Magyar Szó, 1969. szeptember (26. évfolyam, 241-270. szám)
1969-09-04 / 244. szám
Csütörtök, 1969. szept. 4. MAGYAR SZÓ Elkészült az újvidék-belgrádi autóút műszaki dokumentációja Négy változat a nagyszabású munka pénzellátására Vajdaság és Kosovo képviselői tegnap a köztársasági végrehajtó tanács ülésén bejelentették, hogy elkészült a részben a Nemzetközi Bank kölcsönéből épülő újvidék—belgrádi és niš— priština—peci autóút műszaki dokumentációja. A köztársasági kormány megállapította, hogy az említett utak építése gazdaságilag indokolt, egyelőre azonban nincs eléggé tisztázva, hogy a munkálatok pénzellátásában kire milyen kötelezettségek hárulnak. Ezért utasította a szakszolgálatokat, hogy gyorsítsák meg a munkát a pénzellátási koncepció kidolgozásán, kimondta azonban, hogy semmiképpen sem szabad új terhet róni a gazdaságra a fenti utak építésével kapcsolatban. A pénzelésre vonatkozólag több változat is van. Az egyik szerint tisztán gazdasági alapokon történik, a másik szerint a költségvetésből is előirányoznak valamennyi pénzt, a harmadik szerint az üzemanyag-forgalmi adó egy részét szánják rá, a negyedik változat pedig az előzők kombinációja. A végleges módról a köztársasági végrehajtó tanács csak azután dönt, hogy alaposan megvizsgálja az összes változatot, különös tekintettel arra, hogy esetleg a köztársaság is részt vesz a költségek fedezésében. A tanács tagjai megvitattak néhány más tájékoztatást is, köztük a Szövetségi Képviselőház mezőgazdaságfejlesztési határozatainak végrehajtásáról. I Távlat a tenyésztőknek Teljesítjük kiviteli tervünket — A szervezett hizlalásnak és értékesítésnek van jövője — Beszélgetés Djuro Uzelaccal, a Jószágtenyésztési és Kiviteli Biztonsági Alap igazgatójával Egy évvel ezelőtt, a jószágtenyésztés egyik legsúlyosabb válsága idején született meg a Jószágtenyésztési és Kiviteli Biztonsági Alap. A húsgyárak és kiviteli vállalatok azzal a céllal alakították meg, hogy országos szinten — természetesen a tagok hathatós közreműködésével — megszervezze a húskivitelt, és a hazai szükségletek és az export arányában tervezze a tenyésztést. A biztonsági alap szakértői most a jószágtenyésztés és a húsexport távlattervén dolgoznak. Erről beszélgettünk Djuro Uzelaccal, az alap igazgatójával. Elöljáróban elmondotta, hogy számos akadály ellenére a szervezet az elmúlt időszakban eleget tett feladatának. A húskivitel minden valószínűség szerint eléri a tervezett 180 millió dolláros értéket. — Elsősorban az export eredménye dicséri munkánkat — mondotta Djuro Uzelac. — Volt bennünk erő arra is, hogy az országban tapasztalható húshiány miatt, a tagvállalatokkal egyetértésben, mérsékeljük a kivitelt, annak ellenére, hogy a határokon túl most minden mennyiségben eladhatnánk árunkat. Az utóbbi időben többen is a húskivitelt okolták azért, mert idehaza üresek a mészárszékek, és mert az idegenforgalmi vidékek idény közepén e fontos élelmiszer nélkül maradtak. Az igazgató szerint ludasak ebben a szállodák is. Tavaly semmi szín alatt nem voltak hajlandók szerződést kötni a tenyésztőkkel, holott válogathattak az ajánlatok között. Most persze fűhözfához kapkodnak, és drága árat fizetnek a húsért. A termelés, a fogyasztás és a kivitel felmérése A biztonsági alap és a nagy jószágtenyésztési ügyviteli szövetségek szakértői — mint már említettük — most a tenyésztés, a feldolgozás és a kivitel távlattervét készítik. A kormány rendeletet hozott az új szavatolt jószágárakról és a hússzabványokról. Ezek szolgálnak kiindulópontnak a tervezésben. Mert ahogy Uzelac rmmdte: — Régen rossz, ha az Élelmiszertartalékok Igazgatóságának szavatolt áron kell felvásárolnia a jószágot. A garantált ár csak a tönkremenéstől menti meg a hizlalókat. Célunk az, hogy a legjobb tenyésztőknek, a hazai és a külföldi szükségletek alapján lehetővé tegyük a kifizetődő hizlalást. Ezért három- illetve ötéves tervet készítünk. A tervezők feladata, hogy