Magyar Szó, 1975. április (32. évfolyam, 104-117. szám)
1975-04-18 / 106. szám
Péntek, 1975. április 18. Leckét vesz az asszony Úgy 25—30 évvel ezelőtt történt. Jóvágású kisgazda legény kérte meg az egyik módos falusi ember leányát. Igaz, a kérő nem volt éppen rangbéli, de mivel a leány majd elepedt érte — hát üsse kő, no! — csak oda ígérték. Nem hiába, hogy „csumás” volt a menyasszony, gazdagon ki is stafírozták, úgyannyira, hogy a legénynek szinte csak magamagát kellett vinnie a házasságba. Bánta is később, mert a mézeshetek elmúltával nem egy ízben példálózgatott tapintatlanul az asszonyka azzal, hogy „ezt is én hoztam”, „ezt is én kaptam”, „ez is az én hozományomból van” — hajtogatta. Történt, hogy a jó kiállású, mutatós férj idővel bekapcsolódott a falusi műkedvelésbe, és annyira haladt benne, hogy már főszerepekben is tetszeleghetett a közönség előtt. Az egyik darab főpróbáján a színpadkép beállításához úriszoba-díszletre lett volna szükség. Szegély lévén az eklézsia, mármint az egyesület, a rendező kéré ■ sére maguk a lelkes szereplők hordták össze a szobaberendezés kellékeit. A férj is hazaüzent asszonyának, hogy az üzenet átadóival küldje el a kárpitozott karosszékeket, mert a darabban igen nagy szükség van rájuk. Ám alig ment el a két statiszta a tárgyakért, máris jött vissza azzal, hogy a menyecske kijelentette: felőle rendezhetnek akármit, de a bútort, amit ő hozott a házasságba, azt nem adja, mert abból ő parancsol. Békés természetű lévén, nem paprikázódott föl a férj (vagy legalábbisnem mutatta), hanem amikor a próba után hazament, csikorgó nyájassággal megkérdezte a feleségét: — Ugye, miért nem akartad te beküldeni a fotelokat a műkedvelőbe? — Mert nem akartam, azért! Vedd tudomásul, hogy nem is küldöm, nem is adom, mert ez az enyém! Én kaptam hozományban! — nyelvelt az asszonyka. — Úgy? — ingatta busa fejét a férj. Aztán kiment, és kisvártatva bejött a fejszével. Nem szólt az egy igét se, csak odalépett a két fotelágyhoz, s a mondabéli Bolondot is megszégyenítő fejszecsapásokkal neki az ártatlan bútordaraboknak. — A tied?! — Și odavágott, hogy csak úgy festett a lécről a kárpit... Majd a szekrénynek esett. — A tied?! Azt a keserves... — s aprította azt is derekasan. Utána az asztal került sorra. — Ez kié? Ez is a tied!? — Az is! Az is az enyim! — visította dühében az asszony. Amikor,az asztal abriktolását is befejezte, az ember a ház büszkesége: az új varrógép felé lepett. Ekkor már a hitves is látta, hogy több az egy a kettőnél, és hogy az ura nem részeg,de tán még annál is rosszabb: józan bolond. — Hát ez kié? — emelte fel vérbe borult képpel a fejszét az ember, s készült lecsapni a masinára. — A mienk! A mienk!! Ez már a mienk!! — zokogta kétségbeesetten a menyecske, és fogta le csókkal, könyörgéssel az ura karját, aztán pedig odaborulva annak széles mellére, sírva kérdezgette: — Miért tetted? Jaj, Jóskám miért is tetted?! , Megbékélve eresztette te az ember a fejszét. — Hát csak azért, hogy egyszer s mindenkorra megtanuld a leckét, hogy ami még a motyódból megmaradt, az sem a tied, se az enyém, hanem az a miénk, kettőnké. Megértetted? — fejezte be okító hangon a magántulajdonról szóló igen tanulságos és szemléletes előadását az