Magyar Szó, 1971. szeptember (28. évfolyam, 240-269. szám)
1971-09-15 / 254. szám
2. oldalMAGYAR SZÓ Párizs támogatja Málta függetlenségi törekvéseit Párizsból jelenti a Tanjas. Georges ЈЧипркЈои francia köztársasági elnök az új máltai nagykövet megbízólevelét átvéve, óhaját fejezte ki, hogy a mediterrán övezet országi élénkebb eyüttműködésbe kezdjenek, és helyesli Málta függetlenségi törekvéseit. A francia elnök hangsúlyozta, hogy kormánya támogatja Málta népeit gazdaságuk fejlesztésére és függetlenségük megalapozására irányuló tevékenységükben. Hozzátette, hogy Máltának nem kellene szerepet vállalnia más országok stratégiai játékaiban, hanem a mediterrán övezet békéjét és felvirágzását kell szolgálnia. Mégis lesz hármastalálkozó Ulster ügyében Londonból jelenti a Reuter: Nagy Britannia, az Ír Köztársaság és Észak-Írország miniszterelnökei szeptember 27-én összeülnek, hogymegvitassák az északírországi helyzetet. A miniszterelnökök Chequersben, a brit miniszterelnök hivatásos vidéki rezidenciáján találkoznak. Schumann Londonba látogat A Reuter értesülései szerint Maurice Schumann francia külügyminiszter november 11-én kétnapos hivatalos látogatásra Londonba utazik. Schumann Alec Douglas- Home brit külügyminiszterrel véleményt cserélt a Kelet és a Nyugat viszonyáról, a Közös Piac időszerű kérdéseiről, a Közel-Keletről és más nemzetközi problémákról. Grivasz Cipruson van — erősítette meg a hírt külügyminiszter Kiprianu Nikóziából jelenti a Reuter. Szpirosz Kiprianu ciprusi külügyminiszter Athénba való utazása előtt kijelentette, hogy az Athénból két héttel ezelőtt eltűnt Grivasz tábornok Cipruson tartózkodik. Nincs tudomása Grivasz terveiről, reményét fejezte ki azonban, hogy a tábornok „óvakodni fog az intrikáktól, amelyeket mások agyaltak ki hogy nehézségeket teremtsenek”. A ciprusi külügyminiszter nyilvánvalóan Grivasznak arra a szándékára célzott, hogy tovább munkálkodik Ciprus és Görögország egyesítésén, ami köztudomásúlag heves ellenállásba ütközik Törökországban és a ciprusi törökök körében. Kémkedés vádjával letartóztattak egy francia tudóst Párizsból jelenti a Tanjug. Dimítrij Volkov mérnököt letartóztatták azzal a váddal, hogy együttműködött a szovjet hírszerző szolgálattal Az orosz származású francia mérnök egy francia atomkutató intézetben dolgozott, s a vád szerint már évek óta rendszeresen adatokat szolgáltatott az intézmény kutatási eredményeiről a szovjet hírszerző szolgálatnak. Volkovot állítólag az államvédelmi bíróság elé állítják. Washington aláássa az Amerika-közi rendszert — állapították meg a latin-amerikai gazdasági tanács ülésén Az amerikai kormány úgy döntött, hogy a külföldnek folyósított segély 10 százalékos csökkentését nem vonatkoztatja a latin-amerikai országokra — jelentette ki kedden Panamában Nathaniel Samuels amerikai gazdaságügyi államtitkár-helyettes. Hozzátette azonban, hogy a 10 százalék pótvám a latinamerikai országokra is érvényes. A Tanjug mexikói jelentése szerint az Interamerikai Gazdasági Tanács (CIES) panamai ülésezésén részt vevő 22 latin-amerikai ország képviselői elítélték Washington új gazdasági intézkedéseit, mert véleményük szerint Nixon „teljesen igazságtalan” módszerekkel eláássa az Amerika-közi rendszer amúgy sem szilárd alapjait. Többek között megállapították, hogy Nixon elnök augusztus 15-én bejelentett intézkedései nagy mértékben veszélyeztetik Latin-Amerika további gazdasági fejlődését. Nathaniel Samuels gazdaságügyi államtitkár-helyettes megpróbálta csillapítani a kedélyeket, s többek között hangsúlyozta, hogy Washington a 10 százalékos pótvámilletékeket is igyekszik mielőbb megszüntetni. Felszólalása azonban nem nyugtatta meg az értekezlet részvevőit. Köztudomású ugyanis, hogy ha az USA a külföldnek folyósított segélycsökkentést nem alkalmazza Latin-Amerikára, a szóban forgó országok ezzel mindössze 19 millió dollárt nyernek, viszont a pótvámilletéken legalább egymilliárd daláért veszítenek. A franciák továbbra is bizalmatlanok a németekkel szemben Statisztikai adatok és körkérdések arra mutatnak, hogy az utóbbi időben növekedett a franciák bizalmatlansága a németekkel szemben. A gyanakvás állítólag leginkább gazdasági, pénzügyi téren és az európai politika terén mutatkozik meg. Egy ankét eredményei szerint a franciáknak mindössze 49 százaléka van meggyőződve róla, hogy a németek őszintén európai