Magyar Szó, 1974. február (31. évfolyam, 45-57. szám)

1974-02-16 / 45. szám

Szombat, 1974. febr. 13. MAGYAR SZÓ Effieverrio befejezte Másol (folytatás az 1. oldalról) gazdasági problémáit az ENSZ útján, a tagállamok gazdasági jogairól és kötele­zettségeiről szóló alapok­mány keretében kell meg­oldani. A Tito elnökkel és munkatársaival folytatott megbeszéléseinken bebizo­nyosodott, hogy nagyfokú az azonosság az ezekről a kér­désekről vallott nézetek kö­zött. Echeverría elnök méltatta Tito elnök szerepét a nem­zetközi politikában, különö­sen a harmadik világban, az el nem kötelezett politika te­rén, amelyhez Mexikót tar­tós szálak fűzik. A két ország kapcsolatai­ra szólva a mexikói­ elnök elmondta, hogy Mexikó és Jugoszlávia barátsága és po­litikai együttműködése meg­előzte a gazdasági együttmű­ködést. Rámutatott, hogy ez a találkozó újabb lendületet ad a két ország gazdasági kö­reine­k és a vegyes bizottsá­goknak,­­hogy megtalálják a módját az árucsere-forgalom fellendítésének és a gazda­sági együttműködés más for­máinak, továbbá a tudomá­nyos és a kulturális kapcso­latok fejlődésének. Mindez­zel kapcsolatban közösek az óhajok, de reálisak a lehe­tőségek. Meg kell változtatni a nemzetközi gazdasági viszonyokat A mexikói külpolitika ak­tivizálódásáról szólva Eche­verría hangsúlyozta, hogy hazája módosítani szeretné gazdasági, de politikai viszo­nyát is a világ országaival. Mexikó különösen a harma­dik világ országaival és az el nem kötelezett országok­kal szeretne jobb kapcsola­tokat kiépíteni. A mexikói külpolitika aktivizálódása Echeverría elnök szavai sze­rint az UNCTAD Santiagó­­ban tartott harmadik konfe­renciáján kezdődött két év­vel ezelőtt, ahol a mexikói elnök javasolta: dolgozzák ki az ENSZ-tagállamok gazda­sági jogaira és kötelezettsé­geire vonatkozó alapok­mányt, amellyel szabályoz­hatják a nemzetközi gazda­sági viszonyokat, különösen a­z iparilag fejlett és a fejlő­dő országok közötti viszo­nyokat. Egy mexikói újságíró fel­tette a kérdést, van-e kilátás arra, hogy ezt a javaslatot hamarosan elfogadják. Luis Echeverría igennel válaszolt, és derűlátását a fejlődő és el nem kötelezett országok magatartásával indokolta. Elmondta azonban, hogy ellenállás is tapasztalható. Az alapokmány nem tetszik azoknak, akik csak kapni akarnak, de nem hajlandók adni. Rámutatott, hogy ha­laszthatatlan teendő az egéssz nemzetközi gazdasági rend­szer megváltoztatása. El­mondta, mostani európai körútján azt tapasztalta, hogy egyre több állam fog­lal állást az alapokmány el­fogadása mellett. Egy külföldi újságíró kér­désére Luis Echeverría ki­jelentette, hogy hazája kez­dettől fogva támogatta Al­géria és az el nem kötele­zett országok javaslatát, hogy hívják össze az ENSZ rendkívüli közgyűlését a vi­lág gazdasági problémáinak megvitatására. — Véleményünk szerint — mondta a mexikói elnök — az energiaválság, az olajhi­ány csak egyike azoknak a problémáknak, amelyekkel a világnak meg kell küzdenie. Az ENSZ rendkívüli közgyű­lése jó alkalom lesz arra, hogy megvitassák az összes gazdasági kérdéseket, külö­nösen azokat, amelyek a fej­lődő országokat érintik. A sajtóértekezlet befejez­tével Luis Echeverría meg­látogatta a kalemegdani Hadtörténeti Múzeumot. J. GARAI Béla Echeverría mexikói elnök az új-belgrádi gép- és traktorgyár munkásai között Waldheim valószínűleg a Közel-Keletre is ellátogat Az egyiptomi és a szaúd-arábiai külügyminiszter Washingtonba érkezett Kairóból jelenti a Tanjug. Úgy hírlik, hogy Kurt Waldheim, az ENSZ főtitká­ra — aki jelenleg afrikai körúton van — a fekete földrészen tett útja után a Közel-Keletre is ellátogat. Látogatása valószínűleg egy­beesik majd a csapatok szét­választásának befej­ezésével. A főtitkárnak így március 5-én lehetősége nyílna sze­mélyesen is tapasztalni, hogy az ENSZ békefenntartó erői milyen körülmények