ember. Asztalitenisz A Tisza-menti liga 17. fordulója sem hozott meglepetést. Az esélyesek biztosan és fölényesen győztek. A jó képességű törökkanizsai együttes a fiatal, még tapasztalatlan horgosiaktól biztosan behajtotta a két bajnoki pontot. Ezt tették a bácsföldváriak is. Bajnokhoz méltóan, elhozták a pontokat Kishegyesről. Az előző forduló elmaradt mérkőzésén a törökkanizsai Obilié szintén fölényesen győzött a kanizsai Partizán I. ellen. Eredmények: Obilié (Törökkanizsa)—Horgos II. 5:0. Egység II. (Kishegyes)—Vojvodina II. (Bácsföldvár) 2:5, Obilié (Törökkanizsa)—Partizán II. (Kanizsa) 5:0. A TÁBLÁZAT: 1. Vojvodina II. 12 11 1 56:19 22 2. Obilié 3. Ada II. 4. Egység II. 5. Horgos II. 6. Becse II. 7. Partizán II. 11 9 2 61:19 18 12 8 4 48:29 16 12 5 7 37:41 10 11 4 7 29:39 8 11 3 8 20:46 6 11 0 11 7:55 0 (Szemes L.) 2 61:19 18 4 48:29 16 7 37:41 10 7 29:39 8 8 20:46 6 Labdarúgás: Ifjúsági liga Eredmények: Obilié—Jedinstvo (P) 2:2, Granicar—Jedinstvo (K) 2:2, Zitopromet—Horgosi 3:3, Orom—Kristal 4:3. A táblázat állása: (P)—Zitopromet, Horgos—Orom, Kristal—Jedinstvo (B), Sloga— Granicar, Jedinstvo (K)—Obilié. Kezdési idő 14.15 óra: V. 2C 1. Jedinstvo (P) 11 9 2 0 40:13 20 2. Obilic 11 6 2 3 31:17 14 3. Horgos 11 6 2 3 33:22 14 4. Granicar 11 5 2 4 29:25 12 5. Jedinstvo (B) 10 5 1 4 25 :V 11 6. SlOga 10 4 2 4 28:27 10 7. Zitopromet 11 4 2 5 20:29 lö 8. Kristal 11 4 0 7 20:29 8 9. Jedinstvo (K) 11 2 2 7 21:37 6 10. Orom 11 1 1 9 9:37 3 Vasárnapi műsor: Jedinstvo MEGEMLÉKEZÉS Ma van hét szomorú hete annak a borzalmas napnak, amelyen drága jó férjem, apánk, apósunk és nagyapánk, Csábi Balázs búcsúszó nélkül itthagyott bennünket. E borzalmas hetek alatt szomorú szívvel, virággal jártunk a sírodhoz, és fejfádat könnyeinkkel öntöttük, mert az idő múlása nem hozott vigaszt és feledést számunkra. Legyen pihenésed olyan könynyű, mint amilyen nehéz :nekünk az élet! Fájdalommal őrizzük emlékedet. A gyászoló család KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton mondunk hálás köszönetet mindazoknak a rokonoknak, szomszédoknak, ismerősöknek, akik 1975. április elsején, hosszú betegség után, életének 78. évében elhunyt drága jó édesanyánk, özv. Horváth Istvánná szül. Márton Júlia temetésén megjelentek, koszorú- és virágadományukkal, részvétnyilvánításukkal fájdalmunkon enyhíteni igyekeztek. Külön mondunk köszönetet ápolóinak. Zenta, 1975. IV. 18. A gyászoló család TISZAVIDÉK HIRDETÉSEK Pánában, közel a Kereszteshez, a töltés mellett gyümölcsös és üres föld (részekben is víkendházaknak) a Nagyrétben, a dohánygyárnál és a volt Harcsatanyánál. Érdeklődni: Barsi Istvánnál, Zenta, Djura Jakšić utca 26. FILMHÍRADÓ ZENTAKTÓBER 8.: Ma, szombaton és vasárnap: Az elefántok ösvénye, amerikai színes kalandfilm. Hétfőn, kedden, és szer dán: Susanne és Jeremie, (a FEST ’74 műsorából), amerikai színes filmdráma. Csütörtökön: Jeremie és Johnson, amerikai series vadnyugatifilm. ISZA: Ma, szombaton és vasárnap: Kehil, az USA seriffje, amerikai színes vadnyugati film. Hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön : Partizánok, hazai színes filmdráma. ÁRSZÍNHÁZ: Vasárnap délelőtt 10 órakor: László szolga kalandjai, bábjáték. TORNYOS SZOMBATON: A bosszúálló lovas, amerikai