Magyar Szó, 1978. október (35. évfolyam, 285-300. szám)

1978-10-16 / 285. szám

Hétfő, 1978. október 16. MAGYAR SZÓ 4 Jugoszláv mezőgépek hatvan országban A hazai mezőgazdasági gépipar több kontinens mint­egy 60 országába szállítja ki termékeit, zömmel traktort. Tavaly a kiszállított gépek értéke elérte a 65 millió dol­lárt. Az áru felét traktorok, felét szárítók, kombájnok, vetőgépek és más gépek al­kossák. Az idén az eddigi kivitel­ből és szerződésekből ítélve a mezőgazdasági gépek kivi­telének értéke minden bi­zonnyal túlszárnyalja a 70 millió dollárt. Bővül a vá­sárló országok száma is. Iparunk a legtöbb mező­­gazdasági gépet a fejlődő or­szágokba szállította, ahol már nagyban tért hódítanak nagy hozamú ipari növé­nyeink is. Az utóbbi évek­ben egyébként legtöbb gépet Indiába, Egyiptomba, Mexi­kóba, Algériába, Tunéziába, továbbá Lengyelországba és más keleti országokba ex­portáltunk. Tavaly a kivitel kiterjedt Nagy-Britanniára és Spanyolországra is. Nem­régen szerződés jött létre Kínával aratócséplők gyártá­sára, s az év végéig meg is kezdődik leszállításuk. Ezen­kívül gépiparunk több fejlő­dő országgal épített ki mű­szaki együttműködési kapcso­latot. Traktorgyáraink egyéb­ként az idén mintegy 53 000 traktort állítanak elő, vagy­is 8000-rel többet, mint ta­valy. Öt évvel ezelőtt a trak­torgyárak mintegy 20 000 gé­pet dobtak piacra. A terme­lés fokozásával párhuzamo­san a választék is bővült.­ A további tervek szerint or­szágunkban 1985-ig a trak­torgyártás eléri az évi 75 000 darabot. ZOMBORBAN: Társadalmi akcióval a textilipar helyzetének javításáért Közös erővel kiküszöbölhetők a veszteségek A zombori községben az ipari vállalatok közül a tex­tilipar helyzete a legkedve­zőtlenebb. A zombori ,Bútor­szövetgyárban és az Inex- Stip Kötöttárugyárban és Festődében, amely mintegy 2500 dolgozót foglalkoztat, a foglalkoztatottakként megte­remtett jövedelem évről év­re csökken. Tavaly 60 szá­zalékkal volt kisebb a gaz­dasági vállalatokban elért átlagnál. A kifizetett szemé­lyi jövedelem havi átlaga 2860 dinár volt, csak kéthar­mada a gazdasági munka­­szervezetek "átlagának. A ршш agasajzsos aediti­pat nagyobb, az elmúlt 3 év alatt 70 százalékkal növeke­dett. A tavalyi évet több mint 41 millió dinár veszte­séggel zárták, az idén az el­ső félévben az iparban a veszteség 79 százaléka a textiliparra esett. A helyzeten csakis társa­dalmi összefogással lehet változtatni, mert a textil­ipari dolgozók hatáskörébe nem tartozó problémákat is meg kell oldani. A Tarto­mányi Képviselőház illeté­kes szervének községi szin­ten történő kezdeményezé­sét a becsei, zentai, kulai és más községek már elfogad­ták, és ennek alapján a tex­tilipart felmentették a köz­ségi adó és járulékok fize­tése alól. A zombori községi képviselő-testület munkacso­portot alakított azzal a fel­adattal, tegyen javaslatot olyan intézkedésekre, ame­lyek a textilipar gazdálkodá­si feltételeit hivatottak javí­tani. A munkacsoport a község textiliparának helyzetét vizs­gálva javasolta, hogy a köz­ségi képviselő-testület és az önigazgatási érdekközössé­gek választmányai hozza­nak olyan határozatot, hogy a textilipar januártól kezd­ve 3 éven át a személyi jö­vedelmi járuléknak és adó­nak 50 százalékát fizesse. Egy ilyen intézkedés az ál­talános és közös fogyasztást sem