Magyar Szó, 1981. november (38. évfolyam, 301-328. szám)

1981-11-01 / 301. szám

O­m­­is £« VI — ' fsB ilfeif ШШ iÉPSШ Jill Jpik # Keresd az érdekeket •> *■ ДО§!§«| ШЗУИу jflRfi ШшЈВв »јјцц Шт ШјМ Egy hét a világpolitikában (3. oldal) !i ШШШШ ШШт да»Иг жНН ШКг fl| Ј ф A világpiac helyett a parkolóhelyen JPff ШШу ,гГ i *. ' ' к Nemcsak a gépek mellé kell jó szakember (5. oldal) Ш ф Mérsékelten felhős idő, helyenként gyenge, XXXVIII. évf., 301. (12367.] szám 1981. november 1., vasárnap Ára 7 dinár Időjárásjelentésünk a 11. oldalon ------------------------------------------------------------------------------------ átmeneti eső Nyíltan és bírálóan a stabilizációs akciókról Megbeszélés a VKSZ községi választmányainak elnökeivel A községi pártbizottságok társadalmipolitikai-ügyi titkárai­val és végrehajtó titkáraival megtartott ülés után a VKSZ Tar­tományi Bizottságában tegnapelőtt késő éjjel befejeződött a VKSZ 50 községi választmányának elnökeivel folytatott több órás megbeszélés is, amelyen nyíltan, bírálóan, kendőzés nélkül be­széltek mindarról, mi akadályozza a párt akcióit és miért érvé­nyesül lassan a gazdasági stabilizációs politika, illetve miért nem érvényesülnek egyes irányelve­k. Vasa MILIC, a VKSZ TB El­nökségének titkára bevezetőjében ismertette a tapasztalatokat, ame­lyeket a választások előtti tevé­kenységek során lebonyolított ak­ciókban szereztünk, elmondta, hogy ezeknek a tapasztalatoknak a birtokában választ tudunk ad­ni arra, mi az, ami kedvezőtlenül hat és gátolja a KSZ akcióit, mi­lyen szerepet töltenek be az alap­­szervezetek és a pártszervek, kü­lönösképpen pedig maguik a kom­munisták, milyen magatartást ta­núsítanak a különféle felelős tisztségeken a gazdaságban és a társadalmi-politikai munkában. Ezek a tapasztalatok segítséget nyújtanak ahhoz, hogy jobban, közvetlenül és munka jellegűen beszélgethessünk és hogy az akci­ók során biztosíthassuk a nagy­fokú egységet, a mobilizációt és a hatékonyabb munkát. Azt az ál­lítást, hogy a gazdasági stabilizá­ciós feladatokhoz való viszonyu­lás és az ezzel kapcsolatos felfo­gások különbözőek, a VKSZ TB Elnökségének titkára a termény­­betakarításra és a tartományunk­ban folyó őszi vetésre vonatkozó eddigi adatokkal támasztotta alá, noha állandóan azt hangsúlyozzuk, hogy az élel­miszer-termelés számunkra és az egész közösség számára a gazdasági stabilizáció és a fejlő­dés alapját képezi. A kukorica­szedés késik, néhány nappal ez­előtt a termőföldeknek csak 39 százalékáról takarították be a ku­koricát, a cukorrépát a termőte­rületek 55 százalékáról szedték fel, a búzát pedig a tervbe vett vetési terület 57 százalékán ve­tették el. Ugyanez idő alatt a Vi­­di községben például a kukoricát csak a területek 13,2 százalékáról törték le, Szécsányban a kukori­caföldek egynegyedéről sem, Tö­­rökkanizsán 16 százalékáról, Ki­­kindán pedig csak 8,5 százaléká­ról. A konkrét felelősség kérdése A titkársághoz érkező jelenté­sek az ismert problémákról szá­molnak be, éspedig olyanformán, mintha a helyzet a szokásos len­ne. Elmondjuk, hogy mi nincs, mire kell várni, de nem szólunk arról, hogy mit kell tenni azért, hogy szombaton és vasárnap is több váltásban dolgozzunk, hogy minden napsütéses napot kihasz­náljunk az ifjúsági akciókra, az olyan kollektívák dolgozóinak ak­ciójára, amelyek nyersanyaghi­ány miatt nem működhetnek, nem szólunk arról, hogyan takarékos­kodjunk a kőolajjal. Ez érthetet­len, de magatartásunkról szól, közvetve pedig arról is, hogy mi­ért nem vetjük fel a konkrét fe­lelősség kérdését. Igaz, a vitákban bebizonyoso­dott az is, hogy másmilyen ma­gatartás is megfigyelhető, hogy néhány község határában valósá­gos rendkívüli állapot van, de egészében véve a helyzet jobb lehetne. A VKSZ TB Elnöksége nemré­giben kijelölte, hogy a stabilizáció érvényesítésében a kommunisták­ra milyen operatív program tel­jesítése vár, e program életre keltése során fel kell hagynunk a „papírmunkával”, a­ sematiz­mussal, a „programok program­jának elkészítésével, inkább