Magyar Szó, 1983. július (40. évfolyam, 193-208. szám)
1983-07-26 / 203. szám
1983. Július 26., kedd ZOMBOfi Reális kiviteli terveket Ä zombori községben az elmúlt év időarányos szakaszához képest jelentősen növekedett a kivitel, a nyugati piacra irányuló kivitel a tavalyi 30 helyett 60 százalékban fedi a behozatalt. A Zombori Mezőgazdasági Kombinátban is figyelemre méltó eredmények születtek, bőven akad még tennivaló. A zombori községben különben az év első felében 600 millió dinár értékű árut szállítottak külföldre, ez a tervezett mennyiségnek egyharmada. Időszerű a korábban felvett külföldi kölcsönök visszafizetése, egyes munkaszervezetek nyersanyaggal való jobb ellátása. A gazdaság helyzete igen összetett. Az elmúlt év időarányos szakaszához képest 11 százalékkal csökkent a termelés, általános fizetésképtelenség nehezíti meg a munkaszervezetek, a fa- és fémipar helyzetét. Az áru értékesítése és a nyersanyag beszerzése is megnehezült. Mindezeknél szükséges a kommunisták és a dolgozók mozgósítása, alapos, az eddiginél sokkal jobb tájékoztatása, hangzott el többek között tegnap Somborban a községi pártbizottság elnökségének és a községi szakszervezeti tanács közös megbeszélésén, amelyen a gazdaság stabilizálásával kapcsolatos időszerű tennivalókról tárgyaltak. Figyelemre méltó, hogy többen is felvetették a felelősség kérdését, a korábban vállalt kötelezettségeikért, azt, hogy a jövőben senki sem bújhat ki a felelősség alól. A tennivalók pontos meghatározása után mindenkinek felelni kell azért, amit tett vagy pedig amit nem tett meg. Slobodan BAŠA, a községi pártbizottság titkára a vitát összegezve arról szólt, hogy a kivitel növelése a termelés jelenlegi szintjének megtartása, a fizetőképesség javítása a kommunisták és a dolgozók legfontosabb feladata. E feladatok valóra váltása érdekében konkrét programot dolgoznak ki. A két elnökséget a vasárnap este Zomborra és környékére zúdult erős vihar következményeiről is tájékoztatták. Már most megállapítható, hogy hatalmas kár érte a zomboriközség mezőgazdaságát Aleksa Santié határában mintegy 3000 hektáron nagy károk keletkeztek, a kukorica egy részét teljesen letarolta a jégeső. A regőcei határban pedig a jégverés teljesen megsemmisítette a 100 hektárnyi gyümölcsös termését, de a kukorica, szőlő java részét is letarolta. Az orkán erejű szél, valamint a jég óriási károkat okozott még Őrszállás (Stanišič), Nemesmilitics, Csonoplya, Telecska határában. Több ezer hektárnyi kukoricát, szóját, cukorrépát, gyümölcsöst, dohányt ért károsodás. K. A. Nem kelendő a rézkilincs Áruértékesítés! gondok a zombori Bane Sekulić Fémárugyárban A zombori Bane Sekulić Fémárugyárban úgy vélik, hogy az akadozó termelés, a rossz nyersanyagellátás és a nem éppen zökkenőmentes áruértékesítés miatt mintegy 60—80 millió dinár veszteséget mutat majd a félévi mérleg. Nikola MEDIC, az egyik részleg szakszervezeti alapszervezetének elnöke mondta el, hogy meglehetősen nehéz helyzetben van a munkaszervezet 1800 dolgozója. — Nem megy úgy a termelés, ahogy szeretnénk, vagy ahogy mennie kellene. Ha lenne elegendő nyersanyagunk, nem okozna olyan nagy gondot az áruértékesítés. A zár- és lakatkészítők alig győzik a munkát, még egyszer annyit el lehetne adni, mint amennyit gyártunk, de az ajtóés ablakvasalás, a különféle kilincsek, bútorhoz való fémalkatrészek a kutyának sem kellenek. Emiatt bőven volt már kényszerpihenő és kényszerszabadság. Mindezek után azon sem kell csodálkozni, hogy a Bane Sekulléban nem valami fényesek a keresetek. Ilyen szempontból a községi ranglista legalsó részére csúszunk. A vasasok java része havonta 10—12 ezer dinár körül keres, de ennél alacsonyabb fizetések is vannak. Ha már máshol nemigen lehet, a kereseteken takarékoskodunk, de