Magyar Szó, 1978. október (35. évfolyam, 285-300. szám)

1978-10-16 / 285. szám

Hétfő, 1978. október 16. MAGYAR SZÓ 4 Jugoszláv mezőgépek hatvan országban A hazai mezőgazdasági gépipar több kontinens mintegy 60 országába szállítja ki termékeit, zömmel traktort. Tavaly a kiszállított gépek értéke elérte a 65 millió dollárt. Az áru felét traktorok, felét szárítók, kombájnok, vetőgépek és más gépek alkossák. Az idén az eddigi kivitelből és szerződésekből ítélve a mezőgazdasági gépek kivitelének értéke minden bizonnyal túlszárnyalja a 70 millió dollárt. Bővül a vásárló országok száma is. Iparunk a legtöbb mezőgazdasági gépet a fejlődő országokba szállította, ahol már nagyban tért hódítanak nagy hozamú ipari növényeink is. Az utóbbi években egyébként legtöbb gépet Indiába, Egyiptomba, Mexikóba, Algériába, Tunéziába, továbbá Lengyelországba és más keleti országokba exportáltunk. Tavaly a kivitel kiterjedt Nagy-Britanniára és Spanyolországra is. Nemrégen szerződés jött létre Kínával aratócséplők gyártására, s az év végéig meg is kezdődik leszállításuk. Ezenkívül gépiparunk több fejlődő országgal épített ki műszaki együttműködési kapcsolatot. Traktorgyáraink egyébként az idén mintegy 53 000 traktort állítanak elő, vagyis 8000-rel többet, mint tavaly. Öt évvel ezelőtt a traktorgyárak mintegy 20 000 gépet dobtak piacra. A termelés fokozásával párhuzamosan a választék is bővült. A további tervek szerint országunkban 1985-ig a traktorgyártás eléri az évi 75 000 darabot. ZOMBORBAN: Társadalmi akcióval a textilipar helyzetének javításáért Közös erővel kiküszöbölhetők a veszteségek A zombori községben az ipari vállalatok közül a textilipar helyzete a legkedvezőtlenebb. A zombori ,Bútorszövetgyárban és az Inex- Stip Kötöttárugyárban és Festődében, amely mintegy 2500 dolgozót foglalkoztat, a foglalkoztatottakként megteremtett jövedelem évről évre csökken. Tavaly 60 százalékkal volt kisebb a gazdasági vállalatokban elért átlagnál. A kifizetett személyi jövedelem havi átlaga 2860 dinár volt, csak kétharmada a gazdasági munkaszervezetek "átlagának. A ршш agasajzsos aeditipat nagyobb, az elmúlt 3 év alatt 70 százalékkal növekedett. A tavalyi évet több mint 41 millió dinár veszteséggel zárták, az idén az első félévben az iparban a veszteség 79 százaléka a textiliparra esett. A helyzeten csakis társadalmi összefogással lehet változtatni, mert a textilipari dolgozók hatáskörébe nem tartozó problémákat is meg kell oldani. A Tartományi Képviselőház illetékes szervének községi szinten történő kezdeményezését a becsei, zentai, kulai és más községek már elfogadták, és ennek alapján a textilipart felmentették a községi adó és járulékok fizetése alól. A zombori községi képviselő-testület munkacsoportot alakított azzal a feladattal, tegyen javaslatot olyan intézkedésekre, amelyek a textilipar gazdálkodási feltételeit hivatottak javítani. A munkacsoport a község textiliparának helyzetét vizsgálva javasolta, hogy a községi képviselő-testület és az önigazgatási érdekközösségek választmányai hozzanak olyan határozatot, hogy a textilipar januártól kezdve 3 éven át a személyi jövedelmi járuléknak és adónak 50 százalékát fizesse. Egy ilyen intézkedés az általános és közös fogyasztást sem veszélyeztetné. A