Magyar Szó, 1983. január (40. évfolyam, 1-29. szám)
1983-01-22 / 20. szám
4 MAGYAR SZÓ 1983. január 22., szombat BELPOLITIKA szítja a nacionalizmust Szemelvények dr. Stipe Suvarnak, a HKSZ KB Elnöksége tagjának a zágrábi Orvostudományi Karon elhangzott előadásából A zágrábi Večernji list ismertette dr. Stipe SUVARNAK, a Horvát KSZ KB Elnöksége tagjának a zágrábi Orvostudományi Karon elhangzott előadását. Az alábbiakban szemelvényeket közlünk Stipe Suvar felszólalásairól. Olyan értékeléseknek vagyunk tanúi — amelyekhez meglehetős nyugtalanság is párosul —, hogy a nacionalizmus, illetve a nacionalizmusok ma fokozottabban jelen vannak az ország társadalmi színterén. Valóban minden környezetünkben sokasodnak a naconalizmus egyes megnyilvánulási formái, mindennek kivételes súlyt kölcsönöz az albán nacionalizmus és irredentizmus tavalyelőtti kosovói agresszív megnyilvánulása. Közvéleményünk, a szó legszélesebb értelmében igen érzékeny a nemzetek közötti viszonyokra, különösképpen a nacionalizmus megjelenési formáira. Amikor a nemzetek közötti viszonyokban valamilyen kirívó eset történik, akkor ez rendszerint nagyobb visszhangot kelt, mintha a társadalmi élet más területén történt volna. Szem előtt kell tartani, hogy a nacionalisták szinte „vadásznak” egymásra, a szerb nacionalisták a horvát nacionalistákra és fordítva, és így tovább. Meg kell jegyeznünk, hogy a nacionalizmust mindig az „idegen” környezetben kutatják és látják meg, a tulajdon környezetben pedig igyekeznek azt leplezni. Az „idegesség” jeleiről, az önigazgatás korlátozásáról és a hatalmi központokról szólva dr. Stipe Suvar megemlítette a technokrata hatalmi központokat, amelyeket később politikai publicisztikánkban a gazdasági, s ezzel a társadalmi és politikai hatalom elidegenedett központjainak neveztek. A nemzetek közötti viszonyokban ez nagy problémákat okoz, és a társadalmi színtérre a tényleges munkás-, szocialista önigazgatás helyett egyfajta menedzseri önigazgatás lép. Valamiféle „nagy rendszerek” születnek, amelyek a multinacionális vállalatok provinciális kópiái és azon alapulnak, hogy az önigazgatás leple alatt központosítsák a döntéseket, az eszközöket és az információkat. A nacionalizmus akkor a legerősebben Horvátországban lép fel, nem csupán az aktuális okokból kifolyólag, hanem a történelmi teher alapján is. Ennek a nacionalizmusnak korábban szélsőséges megnyilvánulása a háborúban az usztasa mozgalom volt, amely többek között üldözte, irtotta a szerb népet. Ugyanakkor a szocialista forradalom Horvátországban — nagyobb mértékben, mint bárhol máshol az országban —, az éles polgárháború elemeivel is bővelkedett. Itt volt az osztályharc a leghevesebb és az 1945. évi végkifejletben Horvátországnak volt a legnagyobb politikai emigrációja. Horvátország volt Szlovénia után a legfejlettebb és az akkori jugoszláviai viszonyok kezdték gátolni termelőerőinek fejlődését. Ekkor színre lépett a nacionalizmus, hogy felkínálja saját megoldásait és formuláit, és sikerült neki betörni a Horvát Kommunista Szövetségbe, nyomására a HKSZ csúcsai ingadozni kezdtek, s végül szövetségre léptek vele, többé-kevésbé nyíltan. Ez volt az 1971. év és a „tömeges mozgalom” .. . Dr. Stipe Suvar kitért a monopóliumok létesítésére is, és megemlített egy igen