Magyar Szó, 1974. február (31. évfolyam, 45-57. szám)
1974-02-16 / 45. szám
Szombat, 1974. febr. 13. MAGYAR SZÓ Effieverrio befejezte Másol (folytatás az 1. oldalról) gazdasági problémáit az ENSZ útján, a tagállamok gazdasági jogairól és kötelezettségeiről szóló alapokmány keretében kell megoldani. A Tito elnökkel és munkatársaival folytatott megbeszéléseinken bebizonyosodott, hogy nagyfokú az azonosság az ezekről a kérdésekről vallott nézetek között. Echeverría elnök méltatta Tito elnök szerepét a nemzetközi politikában, különösen a harmadik világban, az el nem kötelezett politika terén, amelyhez Mexikót tartós szálak fűzik. A két ország kapcsolataira szólva a mexikói elnök elmondta, hogy Mexikó és Jugoszlávia barátsága és politikai együttműködése megelőzte a gazdasági együttműködést. Rámutatott, hogy ez a találkozó újabb lendületet ad a két ország gazdasági köreinek és a vegyes bizottságoknak,hogy megtalálják a módját az árucsere-forgalom fellendítésének és a gazdasági együttműködés más formáinak, továbbá a tudományos és a kulturális kapcsolatok fejlődésének. Mindezzel kapcsolatban közösek az óhajok, de reálisak a lehetőségek. Meg kell változtatni a nemzetközi gazdasági viszonyokat A mexikói külpolitika aktivizálódásáról szólva Echeverría hangsúlyozta, hogy hazája módosítani szeretné gazdasági, de politikai viszonyát is a világ országaival. Mexikó különösen a harmadik világ országaival és az el nem kötelezett országokkal szeretne jobb kapcsolatokat kiépíteni. A mexikói külpolitika aktivizálódása Echeverría elnök szavai szerint az UNCTAD Santiagóban tartott harmadik konferenciáján kezdődött két évvel ezelőtt, ahol a mexikói elnök javasolta: dolgozzák ki az ENSZ-tagállamok gazdasági jogaira és kötelezettségeire vonatkozó alapokmányt, amellyel szabályozhatják a nemzetközi gazdasági viszonyokat, különösen az iparilag fejlett és a fejlődő országok közötti viszonyokat. Egy mexikói újságíró feltette a kérdést, van-e kilátás arra, hogy ezt a javaslatot hamarosan elfogadják. Luis Echeverría igennel válaszolt, és derűlátását a fejlődő és el nem kötelezett országok magatartásával indokolta. Elmondta azonban, hogy ellenállás is tapasztalható. Az alapokmány nem tetszik azoknak, akik csak kapni akarnak, de nem hajlandók adni. Rámutatott, hogy halaszthatatlan teendő az egéssz nemzetközi gazdasági rendszer megváltoztatása. Elmondta, mostani európai körútján azt tapasztalta, hogy egyre több állam foglal állást az alapokmány elfogadása mellett. Egy külföldi újságíró kérdésére Luis Echeverría kijelentette, hogy hazája kezdettől fogva támogatta Algéria és az el nem kötelezett országok javaslatát, hogy hívják össze az ENSZ rendkívüli közgyűlését a világ gazdasági problémáinak megvitatására. — Véleményünk szerint — mondta a mexikói elnök — az energiaválság, az olajhiány csak egyike azoknak a problémáknak, amelyekkel a világnak meg kell küzdenie. Az ENSZ rendkívüli közgyűlése jó alkalom lesz arra, hogy megvitassák az összes gazdasági kérdéseket, különösen azokat, amelyek a fejlődő országokat érintik. A sajtóértekezlet befejeztével Luis Echeverría meglátogatta a kalemegdani Hadtörténeti Múzeumot. J. GARAI Béla Echeverría mexikói elnök az új-belgrádi gép- és traktorgyár munkásai között Waldheim valószínűleg a Közel-Keletre is ellátogat Az egyiptomi és a szaúd-arábiai külügyminiszter Washingtonba érkezett Kairóból jelenti a Tanjug. Úgy hírlik, hogy Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára — aki jelenleg afrikai körúton van — a fekete földrészen tett útja után a Közel-Keletre is ellátogat. Látogatása valószínűleg egybeesik majd a csapatok szétválasztásának befejezésével. A főtitkárnak így március 5-én lehetősége nyílna személyesen is tapasztalni, hogy az ENSZ békefenntartó erői