Magyar Szó, 1970. március (27. évfolyam, 58-88. szám)
1970-03-01 / 58. szám
2. oldal Magyarország hajlandó diplomáciai kapcsolatot teremteni az NSZK-val — jelentette ki Brüsszelben Péter János Brüsszelből jelenti az AFP és az MTI. —_ Hajlandók leszünk diplomáciai viszonyt létesíteni a Német Szövetségi Köztársasággal, ha kapcsolataink normalizálása hozzájárul az európai biztonsághoz — jelentette ki Péter János magyar külügyminiszter brüszszeli sajtóértekezletén. Péter János a belga kormány képviselőivel tanácskozott az európai biztonsági értekezlet összehívásának lehetőségeiről, és ma fejezi be hivatalos bürsszeli látogatását. Az újságírók kérdésére válaszolva kijelentette, hogy Magyarország véleménye szerint teljesen megértek a feltételek, hogy az értekezlet eredményes legyen. Kormánya, mint mondta, nem ellenzi az Egyesült Államok és Kanada részvételét, sőt Spanyolországét és Portugáliáét sem. Nixon nem küld csapatokat Laoszba A kormány igyekszik eloszlatni a közvélemény aggodalmát . Nem cáfolják, hogy az amerikai légierő részt vesz a Pater Lao elleni harcokban Washingtonból jelenti a Tanjug. Az amerikai kormány intézkedéseket tett, hogy némileg enyhítse a kongresszus és a közvélemény aggodalmát a laoszi amerikai hadműveletek kiterjesztése miatt. A kongresszust hivatalosan értesítették, hogy Nixon elnök nem szándékozik újabb szárazföldi erőket vezényelni Laoszba a legfelsőbb törvényhozó testület jóváhagyása nélkül. Magas rangú amerikai funkcionáriusok véleménye szerint a laoszi helyzet aggasztó, de nem olyan mértékben, hogy az amerikai csapatok nagyobb fokú beavatkozását igényelné. Ugyanezen körök úgy hiszik, hogy a Patet Lao felszabadítási egységei — amelyeket észak-vietnami csapatok támogatnak —, nem nyomulhatnak meszszebbre, mint ameddig tavaly őszi offenzívájuk idején eljutottak. Az amerikai kormány hivatalos szóvivője azonban,s nem volt hajlandó megerősí- t teni vagy cáfolni azokat a híreket, miszerint az amerikai légierő aktív támogatást nyújt a laoszi felszabadító csapatok ellen harcoló kormányhű egységeknek az úgynevezett Kőedény Síkságon. Laird amerikai hadügyminiszter kijelentette, hogy az USA légierejét csak olyan mértékben veti be Laoszban, hogy megvédje vietnami pozzícióit, és általában véve nem lesz lényeges változás a Laosz iránti politikában. Fulbright, a szenátus külügyi bizottságának elnöke, azonban az amerikai újságok jelentéseire hivatkozva, kétségbe vonta ezt a nyilatkozatot. A sajtó szerint ugyanis az amerikai harci gépek nemcsak a laoszi kormánycsapatokat támogatják, hanem állandóan bombázzák az északvietnami és kínai határ közelében fekvő falvakat. Ezenkívül amerikai „tanácsadók” oktatják a Patet Lao mozgalommal szemben ellenséges magatartást tanúsító törzsek tagjait. Ausztria ma választ (Folytatás az 1. oldalról) amely a legkonzervatívabb, sőt fasiszta színezetű választókra támaszkodik, alig hathét képviselőt tud a parlamentbe juttatni. Peter pártvezető kijelentette, hogy a szociáldemokratákkal semmi szín alatt sem kíván társulni kormányalakítás céljából. A Néppárt számára viszont nem kívánatos az egyezkedés a törpe Szabadságpárttal, mert ez súlyosan maradi álláspontok elfogadására késztetné. Mégse tartják kizártnak a Néppárt és a Szabadságpárt esetleges közös kormányzását, az úgynevezett