színes, szélesvásznú, vadnyugati film. OROM ZOMBATON és vasárnap: A sivatag fiai, amerikai színes, kalandfilm. FELSŐHEGY VASÁRNAP: A bosszúálló lovas, amerikai színes, szélesvásznú, vadnyugati film. KANIZSA ALTÚRA: Ma Találkozás a becstelennel, amerikai színes, háborús film. Szombaton és vasárnap: Zsarolók, olasz színes, vadnyugati film. Kedden és szerdán: Családi élet, színes filmdráma. Csütörtökön: Háború a nők és a férfiak között, színes filmvígjáték. TOROKKANIZSA JEDINSTVO: Pénteken Mivel foglalkoznak a ráérő hölgyek?, nyugatnémet színes film. Szombaton és vasárnap: Az aranybányák fosztogatói, olasz színes, vadnyugati film. Kedden és szerdán: Az ügynökök szeretik a lövöldözést, francia bűnügyi film. Csütörtökön: Samson és Delila, bibliai tárgyú, amerikai színes film. (m-s) CSÓK s zombaton és vasárnap: Maroknyi ólom, amerikai színes, vadnyugati film. Hétfőn: A hosszú harisnyás Pippi, német színes, gyermekfilm. Kedden és szerdán: Kellemetlen helyzetben a doktor, angol, színes, filmvígjáték. Eladó ház a Tisza-parton, azonnal beköltözhető. Érdeklődni Zentán, Máté Istvánnál, Horti István utca 9. Eladó családi ház. Zenta, Boris Kidrič rakpart 17. Megtekinthető minden nap 15-től 14 óráig. Eladó Skoda—1000 MB személygépkocsi. Zenta, Ive Lole Ribara 63. — _— -------------------— Eladó ház. Zenta, Nemanjina 27. Érdeklődni: a lacikonyhánál. Eladó 2 hold föld a Nagylaposon és 1 lánc Bogarasban. Zenta, Ady Endre utca 57. Eladó Skoda—1000 MB személygépkocsi. Zenta, Hajdúk Stankova 23/b. ,• Eladó fél hold szőlő gyümölcsfákkal a Mákosban, kijárattal a töltésre, közel a gátőrházhoz. Szép József. Zenta, Cseh Károlyutca 4. (A Rizling kocsmávall szemben.)------------------------------------| Mucsi Péter, Zenta, elvesztette a mezőgazdasági felnöttkép- sző iskola III. osztályos bizonyítványát. Érvényteleníti: Molnár G. Vince, Zenta, elvesztette a felnöttképző iskola IV. osztályos bizonyítványát. Érvényteleníti: Szeles György, Zenta, elvesztette a szakmunkásképző iskola III. osztályos bizonyítványát. Érvényteleníti. • Nagy Torma Erzsébet, elvesztette az egészségügyi középiskola I., II., III. és IV. osztályos és érettségi bizonyítványát. Érvényteleníti: Bábinszki Rózsa, Zenta, elvesztette az általános iskola VI. osztályos bizonyítványát. Érvényteleníti. Eladó 250 literes, komplett pálinkafőző kazán. Zenta, Dimitrije Tucovic utca 34. Felveszek pincérnőt, szakképesítés nem fontos. Sárga Csikó, Zenta. Sürgősen eladó Zastava 1300- as De Lux, kedvező feltétellel. Csekkel is fizethető. Borbély Ferenc, Zenta, Miloša Obilica 44. Eladó Zentan kis ház nagy telekkel. Bratstva-Jedinstva 81. Érdeklődni: Szerb utca 8. alatt. Eladó Zastava 750-es személygépkocsi. Megtekinthető a Tisza-parti malom portásánál. O T B S K S MEGEMLÉKEZÉS Április 19-én lesz hat szomorú hónapja, hogy szeretett férjem, édesapám, apósom, nagyapám és testvérünk, Balla Sándor 50 éves korában váratlanul és búcsúszó nélkül itthagyott bennünket. övé a nyugalom, miénk az örök fájdalom. Köszönet mindazoknak, akik megemlékeznek róla. Zenta, 1975. IV. 18. A gyászoló család MEGEMLÉKEZÉS 1975. április 11-én volt hat hónapja annak a szomorú és fájdalmas napnak, hogy szeretett feleségem és édesanyám, Mezei Erzsébet