milyen körülmények között végzik feladatukat. Mint ismeretes, a kéksisakos katonák eddig — a szemben álló felek kölcsönös megelégedésére — sikerrel teljesítették feladatukat. Áldozatok azonban voltak, és a csapatok szétválasztásáról szóló egyezmény nem szüntette meg a veszélyt, hogy újabb áldozatok is lesznek. Az októberi háború óta ugyanis elsősorban a Szuezi-csatorna nyugati partján, a szemben álló felek rendkívül sok aknát helyeztek el. Az ENSZ főtitkára közelkeleti látogatása idején valószínűleg tárgyalni fog az ENSZ-katonáknak a Golánfennsíkra való kivezényléséről is, ha létrejön az izraeli és a szíriai csapatok szétválasztásáról szóló egyezmény. Ez elsősorban attól függ, hogy Omar Szakaf szaúdarábiai és Fahmi egyiptomi külügyminiszter az algíri kis arab csúcstalálkozó küldötteiként milyen eredményt érnek el Washingtonban. A két külügyminiszter ugyanis váratlanul Washingtonba utazott. Először Henry Kissinger amerikai külügyminiszterrel tárgyalnak, majd átadják Nixon elnöknek a négy arab államfő személyes üzeneteit. Kairói politikai körökből kiszivárgó hírek szerint az üzenetek elsősorban a Golan-fennsíkon szemben álló csapatok szétválasztására és az Amerikai Egyesült Államokba irányuló kőolaj szállítás tilalmára vonatkoznak. Állítólag magukkal vitték a szíriaiak által foglyul ejtett izraeli katonák névsorát is, amelyet Szíria eddig nem volt hajlandó kiadni. Kodifikálni kell az országok gazdasági jogairól és kötelezettségeiről szóló alapokmányt Közös közlemény Tito és Echeverría tárgyalásairól Tegnap közös közleményt adtak közre Belgrádban Luis Echeverría Alvarez mexikói köztársasági elnök háromnapos hivatalos látogatásáról és Tito elnökkel folytatott megbeszéléseiről. A közleményben többek között az áll, hogy a megbeszélések során, amelyek a barátság, az őszinteség és az egyetértés jegyében folytak le, a két elnök eszmecserét folytatott a legidőszerűbb nemzetközi kérdésekről, valamint a jugoszláv—mexikói együttműködés távlatairól, és megelégedéssel nyugtázta, hogy a két ország nézetei azonosak vagy hasonlók. A két fél kedvezően értékelte a nemzetközi enyhülést, valamint a nagyhatalmak arra irányuló igyekezetét, hogy véget vessenek a konfrontálódás állapotának, és a viszályok rendezésére a tárgyalások és az együttműködés módszerét használják. A két államfő szerint az enyhülés folyamatának ki kell terjednie az egész világra. A legerélyesebben elítélték a más országok belügyeibe való közvetlen vagy közvetett beavatkozás minden formáját, a kolonialista, a rasszista és a neokolonialista elnyomást. Hangsúlyozták, hogy az ENSZ fontos szerepet tölt be a mai nemzetközi viszonyokban, kivált a világbéke és a biztonság, valamint az emberi jogok védelmében. Az el nem kötelezett országok algíri negyedik csúcsértekezlete bebizonyította az el nem kötelezettség politikájának életképességét. A legutóbbi világesemények megmutatták, hogy a csúcsértekezlet részvevői helyes álláspontra helyezkedtek a legfontosabb nemzetközi problémák megoldási lehetőségeivel kapcsolatban. A két elnök szerint a Közel-Keleten csak úgy lehet igazságos és tartós békét kialakítani, ha következetesen alkalmazzák a Biztonsági Tanács és az ENSZ-közgyűlés határozatait. Csak ennek alapján lehet szavatolni valamennyi ottani nép és ország teljes szuverenitását, biztonságát és területi integritását. A továbbiakban foglalkoztak a vietnami helyzettel, és támogatásukról biztosították a szuverenitásukért és területi integritásukért harcoló indokínai népeket. A béke és a nemzetközi biztonság kérdésével kapcsolatban leszögezik: minden szükséges intézkedést meg kell tenni, a fejlődést az általános és teljes leszerelés útján meg kell gyorsítani. A leszerelési világértekezlet mielőbbi összehívása hozzájárulhatna e feladatok