bútorszövetgyár fonodájának semmilyen kilátása sincs a fennmaradásra. Az elévült gépeket újítani kellene, s a beruházás körülbelül 50 millió dinárba kerülne. A veszteséggel dolgozó fonodát, amely 180 dolgozót foglalkoztat, az év végéig fel kellene számolni. Negyven dolgozót át kell képezni szövőnek, ennyire tart igényt a gyár felújított szövődéje, a többiek elhelyezéséről pedig a községi foglalkoztatásügyi érdekközösségnek kell gondoskodnia. A fonoda társultmunka-alap szervezet nem tudja fedezni tartozásait, ezért a községi közös tartalékalapnak le kell írnia a fonoda veszteségének fedezésére adott kölcsönt. Az új szövőde üzembe helyezésével (október 21-én) fejlődésnek indul a bútorszövetgyár, és megszünteti a veszteséget. Nincs azonban anyagi lehetőség arra, hogy átvegye a régi szövődé pénzügyi kötelezettségeit. A községi közös tartalékalapnak a szövődé társultmunka-alap szervezettel szembeni követelését is le kell írnia. Ajánlatos, volna, hogy a zombori alapbank 5 évre halassza el bútorszövetgyárnak adott hosszú lejáratú kölcsönök törlesztését, azzal, hogy erre az időre ne számítson fel kamatot. A banknak és a gyárnak meg kell oldania a rövid lejáratú kölcsön kérdését a forgótőke növelésére, olyképpen, hogy a kamat ne legyen nagyobb 7 százaléknál. Az Inex C Stip munkaszervezet pénzügyi nehézségei is a kamat csökkentésével oldhatók meg. A községi közös tartalékalapnak 3 évre el kellene halasztania a veszteség fedezésére juttatott visszafizetését, és 3 százalékra csökkenteni a kamatot. Mivel az alapnak nincs elegendő eszköze, a tartoményi tartalékalaptól kell eszközöket biztosítani. A munkaszervezet dolgozóinak 6,7 százaléka és munkaerőfelesleg. Három éven belül más munkaszervezetekben kellene elhelyezni őket, vagy lehetővé kell tenni nyugdíjaztatásukat. Meg kell oldani a helyiséghiány problémáját is. Ezekkel az intézkedésekkel párhuzamosan a textilipari társultmunka-alapszervezeteknek programot kell kidolgozniuk a szubjektív gyengeségek kiküszöbölésére, valamint arra vonatkozóan, hogy egymás közt jövedelmi viszonyt létesítsenek, törekedjenek a termelékenység fokozására és a takarékosságra, a munkaeredmény szerinti jutalmazási szabályzat tökéletesítésével ösztönözzék a dolgozókat a nagyobb teljesítményre. Azok a tmaszok, amelyek az említett intézkedések ellenére sem dolgoznak jövedelmezően, nem igazolják létjogosultságukat. A javaslatról a községi képviselő-testületnek, az önigazgatási érdekközösségeknek, a banknak, és a községi tartalékalap igazgató bizottságának kell határoznia. V. J. Megkeseredett a cukor Az importált árut ismét ki kell vinni a külföldi piacra • Az ésszerűtlenségért a dolgozók fizetnek Már régebben híre ment, hogy nagy mennyiségű cukor halmozódott fel Vajdaságban az év folyamán. Tavaly ugyanis két dolog történt, ami miatt előállt ez a helyzet. Az egyik az, hogy a vajdasági cukorgyárak 436 000 tonna cukrot termeltek, 44 százalékkal többet az egy évvel korábbi termelésnél. Több volt ugyanis a répa, 21 százalékkal nagyobb területen vetettek, nagyobb volt a hozam és a cukortartalom is. Ilyenformán a vajdasági gyárak adták a hazai termelés 62 százalékát. Ezenkívül itt volt a behozatali cukor is, amelynek importjára a szövetségi szervek adtak