veszélyeztetné. A bútorszövetgyár fonodá­jának semmilyen kilátása sincs a fennmaradásra. Az elévült gépeket újítani kel­lene, s a beruházás körülbe­lül 50 millió dinárba kerül­ne. A veszteséggel dolgozó fonodát, amely 180 dolgozót foglalkoztat, az év végéig fel kellene számolni. Negy­ven dolgozót át kell képezni szövőnek, ennyire tart igényt a gyár felújított szö­vődé­je, a többiek elhelyezé­séről pedig a községi foglal­koztatásügyi érdekközös­ségnek kell gondoskodnia. A fonoda társultmunka-alap szervezet nem tudja fedezni tartozásait, ezért a községi közös tartalékalapnak le kell írnia a fonoda vesztesé­gének fedezésére adott köl­csönt. Az új szövőde üzembe he­lyezésével (október 21-én) fejlődésnek indul a bútor­szövetgyár, és megszünteti a veszteséget. Nincs azonban anyagi lehetőség arra, hogy átvegye a régi szövődé pénz­ügyi kötelezettségeit. A köz­ségi közös tartalékalapnak a szövődé társultmunka-alap szervezettel szembeni köve­telését is le kell írnia. Aján­latos, volna, hogy a zombo­ri alapbank 5 évre halassza el bútorszövetgyárnak adott hosszú lejáratú kölcsönök törlesztését, azzal, hogy er­re az időre ne számítson fel kamatot. A banknak és a gyárnak meg kell oldania a rövid lejáratú kölcsön kérdé­sét a forgótőke növelésére, olyképpen, hogy a kamat ne legyen nagyobb 7 százalék­nál. Az Inex C Stip munkaszer­vezet pénzügyi nehézségei is a kamat csökkentésével oldhatók meg. A községi kö­zös tartalékalapnak 3 évre el kellene halasztania a vesz­teség fedezésére juttatott visszafizetését, és 3 száza­lékra csökkenteni a kama­tot. Mivel az alapnak nincs elegendő eszköze, a tartomé­nyi tartalékalaptól kell esz­közöket biztosítani. A mun­kaszervezet dolgozóinak 6,7 százaléka és munkaerőfeles­leg. Három éven belül más munkaszervezetekben kelle­ne elhelyezni őket, vagy le­hetővé kell tenni nyugdíjaz­tatásukat. Meg kell oldani a helyiséghiány problémáját is. Ezekkel az intézkedések­kel párhuzamosan a textil­ipari társultmunka-alap­­szervezeteknek programot kell kidolgozniuk a szubjek­tív gyengeségek kiküszöbö­lésére, valamint arra vonat­kozóan, hogy egymás közt jövedelmi viszonyt létesítse­nek, törekedjenek a terme­lékenység fokozására és a takarékosságra, a munkae­redmény szerinti jutalmazá­si szabályzat tökéletesítésé­vel ösztönözzék a dolgozó­kat a nagyobb teljesítmény­­re. Azok a tmasz­ok, ame­lyek az említett intézkedé­sek ellenére sem dolgoznak jövedelmezően, nem igazol­ják létjogosultságukat. A javaslatról a községi képviselő-testületnek, az önigazgatási érdekközössé­geknek, a banknak, és a köz­ségi tartalékalap igazgató bi­zottságának kell határoznia. V. J. Megkeseredett a cukor Az importált árut ismét ki kell vinni a külföldi piacra • Az ésszerűtlenségért a dolgozók fizetnek Már régebben híre ment, hogy nagy mennyiségű cu­kor halmozódott fel Vajda­ságban az év folyamán. Ta­valy ugyanis két dolog tör­tént, ami miatt előállt ez a helyzet. Az egyik az, hogy a vajdasági cukorgyárak 436 000 tonna cukrot termel­tek, 44 százalékkal többet az egy évvel korábbi termelés­nél.