Magyar Szó, 1983. július (40. évfolyam, 193-208. szám)

1983-07-26 / 203. szám

1983. Július 26., kedd ZOMBOfi Reális kiviteli terveket Ä zombori községben az elmúlt év időarányos szakaszához képest jelentősen növekedett a kivitel, a nyugati piacra irányuló kivitel a tavalyi 30 helyett 60 százalékban fedi a behozatalt. A Zombori Me­zőgazdasági Kombinátban is fi­gyelemre méltó eredmények szü­lettek, bőven akad még tenniva­ló. A zombori községben külön­ben az év első felében 600 millió dinár értékű árut szállítottak kül­földre, ez a tervezett mennyiség­nek egyharmada. Időszerű a ko­rábban felvett külföldi kölcsönök visszafizetése, egyes munkaszerve­zetek nyersanyaggal való jobb el­látása. A gazdaság helyzete igen össze­tett. Az elmúlt év időarányos sza­kaszához képest 11 százalékkal csökkent a termelés, általános fi­zetésképtelenség nehezíti meg a munkaszervezetek, a fa- és fém­ipar helyzetét. Az áru értékesíté­se és a nyersanyag beszerzése is megnehezült. Mindezeknél szükséges a kom­munisták és a dolgozók mozgósí­tása, alapos, az eddiginél sokkal jobb tájékoztatása, hangzott el töb­bek között tegnap Somborban a községi pártbizottság elnökségének és a községi szakszervezeti ta­nács közös megbeszélésén, ame­lyen a gazdaság stabilizálásával kapcsolatos időszerű tennivalókról tárgyaltak. Figyelemre méltó, hogy többen is felvetették a felelősség kérdé­sét, a korábban vállalt kötele­zettségeikért, azt, hogy a jövőben senki sem bújhat ki a felelősség alól. A tennivalók pontos megha­tározása után mindenkinek felel­ni kell azért, amit tett vagy pe­dig amit nem tett meg. Slobodan BAŠA, a községi párt­­bizottság titkára a vitát összegez­ve arról szólt, hogy a kivitel nö­velése a termelés jelenlegi szint­jének megtartása, a fizetőképes­ség javítása a kommunisták és a dolgozók legfontosabb feladata. E feladatok valóra váltása érdeké­ben konkrét programot dolgoznak ki. A két elnökséget a vasárnap este­­ Zomborra és környékére zú­dult erős vihar következményeiről is tájékoztatták. Már most meg­állapítható, hogy hatalmas kár érte a zombori­­község mezőgaz­daságát Aleksa Santié határá­ban mintegy 3000 hektáron nagy károk keletkeztek, a kukorica egy részét teljesen letarolta a jégeső. A regőcei határban pedig a jég­verés teljesen megsemmisítette a 100 hektárnyi gyümölcsös termé­sét, de a kukorica, szőlő java ré­szét is letarolta. Az orkán erejű szél, valamint a jég óriási károkat okozott még Őrszállás (Stanišič), Nemesmili­­tics, Csonoplya, Telecska határá­ban. Több ezer hektárnyi kukori­cát, szóját, cukorrépát, gyümöl­csöst, dohányt ért károsodás. K. A. Nem kelendő a rézkilincs Áruértékesítés! gondok a zombori Bane Sekulić Fémárugyárban A zombori Bane Sekulić Fém­­á­rugyárban úgy vélik, hogy az akadozó termelés, a rossz nyers­anyagellátás és a nem éppen zök­kenőmentes áruértékesítés miatt mintegy 60—80 millió dinár vesz­teséget mutat majd a félévi mér­leg. Nikola MEDIC, az egyik részleg szakszervezeti alapszerve­zetének elnöke mondta el, hogy meglehetősen nehéz helyzetben van a munkaszervezet 1800 dol­­gozó­ja. — Nem megy úgy a termelés, ahogy szeretnénk, vagy ahogy mennie kellene. Ha lenne elegen­dő nyersanyagunk, nem okozna olyan nagy gondot az áruértéke­sítés. A zár- és lakatkészítők alig győzik a munkát, még egyszer annyit el lehetne