mikikoalíciót. A választási kilátások azonban elég határozottan amellett szólnak, hogy akarva, nem, ismét felújítják a sok zökkenővel járó nagy koalíciót, a feketepirosnak elkeresztelt közös szociáldemokrata és néppárti kormányt. Az Osztrák Kommunista Párt 1956 után nem tudott képviselőt juttatni a parlamentbe. Befolyása és súlya a csehszlovákiai események után tovább csökkent, és habár minden választókörzetben állított jelöltet, nincs kilátása sikerre. Franz Oláh pártja, a Haladó Demokrata Párt, megtépázva indul a választásokon és a pártvezérnek sincs esélye, hogy bejusson a képviselők közé. A választási készülődések nagy általánosságban a közmondásos osztrák kedélyesség jegyében zajlottak le. Időközben a hóekék is eltávolították az utakat elzáró, helyenként 6 méteres hótorlaszokat, és ez osztrák választópolgárok vasárnap hihetőleg zökkenő nélkül nyilváníthatják akaratukat, hogy milyen kormányzattal kívánnak tovább élni, sőt jobban élni a következő négy esztendőben. STEINITZ Tibor (8) Odaát, Pesten, nagyobb biztonságban éreztük magunkat. A házsorok mély árkaiban az emberek még kimerészkedtek az utcára, hogy sietve elintézzék legsürgősebb tennivalóikat, még a vihar előtt megpróbálják beváltani az élelmiszerjegyeket, de karácsony után már nem nyitott ki senki. Az ünnep előtt még sok mindent lehetett kapni jegyre, ha sok-sok ácsorgás, sorban állás után is. A feketézés dívott ugyan, de nagy kockázattal járt, mert akkoriban könnyen falhoz állították az embert. Sok üzleten még az ostrom alatt is ott hivalkodott a felirat: „Őskeresztény üzlet”, meg az is, hogy: „Zsidókat nem szolgálunk ki!”. A Kossuth Lajos utcában, a mai Úttörő Áruház helyén, az akkori tulajdonos, Nagykovácsi (Kovacsevics) Milepko, meg így csalogatta a vevőit: ötemeletes üzletházának egyik óriási kirakatában egyetlen pár faklumpát állított ki, ezzel a hazafiasságtól harsogó felirattal: „Akár ebben is járunk, de legyőzzük a bolsevizmust!” Nem várta meg, hogy beválthassa ígéretét, idejekorán Nyugatra szökött. Az ostrom alatt csak a pékek nyitottak ki néha, de csak környékbeli szerencsések juthattak náluk kenyérhez. A hatóságok korábban gyakran figyelmeztették a lakosságot, hogy tartalékoljon a szűkösebb időkre. Szerencsére anyám is szót fogadott, és megspórolt egy félzsáknyi száraz kenyeret. Ez volt — hólével puhítva — a fő táplálékunk az ötvennapos ostrom alatt. Gömbös haragszik A felrobbantott Gömbös Gyula, a Mussolinit majmoló egykori miniszterelnök, jobban mondva csak a szobra, az Erzsébet-híd budai lejárója közelében, a Döbrentei téren sértődött vádlón nézett a királyi várra meg az egész világra. Sértődöttsége teljesen érthető is volt, hiszen 1944 végén azoknak a gyermekei robbantották fel gránit-talapzatra állított márványszobrát, akiket annak idején, mindjárt az első világháború, illetve a Tanácsköztársaság megbuktatása után, bikacsökkel veretett agyon, mint a Szegeden gyülekező fehér gárda darutollas fiatal tisztje és Horthy, a későbbi kormányzó ellenlábasa, majd csatlósa és munkatársa. Hiába igyekezett tehát mindenáron megmenteni ezt a csőcseléket a „vörös mételytől”, a nincstelen zsellérek, a föld nélküli jánosok és a meztelen fenekű munkások nem hagyták magukat megváltani. Soha sem voltak hajlandók megbarátkozni vele, a „Gumbussal”, pedig