­ Több volt ugyanis a ré­pa, 21 százalékkal nagyobb területen vetettek, nagyobb volt a hozam és a cukortar­talom is. Ilyenformán a vaj­dasági gyárak adták a hazai termelés 62 százalékát. Ezenkívül itt volt a beho­zatali cukor is, amelynek im­portjára a szövetségi szer­vek adtak engedélyt. Cukor­ból tehát felesleg volt a pia­con, s ennek következménye­ként a termelők nagy ré­szének a nyakukon marad az ára. Becslések szerint pél­dául jelenleg 514 000 tonna eladatlan cukor van az or­szágban, ami körülbelül tíz­havi fogyasztásnak felel meg. Ennek a feleslegnek a legnagyobb része a behoza­tal miatt keletkezett, amely-­ re akkor került sor, amikor már megszületett a társadal­mi megállapodás a cukor áráról és a hazai fogyasztás fedezéséről. Az ilyen balfogásnak az­tán több káros következmé­nye is lett Mindenekelőtt az, hogy a gyárak nehéz anyagi helyzetbe kerültek, s a termelékenységük növelé­sének nem volt meg a pénz­ügyi eredménye. A helyzetet súlyosbította még az is, hogy sem a Szövetségi Élelmiszer­tartalékok Igazgatósága, sem a megfelelő köztársasági in­tézmények nem vásárolták fel a felesleget. Ilyen irány­ban egyedül a Tartományi Élelmiszertartalékok Igazga­tósága intézkedett. Az elfekvő cukor egyrészt nagymértékben lefoglalta a gyárak és a bankok forgó­eszközeit, másrészt a cukor­piacon tisztességtelennek mi­nősíthető versengés keletke­zett, s ennek természetesen a termelők viselték a követ­kezményeit. A kereskedelem ugyanis arra használta ki a helyzetet, hogy engedménye­ket csikarjon ki az értékesí­tés fejében, s ily módon ő zsebelte be a termelők jöve­delmét. Több gyár ezért nagy veszteséggel működött. Vajdaságban most már minden raktár tele van cu­korral, jóllehet az új kam­pány is megkezdődött. A tar­tományi mezőgazdaságügyi titkárság betekintése szerint tavaly Vajdaságban 53 463 tonna), most viszont ez az szágban együttvéve 53 463 ■tonna), most viszont ez az elfekvő áru 148 000 tonnát tesz. Ebből a gyáraknál van elhelyezve 37 000 tonna, a Tartományi­ Élelmiszertarta­lékok igazgatóságánál 63 000 tonna, a Szövetségi Élelmi­szertartalékok Igazgatóságá­nak raktáraiban 13 000 ton­na, a Centroslavija Kereske­delmi Vállalatnál pedig 35 000 tonna. Ez több mint egymilliárd dinár forgótő­két foglal le. Becslések szerint az idén a termelés cukorból körülbe­lül 440 000 tonna lesz, s ezt is el kell adni vagy elraktá­rozni. Az értékesítés eddig mindig elég nagy gondot okozott A fogyasztói körze­tek ugyanis árufelesleg ese­tén nem hajlandók forgóesz­közöket adni a fogyasztás fedezésére, így egész éven át nagyobbára a termelőkre há­rul a raktározás gondja és költsége. Ez a magatartás nyilván nincs összhangban a jövedelmi viszonyokra vonat­kozó elveinkkel. Korábban stratégiai célnak tartottuk a cukortermelés növelését, a behozatal megszüntetését. Most, amikor ezt a célt nagyjából elértük, akkor a termelőknek lesz káruk be­lőle. A tartomány természete­sen nem nyugodhatott bele ebbe a helyzetbe, s most gyors intézkedéseket javasol, ha már eddig nem történt semmi érdemleges, jóllehet a probléma ismeretes korább­ról. Indítványozza, hogy a Szövetségi Élelmiszertartalé­kok Igazgatósága vásároljon fel 170 000 tonna cukrot a tavalyi és az idei termésből, a korábban importált meny­nyiségből pedig 100 000 ton­nát külföldön adjon el. A vajdasági termelők 50 000 tonna cukrot fognak expor­tálni a felesleg csökkentése végett. Ezenkívül szükséges­nek tartja, hogy a cukor árá­ból a gyárak kilónként 8,30 dinár helyett 8,90 dinárt kapjanak, a beruházásokra előirányzott rész pedig csök­kenjen 2,30 dinárról 