szor­galmazni kell az olyan vitákat, amelyek valóban akciómegálapo­­dások lesznek. A front jelenleg még igen szűk. Mi az oka a lemaradásnak? Az okokat nem az etatisztikus viszonyulásban, a jövedelemnek a dolgozóktól való elidegenítésében, a technobürokratikus és csoport­tulajdoni monopóliumokban, az önelégültségben keressük, hanem másutt, de megfigyelhető, hogy a pártszervezetekkel és a dolgozók­kal is manipulálnak. Miért van ez így? Úgy vélem, mindenekelőtt azért, mert a pártbázisban, de a pártszervekben és a társadalom­ban is opportunizmus tapasztal­(Folytatása a 6. oldalon) MUBARAK HAJLANDÓ TÁRGYALNI AZ ARAB ORSZÁGOKKAL Hoszni Mubarak, egyiptomi el­nök kijelentette, ha arra megérik a helyzet, hajlandó Szaúd-Arábiá­­ba vagy bármelyik más arab or­szágba utazni, hogy megoldja Egyiptom és az arab országok köz­ti viszályokat, és hogy megmagya­rázza Egyiptom Izrael iránti po­litikáját. Egy egyiptomi hetilapnak, adott nyilatkozatában Mubarak kifejez­te óhaját, hogy változtatni szeret­ne a más arab országokkal foly­tatott kapcsolatokon, meggyőződé­sét fejezte ki, hogy csak idő kér­dése e viszonyok javítása. Megis­mételte azonban, hogy Egyiptom nem áll el az Izraellel kapcsola­tos politikájától. Mubarak kijelentette, hogy a hamarosan megtartandó katonai gyakorlatai­, amelyeken az egyip­tomi területeken az egyiptomi csapatokon kívül az USA, Szudán, Szomália és Omán katonai alaku­latai is részt vesznek, nem Lí­bia ellen irányulnak. Hozzáfűzte, elrendelte a líbiai határ mentén levő egyiptomi csapatok létszá­mának csökkentését, de ugyanak­kor felszólította Líbiát, hogy ne támadja meg Szudánt, emlékezte­tett arra, hogy Szudán és Egyip­tom védelmi szerződést kötött. (Reuter) kémkedéssel és a vallási összetű­zések serkentésével vádolta őket. Mubarak kijelentette, hogy az egyiptomi,a szovjet kapcsolatok csak akkor javulhatnak, ha a köl­csönös tiszteletben tartására és az egymás belügyeibe való be nem avatkozásra épülnek. Ezzel tulaj­donképpen válaszolt Brezsnyev ok­tóber 15-én keltezett üzenetére, noha időközben többször is érintet­te ezt a témát. Az egyiptomi elnök válasza Brezsnyev javaslatára Hoszni Mubarak egyiptomi el­nök kedvezően válaszolt Leonyid Brezsnyevnek, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elnökének arra a javaslatára, hogy javítani kell a két ország közti viszonyokat. An­var el Szadat elnök ugyanis köz­vetlenül halála előtt a viszonyokat holtpontra juttatta azzal a hatá­rozatával, amellyel kiutasította Kairóból a szovjet nagykövetet és a szovjet diplomaták egy nagyobb csoportját, továbbá a szovjet szak­embereket és újságírókat, Szadat Serpei Kraigher Román l látogat Sergei Kraigher, a JSZSZK El­nökségének elnöke Nicolae Ceau­­sescu román elnök meghívására november első felében hivatalos baráti látogatást tesz Romániába. (Tanjug) Olvasóink figyelmébe Tegnap huzamosabb ideig telexvonal-szakadás volt Új­­vidék és Belgrád között. Ha emiatt valamilyen je­lentős hír kimaradt lapunk mai számából, olvasóink szí­ves elnézését kérjük. oD­A 32? A tartós béke biztosítása valamennyi ország és nép ügye Miljan Komatina felszólalása az ENSZ politikai bizottságának ülésén A tartós nemzetközi béke nem biztosítható tömbpolitikával, hanem az új biztonsági koncepcióval, ez megköveteli az új nem­zetközi viszonyok rendszerének megteremtését, amelyben minden nép és ország számára elérhető lenne a szabadság, a függetlenség és az egyenrangúság. A fentieket Miljan KOMATINA, Jugoszlávia állandó ENSZ-képvi­­selője jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy az el nem kötelezett országok épp ezért ellenzik az országok füg­getlenségének mindennemű veszé­lyeztetését, az önálló fejlődésre való jogok elvitatását, és ezért szállnak síkra a feszültség enyhü­lésére irányuló intézkedések meg­tételéért. Az ENSZ politikai bizottsága már két hete tárgyal a leszerelés és a biztonság problémáiról. Ko­matina felszólalásában arra fi­gyelmeztetett, hogy a háború utáni években a világ talán sohasem állt ilyen közel