érzelműek, tehát meg lehet bennük bízni. Három évvel ezelőtt a megkérdezetteknek még 53 százaléka volt ezen a véleményen. Növekedett azoknak a franciáknak a száma is, akik úgy gondolják, hogy Nyugat-Németország az európai politika örve alatt tulajdonképpen uralkodni szeretne a vele szomszédos országokon. A franciák többsége mégis úgy véli, hogy Németországnak, mivel nagy ország, elsőrendű szerepet kell játszania Európában. A kérdésre: veszélyezteti-e Nyugat-Németország egy napon ismét Franciaországot? — a körkérdés részvevőinek 45 százaléka igennel, 42 százaléka pedig nemmel válaszolt. Nixon is jóváhagyta a fogház elleni támadást A legvéresebb amerikai fegyenclázadás leverésének körülményei New Yorkból jelenti az AP. A New York melletti Attica nevű börtön fölött kedden még könnyfakasztó gázfelhő gomolygott. Mint hajnali kiadásunkban megírtuk, hétfőn este a rendőrség letörte a fegyenclázadást, s a heves küzdelemben 28 elítélt és a túszként fogva tartott 9 börtönőr életét vesztette. A rendőrség a fogház elleni támadást gondosan előkészítette. Először nagy menynyiségű lőszert és könnyfakasztó gázt halmozott fel a közelben, majd a katonasággal együtt, betört a fogházba. Ezzel kezdődött az amerikai fegyenclázadások történetének legvéresebb epizódja. A vérengzést a legmagasabb rangú illetékes személyiség hagyta jóvá. Rockefeller kormányzó ugyanis — mint mondta — „teljes mértékben támogatta a fogház elleni támadást”, s Nixon elnök is helyesléssel nyilatkozott róla. A New York-i kormányzó szerint, a fellázadt fegyencek elutasítottak minden békés megoldásra irányuló törekvést, valójában ők idézték elő az összecsapást. Hozzátette, hogy hlegvérűen gyilkoltak, tehát valóra váltották fenyegetéseiket. (A fellázadt fegyencek több börtönőrt túszként fogva tartottak, majd megöltek.) A kormányzó egyébként részletes vizsgálatot rendelt el az ügyben, s követelte, hogy vizsgálják ki egyes börtönön kívülálló tényezők szerepét is. A megfigyelők szerint Rockefeller ugyanis reméli, hogy bele lehet majd keverni az ügybe a színes bőrű amerikaiak jogaiért harcoló különféle félig legális és illegális szervezeteket is. A Fekete Párducok nevű szervezet vezetője egyébként már vasárnap figyelmeztette a közvéleményt, hogy az Attica nevű börtönben tömegmészárlás készül. Újságíró körökben úgy hírlik, hogy a lázadó fegyencekkel tárgyaló csoport néhány tagja felbátorította az elítélteket, hogy szánjanak szembe a hatóságokkal. Állítólag arra biztatták a fegyenceket, hogy tartsanak ki mindaddig, amíg a fogház igazgatósága és a hatóságok el nem fogadják minden követelésüket — beleértve a teljes amnesztiát és a börtönigazgató leváltását. A szóban forgó csoport egyes tagjai keményen bírálják Rockefeller kormányzót azért, mert nem ment el a fogházba tárgyalni, noha ezt a fegyencek és a tárgyalócsoport egyes tagjai is követelték. Herman Cabillo, az amerikai kongresszus tagja, aki a tárgyalások során hosszabb időt töltött a fogházban, kijelentette az újságírók előtt: — Látni szerettük volna a kormányzót. Éreztük, hogy a legfontosabb dolog időt nyerni... Véleményünk szerint a kormányzó távolmaradása nagymértékben befolyásolta a probléma megoldását. A véres eseményekkel kapcsolatban néhány kérdésre még nem született meg a válasz: kik voltak a fellázadt fegyencek, gyilkosok, veszélyes bűnözők, vagy talán zsebtolvajok, csavargók, munkanélküli elégedetlenek? Vagy pedig talán többségük „csupán néger volt és Puerto Rico-i”. Baltimoreban is fellázadtak a fegyencek Az AFP jelentése szerint kedden reggel a Maryland szövetségi állambeli Baltimore fogházában fellázadtak a fegyencek. Háromszáz elítért eltorlaszolta magát a fogház kantinjában, ötven rendőr könnyfakasztó gránátokkal kényszerítette őket megadásra. Hírek szerint egy baltimore-i fogházban is fegyenclázadás történt. A rendőrség helikopterről bocsátott könnyfakasztó gázt az atticai börtön udvarába, ahol a lázadó fegyencek elbarikádozták magukat Ázsia—Pekingitől nézve A párizsi Le Monde véleménye Kína politikájáról (4) Csou En-laj miniszterelnök, megbízható forrásokból eredő hírek szerint, zárt ajtók mögött hangsúlyozta, hogy a nyugati nagyhatalmak semmiképp sem kaphatnak helyet a zöldasztal mellett, amelynél az indokínai béke megszületik. Ha viszont nem többoldalú tárgyalásokon döntenek majd Indokína sorsáról, akkor a nagyhatalmak egyáltalán nem is lehetnek jelen. Indokína