Magyar Szó, 1969. augusztus (26. évfolyam, 210-240. szám)

1969-08-14 / 223. szám

Csütörtök, 1969. aug. 14. ­ A határőrök napja Nikola Ljubičić vezérezre­des, honvédelmi államtitkár, a következő köszöntő táv­iratot küldte a határ menti egységeik parancsnokságá­nak: ,,A határőrök napja és a határ menti egységek meg­alakulásának 25. évforduló­ja alkalmából legmelegebben köszöntöm a határ menti egységeknek valamennyi ka­tonáját és parancsnokát. Az elmúlt időszakban öntudatos és áldozatkész munkátokkal magasfokú öntudatról és ha­zaszeretetről tettetek tanú­ságot. Tekintet nélkül a ne­hézségekre és veszélyre, mindig elvégeztétek felada­taitokat, sokan közületek pe­dig e nehéz szolgálat köz­ben életüket vesztették. Meg­győződésem, hogy a jövőben is éberen fogjátok őrizni ha­tárainkat, hogy biztosítsátok polgárainknak a szabad és békés munkát, országunknak pedig a zavartalan szocialis­ta fejlődést. Szombaton ismét megindul a hajózás a Dunán Ljubiša Veselinovic, a vas­kapui folyami igazgatóság bizottságának jugoszláv kép­viselője tegnapi sajtóérte­kezletén közölte, hogy a ha­józás, amely augusztus 5-e óta szünetel a Dunán, au­gusztus 16-án, szombaton délelőtt ismét megindul a román hajózsilipen át. Eredetileg úgy számították, hogy a hajózás már ma meg­indul, a román áteresztő zsilipet azonban még meg kell tisztítani, s ez a munka két napig tart. A Szövetségi Végrehajtó Tanács Mit­ja Ribičič elnökletével tegnap tárgyalt a gazdaság fizetőképességéről és az SZVT-nek az utak kors­zerűsítésére vonatkozó dön­tése nyomán előállt helyzetről. Lapzártakor még tartott az ülés. |!lllllllllllll Ilii IIII Ilii Ilii II lllll II lltl Ilii lltlllllltl UH j UTAZÁS,ÜDÜLÉS, KIRÁNDULÁS iuuHUUilllllllIllliliiilllillllilllllllílíllllllinilllinn Szállodákat épít­enek a légiforgalmi vállalatok öt nemzetközi légiforgal­mi vállalat — a Lufthansa, a BEA, az Alitalia, a Swis­sair és a BOAC együttesein­­ véleménykutatást végez annak megállapítására, hogy valóban kevés-e a szálloda Európa fővárosaiban, mint ahogyan feltételezik. A kör­kérdést még az idén be akar­ják fejezni, mielőtt a légi­­forgalmi vállalatok szállo­dák építésébe fognának. A BEA, a BOAC és a Lufthan­sa ugyanis bejelentették már, hogy szállodákat épí­tenek. A körkérdés befeje­zése után megkezdődnek a tárgyalások arról, hogy az öt légiforgalmi vállalat kö­zül melyik, hol építsen, va­lamint arról is, hogy esetleg közös beruházását végezze­nek. Az eddigiek szerint ugyanis az európai államok fővárosaiban különösen a laposabb zsebű turisták szá­mára nincsen megfelelő szálloda. „Teljes árat kérünk." Az osztrák vendéglősök szövetsége javasolja tagjai­nak, hogy a jövőben teljes árakat tüntessenek fel ár­jegyzékeikben, és ne válasz­szák külön a szállodai és vendéglői árakat a külön­féle illetékektől. Sok ven­dég ugyanis csalódva veszi tudomásul, hogy az árjegy­zékben talált árna szemé­lyenként még fele annyit rá kell fizetni helyi, idegen­forgalmi és más hasonló il­letékek címén. A vendéget végül is nem az érdekli, hogy mennyibe kerül külön-külön a szálloda, mennyibe az el­látás, hanem egyszerűen a végösszegre, a teljes árra kíváncsi. Ugyanez mondható a ná­lunk nyaraló vendégekről is, jóllehet a mi üdülőhe­lyeinken nem túl magasak az illetékek. Játékbarlang nyílik a ljubljanai Sión Szállodában A ljubljanai A