a nagy megpróbálta­tásokhoz, mint most. A nagyhatalmak és a tömbök közti viszonyok kiéleződése a hidegháborús légkör további fo­kozásához vezet, kölcsönösen egy­másra hárítják a felelősséget a je­lenlegi helyzetért, ez pedig meg­akadályozza a nemzetközi viszo­nyok legfontosabb kérdéseinek megvitatását. erőegyensúlyra ala­­pul, ez a fegy­verkezési verseny egyik legfonto­sabb tényezője. Rámutatott arra, hogy az el nem kötelezettek mozgalmának térhó­dítása azzal magyarázható, hogy egyre több ország nem tudott be­lenyugodni a világ tömbökre való felosztásába. A mozgalom kelet­kezését az is serkentette, hogy el­lenezték az ilyen felosztást és azt a modern nemzetközi viszonyok új koncepciójának megteremtésé­vel akarják megszüntetni. A leszerelési folyamat válsága A leszerelés mély válságba ju­tott, és ez arról tanúskodik, hogy a tömbökre való felosztás nem le­het hosszú életű, a leszerelésnek univerzálisnak kell lennie, ki kell terjednie a nemzetközi viszonyok minden területére, minden ország egyenrangú részvételével kell meg­öl­da­ni e kérdéseket. Miljan Komatina hangsúlyozta, hogy a válságok tovább éleződ­nek, a nagyhatalmak arra töre­kednek, hogy újabb válsággócokat teremtsenek és megszilárdítsák a világ egyes területein betöltött po­zícióikat, hogy újabb összetűzése­ket robbantsanak ki. E célból a leggyakrabban az el nem kötele­zett országokra gyakorolt nyomá­sukat fokozzák, erőszakhoz, fe­nyegetéshez és beavatkozáshoz fo­lyamodnak. A nagyhatalmak fegyverkezési versenye is állandóan fokozódik. A biztonság tömbkoncepciója az A bizalom fokozására irányuló intézkedés Jugoszlávia rendkívüli jelentő­séget tulajdonít mindazoknak a kérdéseknek, amelyek a békére és a biztonságra vonatkoznak a vi­lág e részében, és amelyek az erre vonatkozó együttműködés fejlesz­tésére irányulnak. Hazánk síkra­­száll az olyan intézkedések meg­tételéért, amelyek a politikai és­­a katonai feszültség enyhülésére irá­nyulnak a helsinki csúcsértekezlet záródokumentumainak szellemé­ben. Rámutatott arra, hogy ebben az irányban Jugoszlávia a madridi értekezleten is erőfeszítéseket fej­tett ki. Ez az értekezlet, mint is­meretes, néhány nappal ezelőtt folytatta munkáját. Hazánk a többi el nem kötele­zett országgal és a semleges eu­­rópai országokkal együtt arra tö­rekszik, hogy új alapokra helyez­ze az európai leszerelés folyama­tának megvalósítását. Hangsúlyoz­ta, reméli, hogy e kezdeményezést ellenző országok is beleegyeznek a leszerelési tárgyalásokba és nemcsak a bizalom­­ fokozására irányuló intézkedéssekre vonatkozó tárgyalásokat fogadják el. Miljan Komatina beszélt az ENSZ-közgyűlés jövőre megtar­tandó második rendkívüli leszere­lési ülésszakáról, kifejtette véle­ményét, hogy ezen az ülésszakon folytatni kell a leszerelés legfon­tosabb kérdéseire irányuló tárgya­lásokat, különösképpen az atom­fegyverek leszerelésével kapcso­latban. Minden elmulasztott pillanat pó­tolhatatlan, megbosszulhatja ma­gát. Épp ezért közös törekvésre van szükség, mert ezeket a kér­déseket nem bízhatjuk a kiválasz­tottak szűkebb körére —, hang­súlyozta beszédének végén Miljan Kopatina, hazánk állandó ENSZ- képviselője. Kellemes napsütéses idővel búcsúzott az október. Tegnap az újvidéki Duna parkban is kicsalta a szép idő a gyerekeket és a felnőtteket. Talán egy utolsó alkalom volt ez, hogy a novemberi hi­deg idő beállta előtt a legkisebbek megetessék a tóban úszkáló kedvenceiket. (IFJÚ Gábor felvétele) ENSZ Afrikai tiltakozás Az afrikai országok csoportja elégedetlenségét fejezte ki, mert a Biztonsági Tanácsban ellenzik Szalma A. Szalona tanzániai kül­ügyminiszternek a világszervezet főtitkárává való jelölését. A teg­napelőtt este kiadott közleményben aggodalmukat fejezik ki, mert a Biztonsági Tanács egy tagja ellen­zi, kettő pedig tartózkodik az Afrikai Egységszervezet jelöltjére való szavazástól. A világszervezet új főtitkárát hatszori szavazás után sem jelölték, Szalim A. Szalim megválasztását, a jelek szerint, mindannyiszor az USA vétózta meg. (API)

Next