Magyar Szó, 1970. október (27. évfolyam, 271-300. szám)

1970-10-02 / 271. szám

Péntek, 1970. okt. 2. MAGYAR SZÓ Áthidalhatatlanok a szovjet-amerikai ellentétek A négy nagyhatalom nagyköveteinek nem sikerült megol­dást találni a közel-keleti válságra - Az USA olyan rakétakilövő sorom­pók eltávolítását követeli, amelyek létezését a Szovjetunió tagadja A Reuter angol hírüg­ynökség megítélése szerint a közel-keleti válságról folytatott négyhatalmi tanács­kozások már a kezdet kezdetén zsákutcába jutottak. A négy nagyhatalom nagyköveteinek szerdai meg­beszélésén bebizonyosodott, hogy az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió között áthidalhatatlan ellenté­tek vannak az arab—izraeli béketárgyalások felújí­tása tekintetében. Charles Yost, az Egyesült Államok képviselője, felszó­lította a Szovjetuniót, Nagy- Britanniát és Franciaorszá­got, vessék latba befolyásu­kat, és vegyék rá az egyip­tomi kormányt, hogy sze­relje le a Szuezi-csatorna partján a fegyverszüneti egyezmény megkötése után telepített légvédelmi sorom­pókat. Adam Malik szovjet nagy­követ kijelentette, hogy Nasszer elnök halála nem változtat Egyiptom állás­pontján, miszerint a fegy­verszüneti egyezmény meg­kötése után egyetlen raké­tasorompót sem állítottak fel a Szuezi-csatorna partján, de ettől eltekintve, az egyip­tomi kormánynak erre joga is van. Malik megállapította, hogy kizárólag Izrael elutasító ál­láspontja akadályozza a bé­ketárgyalások folytatását. A négy nagyhatalom kép­viselői csak abban állapod­tak meg, hogy továbbra is kapcsolatot tartanak fenn egymással, és hogy legkö­zelebb október 12-én, New Yorkban ülnek össze. Szovjet tiltakozó jegyzék az USA-hoz az amerikai cionisták kihívásai miatt Moszkvából jelenti a Tan­­sjug. A szovjet kormány tilta­kozó jegyzéket juttatott el az Egyesült Államok szovjet nagykövetségéhez, amelyben tiltakozik az amerikai cio­nista szervezetek fékevesz­tett szovjetellenes hadjára­ta miatt. A jegyzék szerint a cio­nisták zaklatják a Szovjet­unió ENSZ-képviselőit, az Aeroflot légiforgalmi válla­lat és az Inturiszt idegen­­forgalmi iroda alkalmazot­tait, valamint egyes szovjet polgárokat. Emiatt veszély fenyegeti a szovjet diploma­ták és más képviselők testi épségét. Az incidenseket legtöbbször a Zsidó Védelmi Liga tagjai követik el. A szovjet kormány a leg­határozottabban követeli, hogy fékezzék meg a szél­sőséges cionistákat. Az ame­rikai hatóságok passzivitása — állapítja meg a jegyzék — káros következményekkel járhat a két ország kapcso­lataira. Megkezdődött a csapa­tok kivonulása Ammanból Ammanból jelenti az UPI. A jordániai tűzszünetet el­lenőrző arab bizottság szer­dán késő éjszaka az ammani rádió útján közölte, hogy megkezdődött a jordániai egységek és a palesztinai kommandók kivonulása a fő­városból. Husszein király csapatai Ammantól mintegy 5 kilométerre gyülekeznek. Az Al Fatah mozgalom képviselője bejelentette, hogy a tűzszüneti bizottság láto­gatása után abbahagyták Irbid és Ramta városok ágyúzását. A damaszkuszi rádió szerint a keddi har­cokban húsz ember esett el, 45 megsebesült. Az Al Fa­tah szóvivője cáfolta azt a hírt, amely szerint jordániai csapatok ellenőrzik a szíriai határátkelőket, amelyek a polgárháború kezdete óta a palesztinaiak kezén vannak. Madzsali, Jordánia