Magyar Szó, 1983. március (40. évfolyam, 58-72. szám)
1983-03-01 / 58. szám
f f I ( I ° 1 Lf ]/J I ------------------------------------------------------------------------------------------— f$ Túlnyomóan felhős idő, helyenként esőzésekkel XL. évf., 58. (12842.) szám 1983. március 1., kedd óra 10 dinár időjárásjelentésünk a 11. oldalon Forradalmunk tovább halad 1- 1 Iüglyon Ülést tartott a Jugoszláv Kommunista Szövetség Központi Bizottsága Kiró Hadzsivaszilov vitaindító beszámolója Társadalmunk egészében és a Kommunista Szövetségben jelenünk történelmi feladata a lehetőségeket minél előbb, minél jobban és minél teljesebben tettekké formálni — hangzott el a JKSZ Központi Bizottságának tegnapi Belgrádban megtartott ötödik ülésén, amelyen megvitatták társadalmunk időszerű eszmei-politikai kérdéseit és meghatározták a KSZ ezzel kapcsolatos feladatait. Az ülésen Kiró HADZSIVASZILEV, a JKSZ Központi Bizottsága Elnökségének tagja mondott vitaindítót. A Központi Bizottság tagjain kívül az ülésen részt vettek a statútumügyi és felügyelő bizottság tagjai, továbbá a köztársasági és tartományi bizottságok elnökségeinek titkárai, a Szocialista Szövetség Országos Választmányának elnöke, a Szövetségi Képviselőház elnöke, a Harcos Szövetség Országos Bizottságának elnöke, a Szocialista Ifjúsági Szövetség Országos Választmányának elnöke és a Tartalékos Tisztek Szövetsége Országos Választmányának elnöke. — Társadalmunk és a JKSZ jelenlegi eszmei-politikai helyzetének alapvető jellegzetessége, hogy rendkívül bonyolult problémák tapasztalhatók a társult munka, illetve a szocialista önigazgatási rendszer mostani fejlődési szakaszában. Ennek a szakasznak elsődleges értelme, az az eltökélt irányvétel, hogy a szocialista önigazgatás korábban megvalósított vívmányaira támaszkodva határozott lépést tegyünk abban az irányban, ami lehetővé teszi, hogy a társult munkában a dolgozók közvetlenül és teljes mértékben uralmuk alá vonhassák a társadalmi újratermelés teljes egészét. — Az eddigi csaknem tízéves időszakban szerzett tapasztalatok arra utalnak — állapította meg Kiró Hadzsivaszilev —, hogy jóval nehezebb és bonyolultabb ennek a célnak a megvalósítása, mint ahogyan azt gondoltuk. Olyan jelenségekkel, problémákkal és gondokkal találkoztunk, amelyek egyértelműen arra utalnak, hogy válságos szakasz jelentkezett társadalmunk és a szocialista önigazgatási rendszer fejlődésében. Amikor ezt a válságos szakaszt említjük, nem jutunk messzire az egyszerű ténymegállapítással. Rá kell mutatnunk a válság természetére, lényegére és okaira is. Hadzsivaszilov kijelentette, hogy a mostani problémák nem tekinthetők azon stagnálás következményeinek, amelyeket a konzervatív és visszahúzó erők idéztek elő, hanem azokkal az ellentmondásokkal és gondokkal magyarázhatók, amelyek a társadalom forradalmi mozgásaiban jelentkeznek. Csöppet sem könnyű és zökkenőmentes feladat megvalósítani a társadalom valóban forradalmi átalakítását, sőt ennek megvalósítása során nem haladhat kizárólag előre. Elkerülhetetlenül jelentkeznek a különféle ingadozások, ugyanakkor ennek a történelmi folyamatnak számos ellentmodására csak menet közben derül fény. Nem mondhatnánk magunkról, hogy maxisták vagyunk — emelte ki Hadzsivaszilev —, ha nem értenénk meg, hogy a társadalom forradalmi átalakításának néhány törvényszerűségét és ellentmondását nem lehet előre tudni, még mielőtt gyakorlati társadalommódosítási lépésekre szánnánk magunkat, hiszen másként nem is kerülhetnek felszínre. (Folytatása az 5. oldalon) Ülésezik a JKSZ Központi Bizottsága Eleget tenni a követelményeknek idestova tíz éve, hogy a Szövetségi Képviselőház meghozta azt az alkotmányt, amelytől valamennyien nagyon sokat vártunk a társadalmi-gazdasági viszonyok, elsősorban pedig a politikai rendszer, a szocialista önigazgatás politikai rendszerének fejlődésében. A