Magyar Szó, 1971. május (28. évfolyam, 118-147. szám)

1971-05-05 / 121. szám

2. oldal Nixon bízik az amerikai gazdasági fellendülésben Lassult az infláció és az elnök reméli, hogy nem lesz szükség rendkívüli intézkedésekre San Clementeből jelenti az­t­. — Az amerikai gazdaság nagy lendülettel küzdi le a recesszió hatásait — jelentette ki szokásos sajtóér­tekezletén Nixon elnök. Mint mondta, fellendülőben van az építőipar, számottevően növekszik a kiske­reskedelem forgalma és lényegesen lassúbbodott az infláció üteme. Noha az amerikai gazda­ság a tervek szerint a követ­kező hónapokban ,­további fellendülésre számíthat. Ni­xon szerint nem lehetetlen, hogy időről időre visszaesé­sei is lesznek. — Az idei év gazdasági szempontból jó lesz — mondta Nixon —, a jövő év pedig rendkívül jó. Az elnök ezúttal nem em­lítette annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok jö­vőre megvalósítja a teljes foglalkoztatottságot. A mun­kanélküliség elleni harccal kapcsolatban csupán ennyit nyilatkozott: — Bízunk ben­ne, hogy politikánk a jövő­ben csökkenteni fogja a munkanélküliséget. Az infláció veszélyét Ni­xon szerint még nem sike­rült teljesen elhárítani, s a jövőben is harcolni kell el­lene erélyes határozatokkal az árakkal, a munkabérek­kel és a költségvetési fo­gyasztás szabályozásával. Az újságírók afelől ér­deklődtek, hogy a kormány bevezeti-e a bér- és árellen­őrzést, ha gazdasági céljait nem sikerül megvalósítania. Nixon erre azt válaszolta, hogy az első negyedévben megvalósított eredmények, noha nagyon jók, nem felel­nek meg várakozásainak. Ám, ha a gazdasági expan­zió üteme a jövőben sem csökken, a kormánynak nem kell beavatkoznia. Lázas tevékenység a nyugati pénzpiacokon A központi bankoknak minden nagyobb deviza- és valutatőzsdén intervenciós vásárlással kellett támogat­niuk a dollárt, amelyre hét­főn nagy nyomással neheze­dett rá a nagy kínálat, mi­után a nyugatnémet köz­gazdászok részéről elhang­zott az indítvány, hogy meg­határozatlan időre vezessék be a márka váltakozó árfo­lyamát. Támogatást nyújtottak a dollárnak a frankfurti, lon­doni, párizsi, brüsszeli és amsterdami központi ban­kok. A svájci bank, a jelek szerint, nem avatkozott köz­be. Kiszivárgó hírek szerint a nyugatnémet Bundesbank mintegy 120 millió dollárt vett meg intervenciós áron. Zürichben és Frankfurt­ban olyan hírek kaptak láb­ra, hogy a Bundesbank a külkereskedelmi törvény alapján és a belső szilárd­ság megvédése érdekében, devizaellenőrzést vezethet be. Beavatottak szerint a tőzsdéken kedden és szer­dán lázas tevékenység vár­ható, a Bundesbank taná­csa ugyanis szerdán tart ülést. Pierre-Paul Schwitzer, a Nemzetközi Valutaalap ve­zérigazgatója, a múlt hét végén, nemzetközi valuta­­problémákról tárgyalt Frank­furtban a nyugatnémet bank magas rangú képviselőivel. Kiszivárgó hírek szerint ar­ról folytattak megbeszélést, hogyan lehetne megakadá­lyozni a dollár nagyméretű beáramlását Nyugat-Európá­­ba, elsősorban a Német Szövetségi Köztársaságba. Lehetséges, hogy a Bundes­bank az Európai Közös Piac tagállamaival közösen igyek­szik majd megakadályozni a dollár túlságosan nagymére­tű beáramlását. ­ Új fejlemények Kína körül A Kínai NK még az idén elfoglalhatja helyét az ENSZ-ben - állítja az új főtitkár-jelölt Az ENSZ-ből jelenti a Reuter. — Megvan rá a lehet­őség — jelentette ki Max Jakobson finn diplomata, TJ Thant ENSZ-főtitkár esetleges utóda—, hogy a Kínai Népköztársaság még az idén elfoglalja helyét a világszervezetben. Jakobson szerint a két Kínáról szóló elgondolás tarthatatlan, tehát Tajvan­nak nem lehet képviselője az Egyesült Nemzetek Szer­vezetében. — Egy ember ülhet két széken, ketten azonban semmiképpen sem ülhetnek egyen — mondta Jakobson. — Tajvan kül­döttsége egész Kína képvi­selőjének tartja magát. A finn diplomata egyéb­ként síkraszállt amellett, hogy a felosztott országokat — Észak- és Dél-Koreát, Észak- és Dél-Viietnamot, az NSZK-át és az NDK-át — is vegyék fel a világ­­szervezetbe. Az