engedélyt. Cukorból tehát felesleg volt a piacon, s ennek következményeként a termelők nagy részének a nyakukon marad az ára. Becslések szerint például jelenleg 514 000 tonna eladatlan cukor van az országban, ami körülbelül tízhavi fogyasztásnak felel meg. Ennek a feleslegnek a legnagyobb része a behozatal miatt keletkezett, amely- re akkor került sor, amikor már megszületett a társadalmi megállapodás a cukor áráról és a hazai fogyasztás fedezéséről. Az ilyen balfogásnak aztán több káros következménye is lett Mindenekelőtt az, hogy a gyárak nehéz anyagi helyzetbe kerültek, s a termelékenységük növelésének nem volt meg a pénzügyi eredménye. A helyzetet súlyosbította még az is, hogy sem a Szövetségi Élelmiszertartalékok Igazgatósága, sem a megfelelő köztársasági intézmények nem vásárolták fel a felesleget. Ilyen irányban egyedül a Tartományi Élelmiszertartalékok Igazgatósága intézkedett. Az elfekvő cukor egyrészt nagymértékben lefoglalta a gyárak és a bankok forgóeszközeit, másrészt a cukorpiacon tisztességtelennek minősíthető versengés keletkezett, s ennek természetesen a termelők viselték a következményeit. A kereskedelem ugyanis arra használta ki a helyzetet, hogy engedményeket csikarjon ki az értékesítés fejében, s ily módon ő zsebelte be a termelők jövedelmét. Több gyár ezért nagy veszteséggel működött. Vajdaságban most már minden raktár tele van cukorral, jóllehet az új kampány is megkezdődött. A tartományi mezőgazdaságügyi titkárság betekintése szerint tavaly Vajdaságban 53 463 tonna), most viszont ez az szágban együttvéve 53 463 ■tonna), most viszont ez az elfekvő áru 148 000 tonnát tesz. Ebből a gyáraknál van elhelyezve 37 000 tonna, a Tartományi Élelmiszertartalékok igazgatóságánál 63 000 tonna, a Szövetségi Élelmiszertartalékok Igazgatóságának raktáraiban 13 000 tonna, a Centroslavija Kereskedelmi Vállalatnál pedig 35 000 tonna. Ez több mint egymilliárd dinár forgótőkét foglal le. Becslések szerint az idén a termelés cukorból körülbelül 440 000 tonna lesz, s ezt is el kell adni vagy elraktározni. Az értékesítés eddig mindig elég nagy gondot okozott A fogyasztói körzetek ugyanis árufelesleg esetén nem hajlandók forgóeszközöket adni a fogyasztás fedezésére, így egész éven át nagyobbára a termelőkre hárul a raktározás gondja és költsége. Ez a magatartás nyilván nincs összhangban a jövedelmi viszonyokra vonatkozó elveinkkel. Korábban stratégiai célnak tartottuk a cukortermelés növelését, a behozatal megszüntetését. Most, amikor ezt a célt nagyjából elértük, akkor a termelőknek lesz káruk belőle. A tartomány természetesen nem nyugodhatott bele ebbe a helyzetbe, s most gyors intézkedéseket javasol, ha már eddig nem történt semmi érdemleges, jóllehet a probléma ismeretes korábbról. Indítványozza, hogy a Szövetségi Élelmiszertartalékok Igazgatósága vásároljon fel 170 000 tonna cukrot a tavalyi és az idei termésből, a korábban importált menynyiségből pedig 100 000 tonnát külföldön adjon el. A vajdasági termelők 50 000 tonna cukrot fognak exportálni a felesleg csökkentése végett. Ezenkívül szükségesnek tartja, hogy a cukor árából a gyárak kilónként 8,30 dinár helyett 8,90 dinárt kapjanak, a beruházásokra előirányzott rész pedig csökkenjen 2,30 dinárról 1,70 