1,70 dinárra. Ilyenformán a cu­kor eladási ára — 11 dinár kilónként — nem változna. A gyárak ugyanis az emlí­tett körülmények és a ter­melési költségek növekedése miatt hátrányos helyzetbe kerültek. Minden újraterme­lési anyagért ugyanis most már többet kell fizetniük. Az eset mindenesetre kí­nos és káros. A legnagyobb baj az, hogy a szervezetlen­ségért, az ésszerűtlenségért, de még a megkésett intézke­désekért is a cukorgyárak dolgozói fizetnek. S. L. Jugoszláv irodalom magyar nyelven Dr. Juhász Géza tanulmánya nyomán Jugoszláviában az elmúlt három évtized alatt több mint háromezer szerbhor­­vát, szlovén és macedón nyelvről magyarra átültetett irodalmi mű jelent meg. Ez az adat dr. Juhász Gézának abban a tanulmányában ta­lálható, amelyet az Ürögön megrendezett Fruška gora-i Irodalmi Találkozón ismer­tetett. Juhász Géza egyéb­ként már többször is fog­lalkozott nemzeteink és nem­zetiségeink irodalmának köl­csönhatásával. A fordítások zömmel az újvidéki Forum kiadóházban jelentek meg és a magyar ajkú olvasók általuk meg­lehetősen pontos képet al­kothatnak a jugoszláv nem­zetek irodalmáról. A megje­lent művek között vannak régi és újabb keletű regé­nyek, elbeszélések, versek, drámák, esszék és tanulmá­nyok. A Magyar nyelvű könyv­kiadás egyik legnagyobb si­kerének számít Ivó Andrié és Miroslav Krleža váloga­tott műveinek négy-, illetve nyolckötetes kiadása, továb­bá Miloš Crnjanski Örökös vándorlás és London regé­nye című műveinek megje­lentetése, valamint Njegoš Hegyek koszorúja című mű­vének reprezentatív, két­nyelvű kiadása. Sikeres for­dítói és kiadói munka ered­ménye Mihajlo Lal­c, Ranko Marinkovic, Slobodan No­vak, Slavko Janovszki And­rej Hing és mások regényei­nek, valamint Oskar Davičo, Vaskó Popa és Dragutin Tadijanovic verseinek köz­readása is. Dr. Bányai János külö­nösen számottevő sikernek tartja a jugoszláv modern költészet, a jugoszláv gyer­mekköltészet és a modern jugoszláv esszék antológiájá­nak magyar nyelvű megje­lentetését. Hangsúlyozza, hogy ez a számottevő for­dításirodalom is bizonyítja a magyar nyelvű irodalom érdeklődését a jugoszláv nemzetek és nemzetiségek irodalma iránt. 3. oldal Több mint tízezer ember ünnepelte a 35. évfordulót Megemlékezés Beolin­­ban az 5. Vajdasági Rohambrigád meg­alakításáról Beočin lakossága tegnap megünnepelte az 5. Vajda­sági Rohambrigád megala­kításának 35. évfordulóját. Az ünnepségen több mint tíz­ezer munkás, fiatal és más polgár részvételével Stevan Petrovic Brilének, a nép hősének emlékművénél jelen volt egyebek között Arsa Kovačević, a Harcos Szövet­ség Tartományi Bizottságá­nak elnöke, Esad Ceric, a brigád egykori politikai biz­tosa és parancsnoka, Pavle Kapičić ellentengernagy, Mi­lan Ješić Ibra, a nép hőse és sok más kiemelkedő közéleti személyiség. A nagygyűlésen Stevan Bikic vezéralezredes a bri­gád első parancsnoka em­lékezett vissza a brigád megalakulására, 1943. novem­ber 17-ére, valamint a meg­lett harci útra. Az ünnepségről üdvözlő levelet küldtek Tito elnök­nek. Az Antifasiszta Nők Szlovén Frontjának kongresszusi évfordulója A szlovéniai Novo Mesto közelében számos részvevő és vendég jelenlétében meg­ünnepelték az Antifasiszta Nők Szlovén Frontja kong­resszusának 35. évforduló­ját. A meghívottak között ott volt Mitja Ribičič, a Szo­cialisa Szövetség Szlovén