reálisan felmérjék a hazai tenyésztők lehetőségeit, pontosabban: mennyit tudnak hizlalni. Ezután következik a hazai piac felvevőképességének megállapítása, figyelembe véve természetesen a kereslet növekedését, különös tekintettel az idegenforgalomra. Nem utolsósorban tudományos piackutató módszerek igénybevételével kidolgozzák a húskivitel tervét, és az export növelésének távlatait. A terv természetesen csak akkor válik valóra, ha az érdekeltek, tehát a tenyésztők, a vágóhidak és az exportőrök megtalálják számításukat. — A tenyésztőknek b biztonságot szeretnénk adni, legalább 3—5 évre — erősíti az igazgató. A szavatolt áraknál magasabb, úgynevezett egyezményes árakon alapuló hizlalás, reméljük, kifizetődő lesz a földműveseknek, a szövetkezeteknek és a nagygazdaságoknak is. Magától értetődik, hogy az egyezményes árat csak azok a tenyésztők kapják, akik a termelési program alapján szerződést kötnek a feldolgozókkal, és a szerződést letétbe helyezik az Élelmiszertartalékok Igazgatóságánál. Kezdeti eredmények A biztonsági alapnak, hogy elláthassa feladatát, igen sok pénzre van szüksége. Számít a közösség további anyagi támogatásra, nemkülönben az exportőröknek a külföldi konjunktúra idején megvalósított többletjövedelmére. Magyarázatként csak annyit, hogy a szerződéses árakat meghaladó felár felét a kiviteli vállalatok befizetik a biztonsági alapba. Ha hanyatlik a konjunktúra és csökkennek a világpiaci árak, a kivitelt az alapban összegyűlt pénzből szubvencionálják. Nehéz feladat vár tehát a szakértőkre, még nehezebb a tenyésztőkre, a vágóhidakra és az exportőrökre, hogy valóra váltsák az elképzeléseket. Úgy véljük azonban, mégiscsak kénytelenek lesznek a megegyezés útját választani. Lassan maguk is rájönnek, hogy szervezkedés nélkül nem báldogulnak. Ezt alátámasztja az a tény is, hogy a jelenlegi rendkívüli kiviteli, és természetesen nagy kereseti lehetőségek ellenére idehaza mégis megegyeztek a borjúkivitel leállításában. A borjanevelők mindinkább a hizlaldáknak adják át a növendékállatokat. Mi lesz a tejtermeléssel? A tervezést megnehezíti a tehenészet, illetve a tejtermelés rendezetlen helyzete, továbbá a takarmány lassú, de állandó drágulása. E két fontos tényezőt viszont nem szabad mellőzni. Hiszen, ha a tejtermelés veszteséges, akkor a termelők nem tartanak tehenet, és borjú sem lesz hizlalásra. Úgyszintén hiába állapodnak meg a jószágárakban, ha a takarmány drágul. A már említett távlatterv csaknem elkészült, és Uzelac igazgató szerint a közeljövőben a biztonsági alap igazgató bizottsága, majd pedig a szövetségi kormány elé kerül. Jóváhagyása esetén a földművesek és a mezőgazdasági szervezetek nagyobb bizalommal tekinthetnek a jövőbe. SOMOGYI Zoltán Nyolc dolgozó évi 1,2 milliárd dinár forgalmat bonyolít le NYOLC HŰTŐKOCSIBÓL álló különleges gyümölcsszállító vasúti szerelvény futott be nemrég a horgosi IGLO hűtőházba. A frizsidervonat egyenesen Münchenből érkezett egy ottani gyümölcsnagykereskedő bérelte, hogy a szkopjei Gradinar- Loza Külkereskedelmi Vállalat szabadkai képviselete által a szabadkai—horgosi homokvidéken fölvásárolt és a horgosi hűtőházban tárolt 174 tonna gyümölcsét Münchenbe szállítsa. Az egyedülálló szerelvény nagy Diesel-mozdonnyal huszonnégy óra alatt ért Klagenfurtból Horgosra, mert a szemaforok mindenütt szabad utat mutattak neki. Horgoson tizennyolc óra alatt megrakták meggyel és sárgabarackkal az egyenként 25 tonnás hűtőkocsikat, és a szerelvény már indulhatott is vissza Münchenbe... Ez a rengeteg gyümölcs azonban csak egy kis hányada annak, amelyet a szkopjei Gradinar-Loza szabadkai képviselete évente a szabadkai-horgosi homokvidéken és általában Vajdaságban fölvásárol és értékesít a hazai és a külföldi piacon. A szabadkaiak a Gradinar-Lozát inkább gyümölcselárusító kioszkjairól ismerik, ahol déligyümölcsöt és macedóniai primőröket lehet vásárolni. Kevesen tudják azonban, hogy a