dinárra. Ilyenformán a cukor eladási ára — 11 dinár kilónként — nem változna. A gyárak ugyanis az említett körülmények és a termelési költségek növekedése miatt hátrányos helyzetbe kerültek. Minden újratermelési anyagért ugyanis most már többet kell fizetniük. Az eset mindenesetre kínos és káros. A legnagyobb baj az, hogy a szervezetlenségért, az ésszerűtlenségért, de még a megkésett intézkedésekért is a cukorgyárak dolgozói fizetnek. S. L. Jugoszláv irodalom magyar nyelven Dr. Juhász Géza tanulmánya nyomán Jugoszláviában az elmúlt három évtized alatt több mint háromezer szerbhorvát, szlovén és macedón nyelvről magyarra átültetett irodalmi mű jelent meg. Ez az adat dr. Juhász Gézának abban a tanulmányában található, amelyet az Ürögön megrendezett Fruška gora-i Irodalmi Találkozón ismertetett. Juhász Géza egyébként már többször is foglalkozott nemzeteink és nemzetiségeink irodalmának kölcsönhatásával. A fordítások zömmel az újvidéki Forum kiadóházban jelentek meg és a magyar ajkú olvasók általuk meglehetősen pontos képet alkothatnak a jugoszláv nemzetek irodalmáról. A megjelent művek között vannak régi és újabb keletű regények, elbeszélések, versek, drámák, esszék és tanulmányok. A Magyar nyelvű könyvkiadás egyik legnagyobb sikerének számít Ivó Andrié és Miroslav Krleža válogatott műveinek négy-, illetve nyolckötetes kiadása, továbbá Miloš Crnjanski Örökös vándorlás és London regénye című műveinek megjelentetése, valamint Njegoš Hegyek koszorúja című művének reprezentatív, kétnyelvű kiadása. Sikeres fordítói és kiadói munka eredménye Mihajlo Lalc, Ranko Marinkovic, Slobodan Novak, Slavko Janovszki Andrej Hing és mások regényeinek, valamint Oskar Davičo, Vaskó Popa és Dragutin Tadijanovic verseinek közreadása is. Dr. Bányai János különösen számottevő sikernek tartja a jugoszláv modern költészet, a jugoszláv gyermekköltészet és a modern jugoszláv esszék antológiájának magyar nyelvű megjelentetését. Hangsúlyozza, hogy ez a számottevő fordításirodalom is bizonyítja a magyar nyelvű irodalom érdeklődését a jugoszláv nemzetek és nemzetiségek irodalma iránt. 3. oldal Több mint tízezer ember ünnepelte a 35. évfordulót Megemlékezés Beolinban az 5. Vajdasági Rohambrigád megalakításáról Beočin lakossága tegnap megünnepelte az 5. Vajdasági Rohambrigád megalakításának 35. évfordulóját. Az ünnepségen több mint tízezer munkás, fiatal és más polgár részvételével Stevan Petrovic Brilének, a nép hősének emlékművénél jelen volt egyebek között Arsa Kovačević, a Harcos Szövetség Tartományi Bizottságának elnöke, Esad Ceric, a brigád egykori politikai biztosa és parancsnoka, Pavle Kapičić ellentengernagy, Milan Ješić Ibra, a nép hőse és sok más kiemelkedő közéleti személyiség. A nagygyűlésen Stevan Bikic vezéralezredes a brigád első parancsnoka emlékezett vissza a brigád megalakulására, 1943. november 17-ére, valamint a meglett harci útra. Az ünnepségről üdvözlő levelet küldtek Tito elnöknek. Az Antifasiszta Nők Szlovén Frontjának kongresszusi évfordulója A szlovéniai Novo Mesto közelében számos részvevő és vendég jelenlétében megünnepelték az Antifasiszta Nők Szlovén Frontja kongresszusának 35. évfordulóját. A meghívottak között ott volt Mitja Ribičič, a Szocialisa Szövetség Szlovén Köztársasági