között végzik feladatukat. Mint is­meretes, a kék­sisakos kato­nák eddig — a szemben álló felek kölcsönös megelégedé­sére — sikerrel teljesítették feladatukat. Áldozatok azon­ban voltak, és a csapatok szétválasztásáról szóló egyez­mény nem szüntette meg a veszélyt, hogy újabb áldoza­tok is lesznek. Az októberi háború óta ugyanis elsősor­ban a Szuezi-csatorna nyu­gati partján, a szemben álló felek rendkívül sok aknát helyeztek el. Az ENSZ főtitkára közel­­keleti látogatása idején va­lószínűleg tárgyalni fog az ENSZ-katonáknak a Golán­­fennsíkra való kivezénylésé­ről is, ha létrejön az izraeli és a szíriai csapatok szétvá­lasztásáról szóló egyezmény. Ez elsősorban attól függ, hogy Omar Szakaf szaúd­­arábiai és Fahmi egyiptomi külügyminiszter az algíri kis arab csúcstalálkozó küldöt­teiként milyen eredményt ér­nek el Washingtonban. A két külügyminiszter ugyanis váratlanul Washingtonba uta­zott. Először Henry Kissin­ger amerikai külügyminisz­terrel tárgyalnak, majd át­adják Nixon elnöknek a négy arab államfő személyes üze­neteit. Kairói politikai körökből kiszivárgó hírek szerint az üzenetek elsősorban a Go­lan-fennsíkon szemben álló csapatok szétválasztására és az Amerikai Egyesült Álla­mokba irányuló kőolaj szállí­tás tilalmára vonatkoznak. Állítólag magukkal vitték a szíriaiak által foglyul ejtett izraeli katonák névsorát is, amelyet Szíria eddig nem volt hajlandó kiadni. Kodifikálni kell az országok gazdasági jogairól és kötelezettségeiről szóló alapokmányt Közös közlemény Tito és Echeverría tárgyalásairól Tegnap közös közleményt adtak közre Belgrádban Luis Echeverría Alvarez mexikói köztársasági elnök háromna­pos hivatalos látogatásáról és Tito elnökkel folytatott meg­beszéléseiről. A közleményben többek között az áll, hogy a megbe­szélések során, amelyek a ba­rátság, az őszinteség és az egyetértés jegyében folytak le, a két elnök eszmecserét folytatott a legidőszerűbb nemzetközi kérdésekről, va­lamint a jugoszláv—mexikói együttműködés távlatairól, és megelégedéssel nyugtázta, hogy a két ország nézetei azonosak vagy hasonlók. A két fél kedvezően érté­kelte a nemzetközi enyhü­lést, valamint a nagyhatal­mak arra irányuló igyekeze­tét, hogy véget vessenek a konfrontálódás állapotának, és a viszályok rendezésére a tárgyalások és az együttmű­ködés módszerét használják. A két államfő szerint az eny­hülés folyamatának ki kell terjednie az egész világra. A legerélyesebben elítélték a más országok belügyeibe va­ló közvetlen vagy közvetett beavatkozás minden formá­ját, a kolonialista, a rasszis­ta és a neokolonialista elnyo­mást. Hangsúlyozták, hogy az ENSZ fontos szerepet tölt be a mai nemzetközi viszo­nyokban, kivált a világbéke és a biztonság, valamint az emberi jogok védelmében. Az el nem kötelezett orszá­gok algíri negyedik csúcsér­tekezlete bebizonyította az el nem kötelezettség politikájá­nak életképességét. A leg­utóbbi világesemények meg­mutatták, hogy a csúcsérte­kezlet részvevői helyes állás­pontra helyezkedtek a leg­fontosabb nemzetközi prob­lémák megoldási lehetőségei­vel kapcsolatban. A két elnök szerint a Kö­zel-Keleten csak úgy lehet igazságos és tartós békét ki­alakítani, ha következetesen alkalmazzák a Biztonsági Ta­nács és az ENSZ-közgyűlés határozatait. Csak ennek alapján lehet szavatolni vala­mennyi ottani nép és ország teljes szuverenitását, bizton­ságát és területi integritását. A továbbiakban foglalkoz­tak a vietnami helyzettel, és támogatásukról biztosították a szuverenitásukért és terü­leti integritásukért harcoló indokínai népeket. A béke és a nemzetközi biztonság kér­désével kapcsolatban leszöge­zik: minden szükséges intéz­kedést meg kell tenni, a fej­lődést az általános és teljes leszerelés útján meg kell gyorsítani. A leszerelési vi­lágértekezlet mielőbbi össze­hívása hozzájárulhatna e fel­adatok