osztályú Sión Szállodában augusztus második felében játékbar­langot nyitnak. A portorvai és a bledi után ez lesz a harmadik a Szlovén Szocia­lista Köztársaság területén. Pénzeli és építi a ljubljanai Prehrana kereskedelmi vál­lalat és a P-grobtour ide­genforgalmi ügynökség. A szálloda átrendezett bankett­­termében megnyíló játék­barlang külföldi társ nélkül fog működi, nem úgy, mint az eddig megnyíltak, ame­lyek mind külföldi partner­ral dolgoznak. A pénzügy­kezelés azonban itt is ugyan azon elvek szerint folyik, mint a többiben. A külföldi vendégek odacsalogatásáról a P-globtour fog gondoskodni. A Sión játékbarlangjának megnyitásával végre befeje­ződik a vita a két nagy ljubljanai szálloda — a Sion és a Lev — között, hogy melyik kapjon erre enge­délyt. BL ­Ш A nyár folyamán összesen 13 ilyen au­tósszelvény jelenik meg. Valamennyit ki kell vágni, össze­gyűjteni és amikor már mind együtt van, borítékba zárva kell a szerkesztőség címére beküldeni. A beküldők között egy Ford autót sorsolunk ki. MAGYAR SZÓ Nikica Kalodjera a győztes Véget ért a spliti fesztivál­ ­at, az Aranyvitorlát. Tehát e dal szerzői: Nikica Ka­lodjera, továbbá Ivica Kra­­jac, a jugoszláv szövegvál­tozat írója, Giani Petenatti az olasz szövegváltozat író­ja, valamint Tereza Kesovi­­ja és Claudio Villa énekesek nyerték az 5000 dolláros dí­jat. A jelenlevő közönségtől is ez a dal kapta a legtöbb szavazatot — 431-et —­, vagy­is elnyerte a második díjat, az Ezüstvitorlát is. A 12 újságíróból álló nem­zetközi zsűri az Atlantis cí­mű csehszlovák szerzemény­nek ítélte a harmadik díjat, a Bronzvitorlát. A dal szer­zői Jirr’y Brabec és Jir’ina Fikej­ova, énekelték Marta Kubišova és Vice Vukov. A fesztivál jugoszláv dön­tőjének győztes dala, Arsen Dedić Visszatérek című szer­zeménye, a nem hivatalos ranglistán közvetlenül a győztes szerzemények után következik. A belga művelődésügyi minisztériumnak a legjobb jugoszláv előadó számára ki­tűzött különdíját Josipa Li­­sac fiatal énekesnő nyerte. Ő képviseli majd Jugoszlá­viát a Belga Televízió és FIDOF gálaestjén. A spliti nemzetközi tánc­­dalfesztivál nemzetközi dön­tőjének győztes zeneszerzője Nikica Kalodjeva. A 1® tagú nemzetközi zsűri Nono, moj dobri Nono című szerzemé­nyének ítélte oda az első di­ A szlovén vasművek integrációja A jesenicei, štoréi és rav­­neci vasművek hamarosan egyesülnek, és a jövőben Združeno podjestje slovenske zeležame néven fognak mű­ködni. Az integrációt hosszú elő­készületek előzték meg. A három vállalat koordinációs bizottsága elkészítette a ter­vet, s tegnap elfogadta az egyesülés alapelveit. A mun­kamegosztás nagymértékben javít a három vállalat anya­gi helyzetén. Az egyébként igen jól mű­ködő három gazdasági szer­vezet azért egyesül, hogy a kohászatnak, Szlovénia ha­gyományos iparágának fej­lesztését összehangolják. Mindhárom vállalat politi­kai aktívái összeültek a na­pokban, hogy előkészítsék az egyesülést, s pénteken a munkástanácsok együttes ülést tartanak, hogy hatá­rozzanak a referendumról. A terv szerint a referendumot szeptember 15-én tartják. Növekszik Szlovénia ipari termelése A szlovén ipar júliusban 16,5 százalékkal többet ter­melt, mint a múlt év azonos hónapjában. E tekintetben első a dohányipar, 58 száza­lékkal, utána következik a villamosipar 50, a vegyipar és építőipar 24, a