Magyar Szó, 1977. április (34. évfolyam, 104-117. szám)

1977-04-23 / 111. szám

Szombat, 1977. április 23. MAGYAR SZÓ SZABADKA • SZABADKA • SZABADKA • SZABADKA 9 SZABADKA • SZABADKA*' MA KEZDŐDIK Az Ivó Lola Ribar iskolák találkozója Mint már jelentettük, az Ivó Lola Ribar nevét viselő általános iskolák negyedik országos találko­zóját az idén Szabadkán tartják. A házigazda sze­repét városunk és az itt működő azonos nevű tan­intézet vállalta. A negyedik találkozó védnöke SZA­BÓ Ida, a Harcos Szövetség Tartományi Bizottságá­nak alelnöke. Az országos szintűvé fejlődött ren­dezvényt április 23-ától 25-éig tartják, Tito elvtárs kettős jubileuma, valamint a népfelszabadí­tó háború hagyományainak ápolása jegyében. A háromnapos rendez­vénysorozat programja sze­rint ma délelőtt 10 órakor az Ivo Lola Ribar iskolá­ban felvonulnak és szemlét tartanak az összesereglett pionírcsapatok. A szemlét Milan Ješić-Ibro néphős, a találkozó állandó díszven­dége tartja. Ezt követően Szabó Ida, a rendezvény védnöke hivatalosan is meg­nyitja a találkozót. Ünne­pélyesen leleplezik Ivó Lo­la Ribar mellszobrát, is az iskola udvarában. Délelőtt 11 órakor kiállítás nyílik a részvevő tanintézetek diák­jainak képzőművészeti és műszaki munkáinak váloga­tásából. Délben a kelebiai Majur vendéglőben ebédel­nek a találkozó részvevői, majd délután 3 órakor a városi kisstadionban szóra­koztató műsort adnak. Este 8 órakor a Népkörben meg­tartják a szabadkai ivó Lo­la Ribar Általános Iskola dolgozói közösségének dísz­ülését. Holnap, délelőtt 9 órakor a részvevők megkoszorúz­zák a Fasizmus Áldozatai­nak emlékművét, utána a vendégek megtekintik a Vá­rosi Múzeumot. 10.30 óra­kor a képviselő-testületben a pedagógusok számára szak­mai előad­ás hangzik el. Ezt követően aen 17 óra­kor a képviselo-testuletben fogac­ast rendeznek szam­uk­­ra. Utana latogatast tesznek a kered­ai határőröknél. A kora délutáni orakban meg­tekintik a Pešćara kesed­ai reszteget. Délután 4 огаког az ifjusagi es k­onirottiton­­nan Irodalmi talalkozot ren­deznek szamukra. Este 6 órai kezdettel a bunjevasko kolo Művelődési Egyesület­ben ünnepi műsort adnak a részvevők tiszteletére. Hét­főn már reggel 7 órakor gyülekeznek az Ivó Lola ruvai iskolában, majd on­nan Palicsra indulnak. Meg­tekintik a felújított tavat és környékét, megismerked­nek a helység nevezete...je­geivel 10 órakor azonban is­mét az iskolában lesznek, ahol Dionírszemlével, meg az ötödik találkozó házigaz­dájának kihirdetésével vé­get ért a szabadkai ta­lálkozó első része. A második részre a tanév végén kerül sor, amikor az iskolák pedagógusainak küldöttsége közös kirándulá­son vesz részt, bejárják a népfelszabadító háború ese­ményei színhelyeinek egy részét, és ismerkednek a történtekkel. A szabadkai iskolában az utóbbi hetek a találkozóra való előkészületek jegyében teltek el, így a dolgozói közösség és a diákok is fel­készülten várják és fogad­ják a vendégeket. K. O. Szabadka felkészülten várja a Diákolimpia résztvevőit Vannak még anyagi jellegű problémák , Javában folynak már a rendezvény előkészítő munkálatai A Szocialista Szövetség na­pokban megtartott elnökségi ülésén a végrehajtó szerv tagjait tájékoztatták a jövő éviben sok­ra kerülő III. Di­ákolimpia előkészületeinek