Magyar Szó, 1976. január (33. évfolyam, 1-13. szám)

1976-01-09 / 7. szám

41 C­ipa lllAl/in СтА­ПMI IDŐJÁRÁS ELŐREJELZÉS 1­ivmAGYARIZO “*** T*ml .........пвп.зваг.впвж.............................................................. Aránylag szép téli időre számíthatunk a hét вшшивниаЕ*’’:""'"-‘г-"'т,'зет?л^г,'.-!!?1чаир»г"""'ч:чт1ппгааиии1гаиааш!ВЛЕа 5»ЕаиивипЕв*БЕЕаз!ИЕ 11И!гввпнпш1Ивв11Виав ' , , r. '•ТпТ' SSSSín“ -v-vvttt . , _ Mft07C4 . . . S»SSSS végén. A meteorológusok előrejelzése szerint ha- = =Si XXXIII. evf., 7. (10276.) sz. SiSisE” Péntek, 1976. januar 9. na........ ... , , =■ :::::::..........,. .h«».::::::: tank területen szombaton es vasarnap reggel fagy, ^ ......................................................................................................... napközben száraz idő várható, helyenként köddel. ' ■ -f­ ara 3 dinar A nappali hőmérséklet fokozatosan emelkedik. ------•. ^ Tito távirata Sékou Tourénak Josip Broz Tito köztársa­sági elnök az alábbi távira­tot intézte­' Ahmed Sékou Touréhoz, a Guineai Köztár­saság elnökéhez: „Excellenciád születés­napja alkalmából legszí­­vélyesebb üdvözletemet és jókívánságaimat küldöm. A baráti guineai nép ja­vára végzett munkájához további sikereket, jó egész­séget és sok boldogságot kívánok.” Kairói nagykövetünk Iszmail Fahminál Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter fogadta Augustin Papićot, hazánk kairói nagykövetét, s meg­vitatta vele a két országot érintő kérdéseket. Ezenkívül szó volt a kö­zel-keleti helyzetről, különös tekintettel a Biztonsági Ta­nács küszöbönálló vitájára, továbbá az afrikai problé­mákról és a két ország bila­terális kapcsolatairól. Külön kitértek az el nem kötele­zett országok tevékenységé­re és a colombói csúcsérte­kezlet előkészületeire. Válságos libanoni napok Tetőfokán a krízis A jobboldal be akarta rántani a palesztinokat a belháborúba — Véres csaták a bekerített menekülttábor körül — Karome miniszterelnök fegyverszünetért könyörög . Bejrútból jelenti a Tanjug. A libanoni válság, úgy látszik, elérte tetőfokát. Senki sem mer jóslatokat tenni, hogy mi lesz a fejlemények vége. A libanoniak többsége valószí­nűleg egyetért abban, hogy nem lehet többé visz­­szatérni a régi állapotokra. A Bejrútban tartózkodó megfigyelők úgy tartják, a libanoni jobboldal rádöb­bent, hogy a változások el­kerülhetetlenek, mégis gör­csösen ragaszkodik privilé­giumaihoz, illetve azon igyek­szik, hogy minél kevesebb engedményt tegyen a balol­dalnak. Még attól sem riad vissza, hogy az ország fel­osztását helyezze kilátásba. A jobboldali erők a múlt évben „rosszul számítot­­■tak”, amikor úgy tartot­ták, hogy elérkezett a pa­lesztin harcosokkal való le­számolás ideje. A baloldal és más haladó erők a pa­lesztin mozgalom mellé áll­tak. Nem a libanoni hatósá­gi zárlat átlátszó manőver volt arra, hogy közvetle­nül bevonják a palesztin harcosokat is a polgárhábo­rúba. Arafat hívei ember­­feletti türelemről tettek ta­núbizonyságot. A jobboldal azon fáradozott, hogy a bel­háborút úgy mutassa be, mint a libanoniak és a pa­lesztinok összeütközését. A baloldal azonban ez alka­lommal is a palesztin moz­galom mellé állt. Nincs ki­zárva, hogy a jobboldal, hogyha súlyosabb összeüt­közésre kerül sor, kényte­len lesz nagyobb engedmé­nyeket tenni, mert eddig már többször veszteséget szenvedett politikai téren, s ez alkalommal döntő vere­séget szenvedhet a „harc­mezőn” is. A legújabb tűzszüneti megállapodás ellenére Bej­rút keleti negyedeiben to­vábbra is heves harcok foly­nak. A Tál el Zaatar pa­lesztin menekülttábor kör­gek és a palesztin mozga­lom közötti viszonyról van szó, hanem a libanoni tár­sadalom politikai, szociális gazdasági és