kato­nai kormányzója, Amman­­ban 12 órás, Zárkában 6 órás kijárási tilalmat ren­delt el. A katonai kormány­zó megtiltotta a fegyvervi­selést és a gépjárműközle­kedést. ellenére órákig várakoztak a magas rangú vendégekre. Nixon az első külföldi ál­lamfő, aki Kumrovecba lá­togatott. A vendégeket a község ve­zetői üdvözölték. Ezután Nixon elnökünk szülőházá­ba ment, Tito megmutatta vendégének a kiállított tár­gyakat, a családi fényképe­ket és más emléktárgyakat. Nixon elnök beírta nevét a látogatók könyvébe, majd töltőtollát a kumroveci Tito múzeum őrének, Danica Vi­­dovicnak ajándékozta. Az újságírókkal folytatott beszélgetés során Nixon el­mondotta, hogy Tito elnök­ben őszinte vita­partnerre talált. Kijelentette, hogy na­gyon élvezte a vendéglátást, majd hozzátette: sajnálja, hogy csak ilyen rövid ideig tartózkodhat Jugoszláviában.­ A két elnök és munkatár­­­­saik csütörtökön délután öt­ óra tájban Kumrovecból , Zágrábba utaztak.­­ Nixon Zágrábban és Kumrovecban Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke és felesége, valamint munkatársai, csütörtökön délután repülőgépen Belgrádból Zágrábba utaztak, ahol rend­kívül meleg és szívélyes fogadtatást rendeztek szá­mukra. Nixon elnököt és feleségét­­ Tito elnök és felesége üdvö­zölte. Ők már korábban megérkeztek Zágrábba. A repülőtéren jelen volt Mitja Ribičič, a Szövetségi Végre­hajtó Tanács elnöke, Jakov Blažević, a Horvát Szábor elnöke és felesége, Dragutin Haramija, a horvát végre­hajtó tanács elnöke és fele­sége, Josip Kolar, Zágráb városelnöke, Djoko Jovano­­vic tábornok és más szemé­lyiségek. Miután elhangzott a két ország himnusza, Nixon el­nök Tito elnök és Jakov Blažević kíséretében ellépett a Jugoszláv Néphadsereg díszzászlóalja előtt. Ezután a magas rangú vendég köz­­társasági elnökünk kíséreté­ben gépkocsin Zágráb bel­városa felé vette útját. Az út mentén a zágrábiak ezrei üdvözölték az ameri­kai elnököt. A Radic-téren levő palotában Jakov Blaže­­vić fogadást adott Richard Nixon és felesége valamint Josip Broz Tito és felesége tiszteletére. A fogadás szí­vélyes és baráti légkörben telt el. Jelen volt Mitja Ri­­bičič, dr. Savka Dabčević- Kučar, dr. Vladimir Baka­­rić, Miko Tripalo és más személyiségek. A fogadáson Jakov Blažević és Richard Nixon pohárköszöntőt mon­dott. Blažević pohárköszöntőjé­re válaszolva, Nixon köszö­netet mondott a hozzá inté­zett meleg szavakért és mél­tatta Horvátország, valamint Zágráb lakosainak az Egye­sült Államokkal való kap­csolatok fejlesztése terén szerzett érdemeit. Ezután az USA elnöke Tito elnök és Jovanka Broz kíséretében­­ Kumrovecba,­­ elnökünk szülőfalujába utaz­tak. A gépkocsisor Kumro­­vec főterén állt meg. A kumroveciek a szakadó eső Az újvidéki Egyetemisták Szövetsége, a Nemzetközi Barátság-klub és az Újvidé­ken tanuló arab egyetemisták Nasszer, az EAK elnöke halála alkalmából gyászfel­vonulást rendeztek. Az arab egyetemisták délelőtt 10 órakor indultak az Egyetemis­ták Szövetségének épülete elől. Országuk zászlaját és elnökük gyászkeretes­ képét vitték a városon keresztül. A gyászmenet fél tizenkettőkor érkezett a jogi fakultás­ra, ahol az újvidéki egyetemistákkal együtt ünnepélyesen emlékeztek meg a nagy államfőről Nyílt, szívélyes és hasznos tárgyalások (Folytatás az 1. Oldalról) függetlenségének