meghirdette nekik a milliárdos „győri programot” is, munkáit, földat ígért a harmincas évek nagy nyomorában a földnélküliek és munkanélküliek milliós tömegeinek. A kormányprogram a háborúra készülő hitleri Németország hadigépezetét volt hivatva erősíteni. A hírhedt győri kormányprogram tehát tulajdonképpen az ország kiárusítását szolgálta. Vádlón tekintett Gömbös fel a magasba emelkedőkirályi várra is, ahol október közepéig még főmáltóságú barátja és kenyeres pajtása székelt. Horthy, a kormányzó, aki október közepén balkezes kísérlettel igyekezett „megmenteni” szeretett népét, sőt odáig ment, hogy fegyverszünetet kért az oroszoktól de úgy, hogy a maga által felajánlott feltételeket már a következő pillanatban felrúgta. A lerobbantott orrú, félfejű Gömbös Gyulaazért is szemrehányással illette volt hadurát, főnökét, mert képes volt tárgyalóasztalhoz ülni az egykori Tanácsköztársaság tűzzel-vassal irtott híveivel, a kommunistákkal is, persze csak akkor, amikor már nagyon szorult a kapca és nem volt más kiút Nem volt pedig érdemes haragudnia Horthyra, mert a lovas tengerész végig hű maradt önmagához. A pólai hadikikötő előtt cserbenhagyta a megtorpedózott osztrák—magyar csatahajó tengerészeit. Elárulta Ferencz Jóskát is, akinek szárnysegéde volt, és kiárusította a németeknek az egész országot, a végén meg felrúgta azt a fegyverszüneti egyezményt, amelyet pedig megbízottai útján elfogadott. Lehet különben, hogy Gömbös azért dühöngött ott a kis „gyepű” szélén, mert két hónapig tartó pünkösdi királyság után megszökött a Várból szellemi és politikai mellékterméke és utóda, Szállási, agy nemzetvezető, a dacos téglahordozó, a talajgyökér és a vérrög” zűrzavaros eszmeszüleményének nagy harcosa is, hogy az ország nyugati részéről harcias kiáltványokat küldözgessen Budapest népéhez és követelje, hogy az utolsó vércseppig tartson ki, változtasson minden házat, minden utcasarkot bevehetetlen erőddé és minden ablakból zúdítson tüzet az ostromlókra. A főváros népe azonban nem ült fel a féleszű gonosztevőnek, alig várta, hogy vége legyen a háborúnak, a pusztulásnak, az éhezésnek, a rettegés korszakának. Harcászati lecke a moziban Már késő délutánra járt az idő, amikor elértem a Krisztina mozi elé, amelynek kis előcsarnoka kiváló védelmet nyújtott a nyugat felől egyre erősödő tűz ellen. Nem tudnám megmondani, hogy útközben hányszor vetettem magam a földre, amikor elzúgott fölöttem egy-egy lövedék, és felrobbant a királyi palota nyugat felé néző ablakai között vagy alatta,a magasvárfalon. (Folytatjuk) BUDAPEST OSTROMAI "iWbhwhbiwh MAGYAR SZÓ Vasárnap, 1970. márc. 3. LEGÚJABB Rumor kudarca Az új olasz kormány megalakításával megbízott Mariano Rumor szombaton este közölte Saragat köztársasági elnökkel, hogy nem sikerült megalakítani a kormányt. Ezzel az olasz politikai válság súlyos fordulatot vett. Saragat elnök valószínűleg hétfőn kezdi meg újabb tanácskozásait, és amennyiben nem sikerül megoldást találnia, új választásokat ír ki. Szovjet kormánynyilatkozat Laoszról A Szovjetunió elítélte az amerikai légitámadásokat a laoszi területek ellen, és támogatta a laoszi hazafias front követelését, hogy haladéktalanul vessenek véget a belügyekbe való beavatkozásnak. Negyvenöt ember vízbe fulladt Ceylon északi partjai közelében elsüllyedt egy motoros hajó. Eddig csak tíz embert sikerült megmenteni. Negyvenöten a vízbe fulladtak, huszonhat utas eltűnt. „A nemzetközi kereskedelem és a műszaki fejlődés serkentéséért!