ezt sem tehetjük a végtelenségig, hiszen egyre több nehéz anyagi körülmények között levő dolgozó fordul segélyért a szakszervezeti alapszervezethez — mondja. Djuro HORVAT, az eladási és a beszerzési osztály vezetője is megerősíti a szakszervezeti elnök szavait. Véleménye szerint, mivel kevesebbet építkeznek, a bútor eladása is akadozik, kevesebb ajtó- és ablakvasalásra, kilincsre van szükség. Ezeknek a termékeknek az értékesítése valóban akadozik, így a termelés sem lehet zökkenőmentes. A különféle zárakért kapkodnak a vevők, de mit ér az, ha ezekhez nincs elegendő nyersanyag. Mindenki devizarészesedést kér, nekünk pedig nincs devizánk. Legalább kétmillió dollár kellene ahhoz, hogy zökkenőmentes legyen a termelés. A másik kérdés az eszköztársítás. Azabacs Zorkával aláírtunk egy eszköztársítási megegyezést, amelynek értelmében 60 millió dinárral járulunk hozzá az említett gyár fejlesztéséhez. Eddig hárommillió dinárt utaltunk át folyószámlájukra, de a beígért nyersanyag helyett csak ígéreteket kapunk. Így nem sokat ér a megállapodás. — Miért nem próbálkoznak árukivitellel? — A nyugati piacon eléggé nagy a versengés, nehezen lehet eladni az árut. A Közel-Keleten, valamint egyes fejlődő országokban próbálkoztunk. Már nagyban folynak a tárgyalások, amelyek remélem, szerződéskötéssel fejeződnek be. Ebben az évben 90 millió dináros kivitelt terveztünk, de eddig kevés árut szállítottunk külföldre. Ezen a helyzeten az év második felében mindenképpen változtatni kell, mert még nehezebbe kerülhetünk — mondja. Szinte hihetetlen árdrágulás is van. Egyes nyersanyagok ára 120 százalékkal is drágább, a fémárugyár viszont 15 hónapja nem változtatta termékeinek árát. Ezek után úgy tűnik, hogy elkerülhetetlen a veszteség. A zombori fémárugyárban még egy rendkívül fontos kérdésre felhívták a figyelmünket, nevezetesen arra, hogy a dolgozók nincsenek megelégedve az eléggé népes fejlesztési osztály munkájával. Amellett, hogy mintegy 600 féle termékük van, egy-egy új, a piacon is keresett termék gyártásának megkezdése túlságosan is hosszú ideig tart. A fejlesztési osztály eddig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. KŐVÁRI Árpád MAGYAR SZÓ BELPOLITIKA------- TOPOLYA KÁVÉ CSAK NARANCCSAL „Szakszervezeti csomag” csak a munkaviszonyban levőknek A közelmúltban nagyobb menynyiségű kávé és narancs érkezett a topolyai Topola-Univerzal Kereskedelmi Munkaszervezetbe. A munkaszervezet nagykereskedelmi részlege üzletet kötött a szakszervezeti alapszervezetekkel, mégpedig olyan formában, hogy minden munkaviszonyban levőnek 40 deka kávét és 4 kg narancsot biztosított Ezért a „szakszervezeti” csomagért az arra igényt tartó szakszervezeti tagok, azaz a munkaviszonyban levők mintegy 750 dinárt fizettek. „Ha kell a kávé, vedd meg a narancsot is” akció indult. Aki akart, s akinek volt pénze, megrendelhette a csomagot, s meg is kapta. Akik nincsenek munkaviszonyban, kisiparosok, nyugdíjasok, földművesek nyomban zúgolódni kezdtek, hogy ők miért, nem juthatnak hozzá sem a narancshoz, sem pedig a kávéhoz. Erre a kérdésre igyekezett a tegnapi ülésén választ kapni a topolyai helyi közösség fogyasztók tanácsa. A felelet elmaradt. A Topola-Univerzal kiskereskedelmi részlegének képviselői, akik részt vettek az ülésen, elmondták, hogy a kávé ilyen szétosztásáért a nagykereskedelmi részleg a felelős, ugyanis a kiskereskedelmi részleg tartja magát a helyi közösség fogyasztók tanácsának határozatához, hogy minden hiánycikknek számító árut, azaz kávét, mosóport, a helyi közösség szervezésében osztanak szét, vagyis hogy minden polgár számára, attól függetlenül, hogy munkaviszonyban van-e vagy sem, hozzáférhetővé teszik. ígérik, hogy belátható időn belül azok számára is beszereznek kávét, akik nincsenek