kérdésének megoldása az indokínaiak ügye. Nem lesznek újabb genfi tárgyalások? Nagy-Britannnia, a Szovjetunió, Franciaország, Kanada, Lengyelország és az USA 1954-ben az indokínai helyzetről tartott genfi értekezleten közösen döntöttek Indokína sorsáról. Ma másként áll a helyzet, Ázsia 1971-ben sokban különbözik az 1954- ből ismert Ázsiától. A gyarmatosítókat kiűzték ebből az övezetből, és megengedhetetlen, hogy ismét visszatérjenek a Távol- Keletre. Legföljebb annyit lehet megengedni, hogy egyes országok, amelyek közvetlenül érdekeltek az ázsiai állapotok rendezésében, hozzájáruljanak a béke, a nyugalom, az egyensúly megteremtéséhez. Csou En-laj július 18-án az amerikai Kínaszakértők egy csoportjának tudtára adta, hogy az új Indokína a Vietnami Demokratikus Köztársaság, a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány, a kambodzsai nemzeti egységfront, valamint a Patet Lao hazafias front vezette nemzeti egységkormányok segítségével, a népek és vezetőik forradalmi törekvéseinek alapján alakul majd meg. A VDK kormánya, a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány, valamint a kambodzsai nemzeti egységfront és a Patet Lao vezette hazafias front alkotta kormányok 1970 áprilisában Kantonban csúcsértekezletet tartottak. Ennek az eseménynek a jelentősége ma mutatkozik meg, és sokak szerint megmutatja az ázsiai probléma megoldásának módját. Csou En-laj maga is részt vett ezen az értekezleten, hogy gratuláljon a részvevőknek, amiért sikerült megteremteniük a felszabadulásért küzdő egységes frontot, és hogy közölje velük: Kína messzemenően támogatja őket a függetlenségükért folyó harcban, szavatolja országhatáraik biztonságát. Kínának nehéz feladata van Jelentős körülmény továbbá, hogy a kantoni tanácskozáson Kína a kulturális forradalom befejezése óta először lépett fel nyíltan az ázsiai diplomáciai életben, s hogy első külpolitikai intézkedése az indokínai helyzet megoldására irányult. A vezetőség bejelentése szerint elsődleges célja az, hogy az indokínai félsziget szilárd egység legyen, amely idővel a béke övezetévé válik. Kína szerint ezért arra kell törekedni, hogy az érdekelt felek saját maguk rendezzék problémáikat, valamint az egymás közti vitás kérdéseket, és kötelezzék magukat, hogy tiszteletben tartják a kijelölt határokat. Ezt a célt bizonyéra nehéz lesz elérni, hiszen Kínának sem szabad közvetlenül beavatkoznia, az indokínai ügyekbe. A Kínai Népköztársaság tisztában van vele, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság minden körülmény között meg akarja őrizni függetlenségét. Tudatában van továbbá annak, hogy a laosziak és kambodzsaiak szerint szóba sem jöhet, hogy Hanoi egy napon esetleg növelje befolyását a félszigeten. Kínának tehát kényes feladatot kell megoldania: segíteni akar az indokínai országoknak, hogy közös nevezőre jussanak a sürgető kérdésekben, ugyanakkor pedig szavatolni kívánja függetlenségüket, és fönn akarja tartani az egyenlőség elvének érvényét az erősek és a gyengék között. Kína minden bizonnyal távolabbi célként maga elé tűzte, hogy Thaiföldet is bevonja az indokínai államok szoros együttműködésébe, mert a félsziget országai mindaddig nem alkotnak szilárd egységet, amíg Thaiföld önszántából nem csatlakozik hozzájuk. (Folytatjuk) Szerda, 1971. szept. 15. Indira Gandhi Washingtonba is ellátogat Washingtonból jelenti a Reuter: A Fehér Ház hétfőn közölte, hogy Richard Nixon amerikai elnök november 4-én Washingtonban megbeszéléseket folytat Indira Gandhi indiai miniszterelnökkel. Indira Gandhi 1966 óta először utazik hivatalos látogatásra az USA-ba. Az Osztrák KP ellenzi a szocialisták és néppártiak koalícióját Bécsből jelenti a Tanjug. Franz Muhri, az Osztrák KP elnöke, pártjának választási programját ismertetve kijelentette: az osztrák kommunisták erélyesen ellenzik, hogy a Szabadság Párt képviselői helyet kapjanak az új kormányban. Úgy hírlik ugyanis, hogy a szocialisták, ha nem szerzik meg az abszolút többséget az október 10-én sorrakerülő parlamenti választásokon, a Szabadság Párttal úgynevezett kiskoalíciót alapítanak. A szóban forgó pártnak eddig 6 képviselője volt a parlamentben, az új választási rendszer révén azonban több mandátumot szerezhet. — A Szabadság Párt — mondta Muhri — még jobboldalibb beállítottságú, mint a Néppárt. Német nacionalista pártnak mondja magát és antiszociális magatartás