Magyar Szó, 1970. november (27. évfolyam, 301-328. szám)

1970-11-25 / 325. szám

/ / (7 ) / « X­u#»* ARA 80 I::::::::::::::::::::::::::::::::::.....::::::::..........................hadifogoly-kiszabadítási kísérlete ::::::: XXVII. évf. 325. (8439.) sz. SSSSYSS Szerda, 1970. november 25. snsiss 3­1 • ■■■■an •* ■‘вааааааа . ffusedflfl • иае a шв a aa л и он авваааааа в aaaa aaaaaa ав a аав авав a a a aaaaa aaaa a ilaa A asaaaa*e«MHMi aa e R none ааав­­ ... _ _ _ _ , r _ _ .............................................................................................. A szenátus külügyi bizottsága ele idézték Latraét és Rogerset Nyereményszelvény (A 4. oldalon) 11. тш ж Nixon tovább MAGYAR HO fenyegeti a VDK-t Kudarccal végződött az amerikai ejtőernyősök Scheel­be érkezik Belgrádig Walter Scheel, a Német Szövetségi Köztársaság kül­ügyminisztere ma — Mirko Tepavac külügyi államtitkár meghívására — hivatalos lá­togatásra hazánkba érkezik. A két külügyminiszter vé­leményt cserél a nemzetközi kérdésekről és a két ország együttműködéséről. Tepavac és Scheel, valamint munka­társaik, elsősorban az euró­pai ügyekkel foglalkoznak. Scheel ezúttal látogat elő­ször Jugoszláviába, Mirko Tepavac tavalyi nyugat-né­metországi látogatását viszo­nozza. Scheel belgrádi tartózko­dása során valószínűleg alá­írják a bűnözők kölcsönös kiadatásáról szóló egyez­ményt. Walter Scheel két­napos látogatása befejezté­vel sajtóértekezletet tart a hazai és a külföldi újság­írók számára. Walter Scheel Portugál hadihajók Guinea felségvizein A zsoldosok újabb partraszállást kíséreltek meg - Még folynak a harcok A guineai helyzetről csak a szomszédos afrikai országok fővárosaiból érkeznek hírek. A külföldi hír­­ügynökségek, amelyek jelentéseikben a conakryi rá­dióra hivatkoznak, arról számolnak be, hogy Sékou Touré elnök kormánya ura a helyzetnek. A guineai rádió kedden reggel bejeletette, hogy el­hárították a portugál fasisz­ták és zsoldosaik újabb part­raszállási kísérleteit. Beje­lentették, hogy a harcok to­vább folynak. Kedden reg­gel a guineai munkások fegyvert kaptak. A guineai párt és a kormány ugyanis felszólította a dolgozókat, hogy ne csak termeljenek, hanem harcoljanak is. Hétfőn a kora délutáni órákban jelentette a conak­ryi rádió, hogy a guineai felségvizeken portugál ten­geralattjárók cirkálnak. A rádió ezt „a nemzetközi tör­vények semmibevevésének” minősítette és felszólította a lakosságot, hogy őrizze meg éberségét. Külföldi hírügynökségek jelentése szerint keddre vir­radóra a külföldi zsoldosok harmadszor kíséreltek meg partraszállni Conakryban. A hírügynökségek azt is meg­erősítették, hogy a zsoldo­sokat szállító hajók még mindig a guineai partok kö­zelében vannak, és hogy a harcok folytatódnak. A Conakryból Brüsszelbe érkező utasok elmondották, hogy a zsoldosok a jelek sze­rint teljes kudarcot vallot­tak. Az utasok is megerősí­tették, hogy a támadást por­tugál zsoldosok hajtották végre. Ugyanakkor a Reuter angol hírügynökség jelentet­te, hogy Portugál Guineán kívül Elefántcsontpartról és Sierra Leonéból is érkeztek zsoldos csapatok Guineába. Ugyancsak az angol hír­­ügynökség közölte, hogy U Thant ENSZ-főtitkár kedden (Folytatása a 3. oldalon) Csökkentik a kötelező behozatali letétet? Vita a képviselőházi bizottságokban Minden jel arra utal, hogy a kormány hamarosan csökkenti az árubehozatalra kivetett kötelező letétet, mert a köztársaságok túl nagynak találják. A vám- és devizarendszerre vonat­kozó törvények felülvizsgá­lásán