teljesítéséhez. Tito és Eciverría elnök kifejezte aggodalmát amiatt, hogy folyamatosan és egyre gyorsabban romlik a fejlődőben levő országok helyzete, és fokozódnak a különbségek köztük és a fejlett országok között. Ez a helyzet újabb, mind súlyosabb válságokra és konfliktusokra ad okot világszerte. A nemzetközi gazdasági viszonyok egyenlőtlenségen és a fejlett iparú országok érdekein alapulnak, éppen ezért okvetlenül meg kell változtatni a nemzetközi gazdasági viszonyok mai rendszerét. Létfontosságú, hogy az ENSZ- közgyűlés következő ülésszakán jóváhagyják az országok gazdasági jogairól és kötelezettségeiről szóló alapokmányt. A két fél egyetért abban, hogy a nemzetközi pénzügyi kérdéseket olyan megállapodással kell rendezni, amely a fejlődőben levő országok érdekeit is figyelembe veszi. Fontosnak tartják a fejlődőben levő országok egymás közti árucsere-forgalmának fejlesztését. Ami a két ország kétoldalú kapcsolatait illeti, a két fél megelégedéssel nyugtázta, hogy az együttműködés mind politikai, mind gazdasági és kulturális síkon folyamatosan fejlődik. Megállapodtak, hogy időszakonként különböző szintű konzultációkat tartanak a közös érdekű kérdésekről. A két elnök ezentúl is azon lesz, hogy előmozdítsa a két ország árucsere-forgalmát, a közös befektetéseket. Folytatják funkcionáriusok és üzletemberek, gyártási eljárások és szakemberek cseréjét, és továbbra is alkalmazzák a bankkönyítményeket. A két elnök megelégedését fejezte ki, hogy mostani találkozójuk alkalmával a két ország illetékesei aláírták a tudományos és műszaki együttműködésről szóló egyezményt. A két fél üdvözli a jugoszláv—mexikói kulturális kapcsolatok fejlődését, s megállapodott abban, hogy tovább ösztönzi annak a kulturális csereprogramnak a megvalósítását, amelyet 1973 júniusában hagytak jóvá Belgrádban. Echeverría elnök meghívta Tito elnököt mexikói látogatásra, s ő a meghívást örömmel elfogadta. Tankcsata a Golan-fennsíkon A Golan-fennsíkon, helyi idő szerint pénteken reggel 8 óra 40 perckor, újabb tüzérségi párbaj és páncélos összecsapás volt az izraeli és a szíriai hadsereg között. Damaszkuszbanközölték, hogy egy szíriai őrjárat a hadszíntér középső szakaszán megütközött az izraeliekkel. A tüzérségi és páncélos öszszetűzés tíz óra hosszat tartott. Négy izraeli katona életét vesztette, és megsemmisült egy izraeli szállítójármű. A szíriai egység veszteség nélkül tért vissza állásaiba. összeült a Biztonsági Tanács Megvitatja az iráni-iraki határincidenseket Tegnap este, közép-európai idő szerint fél kvenckor, Irak követelésére összeült a Biztonsági Tanács. Irak a legutóbbi határincidensek kapcsán agresszióval vádolja Iránt. Az érdekeltek nagy érdeklődéssel várják az Irak és Irán határán nemrég lezajlott határvitlongásokról folyó BT-vita eredményét. Irakban annak a reménynek adtak kifejezést, hogy az ENSZ megfelelő lépéseket tesz az iráni támadások megszüntetése végett. A február 10-i véres eseményekért — amikor az El Badr helységnél történt összetűzésben mindkét oldalon több száz halott és sebesült volt —, a felelősséget az iráni kormányra hárítják. Egyidejűleg készségüket fejezték ki, hogy békés és közvetlen tárgyalások útján megoldják a két ország közötti nyílt kérdéseket. Az Al Dzsumhurija című bagdadi lap emlékeztet rá, hogy az iraki kormány már korábban kezdeményezte a viszony rendezését, s az arab világ és a nemzetközi közvélemény annak idején jelentős lépésnek minősítette az iraki kezdeményezésit. Az iráni fél azonban — a lap szerint — Irak gyengeségeként fogta fel a javaslatot. „A jelenlegi körülmények között Irán támadó fellépése nem szolgálja sem az iraki, sem a baráti iráni nép érdekeit” — szögezi le a lap. Tovább emelkednek az árak Nagy-Britanniában Veszélybe került a konzervatív