választmányának elnöke, Lidija Šentjurc, a Föderáció Tanácsának tagja, Vida Tomic Szlovénia Elnökségének tagja és sok más kiemelkedő közéleti személyiség. Az ünnepségről a részvevők üdvözlő levelet küldtek Tito elnöknek és Edvard Kardeljnak. Nišben számítógépgyár épül A Niši Elektronikai Művek és az amerikai Honeywell cég szerződést kötött a Nišben épülő számítógépgyár építéséhez szükséges 330 millió dinár értékű közös beruházásról. Megegyezés született szabadalmakról és a komputerek védjegyéről is. A számottevő program megvalósításában részt vesz még a belgrádi Progres-Informatika vállalat. A számítógépeket és elektronikus adatfeldolgozó gépeket előállító niši gyár termékeit hazánkban és még 45 országban értékesítheti. írók a bíróság előtt Irodalmi vita eddig leginkább a sajtó és a folyóiratok hasábjain folyt, újabban azonban egyre gyakrabban a bíróságon fejeződik be. Dusan Radoševićnak, a belgrádi I. községi bíróság bírójának szobája pillanatnyilag könyvtárra hasonlít, mert a bíró a vádolt cikkeket, könyveket, irodalmi bírálatokat tanulmányozza. Erik Kos Oskar Davicot a Borbában idén május 27-én és június 10-én megjelent Ausztráliai allegretto és Ausztráliai neoallegrettó című cikkéért becsületsértéssel és rágalmazással vádolja. Dragoljub Golubovic újságíró hasonló indoklással fordult a bírósághoz Danilo Kiš Anatómiaóra című, idén megjelent könyve miatt. Oskar Davičo tárgyalása ma, Danilo Kilé pedig október 26-án lesz. A bíróságnak mindkét esetben azt kell tisztáznia, hogy rágalmazás forog-e fenn, vagy pedig olyan irodalmi és társadalmi kritikáról van szó, amelynek célja hazai irodalmi körülményeik feltárása. A jelek szerint mindkét ügy bonyolult és kényes, s a bíróságnak nem lesz könnyű dolga. Koš például azzal vádolja Davicot, hogy az említett két cikkben sértegette és rágalmazta. Golubovic pedig azt írja feljelentésében, hogy Kiš mindazt, amiért vád éri „teljes határozottsággal, rossz szándékból és előre megfontoltan követte el”. Ezzel pedig Golubovicnak nagy erkölcsi kárt, fájdalmat és megalázást okozott. Kiš közben megírta válaszát a felperes vádjaira, és azt állítja, hogy az Anatómiaóra mint polemikai és elméleti alkotás, amely az inkriminált mondatokat tartalmazza, a felperes durva kihívása nyomán válaszként keletkezett. Ez legitim és jogos önvédelmi gesztus, tehát olyasminek a védelme, ami értékesebb a felperes becsületénél. Ez egyszersmind általános és elvi védekezés hozzá nem , értők letaglózó és destruktív értékelésétől. „1976 júliusától kezdve a felperes szóban a sajtó révén is támadólag lépett fel ellenem és Boris Davidovic sírja című könyvem ellen, és plágiumnak minősítette” — írja Kis. — „Indítékaim a felperessel szemben nem voltak rossz szándékúak és érveim, valamint ellentámadásom nem irányult „ad hominem”. Kis nem cáfolja, hogy a Pigeon (galamb) név nem a felperesre vonatkozik, de azt állítja, hogy e néven egy ember 4.típusról ír, vagyis a szó irodalmi és elméleti értelmében a törtető és rosszindulatú újságíróról, aki olyasmibe avatkozik bele, amihez nem ért. A bírósági tárgyalás kimenetétől függetlenül Belgrád kulturális közvéleményét meglepték az események, és úgy vélik, hogy az irodalmi viták ügyét mégsem a bíróságon kellene realizálni.