más, már ré­gebbről ismert problémájá­ról. A baloldal és a mellet­te álló haladó erők veszé­lyeztetik a keresztény klikk kiváltságait és a nagybur­zsoázia befutott politikusai­nak helyzetét. A kiváltságo­sok között vannak keresz­tények és muzulmánok is. A jobboldal mindig azt szerette volna, hogy elrejt­se a válság igazi okait, s hangsúlyozta a libanoni bel­háború vallási jellegét. A beavatottak szerint a jobb­oldalnak sikerült­ is vala­melyest félrevezetnie a nem­zetközi közvéleményt, a na­pokban azonban elhamarko­dottan cselekedett, amikor úgy gondolta, hogy elérke­zett a palesztinokkal való végleges leszámolás ideje. Szemmel láthatólag a bal­oldali erők szerint a befo­lyásos Damaszkusz és a Palesztinai mozgalom na­gyon foglalt most, a Bizton­sági Tanács közel-keleti vi­tája előtt. A Tál el Zaatar, nevű pa- A gazdasági beruházások fesztin menekülttábor esse­­i v­ajdaságban az elmúlt üt­ (Folytatása a 3. oldalon) Angolai beh­­áború Idi Amin teiszuiseti felhívása Megkezdődött az Afrikai Egységszervezet minisz­teri értekezlete . Az angolai válság nemzetközi kérdés lett Londonból jelenti a Reu­ter. Az ugandai rádió tegnap közölte Idi Amin ugandai elnök felhívását, hogy va­sárnapig szüntessék be An­golában a harcot. Az Afrikai Egységszerve­zet elnöke azért kéri a tűz­szünetet, mert Addis Abe­­bában megkezdődik az Af­rikai Egységszervezet Ango­lával foglalkozó rendkívüli ülésszaka. Amin elnök elítél­te a külföldi angolai beavat­kozást. Libériai és nigériai látogatásáról hazatérve ugandai miniszterek előtt rö­vid beszédet tartott. A mi­niszterek között volt Paul Eitang államminiszter, aki az ugandai delegáció veze­tőjeként vesz részt az Ad­­dis Abeba-i miniszteri tal­­­álkozón, amely előkészíti a csúcsértekezletet. A­­ Reuter hírügynökség Addis Abebai jelentése sze­rint az Afrikai Egységszer­vezet 46 tagállamának kül­ügyminiszterei tegnap talál­koztak Etiópia fővárosában, hogy előkészítsék az­­ állam- és kormányfők értekezleté­nek napirendjét. A hét vé­gén ugyanis az afrikai orszá­gok állam- és kormányfői, illetve az Afrikai Egység­szervezet tagországainak ma­gas rangú képviselői foglal­koznak az angolai válsággal. Az Addis Abeba-i megfi­gyelők értékelése szerint az angolai belháború mindin­(Folytatása a 3. oldalon)­ ­ gazdasági mérni kisz­tt a Hmm A Tartományi Végrehajtó Tanács üléséről éves tervidőszak alatt sem a­­ nagyság, sem a szerkezet­­ szempontjából nem feleltek­­ meg a fejlesztési irányvétel­nek. Ez a megállapítás kö­­­ vetkezik a beruházásokról­­ szóló jelentésből, amelyet­­ magáévá tett a Tartományi­­ Végrehajtó Tanács Nikola­i KMEZIC elnöklésével meg­tartott tegnapi ülésén. Az elmúlt öt­ évben ugyan­­­is Vajdaság gazdasága 30,9­­ milliárd dinárt fektetett­­ alapeszközökbe, vagyis a be­­­ruházások évente átlag 10,3 , százalékkal növekedtek, jól­­­­lehet a társadalmi terv 14,1­­ százalékos növekedést irány­­­zott elő. Különösképpen­­ 1971-ben és 1972-ben volt­­ nagy a lemaradás ezen a té­­­­ren, s ezt az 1974-ben és­­ 1975-ben történt felgyorsu­lással sem tudtuk teljesen pótolni. Vajdaságban azonban nem­­csupán a beruházások nagy­sága volt kisebb a tervezett­nél, hanem még a befekteté­sek szerkezete sem felelt­­ meg a tervezett fejlődés kö-­­­vetelményeinek. Arra számí­tottunk például, hogy a gyár­iparban évenként átlag 19,5 százalékkal növelhetjük majd a befektetéseket, de ez a növekedés az elmúlt idő­szakban csupán 15,3 százalék volt. Hasonló volt a lemara­dás a közlekedésben és a ke­reskedelemben, a mezőgazda­ságban viszont a beruházások többé-kevésbé elérték a ter­vezett szintet. A beruházásokra általá­ban jellemző, hogy főként a meglevő ipari létesítmények újítására és bővítésére irá­nyultak, s