Magyar Szó, 1970. január (27. évfolyam, 1-29. szám)

1970-01-15 / 13. szám

C 687- • ш«|«В1]в*певп«ввв?Ј1еавовмвввва)1 ввв«вам 1аа*а11««а«в1ММ«ММШкма«ШМПМ1т1«ав TM 'S® ШШ Hi И аИк. * « аш-вв«*«ав»ввеамсвивв m­&' ЈШ iiiiiii XXVII. évf. 13. (8127.) szám SSÍÍsÍÍ: Csütörtök, 1070. január 15. “SlSsS «Q<a»QfflB iiaaoiai аавоава1аааааваааааваааавачаааааааааааааааааачачаачи«|ц|ццЖ,||Иц,т|:;:;;” ■ ... _ _ _ Ш Љ |,1 M fWX 1 Befejeződtek М ШшДОУДR |/O a jugoszláv-román Tito baráti látogatást tesz Szudánban Belgrádból jelenti a Tan­jug. Josip Broz Tito, a JSZSZK elnöke, Gafar Mohamed el Numeiri tá­bornoknak, a Szudáni For­radalmi Tanács elnökének meghívására február máso­dik felében feleségével együtt a Szudáni Demokra­tikus Köztársaságba látogat. Tito elnök üdvözlő távirata Vasszerhez Josip Broz Tito köztársa­sági elnök a következő táv­iratot intézte Gamal Abdel Nasszerhez, az Egyesült Arab Köztársaság elnökéhez: „Születésnapja alkalmából szívből jövő üdvözleteimet küldöm Excellenciádnak, jó egészséget és boldogságot kí­vánok. Kívánom, hogy sike­resen folytassa harcát, dia­dalmaskodjon igazságos ügye, s az EAK baráti népe felvi­rágozzék.” Nagy árvizek Spanyolországban és Portugáliában Spanyolország déli és köz­ponti vidékein már hét nap­ja szakadatlanul zuhog az eső, és a kiáradt folyók nagy anyagi károkat okoznak. Az árvíz több helyen megsza­kította a közúti és a vasúti forgalmat, és emberáldoza­tokat is követel. Több ezer ember vált hajléktalanná, öten megfulladtak. Portugáliából is nagy ára­dásról érkeztek hírek. Het­ven év óta nem okoztak az árvizek ilyen nagy kárt az országnak. A vetés tönkre­ment, megrongálódtak a há­zak és az utak. A Tagus folyó is kilépett medréből, egy több kilométer széles tavat alkot. 5®­ Együtt Európa békéjéért Folytatódtak a jugoszláv-magyar megbeszélések Kiküldött munkatársunk telefonjelentése Budapest, január 14. Mirko Tepavac külügyi államtitkár már harmadik napja tartózkodik Budapesten, és ahogy múlnak a napok, egyre nyilvánvalóbb, hogy rendkívül baráti légkör alakult ki a tárgyalásokon részt vevő küldött­ségek között. Biztos, hogy a baráti és munkajelleges megbeszélések kedvező légkörének ki­alakulásában nagy szerepet játszott az, hogy Péter János közvetlen szívélyességgel és a diplomáciai szokásokon messze túlmenő figyelmes­séggel tölti be a házigazda szerepét, és igyekszik minél bensőségesebbé tenni a hi­vatalos eszmecserét is. Az sem mellékes, hogy a jugo­szláv és a magyar küldött­ség nem egy tagját régi, sze­mélyes ismeretség, barátság fűzi egymáshoz, hisz a ma­gyar küldöttség több tagja, köztük Oláh József szolgála­tot teljesített a Magyar NK belgrádi nagykövetségén, és a jugoszláv küldöttségből nemcsak Mirko Tepavac, ha­nem Marko Milašin is dolgo­zott hazánk budapesti nagy­követségén. A rendkívül szívélyes lég­kör legfőbb forrása azon­ban mégiscsak a két or­szág között kialakult jó vi­szony, amelyről Péter János kedd esti pohárköszöntőjé­ben többek között ezeket mondotta: " Meg vagyok győződve róla, hogy a Szo­cialista világrendszer fejlő­désének mai időszakában nincs már olyan hatékony társadalmi erő, egyik or­szágban sem és a nemzet­közi életben sem, amely a két szocialista ország jó­szomszédi és baráti viszo­nyának fejlődését akadá­lyozni, lényegesen megronta­ni vagy tartósan zavarni tudná. Ehhez a jugoszláv kül­ügyi államtitkár még hoz­záfűzte: " örömmel ál­lapíthatjuk meg, hogy or­szágaink fejlődési útjai­nak kölcsönös tiszteletben tartásával sikerült az élet által néha felvetett, időn­kénti nehézségeket népe­ink tartós érdekeinek alá­rendelni. A Mirko Tepavac látoga­tását övező baráti légkör már meghozta eredményét. A tárgyalások első napjáról joggal állapította meg a ma­gyar külügyminiszter: " Alig 24 órája, hogy Tepa­vac elvtárs Budapestre ér­kezett, de ez a rövid idő is sok