szül. Margit 46 éves korában rövid, de súlyos betegség után búcsúszó nélkül, örökre itthagyott bennünket. Felejthetetlen emlékét örökké őrizzük, gyászoló férje és leánya Tiszaszentmiklós, 1975. IV. 18. „■ Gugyerák Adán Szombaton április 19-én 20 órakor Bárdi György, a Budapesti Vígszínház művésze vendégszerepel Adán. A műsorban fellép még Végh Antal, a „Miért beteg a magyar futball?” című könyv szerzője. Műsorvezető: Keleti Pál. Jegyek elővételben a könyvtárban (20, 15 és 10 már) kaphatók. d Zentaiak, figyeleml Szombaton, 1975. április 19-én az V. helyi közösség nagytermében 18 órai kezdettel Csokoládébál lesz. Jegyek 4 dináros áron az V. helyi közösség irodájában kaphatók, mindennap 17 órától. EMBEREK ESEMÉNYEK ÉVSZÁZADOK 11. oldal A Tisza szabályozásának vázlatos története II. rész Az előző számunkban a bácskai oldalon levő községek szabályozási tervével és munkálataival foglalkoztunk. Most a bánáti részen levő községek hasonló törekvéseit írjuk le. A bánáti községeket is közvetlenül érdekelte a Tisza szabályozása. Igaz a bánáti községek nehezebb helyzetben voltak, mint a bácskai oldal, Bánátban a Tiszának több kisebb-nagyobb mellékfolyója van. Ezek a kis folyócskák áradáskor sokszor nagyobb pusztítást végeztek, nagyobb kárt okoztak, mint a Tisza áradásai, így először ezeket a folyókat kellett megfékezni, éscsak azután foghattak hozzá a Tisza szabályozásához. 1821-ben a Tisza menti bánáti községek és a földbirtokosok követelték, hogy ne csak a mellékfolyókat fékezzék meg töltésekkel, hanem a Tiszát is. 1823-ban Szathmáry Sámuel mérnök végezte el az első munkálatokat a Tiszán. A mérnök jóformán saját kezdeményezésére és részben kísérletezés céljából Szanád és Csóka, azaz Zenta között 1000 öl hosszú átvágásra tett javaslatot, majd végzett kisebb szabályozást. Egy másik vállalkozó, 1824-ben azt javasolta, hogy Pádé és Arács—Biodra között végezzenek a Tiszán ármentesítő munkálatokat. A javaslatok azonban nem nyertek végleges megoldást, bár 1838-ban Törökkanizsától Zsablyáig egységes töltés épült ki, amelynek az lett volna a rendeltetése, hogy a tavaszi áradásoktól megvédje a községeket, egyben több tízezer hold földet tegyen alkalmassá a művelésre. Ezek a töltések csak ideiglenes megoldást hoztak, és csak részben feleltek meg rendeltetésüknek. Sokszor a tetemes kiadás és közmunka máról-holnapra kárba veszett. A tervszerű, rendszeres- munkálatok Bánátban is — akárcsak Bácskában — az 1840-es években vették kezdetüket. Megalakult a Tiszavölgyi Társulat, majd a helyi jellegű társulatok, mint például a csókai—tiszaszentmiklósi társulat 1840-ben. Bánátban az 1848-as forradalom előtt nem végeztek a Tiszán ármentesítő munkálatokat. Vidékünkön egyedül a már említett kanizsai töltés építését kezdték meg 1848 előtt, de ez is a már ismertetett okok miatt félbeszakadt. A Tisza szabályozását eredetileg Vásárhelyi Pál tervei alapján kellett volna megkezdeni. Vásárhelyi Pál azon a véleményen volt, hogy a hosszú, kanyargós, lassú folyású Tiszát átvágásokkal gyorsabb folyásúvá kell tenni. Az átvágások meggyorsítják a víz lefolyását, és így csökkentik a Tisza áradási lehetőségét. Megszüntseik,.a цџ^о,пџок, a. nagy kiterjedésű árterületek. A víz csak a közvetlen medret és