~ - ? 3 az irányzat, hogy a lakosság gyei a választásról határozó C9 mR fcl ISI E JI | PÄT VAZAT * életfeltételeiről a magasabb társadalmi-politikai testüle- |:?| Г1 |l ; r«*4*«*«* | fokozatokon döntsenek Az tek hangulatára, mint a sza- jg-A |n| 1} ; ? adott esetben a kérdés ab- vazó Polgárok, és a választói Jw\ fW\ /ж\ ЈФ\ ? útján fölvesz testnevelés szakos előadót, adott esetben a Kernes ao testületek véleményére. Köz- /^-4 / \ I,yTA i*T\ fi ban Összpontosul, hogy tudomásé az is, hogy a köz- 3 FJlT TFTFI PR. * újonnan megszervezett koraiségi szkepszinák meglehető- \f ЛР'.‚*k I ГУМММЉК. • munák tanácsa a magamzáson távol állnak a munkakö- • Főiskolai végzettsége mára követeli-e majd a Szőzösségek önigazgatási me- $ vetségi Tanács törvényhozói chanizmusától, és hogy a ■ ав» '‚Ж ' m ■ 'Ј ? , , , . . , , jogait. A kommunák firta« községi apparátusnak még 1 II M I '»T Ш /1 I I 1 . A kérvényeket a megjelenéstől számított f5? szírozása körül nagyszabású mindig nagyobb a befolyása, I V «' I '3 I ^Ш- H L • napon belül kell benyújtani. • TMaT ni^'k' h^gonSyla minta és 3 k.-. . $ A 0,50 dináros okmánybélyeggel fölülbé-1 jeleillegi adórendszer fenn- szpazó polgároké. ^ L' ‘ tÁ ЈЈГ' -'jT f ' lyegezett kérvényekhez a munkaviszony- i tartását követeli, és tovább- Az alapvető Probléma két ...ii,IX . ról szóló törvényben előírt okiratokat ? ra is igényt tart a polgárok végtelenül abban rejlik, hogy • kell mellékelni. és a munkaiszervezetek jőve- a kommuna ténylegesen ki- E T 0 L Д J S 1358/1. |delmének egy részére. Könyfejezésre juttassa a társult • I nyen. megtörténhet azonban, polgárok véleményét. Itt цммии«»ииж««ц#ни«и»имн«т»ми»м«м«ии*тн«иинни«и«»*^