megbeszélésre nyújtott alkalmat. A megbeszélések azt a tudatot táplálják ben­nünk, hogy együttműködé­sünk fokozása erősíti a szo­cializmus ügyét az egész vi­lágon, s a szocializmus erői­nek és az imperialist kellenes frontnak az összefogása se­gíteni fogja az agresszív gó­cok felszámolását, az egyen­jogú nemzetek nemzetközi közösségének fejlesztését, a béke és biztonság megszilár­dítását. A tárgyalások második napja csak megerősítette ezt a benyomást. A megbeszélé­sek kezdetén Mirko Tepavac tájékoztatta Magyarország képviselőit az el nem köte­lezett országok tevékenysé­géről, különös tekintettel a készülő csúcsértekezletre és Tito elnök afrikai útjára. A mai nap legfontosabb napirendi pontja az euró­pai kérdések megtárgyalása volt. Mirko Tepavac kedd es­te a következőket mondotta erről: — Európa, amelyben élünk, az események rend­kívül érzékeny térsége. Az európai országok fokozzák erőfeszítéseiket, hogy áthi­dalhassák a megosztottságot, és megteremtsék a bizalom (Folytatása a 3. oldalon) Szerdán délután összeült a tudományos és műszaki együttműködési csoport, ezenkívül elkészült a közös közlemény szövege is, ame­lyet Maurer , látogatásának befejeztével adnak­­ ki. A zárómegbeszélések so­rán elsősorban a két ország együttműködését vitatták meg. Szó volt a két ország közötti fizetés módozatairól is. A két delegáció megálla­podott, hogy pótegyezményt szövegeznek meg a két or­szág tudományos együttmű­ködéséről­. Nagy figyelmet szenteltek a Duna hasznosítási lehető­ségeinek is. Leszögezték, hogy a folyam mindkét or­szág számára sokfajta lehe­tőséget nyújt az együttmű­ködésre az energiatermelés, az idegenforgalom és a ha­lászat terén. A nemzetközi kérdésekkel foglalkozó csoport érdeklő­désének homlokterében az európai problémák álltak. Véleménycserét folytatott a csoport az ENSZ európai gazdasági bizottságának kü­szöbönálló ülésezéséről is. Ion Gheorghe Maurer, a román minisztertanács elnö­ke, munkatársaival együtt szerdán este Belgrádból Ri­­jekára utazott. Belgrádból jelenti a Tanjug. Szerdán délelőtt folytak le Belgrádban a jugo­szláv—román zárómegbeszélések. A két küldöttség tagjai a kétoldali kapcsolatok problémáit vitatták meg, ezenkívül véleménycserét folytattak néhány eu­rópai kérdésről is. A magyar és a jugoszláv küldöttség a budapesti tárgyalásokon (@ Lm.“")“) 1 ........................................................................................................ Maurer miniszterelnök Rijekara utazott Elismerés — nem, tárgyalások — igen Willy Brandt beszéde a Bundestagban az NSZK és az NDK viszonyáról Bonnból jelenti a Tanjug. Willy Brandt nyugatnémet kancellár a nemzethez intézett üzenetében kijelentette, hogy hamarosan ja­vaslatot küld W­illy Stophnak, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének a két német állam közötti kapcsolatok rendezéséről szóló tárgyalásokra vonatkozólag.­ ­ Mivel már folyamatban vannak a tárgyalások a Szovjetunióval az erőszak kölcsönös kirekesztéséről, kormányom hasznosnak tar­taná a tárgyalások megkez­dését az NDK kormányával is. A tárgyalások ugyanis alkalmat nyújtanának arra, hogy a széles körű véle­ménycsere során megvitas­sunk minden olyan kérdést, amely a két állam közötti kapcsolatok rendezése szem­pontjából fontos. A meg­egyezés érdekében hasznos lenne, ha közvetlen véle­ménycsere indulna a két or­szágot érdeklő kérdésekről, még mielőtt hozzákezdenénk a részletek taglalásához — mondta. Brandt kijelentette: — Az az államközi szerződésterve­zet, amelyet Walter Ulbricht, az NDK Államtanácsának elnöke, juttatott el Gustav Heinemannhoz, az NSZK elnökéhez, nem képezheti a tárgyalások kizárólagos alap­ját. Ha az NDK-nak az az álláspontja, hogy csupán az ő javaslata fogadható el, ak­kor máris visszautasítjuk. A kancellár hat pontba foglalta kormányának az NDK-val való