USA szeretné bővíteni kapcsolatait Bécsbőn jelenti a Reuter. Maurice Stans amerikai kereskedelmi miniszter Bécsben közölte, hogy az Egyesült Államok szeretné bővíteni kereskedelmi kap­csolatait a Kínai Népköz­­társasággal. Az amerikai miniszter szombaton érkezett Ausztria fővárosába. Ellátogat Íror­szágba, Spanyolországba, Romániába és Iránba is. — Van rá lehetőség — mondta Stans —, hogy to­vábbra is fejlődjék az ame­rikai—kínai kereskedelem, ez azonban elsősorban Kína hajlandóságától és kívánal­maitól függ. Peking nagyobb érdek­lődést mutat az Óceánia iránt Pekinigből jelenti a Tan­­jug. Kína az utóbbi időben egyre többször hangoztatja, hogy támogatja Óceánia for­radalmi népeinek és mun­kásosztályának harcát. Ez az álláspont megnyilvánult a május elseji jelszavakban is, a pekingi lapok pedig meg­magyarázzák olvasóiknak Óceánia fekvését és az ot­tani helyzetet. Óceánia a Csendes-óceán hatalmas területe, amely Amerika és Ázsia, tehát Kí­na és az Egyesült­ Államok között fekszik — írja a Renmiin Ribao. A cikkíró elmondja, hogy Ausztráliá­ban és Új-Zélandon kívül még legalább 10 000 sziget van, s ezeket — négy ki­vételével — az USA, Nagy- Britannia, Franciaország és más országok tartják meg­szállva. Ausztrália és Új- Zéland kormánya az ameri­kai politika nyomdokain halad. Az Egyesült Államok a Hawaiii-szigeteket megtet­te ötvenedik tagállamának, s megpróbálta bekebelezni Mikronézia szigeteit is. Az amerikai imperializ­musnak sok fontos tengeri és légi támaszpontja van a világnak ezen a részén, az amerikai bombázógépek Guam szigetéről kiindulva támadják Vietnamot. A Renmin Ribao cikkéből a diplomáciai megfigyelők ar­ra következtetnek, hogy a Kínai Népköztársaság a jö­vőben nagyobb figyelmet ta­núsít a Csendes-óceán tér­sége iránt. A mali küldöttség befejezte kínai látogatását Pekingből jelenti a Tan­­jug. Egyhetes kínai látogatás után kedden repülőgépen Észak-Koreába utazott Mali államküldöttsége, amelyet Sishoko külügyminiszter ve­zet. A hétfő esti banketten Li Aszien-Nien kínai minisz­terelnök-helyettes hangoz­tatta, hogy a két küldöttség baráti megbeszélést folyta­tott több közös érdekű kér­désről. Sishoko legutóbb tavaly decemberben járt Kínában. Akkor szerződést írt alá a gazdasági együttműködésről, amelynek alapján Mali je­lentős színai segélyt kap. A mali küldöttség ellátogatott több kínai városba, gyárba és intézménybe. ____ MAGYAR SZÓ Szerda, 1971. május 5. Stockholm Svédország és a Közös Piac O­loff Palme svéd minisz­terelnök márciusi be­jelentése, miszerint Svédország nem kíván egyen­rangú tagja lenni a Nyugat­­európai Közös Piacnak, a vártnál kisebb visszhangra talált. Meglepő volt azonban az időpont, amikor nyilatko­zata elhangzott. Mert, mivel magyarázható, hogy Svédor­szág épp akkor hagyott fel korábbi rugalmas politikai állásfoglalásával, amikor a Közös Piac minisztertanácsa határozatot hozott a Svédor­szággal folytatandó tárgya­lások menetéről. A kormány eddig a szabadkereskedelem létrehozásán fáradozott, és ezzel megnyugtatta mindazo­kat, akik a Közös Piacba való társulás mellett voltak. Egy­­­úttal sikerült elsimítani a Szociáldemokrata Pártban a­­ véleménykülönbségekből ere­dő nézeteltéréseket is. Az indokolt Oloff Palme nyilatkozatá­nak legkézenfekvőbb magya­rázatát a baloldal erősödő nyomásában kell keresnünk. Az események odáig fejlőd­tek, hogy a kormánypárt a parlamentben alig van több­ségben. . A miniszterelnök nyilatkozatának további in­dítékai politikai és gazdasági sikertelenségekre vezethetők vissza. A legutolsó közvélemény­kutatásból kiderült, hogy a szociáldemokratákat a vá­lasztók korábbi 50 százaléka helyett ma már csak 36,9 százaléka támogatja. A gaz­daság, akárcsak Angliában, nehézségekkel küzd. Az idén a jelekből ítélve legalább 7 százalékos áremelkedések várhatók, a termelés viszont csak 3 százalékkal növekszik. Az Angliával szembeni fize­tési mérleggel szintén baj van. A kormányt leginkább az állami hivatalnokok sztrájkja idején tanúsított magatartása