letétemé­nyeseit. Egyenrangú fejlődés nélkül nincs szilárd béke A tárgyalások kiterjedtek az afrikai körülményekre is. Jugoszláv részről rámutattak arra, hogy az afrikai orszá­gok nagyobb fokú politikai, társadalmi és gazdasági füg­getlenségre törekszenek, el­leneznek bármiféle beavat­kozást belső ügyeikbe, gyor­sabb fejlődésük érdekében nem alamizsnát kérnek, ha­nem egyenrangú gazdasági együttműködést szeretnének teremteni a fejlett országok­kal, mert — idézzünk itt Ti­to elnök pohárköszöntőjéből — a kis és fejletlen orszá­gok békéje és fejlődése nél­kül nincs szilárd béke, tehát a nagy és fejlett országok számára sem lehet tartós ha­ladás. Európára már nem futotta a két elnök idejéből, miért Nixon elnöknek a déli órák­ban Zágrábba kellett utaz­nia, ahova — az eredeti programtól eltérően — Tito elnök is elkísérte, de meg­állapodtak, hogy a tárgyalá­sokat Belgrádba visszatérve ma este folytatják, s való­színű, hogy ezeken a záró­megbeszéléseken az európai helyzet kerül előtérbe. A délelőtti tárgyalásokon jugoszláv részről részt vet­tek Mitja Ribičič, Mirko Te­­pavac, Toma Granfil, Marko Bulc, Bogdan Crnobrnja, Ante Drndić, Marko Vrho­­vec, Milos Melovszki és Mi­ro Krenčić, amerikai rész­ről pedig William Rogers külügyminiszter, William Leonhart belgrádi nagykö­vet, Henry Kissinger, Nixon elnök nemzetbiztonsági (kül­ügyi) tanácsosa, Martin Hi­­lenbrant, az európai ügyek­­kel foglalkozó külügyminisz­ter-helyettes, Helmut Son­nenfeld, a külügyi tanácsos helyettese és Robert Mudd, a belgrádi nagykövetség ta­nácsosa. A tárgyalások után Tito és Nixon elnök meg mun­katársaik rövid ideig a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács csarnokában beszélgettek. Nixon ma délelőtt tisztelgő látogatást tett a Szerb Szo­cialista Köztársaság Szkups­­tinájában, ahol Dragoslav Markovic elnök fogadta. Je­len voltak az amerikai el­nök munkatársai, illetve Mi­­lenko Bojanic, Radovan Pan­tović, Dobó Sándor és mások. Patricia Nixon asszony és Jovanka Broz ellátogattak a belgrádi pionírotthonba, ahol a legfiatalabbak rövid mű­sorral kedveskedtek nekik, majd Nixon elnök felesége, rezidenciájában fogadta­­ a jugoszláv újságírónőket Nixon elnök, feleségével és munkatársaival déli 1 óra­kor Zágrábba utazott, ahol Tito elnök és felesége már várta őket. Az amerikai el­nök — saját kívánságára — rövid látogatást tett Kum­rovecban, Tito elnök szülő­falujában, ami kétségkívül a figyelmesség fele vendéglá­tójával szemben, és egyben az Egyesült Államokban el­nökünk személyisége iránti érdeklődésről is tanúskodik. MENDREI Ernő A magyar kormány üdvözli a magyar-nyugat­német kapcsolatok javulását Fock Jenő magyar minisz­terelnök parlamenti expozé­jában annak a meggyőződé­sének adott kifejezést, hogy a szovjet—nyugatnémet szer­ződés aláírását hasonló szer­ződések aláírása követi Len­gyelországgal, Csehszlovákiá­val és az NDK-val. A magyar miniszterelnök véleménye szerint ezek a szer­ződések jelentős állomásai­ le­hetnek az európai biztonság megszilárdítása felé vezető útnak. Fock kijelentette, hogy a magyar kormány üdvözli a bonni kormány minden olyan javaslatát, amelynek célja a magyar—nyugatnémet kap­csolatok javítása. Hozzátette,­­ hogy Magyarország a maga­­részéről szintén javaslatokat­­tesz a kapcsolatok