teljesítéséhez. Tito és Eciverría elnök ki­fejezte aggodalmát amiatt, hogy folyamatosan és egyre gyorsabban romlik a fejlődő­ben levő országok helyzete, és fokozódnak a különbsé­gek köztük és a fejlett or­szágok között. Ez a helyzet újabb, mind súlyosabb vál­ságokra és konfliktusokra ad okot világszerte. A nemzet­közi gazdasági viszonyok egyenlőtlenségen és a fejlett iparú országok érdekein ala­pulnak, éppen ezért okvet­lenül meg kell változtatni a nemzetközi gazdasági viszo­nyok mai rendszerét. Lét­­fontosságú, hogy az ENSZ- közgyűlés következő ülés­szakán jóváhagyják az or­szágok gazdasági jogairól és kötelezettségeiről szóló alap­okmányt. A két fél egyetért abban, hogy a nemzetközi pénzügyi kérdéseket olyan megállapo­dással kell rendezni, amely a fejlődőben levő országok ér­dekeit is figyelembe veszi. Fontosnak tartják a fejlődő­ben levő országok egymás közti árucsere-forgalmának fejlesztését. Ami a két ország kétoldalú kapcsolatait illeti, a két fél megelégedéssel nyugtázta, hogy az együttműködés mind politikai, mind gazdasági és kulturális síkon folyamato­san fejlődik. Megállapodtak, hogy időszakonként külön­böző szintű konzultációkat tartanak a közös érdekű kér­désekről. A két elnök ezen­túl is azon lesz, hogy elő­mozdítsa a két ország áru­csere-forgalmát, a közös be­fektetéseket. Folytatják funkcionáriusok és üzletem­berek, gyártási eljárások és szakemberek cseréjét, és to­vábbra is alkalmazzák a bankkönyítményeket. A két elnök megelégedését fejezte ki, hogy mostani találkozó­juk alkalmával a két ország illetékesei aláírták a tudomá­nyos és műszaki együttmű­ködésről szóló egyezményt. A két fél üdvözli a jugo­szláv—mexikói kulturális kapcsolatok fejlődését, s megállapodott abban, hogy tovább ösztönzi annak a kul­turális csereprogramnak a megvalósítását, amelyet 1973 júniusában hagytak jóvá Belgrádban. Echeverría elnök meghívta Tito elnököt mexikói látoga­tásra, s ő a meghívást öröm­mel elfogadta. Tankcsata a Golan-fennsíkon A Golan-fennsíkon, helyi idő szerint pénteken reggel 8 óra 40 perckor, újabb tü­zérségi párbaj és páncélos összecsapás volt az izraeli és a szíriai hadsereg között.­ Damaszkuszban­­közölték, hogy egy szíriai őrjárat a hadszíntér középső szakaszán megütközött az izraeliekkel. A tüzérségi és páncélos ösz­­szetűzés tíz óra hosszat tar­tott. Négy izraeli katona éle­tét vesztette, és megsemmi­sült egy izraeli szállítójár­mű. A szíriai egység vesz­teség nélkül tért vissza állá­saiba. ­összeült a Biztonsági Tanács Megvitatja az iráni-iraki határincidenseket Tegnap este, közép-euró­pai idő szerint fél kvenckor, Irak követelésére összeült a Biztonsági Tanács. Irak a legutóbbi határinci­densek kapcsán agresszióval vádolja Iránt. Az érdekeltek nagy érdek­lődéssel várják az Irak és Irán határán nemrég lezaj­lott határvitlongásokról fo­lyó BT-vita eredményét. Irakban annak a reménynek adtak kifejezést, hogy az ENSZ megfelelő lépéseket tesz az iráni támadások meg­szüntetése végett. A febru­ár 10-i véres eseményekért — amikor az El Badr helység­nél történt összetűzésben mindkét oldalon több száz halott és sebesült volt —, a felelősséget az iráni kor­mányra hárítják. Egyidejű­leg készségüket fejezték ki, hogy békés és közvetlen tár­gyalások útján megoldják a két ország közötti nyílt kér­dések­et. Az Al Dzsumhurija című bagdadi lap emlékeztet rá, hogy az iraki kormány már korábban kezdeményez­te a viszony rendezését, s az arab világ és a nemzetközi közvélemény annak idején je­lentős lépésnek minősítette az iraki kezdeményezésit. Az iráni fél azonban — a lap szerint — Irak gyengesége­ként fogta fel a javaslatot. „A jelenlegi körülmények között Irán támadó fellépé­se nem szolgálja sem az iraki, sem a baráti iráni nép érdekeit” — szögezi le a lap. Tovább emelkednek az árak Nagy-Britanniában Veszélybe került a konzervatív kormány