adni, mint amennyit gyártunk, de az ajtó­­és ablakvasalás, a különféle ki­lincsek, bútorhoz való fémalkat­részek a kutyának s­em kellenek. Emiatt bőven volt már kényszer­pihenő és kényszerszabadság. Mindezek után azon sem kell csodálkozni, hogy a Bane Seku­­lléban nem valami fényesek a keresetek. Ilyen szempontból a községi ranglista legalsó részére csúszunk. A vasasok java része havonta 10—12 ezer dinár körül keres, de ennél alacsonyabb fi­zetések is vannak. Ha már más­hol nemigen lehet, a kereseteken takarékoskodunk, de ezt sem te­hetjük a végtelenségig, hiszen egyre több nehéz anyagi körül­mények között levő dolgozó for­dul segélyért a szakszervezeti alapszervezethez — mondja. Djuro HORVAT, az eladási és a beszerzési osztály vezetője is megerősíti a szakszervezeti elnök szavait. Véleménye szerint, mi­vel kevesebbet építkeznek, a bú­tor eladása is akadozik, kevesebb ajtó- és ablakvasalásra, kilincsre van szükség. Ezeknek a termé­keknek az értékesítése valóban akadozik, így a termelés sem le­het zökkenőmentes. A különféle zárakért kapkodnak a vevők, de mit ér az, ha ezekhez nincs ele­gendő nyersanyag.­­ Mindenki devizarészesedést kér, nekünk pedig nincs devizánk. Legalább kétmillió dollár kellene ahhoz, hogy zökkenőmentes le­gyen a termelés. A másik kér­dés az eszköztársítás. A­zabacs Zorkával aláírtunk egy eszköztár­­sítási megegyezést, amelynek ér­telmében 60 millió dinárral járu­lunk hozzá az említett gyár fej­lesztéséhez. Eddig hárommillió dinárt utaltunk át folyószámlá­jukra, de a beígért nyersanyag helyett csak ígéreteket kapunk. Így nem sokat ér a megállapodás. — Miért nem próbálkoznak áru­kivitellel? — A nyugati piacon eléggé nagy a versengés, nehezen lehet eladni az árut. A Közel-Keleten, valamint egyes fejlődő országok­ban próbálkoztunk. Már nagyban folynak a tárgyalások, amelyek remélem, szerződéskötéssel feje­ződnek be. Ebben az évben 90 millió dináros kivitelt terveztünk, de eddig kevés árut szállítottunk külföldre. Ezen a helyzeten az év második felében mindenképpen változtatni kell, mert még nehe­zebbe kerülhetünk — mondja. Szinte hihetetlen árdrágulás is van. Egyes nyersanyagok ára 120 százalékkal is drágább, a fémáru­­gyár viszont 15 hónapja nem vál­toztatta termékeinek árát. Ezek után úgy tűnik, hogy elkerülhe­tetlen a veszteség. A zombori fémárugyárban még egy rendkívül fontos kérdésre felhívták a figyelmünket, neveze­tesen arra, hogy a dolgozók nin­csenek megelégedve az eléggé né­pes fejlesztési osztály munkájával. Amellett, hogy mintegy 600 féle termékük van, egy-egy új, a pia­con is keresett termék gyártásá­nak megkezdése túlságosan is hosszú ideig tart. A fejlesztési osztály eddig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.­­ KŐVÁRI Árpád MAGYAR SZÓ BELPOLITIKA-------­ TOPOLYA KÁVÉ CSAK NARANCCSAL „Szakszervezeti csomag” csak a munkaviszonyban levőknek A közelmúltban nagyobb meny­­nyiségű kávé és narancs érkezett a topolyai Topola-Univerzal Ke­reskedelmi Munkaszervezetbe. A munkaszervezet nagykereskedel­mi részlege üzletet kötött a szak­­szervezeti alapszervezetekkel, még­pedig olyan formában, hogy min­den munkaviszonyban levőnek 40 deka kávét és 4 kg narancsot biz­tosított Ezért a „szakszervezeti” csomagért az arra igényt tartó szakszervezeti tagok, azaz a mun­kaviszonyban levők