munkaviszonyban. A kávé és narancs ilyen értékesítési módjának véget vetettek. Persze a fogyasztók tanácsa a válasszal, a magyarázattal nem elégedett meg, s felkérte a kereskedelmi munkaszervezetet, hogy állapítsa meg, ki a felelős a kávé és a narancs szabálytalan értékesítéséért, vagyis ki a felelős azért, hogy a munkaszervezet nem tartotta be a fogyasztók tanácsának előző határozatát. Az eset kapcsán felvetődik a kérdés, hogy vajon csak a Topola Univerzal-e a hibás, vagy az a külkereskedelmi munkaszervezet is, amely nyáron, amikor javában érik a gyümölcs, déligyümölcsöt hozat be, s azt kötött áruként eladja az Univerzálnak és még ki tudja hány munkaszervezetnek. Az is természetes, hogy a kereskedelmi munkaszervezetek ettől az árutól, mármint a romlandó narancstól, a lehető leggyorsabb és a lehető legegyszerűbb módon igyekeznek megszabadulni. D. L. Tettének oka ismeretlen Féltestvérének meggyilkolásával vádolják Ekmajer István ókéri lakost Egyelőre teljességgel megmagyarázhatatlan gyilkosság történt a múlt hónap 10-én az ókori (Zmajevo) Lenin utca 104. alatt. A ház gazdasszonya valamivel déli két óra után érkezett haza munkából, otthon találta férjét, Gyura Holikot és annak anyai féltestvérét, Ekmajer Istvánt, amint a konyhában iszogattak. Már mindketten alaposan fölöntöttek. Az asszonytól kávét kértek, ő megígérte, hogy főz nekik, de kilépett az utcára, hogy áthívja a szomszédasszonyt is. Nem telt bele negyedóra, hogy visszaindult, de a bejárati kaput zárva találta. Kénytelen volt a szomszédság kapuját és a kertet igénybe venni, hogy az udvarba juthasson. Az udvari vízcsapnál ott találta a 60 éves vendéget, amint éppen mosakodott. Alaposabb nézelődés után vette csak észre, hogy az ember véres, és hogy a mellette, egy lavórban fekvő hatalmas fejszéje ugyancsak. Megpróbált beemnni a lakásba, de azt is zárva találta. Szaladt az utcára, útközben meglátta a konyha elhajított kulcsát. Kinyitotta a konyhaajtót és ott a földön vérbe fagyva találta a férjét. A vizsgálat nem tudott a gyilkosság okára fényt deríteni. Annak alapján, amit a vizsgálati szervek megállapítottak, az újvidéki kerületi ügyészség emberölésért vádat emelt Ekmajer ellen, ő azóta vizsgálati fogságban van. A féltestvérek között nem volt soha különösebb nézeteltérés, a gyilkosság napján sem vesztek össze. A vádlott aznap a kaput javította a háznál, puszta szívességből. Egész nap együtt iszogattak. Amikor az áldozat felesége hazaérkezett, akkor is, és az aszszony semmire sem gyanakodott, csupán azért sietett vissza a szomszédból, hogy kávét főzzön. Sietségét még azzal is indokolta, hogy szeretne otthon lenni, mert „az a két részeg nagyon odavan, hol együtt énekelnek, hol pedig sírnak”. A vádlott az előzetes eljárás során arra hivatkozott, hogy ő nem emlékszik semmire, illetve semmire azon kívül, hogy a kaput javították és iszogattak. Amikor az áldozat felesége a kútnál a vádlottra bukkant, az annyit mondott neki, hogy „Látod, mi lett? Téged kellett volna.” A vizsgálat során megállapították, hogy a vádlott a fejszével többször az áldozatra sújtott, néhányszor a fokával, egyszer pedig az élével. Eközben maga is bevéreződött. Dulakodásnak nyomát nem találták, a teljesen szétroncsolt fejű áldozat a helyszínen kiszenvedett Az ügyben hamarosan kitűzik a főtárgyalás napját az Újvidéki Felsőbíróságon. M AUGUSZTUS ELSEJÉTŐL Megdrágul a közúti utas- és teherforgalom Harminckét százalékkal drágul a kenyér — A postai szolgáltatások díjszabásának elfogadását elhalasztották — A Tartományi Űrügyi Közösség üléséről és az újratermelési anyag drágulására hivatkozva az utasszállításban 35, a teherszállításban pedig 25 százalékos díjemelést kértek. A Tartományi Űrügyi Közösség tegnap megtartott ülésén megvitatták a kérelmet, s a