kormány inflációellenes politikája . A brit kereskedelmi és iparinisztérium közölte, hogy a nyersanyagok ára január folyamán további 17 százalékkal emelkedett, és ennek következtében növekedni fog az iparcikkek ára, csökken az életszínvonal, és ismét veszélybe kerül a kormány inflációellenes politikája. Az ipari árucikkek árának emelkedéséhez hozzájárult a kőolaj drágulása is, amelyre a napokban került sor, miután a kormány a nagy olajtársaságoknak jóváhagyta, hogy nyolc pennyvel emelhetik gallononként a kőolaj és származékainak árát. A brit közgazdászok arra a megállapításra jutottak, hogy a múlt évben a nyersanyagok árának emelkedése rekordszintet ért el, és ez fokozta az általános inflációt. Nagy-Briitanniában 1973- ban az előző évhez viszonyítva 46 százalékkal emelkedett a nyersanyagok ára. Ugyanezen idő alatt az iparcikkek ára csak 13 százalékkal nőtt, s ez kétségtelenül nagy aránytalanságot mutat. Az áldatlan állapot következő tényeit elsősorban a munkások viselték, mert a bérek és a fizetések be voltak fagyasztva. A gazdasági helyzetet tovább súlyosbította a 270.000 szénbányász sztrájkja. Az összes szénbányákban szünetel a munka. A szénfűtésű villanytelepek raktáraiban egyelőre még van elegendő szén, de ha a bányászok sztrájkja egy hónapnál tovább tart, akkor a brit gazdaság súlyos válságba kerül, mert a munkabeszüntetés hetedik hetében már áram sem lesz. Mint ismeretes, a bányászok kitartottak követelésük mellett, hogy 33 százalékkal növeljék a bérüket, a kormány azonban mindössze 16,5 százalékot hajlandó jóváhagyni. A nézeteltérés miatt Heath miniszterelnök kormánya már tavaly novemberben szükségállapotot vezetett be. Heath felhívta Wilsont, a Laburista Párt vezetőjét, hogy járuljon hozzá a bányászokkal történt nézeteltérés megoldásához. Wilson azonban azt javasolta, hogy a szigetország három legnagyobb politikai mozgalmának, a laburistákknak, a konzervatívoknak, továbbá a Trade Unionnak, a bányászszakszervezetnek és a munkaadók szervezetének képviselői, valamint az úgynevezett széntanács részvételével tartsanak értekezletet. Heath miniszterelnök elutasítottaWilson kezdeményezését. 3. oldal Iraki kőolaj hazánknak Irak az év folyamán még egymillió tonna kőolajat fog Jugoszláviának szállítani. Az idén összesen 2,5 millió tonna kőolajat vásároltunk Iraktól. Az iraki hatóságok nagy készséget tanúsítottak kőolajszükségleteink kielégítésére. Az Irakból importált kőolaj mennyisége tekintetében Jugoszlávia igen előkelő helyet foglal el, ami kétségtelenül a jó viszony jele. Gromiko Párizsban Andrej Gromiko, szovjet külügyminiszter tegnap Párizsba érkezett. Közvetlenül megérkezése után fogadta Georges Pompidou francia köztársasági elnök. Meg nem erősített franciaországi hírek szerint, Georges Pompidou e hónap végén a Szovjetunióba látogat, és Jaltában szovjet—francia csúcstalálkozót tartanak. Gromiko szovjet külügyminiszter Párizsban valószínűleg megállapodik a francia köztársasági elnök szovjetunióbeli látogatásának időpontjában és programjában. Gromiko szovjet külügyminiszter Párizsból Rómába utazik. Kémeket ítéltek el Szófiában A szófiai bíróság kémkedés vádjával három embert háromtól öt évig terjedő szigorított fogházbüntetéssel és 500-tól 1000 leváig terjedő pénzbüntetéssel sújtott. A jelentésből nem tűnik ki, hogy az elítéltek milyen állampolgárságúak, de nevükről ítélve (Vladimir Makarov, Katrin Lvov és Teođoszi Beljakovszki) valószínűleg mind a hárman bolgár állampolgárok. Az ítélet indoklásában többek között az áll, hogy ez a csoport egy külföldi kémszervezet szolgálatában állt, valamint fasiszta irodalmat és propagandaanyagot terjesztett, amelyben rágalmazzák a szocialista országokat, és a szocialista társadalmi berendezés megdöntésére szólítják fel a népet