tevékenység, ami az alkotmányos elvek életre keltése érdekében megindult, jelentős eredményeket hozott, a változások kézzelfoghatóak, senki sem tagadhatja őket. Kétségtelen azonban az is, hogy rendkívül súlyos problémák előtt állunk, hogy az eredményekkel nem lehetünk megelégedve. Más szóval: az egyik legfontosabb cél volt, hogy a munkásosztály rendelkezzen a társadalmi termelés egészével, amihez még nem teremtettük meg a feltételeket, s ennek káros következményeit érezhettük mindennapi gyakorlatunkban is. Tudtuk azt is, hogy egy ilyen megállapítás önmagában nem sokat használ, nem változik meg a helyzet a társadalmi gyakorlatban, szükség van arra, hogy pontosan felmérjük a problémákat, a nehézségek okait, és ennek megfelelően határozzuk meg a teendőket. Az alkotmányos elvek életre keltésének folyamatában kiderül, hogy minden problémára nem sikerült megfelelő megoldást találni, minden jelenséget, nehézséget nem lehet előre látni, vannak dolgok, amelyek csak megvalósítás közben bukkannak fel, és csak a gyakorlat mutatja meg, adja meg az alanyt elméleti tisztázásukhoz. Az elmúlt, majd egy évtized gyakorlata most jó alapot szolgáltat ehhez, ahhoz ugyanis, hogy hidaljuk át a mostani válsághelyzetet, hogy kerüljünk ki belőle és érjünk el magasabb fejlettségi szintet. Nincsenek egyszer s mindenkorra érvényes receptek a társadalmi fejlődésre nézve, a változásokban jelentkező újabb és újabb problémák megoldásához újra és újra meg kell találni a legmegfelelőbb eszközöket, módszereket, s aztán ezek szerint kell cselekedni, következetesen, kitartóan vállalva a felelősséget az esetleges hibákért és tévedésekért is. Kommunisták mondják ezt, a Központi Bizottság tagjai, nem tagadják a hibákat, a mulasztásokat sem. Az útkeresés közben ez elkerülhetetlen. A Kommunista Szövetség a nehéz helyzetekben mindig, most is vállalja a szerepet, a legnehezebbet, a létfontosságú feladatok teljesítésében. A Központi Bizottság tagjai hangsúlyozták, a dolgozók tudják, hogyha követ is el hibát, a kommunista Szövetség mindig szorosan a munkásosztály mellett áll, harcol annak érdekeiért, és soha, a legválságosabb helyzetekben sem hagyja cserben. Rámutattak arra is, mennyire fontos, hogy a kommunisták hatékonyan tevékenykedjenek az önigazgatás politikai rendszerében, s ez sem pusztán elhatározás kérdése, képesség és képzettség is kell hozzá, eszmei-politikai és más felkészültség, hogy az élet előre láthatatlanul sok konkrét helyzetében mindig felismerjük a haladó és a hátra húzó törekvéseket, s a felismerés alapján a szükségletnek megfelelően irányítsuk akcióinkat. Tétovázásra nincs idő tehetetlenségnek helye nincs, hatékonyan kell cselekedni, a helyzetet meg kell változtatni, ez általános követelmény, s aki ennek nem tud eleget tenni, át kell hogy adja helyét azoknak, akik hatékonyabb cselekvésre képesebbek. A közellátással kapcsolatban hangzott el ez a megállapítás és követelés. Hangsúlyozták más kérdésekkel kapcsolatban is a legnagyobb nehézségekkel való megbirkózás képességének fontosságát. Olyan alapvető követelmény ez, amiből a kommunisták most nem engedhetnek. Ellenkező esetben felhalmozódhatnának a problémák, stagnálás állna be, amit csak az ellenséges erők használnának ki. Ilyen kísérletre is van már példa, a művészetben, a művelődési életben, de találkozhatunk vele a gazdasági pragmatizmus és voluntarizmus formájában is, amikor egyesek nem a munkásosztályra támaszkodva, hanem az igazgatási struktúrákon keresztül keresik a nehézségekből kivezető utat. Egységesen, egyöntetűen kell a tennivalókhoz hozzálátni — ez volt a tegnapi beszámoló és vita egyik alaptétele, s alighanem ez a hatékonyabb munka feltétele is. BURÁNYI Nándor ÜNNEPSÉG DELHIBEN Elismerés Titónak, Jugoszláviának Utcát neveztek el elhunyt elnökünkről . Az emléktáblát Narasimha Rac indiai külügyminiszter leplezte le (Különtudósítónk telexjelentése) Delhi, február 28. „Ezt az utcát Josip Bruz Titóról, a hazafiról, a forradalmárról és az új Jugoszlávia vezetőjéről neveztük el, aki India barátja és az egész emberiség nagy világpolitikusa volt” — áll az emléktáblán, amelyet ma délelőtt, ünnepség keretében Narasimha Rao indiai külügyminiszter leplezett le abból az alkalomból, hogy Delhi egyik legfontosabb utcáját, a három kilométer hosszú és 46 méter széles, híres ötödik utcát ezentúl Josip Broz Tito marsall utcának hívják. „Jelentős megtiszteltetésnek érzem, hogy itt és ma részt vehetek ezen az ünnepségen — hangsúlyozta többek között beszédében az indiai külügyminiszter —, hisz Tito, a modern Jugoszlávia jelképe, a világ kimagasló politikusa a megszállók elleni forradalmi harcával, országa önállóságáént vívott küzdelmével rányomta bélyegét korunk történetére. Tito, India nagy barátja, Nehruval és Nasszerral együtt megalapozta az el nem kötelezettek mozgalmát és több mint két évtizeden át a mozgalom elyik kimagasló, vezető személyisége volt, s tartós érdemeket szerzett a világpolitikában — hangsúlyozta többek között az indiai külügyminiszter, egyúttal válaszolva Danilo Bilanovicnak. Jugoszlávia indiai nagykövetének szavaira, aki megköszönte a megtiszteltetést, amelyben India elhunyt elnökünket részesítette, „annál inkább, mert ez az első csúcs'1*'-le--l?* akry'vben Tiltó már, sajnos, nem lesz jelen”. Ez az elismerés kétségkívül India népének elhunyt elnökünk és Jugoszlávia népei iránt táplált barátságáról tanúskodik, de a tény, hogy erre éppen most került sor, itt, Delhiben, az el nem kötelezett országok hetedik csúcsértekezletének színhelyén, külön jelentőségű, és Jugoszlávia helyének és a mozgalomban betöltött szerepének a fontosságára utal — volt az egybehangzó vélemény az ünnepség részvevőinek körében. Az indiai lapok egyébként továbbra is élénk figyelemmel és nagy szakértelemmel kísérik a csúcsértekezlet előkészületeit, kitérve minden mozzanatra, amely elősegítheti vagy gátolhatja a jelentős összejövetel sikeres kimenetelét A csúcsértekezleten várhatóan napirendre kerülő pirotolémák közül legtöbb helyet Kambodzsa képviseletének, az afganisztáni helyzet körüli bonyodalmaknak. (Folytatása a 3. oldalon) A Tito utca Delhiben MÁTÓL TÍZ DINÁR A MAGYAR SZÓ Végső eszközökhöz kellett folyamodnia szerkesztőségünknek (és más újságoknak is), hogy előteremthesse a legszükségesebb anyagi eszközöket a lap megjelentetéséhez. A papírnak, a nyomdai szolgáltatásnak, az újság elszállításának, a hírügynökségi anyagok beszerzésének megnövekedett költségei, ugyanis olyan nagy terheket róttak dolgozói közösségünkre, hogy az évek óta alkalmazott legszigorúbb takarékosság ellenére sem tudjuk belső tartalékainkból fedezni az előállítási költségeket. Mától kezdve tehát 10 dinár lesz a Magyar Szó (a pénteki szám 12), s így remélhetőleg lehetővé válik, hogy kifizethessük mindazt, ami a lap megjelentetéséhez szükséges. A lapnak tudvalevőleg sokféle igényt kell kielégítenie. Ezt követeli meg rendeltetése és olvasóinak sokrétű tábora. Ezért az elmúlt egy-fél évben is, az anyagi nehézségek ellenére, jórészt belső erőkből sikerült bővíteni az oldalak számát, egyik-másik rovatot és új rovatokat beiktatni. Reméljük, a minőség, a frisseség, az olvasmányosság, a nyelvez©, a szakszerűség szempontjából is érezhetőek e változások, s e téren még fokozottabb erővel kell munkálkodnunk ezután. Tudván tudjuk, hogy elég nagy az a teher, ami olvasóinkra nehezedik, és sok családnak számottevő kiadást jelent a lap mindennapi megvétele. Bízunk abban, hogy olvasóink megértik az előállt kényszerhelyzetet, segítséget nyújtanak, és hűek maradnak a Magyar Szóhoz továbbra is. Egyben számítunk arra is, hogy szorosabban kapcsolódnak a laphoz, s véleményükkel, bírálataikkal, biztatásukkal elősegítik javítását. A szerkesztőség .