szabadkai kirendeltsége immár három esztendő óta dolgozik a Petőfi Sándor utca 4. számú ház néhány udvari szobájában , irodahelyiségében. Ez a nyolc dolgozóból álló kicsiny munkaközösség, amelynek vezetője Barát Károly, ilyenkor nyáron nagy munkában van. Kattog a teleprinter, csörögnek a telefonok, jönnek a keresletek, és mennek ez ajánlatok, sokszor órák alatt nagy üzletek születnek, gazdát cserél a fölvásárolt áru. És amíg a teleprinter éppen Münchenből újabb diszpozíciót kopog négy vagon hűtött őszibarackra, mélyhűtött meggyre és sárgabarackra. Barát Károly elmondta, hogy tavaly a Gradinar-Loza szabadkai képviselete 1,2 milliárd dinár értékű árut vásárolt fel és értékesített. A szabadkai részleg teljesen önálló, és csak ritkán támaszkodik a szkopjei központra. Nyolc ember évi 1,2 milliárd dinár forgalmat bonyolít le! Természetesen vannak idénymunkások is, de csak a gyümölcsfelvásárlás idején. Idei tervünk 100 vagon gyümölcs és zöldségféle felvásárlása. Fő támpontunk a szabadkai—horgosi homokvidék, de ügykörünk kiterjed egész Vajdaságra. Néhány mezőgazdasági birtokkal rendkívül gyümölcsöző együttműködésünk van: termékeiket bizományba vállaljuk és az eladási árból csak a költségeinket fedezzük, a többi a birtoké. A horgosi IGLO hűtőházzal rendkívül jó üzleti kapcsolataik vannak. Együttműködnek a horgosi Bácska Mezőgazdasági Birtokkal és a szabadkai Pescara Földművesszövetkezeti Kombináttal is. Barát Károly szerint gyümölcstermesztésünk és értékesítésünk legfőbb, s egyben a legsúlyosabb feladata, hogy beilleszkedjen a világpiaci árakba. Mivel a szabadkai és általában a jugoszláviai gyümölcs legnagyobb részét Nyugat-Németország vásárolja meg, számolni kell ez Európai Közös Piac vámkorlátaival. Ezért a jugoszláv kereskedőnek mintegy harminc százalékkal olcsóbban kell adnia a gyümölcsöt, mint az Európai Közös Piachoz tartozó Olaszország kereskedőjének. Ez pedig azt jelenti, hogy ez elsőrendű minőségű gyümölcsöt a termelőnek is olcsóbban kell termesztenie, tehát gépesítenie kell a termesztést, a megmunkálást, a kártevők elleni védekezést, és ugyanakkor növelni e hozamot. Néhány évvel ezelőtt még a negyedosztályú almát is fölvásároltuk, de most a piac csak az elsőosztályút hajlandó átvenni. Külföldre pedig csak válogatva és rendkívül szépen csomagolva mehet a gyümölcs. A homokvidék problémáit jól ismerő Barát Károly véleménye szerint meg kellene szervezni a hatékonyabb szőlő- és gyümölcsvédelmi szolgálatot, mert nem az a fontos, hogy ki hányszor permetez , hanem, hogy mikor. Az évi 14 milliárd régi dinárt forgalmazó szkopjei Gradinar-Loza vállalatnak szabadkai kirendeltsége és üzemrészlege a legjobbak közé tartozik. Nem is csoda, hiszen mindössze nyolc állandó dolgozója maholnap a vállalat forgalmának egytized részét fogja lebonyolítani. (sz. j.) Nehézségek a kukorica értékesítése körül A TŐZSDEI FORGALOM ELEMZÉSE Az utóbbi napokban a tavalyi kukorica kereslete érezhetően csökkent, kilójáért 68 párát ajánlottak a vásárlók. Ugyanekkor a kínálat emelkedett, de továbbra is a korábbi, magasabb árszinten, azaz 70 páráért. A tavalyi s az idei szárított szemes kukorica kilójáért, októberi és novemberi határidős szállításra, 0,70 dinárt kernelt. A kiviteli vállalatok még 0,65 dináros szavatolt árat sem hajlandók megadni, miivel a világpiacon az újkukorica tonnájának ára 52 dollár körüli alakul, tehát pontosan a szavatolt árszinten mozog, s ehhez természetesen hozzá kell számítani a szállítási és egyéb költségeket is. Tavaly szeptember elején 0,70—0,75 dinárt fizettek a tőzsdén a szárított szemes kukoricáért. Az idei kukorica igen jó termést ígér, s a tavalyi készletek is jelentősek, mivel a hizlalás csökkenése miatt csökkent a hazai fogyasztás. A tőzsdei helyzet azt mutatja, hogy a kínálat tovább fog emelkedni, igen mérsékelt kereslet és további árcsökkenés mellett. Miután a kivitel egyelőre leállt, lehetséges, hogy az újkukorica