inflációellenes politikája . A brit kereskedelmi és ipa­rinisztérium közölte, hogy a nyersanyagok ára ja­nuár folyamán további 17 százalékkal emelkedett, és ennek következtében növe­kedni fog az iparcikkek ára, csökken az életszínvonal, és ismét veszélybe kerül a kor­mány inflációellenes politi­kája. Az ipari árucikkek árának emelkedéséhez hozzájárult a kőolaj drágulása is, amelyre a napokban került sor, mi­után a kormány a nagy­ olaj­társaságoknak jóváhagyta, hogy nyolc pennyvel emel­hetik gallononként a kőolaj és származékainak árát. A brit közgazdászok arra a megállapításra jutottak, hogy a múlt évben a nyers­anyagok árának emelkedése rekordszintet ért el, és ez fokozta az általános infláci­ót. Nagy-Briitanniában 1973- ban az előző évhez viszonyít­va 46 százalékkal emelkedett a nyersanyagok ára. Ugyan­ezen idő alatt az iparcikkek ára csak 13 százalékkal nőtt, s ez kétségtelenül nagy aránytalanságot mutat. Az áldatlan állapot következő té­nyeit elsősorban a munká­sok viselték, mert a bérek és a fizetések be voltak fa­gyasztva.­­ A gazdasági helyzetet to­vább súlyosbította a 270.000 szénbányász sztrájkja. Az összes szénbányákban szüne­tel a munka. A szénfűtésű villanytelepek raktáraiban egyelőre még van elegendő szén, de ha a bányászok sztrájkja egy hónapnál to­vább tart, akkor a brit gaz­daság súlyos válságba kerül, mert a munkabeszüntetés he­tedik hetében már áram sem lesz. Mint ismeretes, a bányá­szok kitartottak követelésük mellett, hogy 33 százalékkal növeljék a bérüket, a kor­mány azonban mindössze 16,5 százalékot hajlandó jó­váhagyni. A nézeteltérés miatt Heath miniszterelnök kormánya már tavaly novem­berben szükségállapotot veze­tett be. Heath felhívta Wilsont, a Laburista Párt vezetőjét, hogy járuljon hozzá a bányá­szokkal történt nézeteltérés megoldásához. Wilson azon­ban azt javasolta, hogy a szi­getország három legnagyobb politikai mozgalmának, a la­buristákknak, a konzervatí­voknak, továbbá a Trade Unionnak, a bányászszak­szervezetnek és a munka­adók szervezetének képvise­lői, valamint az úgynevezett széntanács részvételével tart­sanak értekezletet. Heath miniszterelnök elutasította­­Wilson kezdeményezését. 3. oldal Iraki kőolaj hazánknak Irak az év folyamán még egymillió tonna kőolajat fog Jugoszláviának szállítani. Az idén összesen 2,5 millió tonna kőolajat vásároltunk Iraktól. Az iraki hatóságok nagy készséget tanúsítottak kő­olajszükségleteink kielégíté­sére. Az Irakból importált kőolaj mennyisége tekinteté­ben Jugoszlávia igen előkelő helyet foglal el, ami kétség­telenül a jó viszony jele. Gromiko Párizsban Andrej Gromiko, szovjet külügyminiszter tegnap Pá­rizsba érkezett. Közvetlenül megérkezése után fogadta Georges Pompidou francia köztársasági elnök. Meg nem erősített francia­­országi hírek szerint, Geor­ges Pompidou e hónap végén a Szovjetunióba látogat, és Jaltában szovjet—francia csúcstalálkozót tartanak. Gromiko szovjet külügymi­niszter Párizsban valószínű­leg megállapodik a francia köztársasági elnök szovjet­unióbeli látogatásának idő­pontjában és programjában. Gromiko szovjet külügy­miniszter Párizsból Rómába utazik. Kémeket ítéltek el Szófiában A szófiai bíróság kémke­dés vádjával három embert háromtól öt évig terjedő szi­gorított fogházbüntetéssel és 500-tól 1000 leváig terjedő pénzbüntetéssel sújtott. A je­lentésből nem tűnik ki, hogy az elítéltek milyen állampol­­gárságúak, de nevükről ítél­ve (Vladimir Makarov, Kat­rin Lvov és Teođoszi Belja­­kovszki) valószínűleg mind a hárman bolgár állampolgá­rok. Az ítélet indoklásában töb­bek között az áll, hogy ez a csoport egy külföldi kémszer­vezet szolgálatában állt, va­lamint fasiszta irodalmat és propagandaanyagot terjesz­tett, amelyben rágalmazzák a szocialista országokat, és a szocialista társadalmi beren­dezés megdöntésére szólítják fel a népet

Next