dolgozó képviselőházi bizottság véleménye szerint az ország fizetési mérlegé­nek egyensúlyba állítása nem oldható meg kizárólag a behozatal korlátozásával, más — kivitelserkentő ha­tású — intézkedésekre van szükség. A túl nagy letét (a be­hozott áru értékének 50 százaléka) miatt egyes ter­melőszervezetek hamarosan kénytelenek lesznek csök­kenteni vagy teljesen leál­lítani a gyártást, mert nincs elég pénzük a letétre, emi­att nem hozhatnak be újra­termelési anyagot. A Népek Tanácsának, a Társadalmi-Politikai és a Gazdasági Tanácsnak közös bizottsága javasolni fogja, hogy a képviselőház már decemberben szavazza meg a lakásépítési eszközök el­különítését és felhasználá­sát szabályozó új törvényt, s ez mindaddig maradjon érvényben, amíg maguk a köztársaságok nem rendez­hetik az idevágó kérdéseket. A tömegtájékoztatási tör­vény felülvizsgálásán dolgo­zó képviselőházi bizottság arra az álláspontra helyez­kedett, hogy habár csökken­ni fog a szövetség törvény­­alkotási szerepe, a tájékoz­tatás fő kérdéseit mégis szövetségi törvény szabá­lyozza. Kizárták a párnál az Index szerkesztőit A KSZ egyetemi választmányának ülése Felszólalt Mirko Canada­nović is A KSZ újvidéki egyetemi választmánya tegnap elhatá­rozta, hogy kizárja a KSZ soraiból Zarko Ružićot és Dragoljub Petrovicot, a Böl­csészeti Kar asszisztenseit, va­lamint három egyetemi hall­gatót, az Index című egye­temista hetilap három mun­katársát: Milan Dobrosav­ljev főszerkesztőt, Slavko Bogdanovicot és Vecko Ár­pádot a lap munkatársait. A KSZ egyetemi bizottsá­ga azért hívta össze az egye­tem­i választmány harmadik ülését, hogy az egyetem aktuális politikai kérdéseiről és a kommunistáknak ezzel kapcsolatos feladatairól tár­gyaljon. Az ülésre készült beszámoló az egyetem tíz­éves fennállásának, valamint az egyetemek országos re­formjának jegyében készült. Senki sem sejtette, hogy az ülés egészen váratlanul irányt fog változtatni, s úgyszólván végig az Index című egyetemista lappal, valamint a Bölcsészeti Ka­ron már huzamosabb ideje fennálló politikailag áldatlan állapotokkal foglalkozik majd. Amint elhangzott a beszá­moló, szólásra emelkedett Radomir Makarić, a Bölcsé­szeti Kar KSZ-szervezetének nemrégen lemondott­­titkára, s elmondta, mi késztette ar­ra, hogy nemcsak ő, hanem az alapszervezet egész tit­kársága is lemondjon. Kifejtette, hogy a Bölcsé­szeti Kar KSZ alapszerveze­tében a kommunisták egy csoportja már huzamosabb ideje terrorizálja a többie­ket, úgyhogy lehetetlenné vált minden konstruktív munka. Az utóbbi egy év leforgása alatt ő a harmadik titkár, aki kénytelen volt le­mondani. A vita folyamán kiderült, hogy a KSZ egyetemi bi­zottsága májusban egy, po­litikai értékelést tartalmazó tájékoztatót küldött az egye­temista pártszervezeteknek az Index című egyetemi lapról. Ebben többek között az áll, hogy az Index szer­kesztőségébe destruktív erők fészkelték be magukat, va­lamint, hogy az Index a Kommunista Szövetség, a munkásosztály és a dolgozó nép ellenségeinek eszmei kifejezője lett. A tájékoztatóban felhozott értékelést a Böcsészeti Kar pártszervezete rögtön elve­tette. Valamivel később pedig az értékelés körül né­zeteltérés támadt a KSZ egyetemi bizottsága és az egyetemi hallgatók szövetsé­ge között is. A KSZ egyetemi bizottsá­ga szerint csak részben­ áll az a megállapítás, hogy né­zeteltérés támadt az egyete­mi hallgatók szövetsége és a (Folytatás a аг­ 5. oldalon) TITO TÁVIRATA SVOBODÁNAK Belgrádból jelenti a Tan­jug. Josip Broz Tito