Köztársasági választmányá­nak elnöke, Lidi­ja Šentjurc, a Föderáció Tanácsának tag­ja, Vida Tom­ic Szlovénia Elnökségének tagja és sok más kiemelkedő közéleti személyiség. Az ünnepségről a részve­vők üdvözlő levelet küldtek Tito elnöknek és Edvard Kardeljnak. Nišben számítógépgyár épül A Niši Elektronikai Mű­vek és az amerikai Honey­­well cég szerződést kötött a Nišben épülő számítógépgyár építéséhez szükséges 330 mil­lió dinár értékű közös beru­házásról. Megegyezés szüle­tett szabadalmakról és a komputerek védjegyéről is. A számottevő program meg­valósításában részt vesz még a belgrádi Progres-Informa­­tika vállalat. A számítógépeket és elektro­nikus adatfeldolgozó gépeket előállító niši gyár termékeit hazánkban és még 45 ország­ban értékesítheti. írók a bíróság előtt Irodalmi vita eddig leginkább a sajtó és a folyóiratok hasábjain folyt, újabban azonban egyre gyakrabban a bíróságon fejeződik be. Dusan Radoševićnak, a belgrádi I. községi bíróság bírójának szobája pillanatnyilag könyvtárra hason­lít, mert a bíró a vádolt cikkeket, köny­veket, irodalmi bírálatokat tanulmá­nyozza. Erik Kos Oskar Davicot a Bor­­bában idén május 27-én és június 10-én megjelent Ausztráliai allegretto és Ausztráliai neoallegrettó című cikkéért becsületsértéssel és rágalmazással vá­dolja. Dragoljub Golubovic újságíró ha­sonló indoklással fordult a bírósághoz Danilo Kiš Anatómiaóra című, idén megjelent könyve miatt. Oskar Davičo tárgyalása ma, Danilo Kilé pedig októ­ber 26-án lesz. A bíróságnak mindkét esetben azt kell tisztáznia, hogy rágalmazás forog-e fenn, vagy pedig olyan irodalmi és társadalmi kritikáról van szó, amelynek célja hazai irodalmi körülményeik feltárása. A je­lek szerint mindkét ügy bonyolult és ké­nyes, s a bíróságnak nem lesz könnyű dolga. Koš például azzal vádolja Davicot, hogy az említett két cikkben sértegette és rágalmazta. Golubovic pedig azt írja feljelentésében, hogy Kiš mindazt, ami­ért vád éri „teljes határozottsággal, rossz szándékból és előre megfontoltan követte el”. Ezzel pedig Golubovicnak nagy erkölcsi kárt, fájdalmat és meg­alázást okozott. Kiš közben megírta válaszát a felpe­res vádjaira, és azt állítja, hogy az Ana­tómiaóra mint polemikai és elméleti al­kotás, amely az inkriminált mondatokat tartalmazza, a felperes durva kihívása nyomán válaszként keletkezett. Ez legi­tim és jogos önvédelmi gesztus, tehát olyasminek a védelme, ami értékesebb a felperes becsületénél. Ez­ egyszersmind általános és elvi védekezés hozzá nem , értők letaglózó és destruktív értékelésé­től. „1976 júliusától kezdve a felperes szóban a sajtó révén is támadólag lépett fel ellenem és Boris Davidovic sírja című könyvem ellen, és plágiumnak mi­nősítette” — írja Kis. — „Indítékaim a felperessel szemben nem voltak rossz szándékúak és érveim, valamint ellen­­támadásom nem irányult „ad hominem”. Kis nem cáfolja, hogy a Pigeon (ga­lamb) név nem a felperesre vonatkozik, de azt állítja, hogy e néven egy ember­ 4.típusról ír, vagyis a szó irodalmi és el­méleti értelmében a törtető és rosszindu­latú újságíróról, aki olyasmibe avatkozik bele, amihez nem ért. A bírósági tárgyalás kimenetétől füg­getlenül Belgrád kulturális közvélemé­nyét meglepték az események, és úgy vélik, hogy az irodalmi viták ügyét még­sem a bíróságon kellene realizálni.

Next