csak kevés új üzem vagy gyár épült az el­múlt időszakban. A tervezett új létesítmények építése sok helyen alaposan megkésett, mi több, egyes esetekben még hozzá sem kezdtek a ter­vek kivitelezéséhez. Ennek jórészt a pénzhiány az oka. Ezekből az adatokból és megállapításokból a Tarto­mányi Végrehajtó Tanács azt a következtetést vonta le, hogy Vajdaság­­viszonyla­gos lemaradásából csak igen keveset lehetett pótolni az elmúlt öt év alatt. Ezt most okvetlenül szem előtt kell tartani, tekintettel arra, hogy most van kialakulóban az új ötéves gazdaságfej­lesz­tési terv. A jelentést a TVT egyéb­ként megküldi a községek­nek és a Tartományi Képvi­selőháznak­ is megvitatás vé­gett, hiszen csak valamennyi tényező tevékeny közremű­ködésével lehet megváltoz­tatni a beruházásoknak a kedvezőtlen alakulását. S. L. Dr. Vladimir Bakarić vezetésével Belgrádban tegnap megtartotta 46. ülését a JSZSZK Elnöksége. Munkájában a föderáció más magas rangú tisztségviselői is részt vettek. Az Elnökség tagjai megvitatták hazánk külpolitikai tevékenységének, kiváltképpen az el nem kötelezett országokkal való együttműködésének időszerű kér­déseit. Ezenkívül foglalkoztak a föderáció szerveinek munkájával kapcsolatos, más időszerű kérdéssel, valamint megvitatták az alkotmány szerint hatáskörükbe tartozó szervezeti és káderproblémákat is. Mie­ib­­entelni kell a jugoszláv vasútak helyzetét ülést tartott a Szövetségi Végrehajtó Tanács A Szövetségi Tájékoztatá­si Bizottság közleménye sze­rint dr. Anton Vratuša el­nökletével ülést tartott a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács, és megvitatta a gazda­ságpolitika, a társadalmi-po­liiti­kai rendszer és a külföl­di kapcsolatok több idősze­rű kérdését. A Végrehajtó Tanács a többi között elfogadta a har­cosok és hadirokkantaik bi­zonyos kérdéseit szabályozó törvények módosítását és ki­egészítését. A fentieknek el­sősorban az a célja, hogy az említett törvényeket egybe­­hangoljuk a JSZSZK Alkot­mányával. , A továbbiakban az SZVT foglalkozott a jugoszláv vas­utak gazdasági helyzetéről szóló elemzéssel. Megállapí­totta, hogy a vasút gazdasá­gi helyzete rendkívül sú­lyos, és bonyolult mind po­litikai, mind gazdasági szem­pontból. A fentiekre vonat­kozóan a tanács leszögezte, hogy a köztársasági és tar­tományi végrehajtó taná­csokkal együtt mielőbb fel kell kutatni a jelenlegi prob­lémák kiküszöbölésére szol­gáló megoldásokat. Az elem­zést — mint a szóban forgó problémák megvitatására és rendezésére szolgáló kiindu­ló alapot —, azonnal eljut­tatják a köztársasági és tar­tományi végrehajtó taná­csokhoz. A Szövetségi­­Vég­rehajtó Tanács­­kezdeménye­zi, hogy január végéig tart­sanak értekezletet a köztár­sasági és tartományi végre­hajtó tanácsok alelnökei, és az ország idei­­ gazdasági és szociális fejlesztéséről szóló határozattal összhangban ál­lapítsák meg a jugoszláv vasutak gazdasági helyzeté­nek rendezésére szolgáló tar­tós és átfogó megoldásokat. A Végrehajtó Tanács el­fogadta az egész országot ve­szélyeztető fertőző állatbe­tegségek, valamint a növény­­betegségek és növényi kár­tevők elleni védekezésről szóló törvény javaslatát. Végül az SZVT elfogadta a JSZSZK Képviselőházá­nak a 10 din­ár­os érme kibo­csátásáról szóló határozat­tervezetét, s megvitatás vé­gett a Szövetségi Képvise­lőház Köztársaságok és Tar­tományok Tanácsa elé ter­jeszti. 1 1975.XII.10-étől 1976.1.31-éig ÚJÉVI ÁRENGEDMÉNY | ablakok, kétszárnyas ajtók AO""Vwf*I/o / t Del,nice Ра!раг‘ vf)!,a'az ipüretasztalos­tengermelléki típusú ajtók, auiSk^K \ UfiC^TMAI IH ftfl I Ш ^en nagyobb épületanyag-kereskedésben. klasszikus ajtók, ablakok \ HASZ­NALJA KI!/ . . „ bejárati ajtók és ablakok V­ / JBiflIBB chip

Next