köztársa­sági elnök táviratban köszön­tötte Ludvík Svobodát, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnökét születésnap­ja alkalmából. Elnökünk jó­kívánságait fejezte ki a csehszlovák államfőnek, és haladást kívánt a csehszlo­vák népnek. Washingtonból jelenti a Reuter. Ziegler, a Fehér Ház szóvivője, hétfőn este Nixon elnök nevében figyelmeztette Észak-Vietnam veze­tőit, hogy személyes felelősség fogja terhelni őket, ha bármiféle megtorláshoz folyamodnak az amerikai hadifoglyok ellen. — Nyilvánvaló — mond­ta —, hogy a hadifoglyoknak semmi közük a megmenté­sükre küldött helikopterek és ejtőernyősök vállalkozá­sához. Ha az amerikai ha­difoglyoknak­ bántódásuk esik, Nixon ezt az észak­vietnami vezetők részéről rossz szándékú cselekedet­nek fogja tekinteni. Melvin Laird amerikai véderőminiszter hétfői sajtó­­értekezletén ugyanis közölte, hogy szombatra virradóra helikoptereken kommandó­kat küldtek Észak-Vietnam fölé, hogy egy fogolytábor­ból kiszabadítsák az ameri­kai hadifoglyokat. A bevetés kudarcot val­lott, mert az észak-vietna­mi hatóságok időközben át­helyezték a hadifoglyokat. A kommandók veszteség nél­kül tértek vissza támasz­pontjukra. Laird szerint az amerikaiak nem végeztek más hadműveleteket a 19. szélességi körtől északra. Nixon elnök tudott a vál­lalkozás előkészületeiről, s az Egyesült Államok ezentúl is mindent megtesz, hogy fogságba esett katonáit ki­szabadítsa. A Fehér Ház sajtófőnöke nem volt hajlandó válaszol­ni arra a kérdésre, hogy az amerikai gépek bombáz­ták-e Hanoi és Haiphong térségét. A hivatalos közle­mény szerint az amerikaiak nem lépték át a 19. szé­lességi kört, s beavatkozá­suk „kifejezetten védelmi jellegű” volt. Jólértesült kö­rökben úgy tudják, hogy Észak-Vietnam bombázása hét óra hosszat tartott, s a kötelékekben mintegy 250 repülőgép volt. Nixon elnök kedden Wa­shingtonban tanácskozást tar­tott Ky tábornokkal, a sai­­goni rendszer alelnökével. De­cember 10-én nagy sajtóér­tekezletet tart, amelyet Ziegler, a Fehér Ház szóvi­vője szerint a televízió is (Folytatása a 3. oldalon) Tito fogatta Isit Tepavac a ghanai külügyminiszterrel tárgyalt Belgrádból jelenti a Tan­­jug: Josip Broz Tito köztársa­sági elnök és felesége ked­den délelőtt fogadták Kofi Abrefa Busiát, Ghana Köz­társaság miniszterelnökét és feleségét, és hosszas baráti beszélgetést folytattak velük. Busia miniszterelnök kísé­retében volt Victor Owusu külügyminiszter, R. A. Quar­­shie iparügyi és kereskedel­mi miniszter. A fogadáson jugoszláv részről jelen volt Mit­ja Ribičič, az SZVT elnö­ke és felesége, Mirko Tepa­vac külügyi államtitkár, Mar­ko Orlandic, az SZVT tagja és felesége, végül Trifun Ni­­kolic ghánai jugoszláv nagy­követ. Mirko Tepavac külügyi államtitkár és Victor Owusu ghanai külügyminiszter va­lamint munkatársaik kedden megvitatták a kétoldalú együttműködés lehetőségeit és több nemzetközi kérdést. Foglalkoztak a dél-afrikai, a közel-keleti és az indokínai helyzettel, valamint az el nem kötelezett országoknak a lusakai csúcsértekezlet utá­ni tevékenységével. Jugoszlávia és Ghána kép­­viselői a Szövetségi Végre­hajtó Tanácsban hétfőn dél­után a kétoldalú gazdasági együttműködés fejlesztésé­ről tárgyaltak. Megelégedés­sel állapították meg, hogy az együttműködés kielégítően fejlődik, s hogy bővítésére nagy lehetőségek vannak. Dr. K. A. Busia délben a Jugoslavija-szállóban dísz­­ebédet adott, vendéglátója, Mitja Ribičič kormányelnök tiszteletére. Tito elnök Busia ghanai miniszterelnökkel

Next