tárgyalások­kal kapcsolatos álláspontját. Ezek szerint az egyik német állam számára nem lehet a másik „külföld”; a két né­met állam köteles megőrizni a német nemzet egységét; tiszteletben kell tartaniuk a nemzetközi jog általánosan elismert elveit, ki kell re­­keszteniük a diszkrimináció minden formáját egymás iránti kapcsolataikból, tisz­teletben kell tartaniuk egy­más területi épségét, köte­lezniük kell magukat arra, hogy békés úton rendezik a vitás kérdéseket, beleértve a határkérdéseket is. Mind­két félnek kötelezettséget kellene vállalnia arra vo­natkozólag is, hogy nem próbálkozik erőszakkal meg­változtatni a társadalmi rendszert a másik fél terü­letén. Mindkét kormánynak a jószomszédi együttműkö­désre kell törekednie, s tisz­teletben kell tartania a négy nagyhatalomnak az egész Németországgal, valamint Berlinnel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit, továbbá támogatniuk kell a négy nagyhatalom törekvéseit, amelynek célja megegyezés­re jutni a berlini helyzet feljavítása érdekében. Willy Brandt leszögezte: a Németországot nem csu­pán államhatárok osztják ketté, hanem teljesen elütő társadalmi rendszerek is. A két rendszer között nem kö­vetkezhet be semmilyen ke­veredés, nem jöhet létre semmilyen kompromisszum. Hangsúlyozta, hogy szóba sem kerülhet az NDK nem­zetközi elismerése. Ettől függetlenül az a tény, hogy az NSZK a Nyugattal, az NDK pedig a Kelettel áll szoros kapcsolatban, nem gátolhatja a megegyezést, és azt a kísérletet, amely­nek a célja a szembehelyez­­kedést együttműködéssel felcserélni. * Megkezdődött az osztrák választási kampány (2. oldal) * Nigéria visszautasít­ja a nemzetközi segélyt (3. oldal) * Szabadka fémjelzett munkaközössége — az Autometal (4. oldal) * Elmarad a brazil kávé? (5. oldal) * Csecsemőholttest az újvidéki szeméttelepen (6. oldal) * A szkupszina a hibás (9. oldal) * Csütörtöki megleleink: Kommunista A Föld Népe Franciaország meg akarja őrizni befolyását a Közel-Keleten Kormányülés Párizsban Párizsból jelenti a Tanjug. A francia kormány Georges Pompidou köztársasá­gi elnök elnökletével megtartott szerdai ülésén szaba­tosan meghatározta a Földközi-tenger melléki orszá­gok és a közel-keleti országok iránti politikáját. A kormány ülése után Leo Hampon tájékoztatásügyi mi­niszter ismertette az újság­írók előtt Franciaország el­gondolásait. Hangsúlyozta, hogy a mediterrán térség és a Közel-Kelet két különböző terület, nem lehet őket azo­nosítani. A francia kormány­nak a Földközi-tenger mel­léki országok iránti politiká­ját nagymértékben befolyá­solja az ország földrajzi hely­zete és a szóban forgó álla­mokkal való szoros együttmű­ködése. Hozzáfűzte, hogy a fran­cia kormány igyekszik hely­reállítani diplomáciai kapcso­latait Marokkóval. A Líbiá­val kötött fegyverszállítási egyezménnyel kapcsolatban megjegyezte, hogy Francia­­ország mindenképpen meg akarja őrizni befolyását eze­ken a területeken, és fejlesz­­teni kívánja együttműködé­sét az érdekelt országokkal. A közel-keleti problémá­val kapcsolatban kijelentet­te: — Franciaország kitart korábbi álláspontja mellett, és támogat minden olyan tö­rekvést, amely békés megol­dást hozhat és szavatolja a közel-keleti országok létét. — Okvetlenül el kell ismer­ni Izrael jogát a biztonságra, továbbá el kell ismerni a szabad hajózás jogát is a Szuezi-csa­tornán. Végül közölte, hogy a fran­cia kormány foglalkozott Bi­­afra helyzetével is, és mély aggodalmát fejezte ki a bi­­afrai lakosság tragikus hely­zete fölött. Az NDK-ba érkezett a náthaláz Az utóbbi napokban a Né­met Demokratikus Köztársa­ságban is terjed a náthaláz. Az egészségügyi miniszter­­helyettes közleménye szerint különösen az Odera melletti Frankfurt és Drezda környé­kén súlyos a helyzet. Az or­vosok szerint megtörténhet, hogy a náthaláz járvány mé­reteit ölti.

Next