menetéről. Megállapították, hogy bár vannak még — fő­ként anyagi jellegű — ne­hézségek, Szabadka mindent megtesz, hogy felkészülten várja jövő év júniusában a vajdasági fiataloknak ezt a nagy seregszemléjét. A számítások szerint a Di­ákolimpia­­ zárórendezvényén mintegy 5 és félezer diák vesz részt, de ha tekintetbe vesszük azt, hogy a pedagó­gusok, szülők és más ér­deklődők is szép számban keresik majd fel a várost, ak­kor megközelítően hétezer vendég elszállásolásáról, élel­mezéséről kell majd gondos­kodni a rendezvény napjai­ban. Ez nem kis feladat, de a szervező bizottság opera­tív testületei már huzamo­sabb ideje, csaknem naponta összejönnek, hogy felszá­molják a még fennálló prob­lámákat. Az előzetes számítások szerint a Diákolimpia össz­költségei meghaladják az 55 és fél millió dinárt. Ezt ré­szint tartományi, részint pe­dig helyi forrásból fedezi a szervező. Az összeg nagy ré­szét a rendezvény zökkenő­­mentes lebonyolításához szükséges objektumok fel­újításához, építéséhez hasz­nálják fel, de jelentős össze­get emészt majd fel a diá­kok elszállásolása is. A szervezőiknek gondot okoz, hogy a meglevő sport­pályák és más objektumok meglehetősen elhasználódott, elhanyagolt állapotban van­nak, de az iskolákban levő sportpályákon is sok még a javítanivaló. Ahhoz, hogy a versenyeknek elegendő szín­helye legyen, feltétlenül ki kell építeni egy tornater­met a Gépészeti-Elektro­technikai Iskolaközpontban. Ennek fedezésére 12 millió dinárra számít a szervező a tartományi érdekközösség­től. KULTÚRA: A munkaeredmények értékelése a művelődésben is Szabadkán a művelődési önigazgatási érdekközösség KSZ aktívájának ülésén, amelyet április 21-én tartot­tak meg, a részvevők elemez­ték és értékelték a társadal­mi újratermelést a művelő­dési önigazgatási érdekközös­s­ég keretében. Szabadkán 25 millió dinárt fordítanak művelődési célok­ra. Ez a hatalmas összeg azonban nincs ésszerűen fel­használva, a pénz java ré­sze a személyi jövedelmek fedezésére szolgál. Az akti­visták kifogásolták az önig­az­gatá­si érdekközösségek közös szakszolgálatában alkalma­zottak aránytalanul magas fizetését. Habár a múlt év­ben a Művelődési Önigazga­tási Érdekközösség veszteség nélkül dolgozott, mégis a kultúrmun­kások fizetése a legkisebb a városban. Az ülésen felvetődött az a kérdés is, hogy mennyire van jelen művelődési éle­tünkben a rounikaered­mé­­nyek értékelése. Vajon fel­­mérik-e az eredményeket? A felszólalók hangsúlyozták, hogy e tekintetben is önbí­­rálatot kell gyakorolnunk, kezdve a műkedvelő egyesü­letektől egészen a hivatásos intézményekig. Felül kell vizsgálni az olyan nézeteket, hogy a művelődés csak má­sodlagos tényező életünkben, mert nélküle éppúgy nem le­hetünk meg, mint az oktatás, a testnevelés vagy más köz­célokat szolgáló tevékenysé­gek nélkül. Az aktivisták elemezték a küldöttrendszer szerepét mű­velődési életünkben. Megál­lapítást nyert, hogy ezen a téren is sok még a javítani­való. A művelődési önigazgatá­si érdekközösség KSZ aktí­vája a napokban újabb ülé­seken folytatja munkáját, amikor is határozatokat fo­gad el a művelődésben ész­lelt problémákkal kapcsolat­ban. Új GYÁRRÉSZLEG A ZORKÁBAN Dikárciumfoszfátból kivitelre is jut Pénteken délelőtt ünnepé­lyes keretek