a kis árterületet foglalja el, s ott biztosítva van a gyors lefolyás. Mindez megkívánta a Tisza vizének nagyobb méretű esését, így a medret is fokozatosan mélyíteni kellett volna. Vásárhelyi Pál 1846. április 8-án adta elő tervét. A vitában részt vett az olasz Coleopala is, aki inkább a védőgátak építését szorgalmazta és ajánlotta. A vita eredménye az lett, hogy Vásárhelyi tervét leszavazták. Amikor ezt Vásárhelyi meghallotta, elsápadva felkiáltotta , „Tönkreteszitek a Tiszát!”, és holtan rogyott össze. Az eredmény döntő fontosságú volt a Tisza szabályozásának további sorsára. A tragikus eset után elfogadták Vásárhelyi Pál tervét, igaz, csak egyes részleteiben, de elfogadták az olasz mérnök tervét is. Később azonban teljesen Vásárhelyi terve alapján végezték a szabályozási munkálatokat. A Tiszán Vásárhelyi Pál 140 átvágást tervezett, ebből 11 közvetlenül vidékünkre esik. Az átvágások előtt a Tisza teljes folyása 1214 kilométer volt, az átvágások után ez a hosszúság 761 kilométerre csökkent. Vidékünkön Horgostól a Titelig a Tisza folyása a szabályozás előtt 229 kilométert tett ki, szabályozás után a Tisza medre 58 kilométerrel rövidült meg, vagy a meder 171 kilométer hosszú. Azt is megemlíthetjük, hogy a vidékünket érintő 11 átvágásból öt Bácska, hat pedig Bánát területét érinti. Ezekről az átvágásokról a későbbiekben még részletesen írunk. Vásárhelyi Pál terve mellett szólt még egy fontos tényező. Ugyanis 1847-ben indult meg a Tiszán a gőzhajóforgalom. Ennek, a társaságnak is az volt a célja, hogy a Tiszát átvágásokkal rövidítsék, távolítsák el a zátonyokat, hogy a forgalom gyors és biztos legyen. Az 1848—49-es forradalom után a Tisza szabályozásával kapcsolatban 1850 júliusában adtak ki rendeleteket, „kezelési szabályok”-at és „határozmányokat”. Ezek a kormányrendeletek a már meglevő gátak kezelésére, karbantartására vonatkoztak, majd határozatot hoztak a megkezdett munkák további folytatására. A kormányrendeletek megjelenését követte az 1850 novemberében megtartott zentai tanácskozás. Zentán a Tisza menti községek képviselői jöttek össze. Ezen a tanácskozáson Kanizsa nem vett részt, de ettől függetlenül a többi község újabb szerződést kötött a Tisza szabályozására,s ismét megalakították a Bácskai Tisza-szabályozási Társulatot. A társulat társközségei megállapodtak abban, hogy a „társulatot új életre ébresztik, és a fölötte hasznosnak ígérkező nagy művet végcéljának mielőbbi eléréséhez segítik ...” A községek ismét szerződésbe foglalták, hogy minden község saját és a társulat közös erejével úgy végzi el a vízszabályozást, ahogyan az a községeknek és egyes községnek a legjobban megfelel. A kölcsönöket úgy használják fel, hogy az érdekeltek között arányosan legyen elosztva, de ugyanakkor azt is kimondták, hogy a kölcsönöket oda fektetik be, ahol az a leghasznosabb és a legszükségesebb. Az ármentesített terület, rétek, kaszálók a végelszámolásig a társulat vagyonát fogják képezni. Az újraalakult társulat első feladata az volt, hogy kölcsönt vegyen fel a munkálatok megkezdéséhez és folytatásához, valamint hogy Kanizsát rábeszéljék a társulatba való visszatérésre. Ez részben sikerült is. Kanizsa 1851 szeptemberében ismét a társulat tagja lett. TÓTH István