fontos relációt, a fejletteket és fejletleneket az országban, és többek között a következőket mondta: — Ma egyes emberek, akikről nyezetünkben sokasodnak a nacionalisták, hasonlóan kezdenek beszélni, mint ahogyan 1971-ben beszéltek: nincs deviza. Nem. Horvátországnak olyan gazdasága van és olyan helyet foglal el az ország társadalmi munkamegosztásában s olyan perspektívája van a világon, hogy a deviza egy részét az egész ország számára is elő kell teremtenie, mert Macedónia és Kosovo jelenleg, és még hosszabb időn keresztül, nem lesz képes elegendő devizát előteremterni. Ugyanakkor, mint piacra is szükségünk van rájuk és hogy mindannyian együtt maradjunk ebben a közösségben. Valamilyen felmelegített nacionalista formulák és megoldások felkínálása most politikailag igen veszélyes lenne, pedig vannak ilyen szimptómák. Másrészt a fejletlenek részéről erősödik egy nyomás, mely az állam erejének felújítására irányul, ugyanis azt gondolják, hogy akkor érdekeik jobban védve lesznek. Ilyen feltételek között jönnek létre a nemzeti gazdaságok. De nem olyan értelemben, vannak nemzeti gazdaságaink, ahogy azt Kardely és Bakarné kidolgozta, nevezetesen, hogy minden nemzetnek szuverén joga, hogy rendelkezzen, az általa megteremtett anyagi eszközökkel, egy lényeges feltétel az, hogy a dolgozó, termelő saját nemzetén belül rendelkezzen a bővített újratermeléssel. Ha ez hiányzik, akkor a nemzeti gazdaságok nacionalizmushoz és bezárkózáshoz vezetnek. Pedig sok minden hiányzik ... Jugoszláviában ma leplezetten, de mindinkább legálisan is erősödnek az ország unitarista reintegrációjára vonatkozó követelések. Másrészt nem tudunk zöld ágra vergődni a nacionalista etatizmusok dezintegrációs erejével. Az egyik és a másik veszély ellen is a megoldás az, hogy Jugoszláviát ismert és meghirdetett elveink szerint fejlesszük az, hogy a szervezett szocialista erők és maga a munkásosztály maximálisan tevékenykedjen, hogy társadalmi fejlődésünk írtjából — ahogy azt az alkotmány és a társult munkáról szóló törvény lefektette — eltávolítsuk az akadályokat, hogy leküzdjük a munka társításában bekövetkezett megtorpanást. Más utunk nincs minden nemzetünk és nemzetiségünk testvériségének, egységének és együvé tartozásának megőrzéséhez és fejlesztéséhez, Jugoszláviának mint szocialista közösségnek erősítéséhez, fejezte be dr. Stipe Suvar. Elektronikai együttműködés öt év alatt 80 millió dolláros árucsere-forgalom Lengyelországgal A Krams melletti Brdóban tegnap befejeződtek a hazai és a lengyel elektronikai ipar képviselőinek tárgyalásai. Jugoszláv részről a ljubljanai Iskra társult munkaszervezet, a nisini, a zágrábi Radioindustrija, a banjalukai Rudi Cajavec gyár, a Titovo Velenje-i Gorenje, a bujei Digitron, a maribori Elkom és a svetozarevói kábelgyár illetékesei vettek részt a megbeszélésen. Megállapodtak abban, hogy az eddigi együttműködési területekben nagyban növelik a hazai és a lengyel elektronikai munkaszervezetek közti árucsere-forgalmat. Az idén tartanak még megbeszéléseket a telekommunikációs, informatikai és gyógyászati elektronikai területek együttműködéséről, színes tévékészülékek gyártásáról stb., de szerződést kötnek a hoszszú távú üzleti és műszaki együttműködésről is. A beszélgetés résztvevői megállapították, hogy