között, a város társadalmi -poli­tika­i szer­ve­­­zeteiinek és a Zorka Vegy­ipari Gyár üzletfeleinek je­lenlétében Szabadkán átad­ták használatra a munkakö­zösségnek a munkaszervezet új üzemrészlegét, a dikál­­ciumá­oszfátot gyártó üzemet. Aleksandar Brančić mér­nök, a Zorka vezérigazgató­ja elmondta, hogy az új gyár részleget rekordidő alatt a munkaszervezet saját erejé­ből építette fel és mintegy 110 millió dinárba került. Évi termelése 40 ezer tonna dikálciumfos­zfát és 20 ezer tonna ipari kénsav. Or­szág­unkban dikálciumfoszfá­­tot, a töménytakarmány rend­kívül fontos ásványi adalé­kát,­­csak a szabadkai Zárká­ban állítják elő. A Hazai szükségletek persze mintegy 25 ezer­­tonnára tehetők, így a termelés jelentős rés­ze jut kivitelre. Vevőt találni a ter­mékre igzán nem probléma, hiszen világviszonylatban is hiánycikknek számít. A ma­gyar és a csehszlovák üzlet­felek már most hosszú lejá­ratú szerződéseket kívánnak kötni a szabadkai­­bárral, ily módon biztosítják az érté­kes termék folyamatos leszál­lítását. Az új gyárrészleg megnyi­tásával­ a Zorka Vegyipari Gyár nagy lépést tett továb­bi fejlődése útján, hiszen csak az új üzemrészleg éven­­te mintegy 60 millió dináros jövedelmet valósít meg, és az az összeg további jelentős­­ újítások megvalósítását teszi­­ lehetővé. ч Dubravka Tomšić hangversenye A városháza dísztermé­ben április 26-án este fél 8-kor Dubravka Tomšić, hír­neves zongoraművésznő ad hangversenyt. Dubravka Tomšić hazánk egyik leg­kiemelkedőbb zeneművésze, Rubinsteinél tanult Ameri­kában. Jelenleg a ljubljanai Zeneakadémia tanára. KÖRNYEZETVÉDELEM Kiirtottuk a katicabogarat is... Nagy veszélybe sodorjuk magunkat a növényvédő szerek ellenőrizetlen használatával Társadalmunknak a mai körülmények között egyik legnagyobb problémája az emberi környezet védelme. Odáig már eljutottunk, hogy felismertük a veszélyt, de még mindig képtelenek vagyunk minden esetben meg­felelő módon védekezni ellene. Így állunk a növényvé­dő szerek "ellenőrizetlen használásával is, hiszen ma mindegyik termelő azzal permetezi gyümölcsét, amivel akarja.­ ­ Meggyőződésem, hogy egy alapos vizsgálat után a szabadkai homokvidéken ta­lálnánk még DDT és arzénos vegyszereket is, amelyek for­galmazását már néhány éve betiltottuk, de egyes terme­lők „idejében” eleget besze­reztek belőlük, és még ma is felhasználják a tiltott sze­reket — mondta Josip JA­­RAMAZOVIC mérnök, a nö­vényvédelem magisztere, amikor az emberi környezet védelmének problematikájá­ról kérdeztük. A rendelkezé­sünkre álló veszélyes nö­vényvédő mérgeket tehát jobbára ellenőrzés nélkül használjuk. Sok esetben azonban nemcsak ez a hiba, hanem az is, hogy nagy mennyiségű vegyszert perme­tezünk ki, pedig jóval ke­vesebbel is ugyanazt az ered­ményt érnénk el, így paza­roljuk a drága vegyszere­ket és fokozottan mérgezzük környezetünket.­­ A rengeteg rovarirtó szakszerűtlen felhasználásá­nak következményeként el­mondhatjuk, hogy a káros, illetve hasznos rovarokkal együtt a katicabogarakat máris kiirtottuk. Persze, nem teljesen, mert tavasszal pl. még akad belőlük, év köz­ben azonban a rengeteg ro­varölő méreg teljesen eltün­teti őket. A gyümölcsterme­lők pedig nem is sejtik, hogy a katicabogarak kiirtá­sával milyen kárt okoznak maguknak és környezetük­nek. A katicabogár ugyanis a kártevő rovarok tojásával táplálkozik, tehát jóval ke­vesebb irtanivaló rovar len­ne, ha a katicabogár normá­lis körülmények között él­hetne.