Magyar Szó, 1971. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1971-04-08 / 96. szám
3010 Madárkártétel a gyümölcsfák virágjaiban Az East Malling-i kutatóállomáson tanulmányozták, hogy bizonyos madarak milyen módon és milyen okból károsítják egyes gyümölcsfák, illetve gyümölcstermő növények virágrügyeit és virágjait. A vizsgált gyümölcsfajok: fekete ribiszke, köszméte, szilva, cseresznye, őszibarack, alirta, körte és szamóca voltak. A kártevő madarak: veréb, vadgalamb és cinke. A madár állandó tartózkodási helyéül szolgáló épület 50 méter távolságban volt a vizsgált parcelláktól. A veréb főleg a cseresznye, szilva, őszibarack, fekete ribiszke és köszméte kinyílt virágjait károsítja úgy, hogy a csészeleveleket hosszirányban csőrével felmetszi. A rövid, vastag kocsányú virágok magházát pontosan kéttéhasítja. A sérült rész lehűlik. Az alma-, körte- és szamócavirágokat ritkábban károsítja. A kártétel főként közvetlenül a virág kinyílása előtt történik. Megfigyelték azt is, hogy a verébkártétel fajtához kötött, például az Anna Soäth és Cambridge Gage szilvafajta virágait nem, viszont a Victoria és a Laxton’s Delight virágait erősen károsítja. Azt is megfigyelték, hogy gyakoribb a kártétel a fa déli, mint az északi oldalán. A vadgalamb főként a szilva- és cseresznye virágrügyeit pusztítja, azaz közvetlenül virágnyílás előtt a virágrügyet kicsípi. A kékcinke az őszibarack kinyílt virágján kis lyukakat szív ki, a csészelevelek alapi részén. A vizsgált madarak okozta kártétel intenzitása általában fordított arányban állott a madarak fészkelőhelyének távolságával. Amikor például a veréb fészkelőhelye a gyümölcsös déli oldalához 50 méterre esett, a Victoria szilvafa déli oldalán 60 százalékos kártételt jegyeztek fel, ez az érték 187 méter távolság esetében 6 százalékra csökkent. A vizsgált madarak okozta kártétel gazdasági következménye a károsítás természetétől függően változik. A verébkártétel, ha csak a csészelevelek károsítására szorítkozik, tulajdonképpen a termést nem csökkenti, sőt még a magházkárosítás esetében is csak 7 százalékot tett ki a virágveszteség a kísérletben. Márpedig ismeretes, hogy egy közepesen berakott fa esetében jó időjárási viszonyok között, amikor a megporzás megfelelő, általában a virágok 5—10 százaléka elegendő a jó alma-, körtfe-, szilva- stb. terméshez. A köszméte és ribiszke esetében feltehetően módosíthatja a hozamot a kártétel. A vadgalamb ugyan teljesen elpusztítja a rügyet, de csak a 70 százalékot meghaladó kártétel veszélyezteti a termést. Ekkora vadgalambkártételt nem tapasztaltak. A cinke kártétele a hozamot nem érinti. Érdemes megjegyezni, hogy a veréb kártétele egyáltalán nincs a táplálkozási szükségletével összefüggésben. Ha ugyanis fel is tételezzük, hogy mézet akar szerezni, az a mennyiség, amelyhez a csőrével hozzájut, olyan csekély, hogy az táplálkozás szempontjából elenyésző. A vadgalamb és a cinke kártétele ellenben szorosan összefügg a táplálkozással. Nagy sertéskínálat Terménytőzsde - 1971. április 27. Az újvidéki terménytőzsde utóbbi összejövetelein továbbra is igen nagy volt a kereslet takarmányfélékből, s jelentős kínálat hússertésből. A gabonafélék ára nemigen változott. Nagy kereslet volt idei termésű búzából. Kínáltak nagy tétel idei termésű kukoricát is, kedvező ár és előleg fizetése mellett. Emelkedett a hússertés kínálata, az