Magyar Szó, 1969. szeptember (26. évfolyam, 241-270. szám)
1969-09-01 / 241. szám
Hétfő, 1969. szeptember 6.’ MAGYAR SZÓ Európa nem válhat ismét hadszíntérré A szovjet történészek nyilatkozata a II. világháború kirobbanásának 30. évfordulóján Moszkvából jelenti a Tanjug. Valamennyi központi szovjet újság alkalmi cikkben emlékezik meg a második világháború kezdetének 30. évfordulójáról. Ez alkalomból a lapok közük a Szovjetunió és az NDK történészeinek nyilatkozatát is, amelyben többek között a következőket olvashatjuk. — Nem engedhető meg, hogy az amerikai imperializmus globális stratégiája és nyugatnémet szövetségese miatt az európai kontinens harmadszor is hadszíntérré — ezúttal a nukleáris háború hadszínterévé váljék — áll a nyilatkozatban. A két ország történészeinek véleménye szerint manapság az amerikai imperializmus veszélyezteti elsősorban a világbékét, Európában pedig a nyugatnémet állami és monopolista körök agresszív meg revansista politikája. A második világháború kirobbanásához vezető körülményekkel foglalkozva, a két ország történészei részletesen kitérnek a szovjet—német megnemtámadási egyezményre. Azt mondják, hogy a szovjet kormány azért határozta el magát erre a lépésre, hogy elkerülje egyidejűleg a két fronton — Európában és a Távol-Keleten — való harcot, és hogy meghiúsítsa „a nyugati imperialista körök” terveit, amelyek arra törekedtek, hogy a Szovjetuniót és Németországot háborúba taszítsák és hogy kettőjük civakodásából ők húzzák a hasznot. A nyilatkozat aláíróinak véleménye szerint a Szovjetunió paktumot kötve a hitleri Németországgal igazi internacionalista szellemben cselekedett. — Megnemtámadási egyezményt kötve Németországgal — olvashatjuk a nyilatkozatban —, a szovjet kormány hozzájárult az ország biztonságához, eleget tett internacionalista kötelességének, mert a „világmunkásosztály” érdekei követelték meg, hogy megőrizzék és megerősítsék a világ első szocialista államát. Az évforduló jó alkalom, hogy Bonn kinyilvánítsa szándékát — írják a nyugatnémet lapok A hitleri Németország Lengyelország elleni támadásának 30. évfordulójával — amely voltaképpen a második világháború kezdetét jelentette — egyes nyugatnémet lapok is foglalkoznak. Felszólítják a felelős bonni politikusokat, nyújtsanak bizonyítékot arra, hogy valóban megbékélést vagy legalább modus vivendi t akarnak Lengyelországgal. Elmékeztetve a második világháború szörnyű pusztításaira, a Süddeutsche Zeitung című müncheni lap azt írja, hogy Németországnak „a régi német területek végleges elvesztésével és az ország felosztásával!” kellett fizetnie. Felszólítja a mai bonni kormányt, hogy hidalja át azt a szakadékot, amely az NSZK-t a keleteurópai országoktól elválasztja. Egyik lehetőségként említi Schütz nyugat-berlini polgármester nemrégen tett javaslatát, hogy Lengyelországnak nyújtsanak biztosítékot „figyelembe véve mai határait”, ugyanakkor az NSZK területe — különösképpen Nyugat-Berlin — biztonságának szavatolásával is. A kereszténydemokrata pártkörökhöz közel álló Frankfurter Allgemeine Zeitung szintén hangsúlyozza, hogy Németország bűneiért „keleti tartományainak elveszítésével fizetett” és hozzáfűzi, hogy „ez ugyan nem vigasz, de meztelen igazság”. A lap véleménye szerint a békeszerződés aláírása előtt is meg lehetne találni a modus vivendi t, amelyben rendezni tudnák a biztonság kérdését. Mindkét újság hírmagyarázója utal arra, hogy szeptember elseje alkalmas pillanat lenne arra, hogy Bonn kinyilvánítsa szándékát ebben az értelemben. Hasonló hangnemben írnak az évforduló alkalmából más újságok is. . A barikádokat még nem rombolták le Az Ír Köztársaság kivonja csapatait az ENSZ békefenntartó erőiből? Belfastból jelenti a Reuter. Észak-Írországból érkező hírek szerint a katolikusok és a protestánsok a legtöbb helyen megerősítették az elmúlt hetekben emelt barikádokat. Ezzel válaszoltak James Chichester Clark miniszterelnök felhívására, hogy döntsék le a barikádokat. A miniszterelnök elsősorban Belfast és Londonderry lakóit kérte, hogy rombolják le a barikádokat, ha nem az utcaiakat, akkor „legalább a tudatban levőket.” Mint ismeretes, éppen e két városban voltak a leghevesebb zavargások az elmúlt hetekben. A katolikusok még ma is, három héttel a rendbontások után, félnek a protestáns többség támadásától, de a rendőrségtől is, amely szerintük a protestáns kormány eszköze. A Sunday Mirror című angol újság értesülései szerint az Ír Köztársaság ki akarja vonni csapatait az ENSZ békefenntartó erőinek kötelékéből. Az ír egységek Ciprus szigetén teljesítenek szolgálatot. Az angol újság beszámol arról, hogy Dublinban tanácskozásra jöttek össze Írországnak az Európai országokban és Amerikában szolgálatot teljesítő diplomatái. A diplomatákat — a lap szerint — utasították: eszközöljék ki, hogy az ENSZ békefenntartó csapatokat vagy megfigyelőket küldjön Észak-Írországba. Az ír diplomaták felhatalmazást kaptak, hogy — ha kérelmüket elutasítják — közöljék: ebben az esetben Írország viszszavonja rendfenntartó csapatait Ciprus szigetéről. Kis csúcsértekezlet Kairóban (Folytatás az 1. oldalról) mandók újabb repülőgéprablása miatt. A MENA hírügynökség jelentése szerint egyiptomi gerillák vasárnapra virradó éjjel a Szuezi-csatorna keleti partján levegőbe röpítették az izraeli flotta egyik üzemanyagraktárát. A közlemény szerint az egyiptomi kommandók veszteség nélkül visszatértek a csatorna nyugati partjára. A palesztinai felszabadítási mozgalom gerillái tegnap bombát helyeztek el egy haifai moziban. A robbanásnak egy sebesültje van. A pápa sajnálkozását fejezte ki az El Aksza felgyújtása miatt VI. Pál pápa tegnap sajnálkozását fejezte ki az El Aksza mecset felgyújtása miatt a megszállt Jeruzsálemben. A katolikus egyház feje nyári rezidenciájában, Castelgondolfóban mondott szentbeszédében felszólította a világ kormányait és népeit: kerüljék el a háborút, amíg nem késő. A pápa többek között azt mondta, hogy olyan jeleiknek vagyunk szemtanúi, mint amilyenek a második világháborút megelőzték. Ma összeül a palesztinai nemzeti tanács, hogy a palesztinai felszabadítási erők tevékenységének összehangolásáról tárgyaljon az Izrael által megszállt területeken. A palesztinai nemzeti tanács utolsó ülését ez év februárjában tartotta. Akkor határozták el egy egységes katonai parancsnokság megalakítását. Időközben jelentősen fokozódott a kommandók tevékenysége és mindinkább kiterjed az Izrael által megszállt egész területre. A tanács valószínűleg megtárgyalja, hogy az új helyzet milyen taktikát követel a kommandók akcióiban. Husszein jordániai király (jobbra) még szombaton délután megérkezett Kairóba, ahol részt vesz a ma kezdődő kis arab csúcsértekezleten A Dél-afrikai Köztársaság szövetségeseket keres A Pretoria—Salisbury—Lisszabon tengely megteremtésén fáradozik Az Afrikai Egységszervez 1 Mohammed Sahnoun, az zet 13. miniszteri értekezlet Afrikai Egységszervezet éltén Diallo Telid főtitkár fetekezletének sajtófőnöke jelentést terjesztett be, amely-zölte, hogy a Dél-afrikai ben megállapítja, hogy sem- Köztársaság azzal a javasmiféle haladást nem értek lattal fordult több nyugati és a rhodesiai, mozambiki,i és latin-amerikai országangolaii és portugál guineaihoz, hogy alakítsanak egy gyarmatosítás felszámolása dél-atlanti katonai szövettevényiséget. Diallo Telli jelentésében A szóvivő azt is ellénkülön foglalkozott a por- dotta, hogy a Dél-afrikai tugál gyarmatokkal. Közel- Unió nagy erőfeszítéseket te, hogy Portugália 150 000, tesz a Pretoria—Salisbury— katonát tart gyarmatain, Lisszabon tengely meg tenkiknek eltartása Portugália éremtéséért, amely nemcsak nemzeti jövedelmének 44 politikai, hanem katonai 1észázalékát emészti fel. Iren is együttműködne. MU GDANSKBANтомтг Harminc éve, hogy kirobbant a második világháború. Hogyan zajlottak az események közvetlenül az összecsapások előtt, hol dördült el az első lövés, milyen fondorlatokkal éltek a nácik, hol követtek el hibákat az angol és a francia politikusok — röviden erről szól tárcánk. (2) A parton összegyűlt német ifjúság csodálattal szemlélte a húsz-egynehány ezer tonnás hajóóriást. A látvány büszkeséggel töltötte el őket. A