­­ Sok termelő dicsekszik, hogy egy-egy évben 20 íz­ben is megpermetezte az al­mafáit, s hogy birtokán fé­reg még csak mutatóba sincs. Az, hogy nem férges a term­ése, a kereskedő szempontjából valóban fi­gyelemre méltó körülmény, viszont az is igaz, hogy a sok permetezéssel arányo­san több mérget használt fel, amelynek egy része min­denképpen a gyümölcsön marad. Ezeknek az utóhatá­sát pedig pontosan még ma sem tudjuk. A veszélyt azon­ban kezdik már felismerni az emberek. Svájcban pl. egy kiállítás alkalmával a következőket láttam: egy­­ termelő nagy betűkkel ki­­j­írta, hogy áruja szavatoltan skukacos, tehát nincs per­metezve. Mondhatom, hogy nem volt kevesebb vevője, mint a többi termelőnek, pe­dig az árai sem voltak ki­sebbek. Ez a példa is ezt iga­zolja, hogy lassan az lesz a jó termelő, aki egyáltalán, vagy csak nagyon ritkán használ mérgező növényvé­delmi anyagot a termelés technológiai menetében. Ha valaki „csak” hétszer perme­tezi meg az almáját évente, és ugyanazt a hatásfokot éri el, mint az a termelő, aki húszszor permetez, akkor azt a termelési módszert kell tá­mogatni, amelyik kevesebb méreg felhasználását igény­li. Ehhez azonban egy kitű­nően működő növényvédel­mi előrejelző szolgálatot kellene létesítenünk, amely­­időben és pontosan jelezné, hogy mikor és mi ellen per­metezzünk, hog ne csak igy találomra védekezzünk, mint most. Cs. J. (Folytatjuk) Kedden: Lehetséges-e az integrált növényvédelem? SZABADKÁN MA FILM J ADR­AN: a kerge birka, francia színes, filmdrá­ma, (16, 18, 20) LIFKA: Belmondo az igaz­ság szolgálatában, francia színes, bűnügyi (16, 18, 20) ZVEZDA: Hindenburg, az utolsó zeppelin, amerikai színes filmdráma (15,30, 17,30, 20) MUNKÁS: A vadnyugat csa­vargós, amerikai színes, vadnyugati (15.30, 17.30, 19.30 és 21.15) ÜGYELETES ORVOS: A mentőállomáson a Petőfi Sándor utcában, este 8-tól reggel 6-ig. GYÓGYSZERTÁR: A Vá­rosháza alatt. 9. oldal Az éjszaka az orvisalászok ideje Aki nem ismeri a Palics és Hajdújárás között húzó­dó területet, és nem tudja, hogy ilyenkor tavasszal az ívni készülő halak keresik a tiszta, vízzel borított la­­pályosabb területeket, az el sem tudja képzelni, hogy mit keres nap mint nap az a rengeteg ember a Palicsi- és a Ludasi-tavakat összekötő, mindössze néhány méter széles csatorna mellett és a környező réten. Délutánon­ként, függetlenül az időjárástól, annyi a parkoló autó a hajdújárási nagykanyar mögött, hogy az ember azt hinné, valami nagyszabású sporttalálkozó vagy egyéb rendezvény színhelye a környék. Még sohasem számol­tam, de legalább 200—300 személyautó vesztegel itt délutánonként. Persze, ha sok a kocsi, akkor törvényszerűen még több a horgász ezen a területen, hiszen a horgászoknak csak elenyésző száma érkezik autóval. A legtöbbjük kerékpáros és motorkerékpáros, a helység lakói pedig gyalog is kiruccannak ebbe a horgászeldorádóba. Ezút­tal nem túlzás az eldorádó szó, hiszen annyi itt a hal, amennyit csak el tud képzelni az ember. Természetesen legtöbb a­­ keszeg és kárász, de szép számmal akad a ho­rogra