érdeklődés szórványos. Ismét nagy kínálat volt malacból, kereslet nélkül. A növendékmarha ára változatlanul szilárdan alakult. Az utóbbi tőzsdei összejövetelek forgalma. GABONAFÉLÉK: A kínálat emelkedett. Eladásra kínáltak 2045 tonna acélos búzát, napi áron, 9095 t idei termésűt 125—128 dinárért, 4000 t lágy búzát 127 dinárért, 3500 t idei termésűt szavatolt árszinten, 150 t rozsot 124 dinárért, 3950 t behozatali takarmányrozsot 108—112 dinárért, 1000 t idei sörárpát napi áron, 65 t zabot 124—127 dinárért, 210 t kukoricát 125 —126 dinárért, 4920 t szárított kukoricát 124—126 dinárért, 8000 t idei termésűt, napi áron. Kerestek 1500 t acélos búzát napi áron, 25 500 t idei termésűt 120 dinárért, 2000 t lágy búzát 125 dinárért, 24 000 t idei termésűt, szavatolt árszinten, 150 t rozsot 112 dinárért, 150 t sörárpát napi áron, 50 t árpát napi áron, 460 t zabot 120—127 dinárért, 310 t kukoricát 125—126 dinárért, 3070 t szárított kukoricát 120—125 dinárért, 9520 t idényszáraz kukoricát (18— 20 százalék nedvesség) 102— 106 dinárért, és 200 t csöves kukoricát 75 dináros áron. Eladtak 7500 t idei termésű búzát 5 dinárral a szavatolt árszint felett, 65 t zabot 124—127 dinárért, 210 t kukoricát 125—126 dinárért, 270 t szárított kukoricát 125 dinárért, 520 t idényszáraz kukoricát (18—20 százalék nedvesség) 104—105 dináros áron. MALOMTERMÉK: Kínáltak nagy tétel fehér és félbarna lisztet, kereslet nélkül. VETŐMAGVAK: Eladásra kínáltak kisebb tétel egyszeri és kétszeri keresztezésű hibrid magkukoricát, szórványos kereslet mellett. Kínáltak még kisebb tétel Unionfajta sörárpa vetőmagot 200 dinárért, Flemmingstroe-fajta zabot 190 dinárért, 210 t behozatali lucernamagot 1935 —2150 dinárért, 130 t vörösheremagot 1500—1650 dinárért és 30 t bükkönymagot 280 dináros áron. Kerestek 100 t ZP—502 és ZP—599 hibrid magkukoricát 250 dinárért, 18 t kendermagot, magburgonyát és 2 t dughagymát, napi áron. JÓSZÁGFÉLE: Nagy kínálat hússertésből. Eladásra kínáltak 1700 hizlaldás hússertést 770—780 dinárért, 2170 társastermelésből eredő hússertést 750—760 dinárért, 4200 malacot 1050 dinárért, 1870 príma hízott üszőt 1000—1100 dinárért, 950 bárányt 950— 1100 dinárért és 62 000 naposcsibét 200—240 dináros áron. Kerestek 600 társastermelésből eredő hússertést 700 (!) dináros áron, 600 hízott üszőt 1000—1200 dinárért, és 400 bárányt 1050—1100 dináros áron. Mindössze 200 bárányt kötöttek le 1050 dináros árszinten. TAKARMÁNYFÉLÉK: Nagy kereslet. Eladásra kínáltak 200 t bálázott réti szénát 42 dinárért, 100 t szalmát, napi áron, 30 t napraforgódarát 160 dinárért, 50 t tejport 860 dinárért, 150 t hallisztet 385 dináros áron. Kerestek 50 t lucernaszénát, 300 t répaszeletet, 100 t szójadarát, 100 t napraforgóhéjat és 400 t kukoricadarát, napi áron, 280 t napraforgódarát 160 dinárért, 1300 t búzakorpát 90—92 dinárért, 400 t takarmánylisztet 100 dináros áron. Mindössze 30 t napraforgódarát kötöttek le. EGYÉB TERMÉNYEK: Kínáltak 100 t príma tetovói száraz babot 500 dinárért, 130 t gradištei száraz babot 420 dinárért, 200 t idei napraforgót 200 dinárért, 1000 t vöröshagymát 100 dinárért, 300 t hollandi vöröshagymát 110 dinárért, 300 t zellert 150 dinárért és 30 t diót 300 dináros áron. Kerestek 200 t gradištei száraz babot 350 dinárért, 61 000 t idei napraforgót 180 —205 dinárért, 1000 t idei tarka szemű napraforgót 220 dináros áron. Eladás