fémipar 22 százalékkal stb. Csak a gu­miipar nem termelt annyit a múlt hónapban, mint ta­valy júliusában. A szlovén köztársasági statisztikai hivatal adatai szerint a szlovén ipar az idén 7 hónap alatt 14,7 szá­zalékkal többet termelt, mint 1968-ban. A dohány­ipar a tavalyihoz képest 42 százalékkal növelte terme­lését, a villamosipar 34, a vegyipar 24, a vaskohászat és az építőipar 17, a fémipar 16 százalékkal. Januártól jú­nius végéig a tavalyihoz ké­pest csak a papíripar és a fémkohászatnak csökkent a termelése 1, illetve 2 száza­lékkal. Zágráb az áruszállítási díjszabásról A zágrábi vasúti szállító­vállalat követeli, hogy az áruszállítási díjszabás eme­lését hagyják jóvá még 1970, vagyis az új díjszabási rend­szer érvényre lépése előtt. Követelését azzal indokolja, hogy a vállalatnak az első félévben 180 millió dinár vesztesége volt. Mint ismeretes, a belgrádi vasúti vállalat is követeli a díjszabás emelését, a ljublja­nai vasút azonban, mint kö­zöltük,­nem helyesli az eme­lést. Kevesebb tanulmányi kölcsön A horvátországi köztársa­sági kölcsöna­lap az új isko­laévben 3600 középiskolás­nak és egyetemi hallgatónak ad tanulmányi kölcsönt, 1500 zal kevesebbnek, mint 1968- ban. A kölcsön átlag 350 di­nár lesz havonta. Az alap képviselői szerint a gazdaság még mindig csak jelképesen vesz részt a szak­munkaerő képzésében. A gazdasági és társadalmi szervezetek többség­e telje­sen megszüntette az ösztön­díjakat és tanulmányi köl­csönöket. Bővül a Peko cipőgyár A tržići Peko cipőgyár a jövő év elején Trbovljében megkezdi egy új üzemrész­leg építését. A munkálato­kat a gyár és a terbovljei köz­ségi szkupstina finanszíroz­za. A cipőfelsőrész-készítő üzemrészlegben 208 munkást fognak alkalmazni, főként nőket, s ezzel nagyrészt meg­oldják a munkanélküliség ______k­-1 -•____. fMX­ONo61fi3600l« 5. oldal Bizalom kérdése A nagy mezőgazdasági szervezetek korszerű gazdál­kodási elveket valló vezetői nem kis megütközést kel­tettek a hallgatóságban, amikor kijelentették: szíves­­lélekkel az újszerűen szervezett jószágtenyésztés hívei, támogatnak minden építő jellegű elképzelést és javas­latot, de nyomban hozzátették, hogy nem bíznak h­­a­rá­­góhidakban, és nem hiszik, hogy a minőség szerinti­­át­vétel meghonosodik nálunk és gyakorlattá válik. Hát ha a haladás hordozói sem bíznak a szabvány alkalmazásában, hogy bízzanak benne az egyéni gaz­dálkodók, a hizlalók túlnyomó többsége. Valamennyien ellenzik az új hússzabvány alkalmazását és a szerződés­­kötést. Szinte frontális ellenállást tanúsítanak még azok is, akiket egyébként jó hizlalókként ismernek, és akik olyan hússertést szállítanak a feldolgozóknak, melyek a legjobb hizlaldás áruval is felveszik a versenyt. Meg­tanulták jól, illetve megtanították rá őket az elmúlt tíz évben, hogy ráfizetett az, aki hizlalásra kötött szerződést, becsületesen tartotta magát hozzá, és aki­nek szabvány szerint osztályozták a jószágát. Ezzel szemben jól járt az, aki a zavarosban halászott. Ha kevés volt a jószág, a vágóhidak nem nézték a szabványt, mindent első osztályú minőségben vettek át, és fölverték az árakat, ha meg felszökött a kínálat, ak­kor visszaéltek a szabvánnyal és zsarolták a tenyész­tőket. Még az idén sem volt másként, holott az év ele­jén megkötötték a szerződéseket a minőség szerinti át­vételre. Senki