mintegy 750 dinárt fizettek. „Ha kell a kávé, vedd meg a narancsot is” akció indult. Aki akart, s akinek volt pénze, megrendelhette a csoma­got, s meg is kapta. Akik nincsenek munkaviszony­ban, kisiparosok, nyugdíjasok, földművesek nyomban zúgolódni kezdtek, hogy ők miért, nem jut­hatnak hozzá sem a narancshoz, sem pedig a kávéhoz. Erre a kér­désre igyekezett a tegnapi ülésén választ kapni a topolyai helyi kö­zösség fogyasztók tanácsa. A fele­let elmaradt. A Topola-Univerzal kiskereskedelmi részlegének kép­viselői, akik részt vettek az ülé­sen, elmondták, hogy a kávé ilyen szétosztásáért a nagykereskedelmi részleg a felelős, ugyanis a kiske­reskedelmi részleg tartja magát a helyi közösség fogyasztók tanácsá­nak határozatához, hogy minden hiánycikknek számító árut, azaz kávét, mosóport, a helyi közösség szervezésében osztanak szét, vagyis hogy minden polgár szá­mára, attól függetlenül, hogy mun­kaviszonyban van-e vagy sem, hozzáférhetővé teszik. ígérik, hogy belátható időn belül azok számára is beszereznek kávét, akik nincse­nek munkaviszonyban. A kávé és narancs ilyen értékesítési módjá­nak véget vetettek. Persze a fogyasztók tanácsa a válasszal, a magyarázattal nem elégedett meg, s felkérte a keres­kedelmi munkaszervezetet, hogy állapítsa meg, ki a felelős a kávé és a narancs szabálytalan értéke­sítéséért, vagyis ki a felelős azért, hogy a munkaszervezet nem tar­totta be a fogyasztók tanácsának előző határozatát. Az eset kapcsán felvetődik a kérdés, hogy vajon csak a Topola Univerzal-e a hibás, vagy az a külkereskedelmi munkaszervezet is, amely nyáron, amikor javában érik a gyümölcs, déligyümölcsöt hozat be, s azt kötött áruként el­adja az Univerzálnak és még ki tudja hány munkaszervezetnek. Az is természetes, hogy a kereske­delmi munkaszervezetek ettől az árutól, mármint a romlandó na­rancstól, a lehető leggyorsabb és a lehető legegyszerűbb módon igye­keznek megszabadulni. D. L. Tettének oka ismeretlen Féltestvérének meggyilkolásával vádolják Ekmajer István ókéri lakost Egyelőre teljességgel megmagya­rázhatatlan gyilkosság történt a múlt hónap 10-én az ókori (Zma­­jevo) Lenin utca 104.­ alatt. A ház gazdasszonya valamivel déli két óra után érkezett haza munká­ból, otthon találta férjét, Gyura Holikot és annak anyai féltestvé­rét, Ekmajer Istvánt, amint a konyhában iszogattak. Már mind­ketten alaposan fölöntöttek. Az asszonytól kávét kértek, ő meg­ígérte, hogy főz nekik, de kilé­pett az utcára, hogy áthívja a szomszédasszonyt is. Nem telt be­le negyedóra, hogy visszaindult, de a bejárati kaput zárva találta. Kénytelen volt a szomszédság ka­puját és a kertet igénybe venni, hogy az udvarba juthasson. Az udvari vízcsapnál ott találta a 60 éves vendéget, amint éppen mo­sakodott. Alaposabb nézelődés után vette csak észre, hogy az ember véres, és hogy a mellette, egy lavórban fekvő hatalmas fej­széje ugyancsak. Megpróbált be­­emnni a lakásba, de azt is zárva találta. Szaladt az utcára, útköz­ben meglátta a konyha elhajított kulcsát. Kinyitotta a konyhaajtót és ott a földön vérbe fagyva ta­lálta a férjét. A vizsgálat nem tudott a gyil­kosság okára fényt deríteni. An­nak alapján, amit a vizsgálati szervek megállapítottak, az új­vidéki kerületi ügyészség ember­ölésért vádat emelt Ekmajer ellen, ő azóta vizsgálati fogságban