miatt bírálják. Egyrészt azért, mert ideigle­nes törvényrendelettel betil­totta a sztrájkokat, másrészt viszont azért, mert­­nem foga­natosított idejekorán megfe­lelő, megelőző intézkedéseket a sztrájk megakadályozása végett. A közfogyasztás pár éves rohamos növekedése után ép­pen a legjobban fizetett hiva­talnokok sztrájkoltak. Ennek oka az, hogy a vásárlóeszkö­zök lassú emelkedése nem volt összhangban az igények­kel. Gazdasági szempontból Svédország hátrányos hely­zetbe kerülhet, ha a Közös Piacba való társuláskor el­utasítja az egyenrangú tag­ság lehetőségét. Ez a hát­rány különösen akkor jut ér­vényre, ha a szomszédos or­szágok valamelyike vagy az EFTA tagállamainak egyike egyenrangú tagként lép be a gazdasági közösségbe. Egye­sek szerint a sokat hangoz­tatott svéd semlegesség ösz­­szeegyeztethetetlen a Közös Piacban megnyilvánuló pénz­ügyi és külkereskedelmi po­litikával. Ami a Közös Piac tagállamait illeti, azok mind­eddig türelmesen és megértő­en vártak Svédország dönté­sére. A következményekről Svédországra a rossz adó­törvények miatt vár nehéz esztendő (az iparilag fejlett országok közül Svédország­ban a legmagasabb a jövede­lemadó), különösen akkor, ha a kormány nem tudja meg­akadályozni a tőke kiván­dorlását. Svédország előbb-utóbb rá­döbben a Közös Piaccal való szoros gazdasági kapcsolatok kiépítésének szükségességé­re. Ha Angliának és Dániá­nak a Közös Piaccal folyta­tott tárgyalásai eredménnyel zárulnak, szinte elképzelhe­tetlen a többi skandináv ál­lam távolmaradása e gazda­sági csoportosulástól. Az északi államok gazda­sága szinte teljesen egységes. A dán és a norvég ipar fő­leg svéd megrendelésre ter­mel. Svédország gazdasága éppen ezért jelentős mérték­ben függ a külkereskedelmi mérlegtől. Gyáripari termelé­sének fele külföldre irányul. A foglalkoztatottak 15 szá­zaléka külkereskedelmi vál­lalatoknál dolgozik. A svéd gépkocsi- és papíripar főleg a nyugat-európai országokba és az Egyesült Államokba szállít. Ez a két iparág tel­szállít. Ez­­ell a svéd összkivitel 80 százalékát. A kivitel fele az EFTA tagállamaiba, egyhar­­mada a Közös Piac országai­ba irányul, amelyekben a­ ta­valyi év folyamán viszony­lag gyengült Svédország ke­reskedelmi helyzete. Ugyan­akkor a Nyugat-európai Gaz­dasági Közösség kivitelében Svédország az élen jár, és nehezen hihető, hogy a Közös Piac brüsszeli központjában a jövőben csak a legcseké­lyebb mértékben is akadá­lyoznák a társult országok gazdasági terjeszkedését. Végül ha a Közös Piac mi­nisztertanácsa elfogadja négy ország csatlakozási kérelmét, és egyenrangú tagok lesznek, Svédországnak továbbra is meglesz a lehetősége egyes kiviteli cikkek leszállítására, bár az sem kétséges, hogy a svéd faipari termékek kivi­telét rossz szemmel nézik majd Brüsszelben. Annyi bizonyos, hogy ha a Közös Piac Svédország tár­sulását elfogadhatatlan fel­tételekhez köti, csak a szigo­rúan kétoldali befektetéseket tartja szem előtt, akkor Svéd­országnak az eddiginél sú­lyosabb gazdasági helyzetre kell felkészülnie. (Economist) Az adai POTISJE Szerszámgép- és Fogaskerékgyár (Postaszám 24430) meghatározatlan időre fölvesz­ három szakképzetlen munkást, éspedig: Egy személyt öntői munkák végzésére. ]i 2- Egy személyt öntvényfestésre (grundolásra). J 3. Szállító segédmunkást. 4 —~ A gyár fölvesz még szakképzett formaöntőt. | FÖLTÉTELEK:­­ Az 1., 2. és 3. pont alatt föltüntetett munkahelyek-­­ re jelentkezhetnek általános iskolai végzettségű­­ személyek. || A formaöntős munkahelyre jelentkezhetnek szak­­munkásképző középiskolás végzettségű öntők. Előnyben részesülnek a katonaviselt és megfelelő­­ gyakorlattal rendelkező jelentkezők.­­* A részletes életrajzzal és pályaképpel ellátott kér- l vényeket a hirdetmény megjelenésétől számított 8­0 napon belül az alábbi címre kell eljuttatni: I FAMSZ Potis­je, Ada 24430, Kadrovskom odelenju. i FIS­ 1 Lab/1 AZ ÚJVIDÉKI NEMZETKÖZI MEZŐGAZDASÁGI VÁSÁR AZ IDÉN MÁJUS 14-e ÉS 24-e KÖZÖTT VÁRJA RÉGI ÉS ÚJ LÁTOGATÓIT

Next