a lengyel és a jugoszláv elektronikai ipar árucsere-forgalmának értéke az 1981—1985. évi időszakban meghaladja a 80 millió dollárt. (Tanjug) Több nyers-, kevesebb motorbenzin Az adminisztráció ésszerűsítése — Az energetikai, petrokémiai és vegyipari dolgozók tartományi bizottságának üléséről — Általánosan elfogadott álláspont, hogy a foglalkoztatás az idén elsősorban a termelő ágazatokban növekedjen, a nem termelő tevékenységben pedig nem kell növelni a foglalkoztatottak számát. Ezért fel kell mérni az önigazgatási érdekközösségek és a társultmunka-alapszervezetek szervezettségét is. Ahol csak lehet, csökkenteni kell az adminisztrációban dolgozók számát, vagy legalábbis nem növelni. Ezt munkájuk ésszerűsítésével, esetleg több társultmunka-alapszervezet egybeolvasztásával, az érdekközösségek átszervezésével vagy hasonló módon lehetne megoldani — hangzott el a többi között tegnap az energetikai, petrokémiai és vegyipari dolgozók tartományi bizottságának ülésén az idei gazdaságfejlesztési határozati javaslat megvitatása során. A küldöttek egészében támogatták a dokumentumot, hangoztatva, hogy a terv csakis akkor váltható valóra, ha mindenki felelősségteljesen viszonyul a rá háruló feladatokhoz, ami egyben magában foglalja a felelősség messzemenő kiélezését a vállalt kötelességek teljesítésében, az idevágó rendelkezések és dokumentumok alkalmazásában. Elhangzott, hogy a szakszervezetnek hatékonyabban síkra kell szállnia az önigazgatási tervezés érvényesítéséért, mert a dolgozók még minidig nincsenek kellőképpen bekapcsolva a tervezésbe, és így az az elv sem juthat teljes mértékben kifejezésre, hogy ők irányítsák az újratermelési folyamatokat és rendelkezzenek az általuk megvalósított jövedelemmel. A dokumentum javaslattal kapcsolatban elhangzott továbbá, hogy a nyersbenzin előállításának fokozása a motorbenzin kárára kedvezőtlenül érinti a kőolajfinomítókat, mert a motorbenzin mintegy 30 százalékkal drágább, és ha ennek a termelését fokoznák, valamelyes javulna az anyagi helyzetük. A pancsovai kőolajfinomító küldöttjének erre a megjegyzésére az újvidéki Naftahem és a pancsovai Petrolhemija munkaszervezet küldöttei ellenvéleménnyel válaszoltak, és a határozati javaslatot támogatták, mely szerint a nyersbenzin termelését kell fokozni, mert ez néhány üzem létérdeke. A nyersanyagbenzin termelésének fokozása nélkül a zrenjanini műkaucsukgyár és a hódsági polipropilén gyár sem kezdhetné meg termelését. Ezek részére a pancsovai Petrolhemija Munkaszervezet gyárt szükséges alapanyagot nyersbenzinből. Az említett gyárak, vagyis a zrenjanini és a hódsági üzembe helyezése pedig ismét más munkaszervezetek szempontjából jelentős, mert tőlük kapnak majd alapanyagot, és ezzel jelentősen csökkenthetik nyersanyag-behozatalukat. T. K. J. KOSOVO Egyelőre lesz elég műtrágya Kosovóbam az első és második fejtrágyázásra lesz elegendő műtrágya. A tartomány mezőgazdasági szükségleteinek kielégítésére azonban devizát, illetve behozatali nyersanyagokat kell biztosítani a nitrogéntartalmú és foszfortartalmú műtrágyafajták előállításához. A tartományban pillanatnyilag mintegy 32 ezer tonna nitrogéntartalmú és 20 ezer tonna foszfortartalmú műtrágyát tartalékolnak. A vetési munkálatokat figyelemmel kísérő tartományi parancsnokság a