van. A féltestvérek között nem volt soha különösebb nézeteltérés, a gyilkosság napján sem vesztek össze. A vádlott aznap a kaput javította a háznál, puszta szíves­ségből. Egész nap együtt iszogat­tak. Amikor az áldozat felesége hazaérkezett, akkor is, és az asz­­szony semmire sem gyanakodott, csupán azért sietett vissza a szom­szédból, hogy kávét főzzön. Siet­ségét még azzal is indokolta, hogy szeretne otthon lenni, mert „az a két részeg nagyon odavan, hol együtt énekelnek, hol pedig sír­nak”. A vádlott az előzetes eljárás során arra hivatkozott, hogy ő nem emlékszik semmire, illetve semmi­re azon kívül, hogy a kaput javí­tották és iszogattak. Amikor az áldozat felesége a kútnál a vád­lottra bukkant, az annyit mondott neki, hogy „Látod, mi lett? Téged kellett volna.” A vizsgálat során megállapítot­ták, hogy a vádlott a fejszével többször az áldozatra sújtott, né­hányszor a fokával, egyszer pe­dig az élével. Eközben maga is bevéreződött. Dulakodásnak nyo­mát nem találták, a teljesen szét­roncsolt fejű áldozat a helyszí­nen kiszenvedett Az ügyben ha­marosan kitűzik a főtárgyalás napját az Újvidéki Felsőbírósá­gon. M AUGUSZTUS ELSEJÉTŐL Megdrágul a közúti utas- és teherforgalom Harminckét százalékkal drágul a kenyér — A postai szol­gáltatások díjszabásának elfogadását elhalasztották — A Tartományi Űrügyi Közösség üléséről és az újratermelési anyag drágu­lására hivatkozva az utasszállítás­­ban 35, a teherszállításban pedig 25 százalékos díjemelést kértek. A Tartományi Űrügyi Közösség teg­nap megtartott ülésén megvitatták a kérelmet, s a Panonijatrans ösz­­szetett munkaszervezetnek enge­délyezték a díjemelést, az utasforga­lomban 20, a teherforgalomban pedig 15 százalékkal. Az új szál­lítási díjak augusztus elsejétől ér­vényesek. Ugyanez a fórum megvitatta a postai szolgáltatások díjának eme­lésére vonatkozó kérelmet is, amely szerint a csomagok szállítása 70 százalékkal, a távirat 50 százalék­kal a telefonelőfizetési díj 64 szá­zalékkal, az ikertelefon előfizetési díja 56,3 százalékkal, a telefonim­pulzus díja 14,4 százalékkal, a te­leximpulzus 18,9 százalékkal és a telex előfizetési díja 26,9 százalék­kal emelkedne. A Tartományi Űr­ügyi Közösség tagjai olyan állás­pontra helyezkedtek, hogy az ár­emelési kérelem nincs kellőkép­pen megindokolva, valamint egyes szolgáltatások díjának emelése túl nagyarányú és ezért a postai szol­gáltatások új díjszabásának elfo­gadását elhalasztották szeptember­re. A liszt árának emelése és a sü­tési költségek növelése késztette a Zitocoop pékség dolgozóit arra, hogy átnyújtsák a kenyér árának emelésére vonatkozó kérvényüket. Az Arügyi Bizottság megvitatta a kérvényt és megállapította, hogy a 32 százalékos áremelés indokolt. A Bizottság jelentését támogatta a Tartományi Arügyi Közösség is. Végső döntést a Szövetségi Végre­hajtó Tanács hoz. N. Z. A közúti szállítóvállalatok má­jusban kérték a szövetségi szer­vektől, hogy hagyják jóvá a szál­lítási díjak emelésére vonatkozó kérelmüket A közúti utas- és te­herszállítással foglalkozó munka­­szervezetek, közöttük a vajdasági Panomijatrans összetett Munka­­szervezet is. a járművek, a ben­zin, az autógumi, az alkatrészek Kompenzációval a nyersanyagig A titoverbászi Vrbas MIK kiviteli törekvései A titoverbászi Vrbas Mezőgazda­sági-Ipari Kombinátnak összesen nyolc munkaszervezete exportálja termékeit Elsősorban mezőgazda­­sági terméket (kukoricát és napos­csibét), élelmiszert (sonkát, hús­konzervet, készételt, fagyasztott gyümölcsöt és főzelékfélét, kekszet) készruhát exportál. A Backatrans Teher- és Utasszállító Munkaszer­vezet szolgáltatást végez külföldön.