ponty és egyéb nemes fajta is. Bátran állíthatjuk, hogy az ügyes nppek akár kézzel is foghatnak szép pon­­tyokat, a horgot meg csak rángatni kell, mert biztosan van rajta hal. Nem a horgászművészet és a horgász­tudás lebecsülése miatt mondjuk, de itt valóban nem nehéz néhány kilogramm halat fogni. A jó alkalmat pedig a leleményes orvhalászok sem szalasztják el, akik ugyancsak szép számban vannak az említett területen. Az amatőrök nappal dolgoznak, ná­luk általában csak az a hiba, hogy nincs engedélyük, a hal irtásában azonban nem vesznek olyan mértékben részt, mint az igazi nagy p­­onom­aszok, akik a só­eleves beálltával lépnek színre. Ők már profi szinten űzik a foglalkozást és nem válogatják az eszközöket a cél ér­dekében. Kézzel, tiltott szerszámokkal, hálóval és egye­bekkel fogják, lövik, vagy szúrják a halakat. Olyan mészárlást visznek véghez a halállományban, amilyent még elképzelni is nehéz. Az ügyesebbjei és kitartóbb­­jai egy-egy este néhány száz kilogramm halat is fog­hatnak, ha úgy kívánják. Az ilyen halat aztán viszony­lag olcsó pénzért, 12—15 dinárért kilogrammját, a kör­nyéken árulják, vevőjük mindig akad. Hogy az est leszálltával garázdálkodnak az orvha­lászok, azt tudják az illető szervek is, akikre a tó hal­állományának őrzése van bízva, de sajnos, nem sokat tehetnek, mert a szó szoros értelmében sok az eszkimó és kevés a fóka. Mindössze egyetlen hivatalos halőr ügyeleteskedik, akinek néhány önkéntes halőr a hor­gászok népes táborából időnként segédkezik. Az őrnek és segítőinek azonban nagyon nehéz a munkája, hiszen az orvhalászok minden hájjal megkent személyek, akik esetenként nem átallnak szembefordulni az ellenőrző személyekkel sem. Ennek ellenére is mondhatjuk, hogy jelentős sikereket érnek el a halőrök, szerdán éjjel például csak egy személytől 58 kilogramm halat koboz­tak el, aki ezt a szép mennyiséget merítőhálóval mind­össze 15 perc alatt fogta ki a sekély vízből. Nemcsak az orvhalászok dézsmálják azonban az ívni készülő halakat, hanem a horgászok közül sem tartja be mindenki a szabályokat. Ugyanis akinek két halász­zsákja van, az legfeljebb 5 kilogramm kárászt és kesze­get meg 5 kilogramm pontyot zsákmányolhat, de na­gyon sokan akadnak köztük is, akik nem tartják be ezt a szabályt, annyi halat fogdosnak össze, amennyit csak bírnak, és természetesen ezt haza is szeretnék vinni. Csütörtökön este Juhász Péter halőr és még néhány önkéntes vállalkozó nagy ellenőrző körútra indult a horgászterületen. Persze minden szabálytalankodót ők sem tudtak felfedni, hiszen amint megjelentek, az orv­halászok gyorsan észbekaptak, és volt menekülés min­den irányban. Ezeket a személyeket nem foghatták meg, és azokat sem, akik a vizen keresztül menekültek, hiszen nem mehettek utánuk. A halállomány megőrzése végett azonban ajánlatos lenne jobban megszervezni az őrszolgálatot, különösen majd a most következő ívás időszakára, mert ha nem lesz hatékonyabb ez a szolgálat, akkor valóban nagy károkat okozhatnak az orvhalászok, meg az engedéllyel rendelkező, szabálytalankodó horgászok. Az erélyesebb fellépésre való lehetőség megvan, csak élni kell vele, hiszen a legújabb előírások szerint az orvhalász 500— 10 000 dinárig terjedő büntetéssel sújtható. Cs. J.

Next