Harmadik Birodalom tehát nem feledkezett meg „Danzig szabad városról”. Ezekben a feszültséggel teli napokban elküldte katonai erejének szimbólumát. Milyen befolyással voltak a városban történtek a második világháború kirobbanására? Titkos parancs a páncélszekrényben A XX. században Gdansk politikai játszma tárgyává lett. Az első világháború után Lengyelország újra önállóságot nyert. A brit erőegyensúly politika folytán Gdanskot 1918-ban nem csatolták Lengyelországhoz, hanem szabad város státusát kapta. Így keletkezett, a versailles-i egyezmény alapján, ez a se nem önálló, sem Lengyelországhoz nem tartozó mesterséges város. Mivel a szárazföldön Kelet-Poroszországgal volt határos, minden pillanatban várható volt, de különösen a lengyel— német viszony elmérgesedése után, hogy a németek elfoglalják. Augusztus 25-e szemmel láthatóan igazolta ezt az állapotot. A gdanski kikötőbe behajózó hajórajt harsonákkal és horogkeresztes zászlócskákkal üdvözölték. A Schleswig-Holstein parancsnokának páncélszekrényében titkos hadműveleti parancs volt, amelyet 1939. augusztus 25-én kellett felbontani, és amelyet a keleti hadműveletek parancsnoka, Albrecht tengernagy írt alá. Erős hajóhad a lengyel partok előtt Kleikamp, a hajó parancsnoka, a régi porosziskola tisztje volt. Tisztában volt vele, hogy Németország háborúra készül. — Ismét igazi feladatomnak szentelhetem magamat — mondotta helyettesének egy nappal a gdanski események előtt. Helyettesével jól megértették egymást, sok kérdésben közös nézetet vallottak, és Kleikamp, távol családjától, szükségét érezte annak, hogy megossza valakivel gondjait. (Foújtatjuk) .»111■ ... Ii " : I ... S. olda! If A kairói újságok jogosnak tartják a repülőgéprablást . A zsákutca, amelybe a közel-keleti válság elfogadható rendezésére tett kísérletek jutottak és a helyzet gyors romlása Izrael állandó bűntettei miatt, mint amilyen az El Aksza mecset felgyújjtása is volt, elkerülhetetlenül az erőszakos cselekedetek ismétlődéséhez vezetnek — írja az Al Ahram című kairói újság. Az amerikai utasszállító repülőgép elrablását kommentálva a lap megállapítja, hogy „a világon senki sem akadályozhat meg egy ellenállási mozgalmat abban hogy minden rendelkezésére álló eszközt felhasználjon.” A másik kairói lap, az Al Akbar szintén azt írja, hogy a palesztinaiaknak joguk van védeni jogaikat és hogy minden törvény — az erkölcsi normákat is beleértve — az ő oldalukon áll. — Ha a légiközlekedés kockázatossá válik, akkor ezért nem azok a hibásak, akiket kiűztek otthonaikból, hanem azok, akik törvénytelenül, igazságtalanul, embertelenül és kegyetlenül kidobták ezeket az embereket a hajlék nélküli pusztaságba — szögezi le az újság. Az ellenséges erők még nem tették le a fegyvert ” — írja Jepisev tábornok csehszlovákiai benyomásairól Moszkvából jelenti a Tanjug. Jepisev tábornok, a szovjet hadsereg és haditengerészet politikai igazgatóságának főnöke, aki nemrégen egy küldöttség élén Csehszlovákiában járt, a Krasznaja Zvezda című katonai újság vasárnapi számában beszámolt a látogatásról, amely véleménye szerint megerősítette a két ország hadseregének fegyverbarátságát. Jepisev szerint a szocializmus ellenségei az utóbbi időben nagy erőfeszítéseket tettek, hogy megingassák a szovjet—csehszlovák barátságot, hogy a nacionalizmus és az antiszocializmus mérgével megfertőzzék a cseheket és a szlovákokat, hogy aláássák a csehszlovák néphadsereg egységeinek fegyelmét. A tábornok szavai szerint az ellenség némi sikereket ért el, de tervei mégis kudarcot vallottak. Jepisev tábornok azt állítja, hogy küldöttségének tagjai Csehszlovákiában mindenütt észlelhették a megingathatatlan szovjet—csehszlovák barátság jeleit. A szovjet tábornok hangoztatta, hogy az ellenséges erők még most sem tették le a fegyvert Csehszlovákiában, és minden alkalmat megragadnak nacionalista pszichózis szítására, provokációk kirobbantására. Jepisev szerint a csehszlovák néphadsereg továbbra is a szocialista államrend biztos támasza, a szovjet hadsereg és a Varsói Szerződés tagállamai hadseregének hűséges szövetségese.