sem tartotta be a szerződéseket, s ma ismét ott tartunk, hogy túllicitálják egymást a felvá­sárlók. Ismét pórul járt, aki bízott a szerződésben. Helyreáll-e végre a bizalom a húsgyárak és a te­nyésztők között? Az új jószágtenyésztési és húskiviteli terv valóra váltása az anyagiakon túl jórészt kölcsönös bizalom és üzleti erkölcs kérdése. Nyilvánvaló, hogy a közös­ség támogatását élvező szervezett és tervezett tenyész­tés és feldolgozás, nemkülönben a húskivitel csak ak­kor alapozható meg, ha a maiinál jobb viszonyok ala­kulnak ki az üzletfelek között, és a világszerte elis­mert üzleti jó szokásokat minden érdekelt betartja. A minőségeit kizárólag a vágóhídi osztályozással és természetesen ennek arányában, a fizetéssel lehet ser­kenteni. A megállapodásos (a szavazoltnál magasabb) jószágárakat a jövőben csak a lekötött és szabvány sze­rint minősített hízókért fizetik ki. Ez a körülmény ter­mészetesen szerződéskötésre kényszerítheti a tenyész­tőket, és a törvény korbácsával az állatorvosi és a ke­reskedelmi felügyelők is a körmére ülhetnek a húsgyá­raknak, nehogy megrövidítsék a tenyésztőket. Minden­nél fontosabb azonban, hogy a hizlalók higgyenek a vágóhidaknak, hogy nem csapják be őket, amikor a hátaszalonna vastagságát mérik, és hiánytalanul meg­kapják a nekik járó pénzt. Ha erről meggyőződnek, feltételezzük, kevesebb lesz a szerződésszegés részük­ről is. SOMOGYI Zoltán Az ilijasi szerencsétlen­ség harmadik áldozata A szarajevói sebészeti kli­nika orvosainak nem sike­rült megmenteniük Stojan Cebic gépkocsivezető életét, akinek­­ tehergépkocsiját, mint megírtuk, hétfőn dél­után Hijaá közelében elütöt­te a zágrábi gyorsvonat. Így e súlyos közlekedési szerencsétlenségben három­ra emelkedett a halálos ál­dozatok száma. Stojan Ce­­bic felesége és kisebbik fia a helyszínen vesztette életét, ő a kórházban, idősebb fiát a szarajevói kórházban keze­lik. A vizsgálat még folyamat­ban van. A vasúti szállító­­vállalat szerint a szerencsét­lenség színhelyén, a Podlu­­govi és Semizovac vasútál­lomás közötti sorompó nél­küli átjárón elég áttekint­hető a pálya, és az előírások szerint ilyen helyekre nem tesznek sorompót. Gyilkosság és lopás a múzeumban Dusan Kovačević, a belg­rádi kerületi bíróság bírája vizsgálatot indított Sava Bojovic ellen, egy törökor­szági múzeumban történt bűncselekményben való­­ rész­vétel miatt. Az izmiri városi múzeum­ban 1969. július 24-én meg­ölték a­ múzeumőrt és több tárgyat elloptak. A török rendőrség megállapította, hogy az egyik gyilkos Maxi­milian Kroneder nyugatné­met állampolgár, bűntársá­ról azonban csak annyit tu­dott meg, hogy jugoszláv ál­lampolgár és vezetékneve Bojovic. A belügyi titkárságnak nagy erőfeszítés árán sike­rült megállapítania, hogy Belg­rád­ban él egy bizonyos Sava Bojovic, a Lasta au­tóbuszvállalat sofőrje, aki a gyilkosság előtt egy hónap­pal az egyik belgrádi kávé­házban találkozott Krone­­derral és utána együtt el­utaztak Törökországba. Bo­­jovicot elővezették, s a rend­őrségen bevallotta, hogy va­lóban részt vett a bűncselek­ményben. Elmondta, hogy Kroneder rátámadt az őrre, s megölte, ő pedig a gyil­kosságot látva annyira meg­rémült, hogy a kijelölt tár­gyakból csak egyet vett el. Utána Kronederral együtt Isztambulba mentek, majd másnap hazatért Jugoszlá­viába és folytatta munkáját.

Next