nem volt. A gomba termelése Hollandiában Hollandia az 1964-69-es évek közötti időszakban a világ gombatermelőinek rangsorában az USA, Franciaország, Taiwan, Nagy-Britannia és az NSZK után a hatodik helyre küzdötte fel magát. Az ország gombatermelőinek 90 százaléka szövetkezetekbe tömörült, melyek gazdasági tevékenységükön kívül igen nagy áldozatokat hoznak a tudományos kutatás és a termelők szakképzettségének növelése érdekében is. Ennek köszönhető, hogy a területegységre járó gombatermés 1957 — vagyis az első szövetkezeti kísérleti állomás megalapítása — óta 1969-ig több mint háromszorosára növekedett. A konzervkivitel jóval nagyobb mértékben emelkedett, mint a belföldi — főként friss gomba — fogyasztás; az utóbbinak is nagy fejlődésére lehet azonban számítani, mert erre ösztönöznek a lakosság jólétének emelkedése és a háziasszonyok növekvő hozzáértése a gombaételek készítéséhez, valamint a gomba árának jelentős csökkenése. 14. szám — 1971. IV. 8. Főmunkatársak: Dr. Petar Drezgić, Ing. Belja Savic, Ing. Szibiger István, Ing. Várady Loránd, Ing. Ivlé Blaško, ing. Radojlé Kljajlé és dr. Csikós István Nagy termés csakis korszerű agrotechnika alkalmazása és megfelelő hibrid vetése révén remélhető. A már termesztésben levő, és az új hibridek termőképességét azonban számos tényező befolyásolja. Ezek hatását legjobban a termelésben szerzett tapasztalatokból, valamint a nagyparcellás kísérletek eredményeiből figyelhetik meg a szakemberek. A kísérletek célja, hogy alapos felmérések és vizsgálatok után a szakemberek osztályozzák a hibrideket, és a termelők-ezek, a vidéknek, az éghajlatnak stb. legmegfelelőbb fajtákat ajánlják. Dr. Belja Savic egyetemi tanár, Tomislav Sáric, a mezőgazdasági tudományok magisztere és Lazar Jakovljevic mérnök, az Újvidéki Mezőgazdasági Kar, illetve a Mezőgazdasági Kutatóintézet tanára és munkatársai az idén is összefoglalták e kísérletek eredményeit, és a ma kezdődő kukoricatermesztési tanácskozás részvevőivel ismertetik őket. Közleményükből néhány érdekesebb részletet ismertetünk. Vajdaságban, továbbá Brcko, Vulkovar és Szkopje körzetében tavaly 30 nagyparcellás kísérletet állítottak föl a szakemberek. Több mint 140 termesztésben levő és kísérleti egyszeres, kétszeres és háromvonalú hazai és külföldi hibridet vizsgáltak. A zemuni intézet 78, a zágrábi 19, az eszéki 11, az újvidéki 8 limriddel székepelt, a kül-földii fajtákból 23-at figyeltek. Tavaly csakúgy, mint az előző évi kísérletekben a már jól ismert és a termelésben is elterjedt hibridek nagy és kiegyensúlyozott termést adtak (NSSC 70, ZPSC 1, ZPSC 4 stb.) Egyes, még szintén kísérleti kukoricafajták szintén kellemesen meglepték a szakértőket, viszonylag bő terméssel szolgáltak, s a minden részletre kiterjedő vizsgálatok után egy-két év múlva nyilván nagyobb elterjedésükre lehet számítani. Közép-Bácskában és Kelet-Szerémségben nyolc kísérletben 16—40 hibridet vizsgáltak. A legelterjedtebb öt hibrid hektáronként átlag 88,27 mázsa szemtermést adott. A már ismerteken kívül kitűntek az NSSC 696, a kísérleti ZP 7, a ZPSC 74, a ZPSC 48A és a Titana. Észak- és Nyugat- Bácska, valamint Nyugat- Szerémség kísérletekben a legelterjedtebb öt fajta átlag 84,91 mázsát termett. Az újabbak közül az NSSV 696, a Be 66-25, a Be 64-81 és a ZPSC 82-111 kecsegtet eredménnyel. A bánáti kísérletekben a legelterjedtebb hibridek