tegnapi ülésen a számítások alapján megállapította, hogy legalább 11 millió dollárt kell előteremteni műtrágya-nyersanyag behozatalára. Ha ehhez az összeghez még hozzáadjuk azt is, hogy 2,5 millió dollár értékben kell külföldön növényvédő szerek nyersanyagát vásárolni, akkor a tartomány mezőgazdaságának összesen 8,5 millió dollárt kell biztosítania. A mezőgazdasági szervezetek, sajnos, e pénz legkisebb részével sem rendelkeznek. Még egyszer megállapították azt, hogy az őszi vetést idejében és jól elvégezték, a tavaszi vetés előkészületeinek java részét pedig megfelelően lebonyolították, így sokkal jobb termés várható, mint tavaly. (Tanjug) A lehetőségek keretei között Sajtótájékoztató a szövetségi költségvetésről Hogyan alakulnak az idei szövetségi költségvetési eszközök és hogyan történik annak elosztása erre a témára Egon PADOVAN szövetségi pénzügyi titkárhelyettes tegnap Belgrádban sajtótájékoztatót tartott a Szövetségi Tájékoztatási Titkárságon. Mint elmondta, az idei szövetségi költségvetési eszközök 23,8 százalékkal nagyobbak a tavalyi módosított költségvetési eszközöknél. Itt azonban figyelembe kell venni, hogy tavaly első ízben nem valósult meg a költségvetési terv és a Szövetségi Végrehajtó Tanács úgy döntött, a hiányzó részt nem próbálja előteremteni a köztársaságok és tartományok kötelezettségeinek emelésével, hanem inkább módosítja a költségvetést, így tavaly szövetségi szinten lényegében 2,8 százalékkal kevesebb pénzt költöttek az előirányzottnál. Az idei költségvetést ennek a csökkenésnek a figyelembevételével tervezték. Egon Padovan azt is elmondta, hogy a szövetségi eszközök fogyasztói lényegében beleilleszkednek a korlátozott lehetőségek keretei közé, és nem ragaszkodnak a társadalmi tervben részükre meghatározott arányokhoz, így a Jugoszláv Néphadsereg a nemzeti jövedelem előirányzott 5,8 százaléka helyett 5,2 százalékot kap, a fejletlen vidékek és Kosovo fejlesztésére az előirányzott összeg 88 százaléka jut, és a megállapodásokban lefektetett aránynál valamennyivel kevesebbet szavatolnak a harcosvédelemre is. Erre azért volt szükség, mert a költségvetés mintegy 245 milliárd 323 millió dináros kerete nem lenne elegendő az említett három nagy fogyasztó kielégítésére. A költségvetés eszközeinek többi igénybevevője számára, amelyek az eszközöknek csaknem 10 százalékával rendelkeznek, 10 százalékos eszköznövelést irányoztak elő. A szövetségi költségvetés 3 százalékából a szövetségi szervek dolgozóinak személyi jövedelmét szavatolják. Itt is restriktív politikát alkalmaznak, és fokozatosan csökkentik a dolgozók számát, így például 1981-ben 19 222 dolgozót foglalkoztattak, tavaly pedig 18 983- at. A tisztségviselők személyi jövedelme a 9040 dináros átlagos személyi jövedelemhez viszonyított koeficiensek alapján történik, így például a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke 4,8 koeficienssel, a holt munka nélkül 50 986 dinár személyi jövedelmet kap. A Szövetségi Végrehajtó Tanács tagjainak személyi jövedelme 37 000 és 47 000 dinár között alakul, a szövetségi szervek dolgozóié pedig 8400 és 26 848 dinár között mozog. A szövetségi költségvetés eszközforrásai között a köztársaságok és tartományok kötelező járulékán kívül fontos helyet tölt be a forgalmi adó, amely lényegében