“ Megnyílt a lipcsei árumintavásár Lipcsében ma nyitja kapuit a hagyományos tavaszi nemzetközi kiállítás, a nyugati és a keleti országok termelésének és termékeinek egyik legjelentősebb szemléje. Hatvanöt ország 10 600 kiállítója a 350 000 négyzetméternyi területen emelt csarnokokban mutatja be a számítások szerinti 600 000-nyi látogatónak ipari és mezőgazdasági terményeit. — A lipcsei kiállítás — akárcsak a zágrábi és más nemzetközi szemlék — múlhatatlanul szükséges a korszerű kereskedelem, a gazdasági termelés serkentése érdekében. A Német Demokratikus Köztársaság 20 éves fennállása alatt, gazdaságunk független fejlődésének két évtizedében tapasztaltuk, hogy az árumintavásár nagyban föllendítette termelésünket és a külfölddel való árucsere-forgalmunkat. Szükségesnek tartottuk tehát átszervezni, bővíteni a kiállítást, mert csak ily módon tehet eleget feladatának: a keleti és a nyugati, a szocialista meg a kapitalista országok gazdasági és kereskedelmi együttműködése elmélyítésében. Hogy a szemlének mi a célja, azt a vásár mottója is mutatja: A nemzetközi kereskedelem, a műszaki fejlődés serkentéséért! Reméljük, hogy a vásár az idén is a békés, egyenrangú, hasznothajtó világkereskedelem kibővítését szolgálja — mondta Georg Kulessa, az NDK jugoszláviai kereskedelmi képviseletének tanácsosa. Külön fejezetet érdemelnek az NDK és Jugoszlávia gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai, amelyekről Heinz Mehnert, a lipcsei árumintavásár igazgatója nyilatkozott Belgrádban. Elöljáróban elmondta, hogy a két ország árucsere-forgalmában keletkezett fennakadás okait még nem lehetett ugyan elhárítani, a keletnémet—jugoszláv vegyes bizottság azonban tavalyi, Berlinben tartott értekezletén újabb egyezményeket kötött, amelyek minden bizonnyal hozzájárulnak a kölcsönös viszony rendezéséhez. A vegyes bizottság megállapította, hogy mindkét részről nagy érdeklődés nyilvánul meg a szorosabb keres-kedelmi kapcsolatok megteremtése iránt. Leszögezték továbbá, hogy a gazdasági együttműködés elmélyítése is szükséges. Néhány keletnémet és jugoszláv vállalat között máris kooperációs viszony jött létre: az NDK szerszámgépgyárai például fölszerelést szállítanak a Jugoszláviában épülő gyáraknak, s a jugoszláv elektromos ipar, a mezőgazdaság, a könnyűipar termékei pedig vásárlóra találnak az NDK-ban — mondta Heinz Mehnert, majd hozzáfűzte: — Lehetőség van az együttműködés elmélyítésére: az idei kereskedelmi szerződés az árucsere-forgalom növelését irányozza elő jobbára a fémfeldolgozó ipari termékek adásvételében. A jugoszláv vállalatok 2000 négyzetméternyi területen — a fémfeldolgozó és a nehézipar a város közelében emelt kiállítási csarnokokban, a könnyű-, a vegyi és az élelmiszeripar a belvárosban mutatja be legújabb termékeit. Ugyancsak a belvárosi csarnokokban kaptak helyet a könyvkiadó vállalatok, a konfekciósüzemek, a cipőgyárak készítményei is. A lipcsei kiállítás 10 napig tartja nyitva kapuit, s remélik, hogy az idén minden eddiginél nagyobb lesz az érdeklődés iránta. J. I. A kiállítási csarnokok tervrajza. A nyíl a jugoszláv pavilont jelzi