hektárhozama 75 mázsát tett ki. Az új fajták közül csak az NSSC 696 hívta fel magára a figyelmet. A korábbi évek és a tavalyi termelési tapasztalatok, valamint a tavalyi kísérletek eredményei alapján, a szakértők a következő hibrideket ajánlják termesztésre: Középkései fajták: NSSG 70, NSSC 71, ZPSC 4, ZPSO 6, WF9XN6, OsSC 180, és Os 203, továbbá a kétszeres kersztezésű NS 654, NS 720, NS 802, ZP 755, ZP 790 és Os 692 (OPH 98). Korai és középkorai fajták: OsSC 218, BcSC 5B, BcSC 5A, ZPSC 48A és a kétszeresek közül a Be 590 és a ZP 448. Figyelmet érdemelnek és a jövőben valószínűleg elterjednek az NSSC 696, az NSSC 72, a ZPSC 72c, a ZPSC 62, a Be 65-25, a Ba 64-81, a Be 74-15, a Funk’s 5996, a Titano, az FTC, az FSC, a W 32/7 és a W 32/8 fajták. s. z. 3007 Milyen hibridet vessünk? A mezőgazdaságban használatos vegyi anyagok hatása szervezetünkre A korszerű mezőgazdasági termelés szorosan összefonódott a vegyiparral. Évről évre újabbnál újabb vegyi anyagokat állítanak a mezőgazdaság szolgálatába: különféle műtrágyák, rovarirtó szerek, gyomirtó szerek kerülnek forgalomba. Ezeket az anyagokat mielőtt az üzletbe kerülnek alapos kivizsgálásnak vetik alá, hogy megállapítsák, nincs-e valamilyen káros mellékhatásuk az emberi, az állati és növényi szervezetre. Amennyiben egy ilyen szer hatása az egészségügyileg megengedett határokon belül mozog, engedélyezik a forgalombahozatalát. Az eddigi tapasztalat azonban azt mutatja, hogy nem elég ezeket a szereket rövid távon tanulmányozni: példának megemlíteném a leggyakrabban használatos rovarirtó szer, a DDT esetét: az USA-ban a tudósok megállapították, hogy az évtizedek folyamán nagymértékű alkalmazása következtében már a csecsemők szervezetében, a csontjaikban is kimutatható volt. A DDT- nek vagy egyes származékainak igen elterjedt a mezőgazdaságban való alkalmazása. A takarmánnyal a tehenek szervezetébe kerül, majd a tejjel a csecsemők csontjába. Kérdés, hogy mennyire halmozódnak fel ezek az anyagok egy élet folyamán az emberi szervezetben, és milyen káros hatásuk lesz majd. Ezt a problémakört még tanulmányozzák a tudósok. Nálunk az Országos Egészségügyi Intézet törvényerejű rendelkezései szabályozzák a kérdést. E szerek mérgező hatásuktól eltekintve igen gyakran okoznak allergiás megbetegedést vagy a meglevő allergiás betegségek rosszabbodását idézik elő. Igencsak elterjedt a következtükben megjelenő bőrgyulladás, amit az erős napfény és a szél súlyosbít, sokszor viszketegséget okoznak, vagy száraz, esetleg lecses sömört. Szemkötőgyulladást is előidéznek úgyszintén, ami néha könynyezést, látászavarokat, szemhéjviszketést von maga után. A légzőszervek felső része is megbetegedhet: a nátha, a meglevő asztma rosszabbodhat vagy hirtelen asztma kezdődhet. Aki ezeket a betegségeket megkapja, jegyezze meg a vegyszert, ami okozta, és élete folyamán lehetőleg ne dolgozzon vele többet. Megjegyzem, nem mindenki hajlamos az allergiás megbetegedésekre. Elsősorban azt fenyegeti veszély, akinek már előbb csalánkiütése, asztmája volt. Gyakorlatilag minden vegyszer kiválthatja ezeket a reakciókat, s ezért tanácsos védőkesztyűt használni, ha alkalmazzuk őket, s lehetőleg minél kevesebbet lélegezzünk be belőlük. Tanácsos minden nyersen fogyasztott gyümölcsöt evés előtt kétszer-háromszor megmosni, nehogy ily módon kapjunk mérgezéses gyomorrontást. Dr. SZÉP Dezső