javításá­­­ra. Belpolitikai kérdésekről szólva, Fock Jenő bátorító­­nak nevezte az utóbbi évek­­gazdasági fejlődését, amelyet az új mechanizmus keretében értek el. A következő ötéves tervben, amelynek irányelve­it ezekben a napokban vi­tatja meg a magyar parla­ment, az egyik legfontosabb feladat a magyar ipar ter­melési struktúrájának átala­kítása-­lesz. 3. oldal Milliók kísérték utolsó útjára Nasszert (Folytatás az 1. oldalról) az egész arab világ előtt is. Az egyiptomiak milliói ma is szűkösen élnek, de éppen Nasszer elnök keltette fel ben­nük a reményt, hogy ember­hez méltó életük lesz. A Nasszerről elnevezett dzsámiban megtartott gyász­­szertartás után az államfő koporsóját a dzsámitól né­hány lépésnyire levő sírhely­re vitték. Koszigin kairói megbeszélései Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök szerdán Kai­róban találkozott Huari Bu­­medien algériai köztársasági elnökkel és — a TASZSZ hír­ügynökség jelentése szerint — közös érdekű kérdésekről tárgyalt vele. Koszigin mi­niszterelnök találkozott Ni­meri szudáni és Nureddin el Atasszi szíriai elnökkel is. Mindhárom találkozón jelen volt Vinogradov szovjet kül­ügyminiszter-helyettes is. A nagyhatalmak nem szavatolhatják a békét — emelik ki Tito pohár köszöntőjéből az amerikai lapok Állandó tudósítónk telex jelentése New York, október 1. A természetesnek számító nézetkülönbségek ellenére az amerikai sajtó nagyjából ugyanazokat a mozzana­tokat emeli ki Nixon elnök jugoszláviai látogatásá­val kapcsolatban, amelyekből a két elnök szerdai po­hárköszöntőjében is szólt. A New York Times be­számolójában megállapítja, hogy Tito elnök nyíltan han­goztatja véleményét, misze­rint a nagyhatalmak egyma­­gukban nem szavatolhatják a békét. Idézi elnökünk sza­vait, hogy a nagyhatalmak szembekerülésének elhárítása még nem elegendő a világ biztonságának megszilárdulá­sához, ehhez a kis országok tevékenységére is szükség van.­­ Az amerikai lapok szerint a belgrádi tárgyalásokon megvitatták a nemzetközi politika legfontosabb kérdé­seit és a két ország kapcso­latait. A Washington Best ezzel kapcsolatban megálla­pítja, hogy Tito elnök a je­lek szerint szilárdan kitart az el nem kötelezettség po­litikája mellett, mert ezt a politikát egyre szükségsze­rűbbnek tartja. A Columbia tévé, az Egye­sült Államok egyik televí­zió-állomása, szerdán este félórás műsort szentelt Ni­xon európai útjának, köztük jugoszláviai látogatásának is. A riporter beszámolt Jugo­szlávia fejlődéséről és beszélt az önigazgatásról is. Filmen mutatták be Nixon belgrádi fogadtatását is. Az Egyesült Államokban Általános a vélemény, hogy a jugoszláv főváros „mele­gen és szívélyesen fogadta Nixont, de túlzott lelkesedés nélkül”, s ezt a magatartást ,az újságok a maguk mód­ján magyarázzák. A Colum­bia tévé sugározta a belg­rádi egyetemistákkal folyta­tott beszélgetést, amelynek során a belgrádi fiatalok kü­lönféle álláspontra helyez­kedtek az amerikai elnök lá­togatásával kapcsolatban, s ezt az amerikai publicisták a jugoszláv társadalom de­mokratikus voltával magya­rázzák. Az amerikai újságok rá­mutatnak arra, hogy a két elnök megbeszéléseinek ered­ményeit nagy érdeklődés előzi meg. Megemlítik, hogy a belgrádi beszélgetések lesznek a leghosszabbak Ni­xon európai körútja során. J. GUSTINCIC

Next