­­ A kivitelt részint a kombinát külkereskedelmi részlegén, részint más külkereskedelmi munkaszer­vezeteken keresztül bonyolítjuk le — mondja Milenko MAKIC, a kombinát külkereskedelmi alap­szervezetének igazgatója. — Az elért eredménnyel csak részben lehetünk elégedettek: na­gyobb ugyan a tavalyi időarányos­nál, ám a tervet nem sikerült ma­radéktalanul megvalósítani. A konvertibilis piacra irányuló kivi­telünk félévkor 6 908 000 dollárt tett ki, s ez a terv 83,5 százalékos megvalósítását jelenti. Legjobb eredményt a Carnex ért el: 2 930 000 dollár értékben szállított külföldre, s tervét 41,2 százalékkal sikerült túlszárnyalnia. A klíring elszámolású területre irányuló áru­kivitelünk 3 711 000 dollár, s a tervet 98,7 százalékban teljesítet­tük. Kimagasló eredményt az Elan munkaszervezet ért el: 1 336 000 dol­lár értékű exportjával 99,4 száza­lékkal szárnyalta túl tervét.­­ A nyersanyagellátás biztosítá­sa érdekében igen sok kompenzá­ciós ügyletet bonyolítunk le — folytatja Makié. — Elsősorban a konvertibilis piacra szállítunk ku­koricát, onnan pedig a megfelelő értékben fehérjedús takarmányt, növényvédő szereket, alkatrészt ho­zunk be. Úgy tervezzük, hogy a kompenzációs ügyletek által bizto­sítjuk az év végéig munkaszerve­zeteinknek a szükséges nyersanya­got.­­ A klasszikus kivitelre is szük­ségünk van azonban, elsősorban a fix és garantált kötelezettségek visszafizetése miatt. A gyárak vi­szont nehezen szánják rá magu­kat az export e válfaj­ára, mert a megvalósított deviza aránylag kis hányadával rendelkezhetnek, s fő­ként mert csak kisszámú termék­kel érhető el a világpiacon is a jövedelmezőség, noha a község je­lentős összeget különített el a ki­vitel serkentésére.­­ A kivitelnél a versenyképes­ség jelenti a legnagyobb gondot: nehezen tudunk beilleszkedni a vi­lágpiaci árakba, főként, mert meg­szoktuk, hogy a hazai piacon mi „diktálhatjuk” a feltételeket, Kint azonban már nem. Így például el­marad a margarin és a növényi zsiradék külföldi értékesítése, no­ha ezek kiszállítása engedélyezett és az afrikai piacon keresett cikk­nek számítanak. Ám ugyanezen a piacon a miénknél sokkal kedve­zőbb a holland, a dán vagy az NSZK-beli árajánlat, így az üzle­tet ők kapják meg. Mindent meg kell tehát tennünk annak érdeké­ben, hogy árajánlatainkkal beil­leszkedjünk a világpiaci viszo­nyokba. Legfőbb célunk egyébként a konvertibilis és a fejlődő orszá­gok piacára való kivitelünk növelé­se, ez utóbbira elsősorban kekszet szállítunk.­­ A kiviteli ügylet lebonyolítá­sakor az állandó vagonhiány okoz legnagyobb gondot. Ezt főként a kompenzációs üzleteknél érezzük meg: hiába próbálkozunk, nem tu­dunk (az ígéretek ellenére sem) idejében vagont biztosítani a ku­korica kiszállításához, emiatt késik a nyersanyag behozatala is, s mindezt végső soron a termelés sínyli meg. Úgy érzem, hogy a vas­út még nem kapcsolódott be kel­lőképpen az ország kiviteli tervé­be — fejezte be Milenko Makic külkereskedelmi igazgató. CSEHÁK Gyöngyi

Next