tárolása körül is lesznek bizonyos nehézségek. Ez a körülmény serkenteni folyja majd a hizlalást, viszont ugyanakkor a malac- és süldőhiány fékezi. A terménytőzsde jelentéseiből kitűnik, hogy változatlanul igen gyenge a kínálat sertésben és a növendékmarhában, s az árak tovább emelkedtek. A legutóbbi tőzsdei összejöveteleken a hizlaldas príma hússertésért 6,80—6,90 dinért fizettek, de 7 dinárt is elkértek érte. A társas termelésből eredő hússertés ára alig marad el emögött, s ebből még gyengébb a kínálat. A jelek azt mutatják — mondották a terménytőzsdén —, hogy október előtt aligha fog emelkedni a sertéskínálat, s emiatt árcsökkenésre sem lehet számítani. Hízó növendékmarhát korlátlan mennyiségiben keresnek, s a príma hízó üszőért, a legutóbbi összejöveteleken, 8,45 dinárt fizettek. Tavaly augusztusban 6 dinár volt az ára a lanyha kereslet miatt. A húshiány enyhítése végett az Élemszerkészletek Igazgatósága bizonyos tétel sertéshús és zsír behozatalát engedélyezte, elsősorban az idegenforgalmi és fogyasztási központok húsellátásának fedezésére. Az idegenforgalom idény vége felé jár, ezért a húsfogyasztás csökkenése várható. —ez Nemzetközi öntvénykiállítás és öntőkongresszus Svetislav Milivojevic, az öntők Országos Szövetségének, s 36. nemzetközi kongresszusa szervező bizottságának elnöke és Jasa Rajter, a belgrádi kiállítás vezérigazgatója tegnap sajtótájékoztatót tartottak az öntvények és az öntőberendezések szombaton megnyíló nemzetközi kiállításáról és az öntők hétfőn kezdődő 36. nemzetközi kongresszusáról. — Az öntvények és az öntőberendezések idei belgrádi nemzetközi kiállításán 76 hazai öntöde és 18 külföldi ország 87 öntödéje mutatja be termékeit és berendezéseit — mondotta Jana Rater, a kiállítás vezérigazgatója. A világ legismertebb cégei szemléltetik a legújabb technológiai folyamatokat, a legkorszerűbb műszaki berendezéseket. A kiállítás szeptember 7-étől 14-éig lesz nyitva. Látogatói a vasúton 25 százalékos kedvezményt élveznek. Az önzők 36. nemzetközi kongresszusát Tito köztársasági elnök védnöksége alatt tartjuk — mondotta Svetislav Milivojevic, a szervező bizottság elnöke. — Szeptember 7-én kezdődik és 12- éig tart. Eddiig 29 országból 105 delegátus jelentette be részvételét. Szi Félmillió munkaórát adtak a Száva—69 ifjúsági munkavállalás részvevői Tegnap véget ért a munka a Szávai—69 elnevezésű zágrábi ifjúsági építőtelepen. Az idén nem kevesebb mint 4800 hazai és 360 külföldi fiatal dolgozott a Száva töltésein, a város utain és a környék rendezésein. Kis híján félmillió munkaórát adtak, 135 százalékban teljesítették normájukat. A két eddigi munkavállalás részvevői 23 320 méter töltést, 10 kilométer utat építettek és sok más munkát is elvégeztek. Az akció záróünnepségén, tegnap, Jakov Blazevic, a Horvát Szábor elnöke is megjelent. Az ifjúsági telep vezetősége 630 fiút és lányt javasolt felvételre a Kommunista Szövetségbe. 5. oldal Példátlan drágakő-lopás Szarajevóban A tolvaj kristálydarabokat csempészett az ellopott gyémántok és smaragdok helyére Példátlan drágakő-lopást Szarajevóban már azelőtt fedeztek fel a szarajevói is történt lopás a múzeumúzeumban. Eltűnt egy cső-ámokban. Néhány évvel a hámó gyémánt, smaragd és ború után eltűnt egy rendféldrágakő a múzeum ás kívül értékes zsidó szentvány- és kőzettani osztályé- könyv, de a tolvaj ugyanról olyan rejtélyes módon visz-Még nem tudni, ki és mi- Szju is csempészte, kol követte el a lopást, de A legújabb lopás híre azonban bizonyos, hogy a nagy izgalmat keltett a vétett, csakis minden hájssal kosban. Valamennyi kultumegkent tolvaj lehetett, rális intézmény vezetői átmért, hogy tettére ne derült ki rettegnek, hogy intézmésen fény, az ellopott drányák értéktárgyai hasomlógakő helyére kristálydarabok éppen eltűnhetnek, mert kát tett, úgyhogy a lopást nincs elég pénzük bizifcéni,nem lehetett azon nyomban ii intézkedésekre, teremfölfedezmi őrök alkalmazására.