három termékcsoport, a kőolajszármazékok, a dohány, az alkoholos italok és egyéb termékek megadóztatására korlátozódik. A költségvetés tervezésekor a köztársaságok és tartományok járulékénak 17, a vámból eredő eszközök 32 , a forgalmi adónak pedig mintegy 27,7 százalékos emelését tervezték így kapták meg az átlagos 23,8 százalékos eszköznövelést. Érdekes megjegyezni, hogy a vámból eredő eszközök mintegy 60 százalékát a kivitelserkentő érdekközösség rendelkezésére bocsátják, de ez nem mutatkozik elegendőnek a kiviteli tevékenység serkentésére. F ch Rendőrkézen a soblinci gyilkosok A zágrábi belügyi titkárságon tartott tegnapi sajtóértekezleten közölték, hogy több személyt őrizetbe vettek azzal az alapos gyanúval, hogy január 3-ára virradó éjjel a sesvetei községben levő Soblinc faluban tűzfegyverrel meggyilkolták a 39 éves Stjepan Vugrincot. A nyomozás megállapította, hogy Vugrinc házába betörtek, számos nyom arra utal hogy hivatásos betörők, legalább ketten követték el a bűntényt. A nyomozás érdekében a tettesek nevét egyelőre nem közölték, valószínűleg hétfőn ismertetnek további részleteket. (Tanjug) SZLAVÓNBRÓD Jubileumi rádióműsor ruszinul A szlavónbródi rádióállomás havonta kétszer 15 perces ruszin nyelvű adást sugároz. Tegnap a századik műsor alkalmából a Brodszki liszt és a szlavónbródi rádió kollektívájéba látogatott Željko MUDRI, a Horvátországban élő ruszinok és ukrajnaiak szövetségének elnöke, valamint Ivica FEKETE, a Horvát Szábor nemzetek közötti viszonvüsfyi bizottságának elnöke. A szlavónbrodi község területén mintegy 1100 ruszin és ukrejnei él, így a tájékoztatási műssor nagy jelentőségű hozzájárul az anyanyelv és a hagyományok ápolásához és megőrzéséhez. (Tanjug) Gazdasági kapcsolatok Iránnal Az iráni gazdasági küldöttség vajdasági látogatásának végén a vajdasági élelmiszer-termelő szervezetek képviselőivel tárgyalt. Tegnapelőtt este a két küldöttség tagjai összegezték az iráni küldöttség többnapos vajdasági látogatásának eredményeit. Az iráni küldöttség tagjai készségüket fejezték ki, hogy tárgyalnak a vajdasági ajánlatokról, illetve a több kisebb gyümölcs- és főzelékfeldolgozó gyár felépítésére vonatkozó javaslatról. A munkában sok hazai gazdasági szervezet is részt vetne. ítélet Besten Aliu ügyében A szkopjei kerületi bíróság ellenséges tevékenység elkövetéséért nyolc év börtönre ítélte Destan ALIU 28 éves Kicsevo környéki, Zajas falubeli lakost. A vádlott kihallgatása és a tanúk nyilatkozatai alapján a bíróság megállapította, hogy Destan Aliu több éven át külföldön a nagyalbán sovinizmus és irredentizmus pozíciójáról tevékenykedett. Emigránsként egy bécsi vallási szervezet közvetítésével és pénzbeli segítségével 1974-től 1981-ig az USA-ban tartózkodott és a Belli Kombtar ellenséges szervezethez csatlakozott. Chicagóban, Washingtonban és New Yorkban többször is részt vett a jugoszlávellenes tüntetésekben. (Tanjug) Kémkedésért tíz év börtön A belgrádi kerületi bíróság a január 20-i tárgyaláson Ranko MERAVA belgrádi lakost kémkedésért bűnösnek nyilvánította és tíz év börtönbüntetésre ítélte. A tárgyaláson megállapították, hogy a vádlott egy idegen ország hírszerző szolgálata képviselőinek az ország biztonságának szempontjából fontos és bizalmas adatokat szolgáltatott. (Tanjug)