Panonijatrans öszszetett munkaszervezetnek engedélyezték a díjemelést, az utasforgalomban 20, a teherforgalomban pedig 15 százalékkal. Az új szállítási díjak augusztus elsejétől érvényesek. Ugyanez a fórum megvitatta a postai szolgáltatások díjának emelésére vonatkozó kérelmet is, amely szerint a csomagok szállítása 70 százalékkal, a távirat 50 százalékkal a telefonelőfizetési díj 64 százalékkal, az ikertelefon előfizetési díja 56,3 százalékkal, a telefonimpulzus díja 14,4 százalékkal, a teleximpulzus 18,9 százalékkal és a telex előfizetési díja 26,9 százalékkal emelkedne. A Tartományi Űrügyi Közösség tagjai olyan álláspontra helyezkedtek, hogy az áremelési kérelem nincs kellőképpen megindokolva, valamint egyes szolgáltatások díjának emelése túl nagyarányú és ezért a postai szolgáltatások új díjszabásának elfogadását elhalasztották szeptemberre. A liszt árának emelése és a sütési költségek növelése késztette a Zitocoop pékség dolgozóit arra, hogy átnyújtsák a kenyér árának emelésére vonatkozó kérvényüket. Az Arügyi Bizottság megvitatta a kérvényt és megállapította, hogy a 32 százalékos áremelés indokolt. A Bizottság jelentését támogatta a Tartományi Arügyi Közösség is. Végső döntést a Szövetségi Végrehajtó Tanács hoz. N. Z. A közúti szállítóvállalatok májusban kérték a szövetségi szervektől, hogy hagyják jóvá a szállítási díjak emelésére vonatkozó kérelmüket A közúti utas- és teherszállítással foglalkozó munkaszervezetek, közöttük a vajdasági Panomijatrans összetett Munkaszervezet is. a járművek, a benzin, az autógumi, az alkatrészek Kompenzációval a nyersanyagig A titoverbászi Vrbas MIK kiviteli törekvései A titoverbászi Vrbas Mezőgazdasági-Ipari Kombinátnak összesen nyolc munkaszervezete exportálja termékeit Elsősorban mezőgazdasági terméket (kukoricát és naposcsibét), élelmiszert (sonkát, húskonzervet, készételt, fagyasztott gyümölcsöt és főzelékfélét, kekszet) készruhát exportál. A Backatrans Teher- és Utasszállító Munkaszervezet szolgáltatást végez külföldön. A kivitelt részint a kombinát külkereskedelmi részlegén, részint más külkereskedelmi munkaszervezeteken keresztül bonyolítjuk le — mondja Milenko MAKIC, a kombinát külkereskedelmi alapszervezetének igazgatója. — Az elért eredménnyel csak részben lehetünk elégedettek: nagyobb ugyan a tavalyi időarányosnál, ám a tervet nem sikerült maradéktalanul megvalósítani. A konvertibilis piacra irányuló kivitelünk félévkor 6 908 000 dollárt tett ki, s ez a terv 83,5 százalékos megvalósítását jelenti. Legjobb eredményt a Carnex ért el: 2 930 000 dollár értékben szállított külföldre, s tervét 41,2 százalékkal sikerült túlszárnyalnia. A klíring elszámolású területre irányuló árukivitelünk 3 711 000 dollár, s a tervet 98,7 százalékban teljesítettük. Kimagasló eredményt az Elan munkaszervezet ért el: 1 336 000 dollár értékű exportjával 99,4 százalékkal szárnyalta túl tervét. A nyersanyagellátás biztosítása érdekében igen sok kompenzációs ügyletet bonyolítunk le — folytatja Makié. — Elsősorban a konvertibilis piacra szállítunk kukoricát, onnan pedig a megfelelő értékben fehérjedús takarmányt, növényvédő szereket, alkatrészt hozunk be. Úgy tervezzük, hogy a kompenzációs ügyletek által biztosítjuk az év végéig munkaszervezeteinknek a szükséges nyersanyagot. A klasszikus kivitelre is szükségünk van azonban, elsősorban a fix és garantált kötelezettségek visszafizetése miatt. A gyárak viszont nehezen szánják rá magukat az export e válfajára, mert a megvalósított deviza aránylag kis hányadával rendelkezhetnek, s főként mert csak kisszámú termékkel érhető el a világpiacon is a jövedelmezőség, noha a község jelentős összeget különített el a kivitel serkentésére. A kivitelnél a versenyképesség jelenti a legnagyobb gondot: nehezen tudunk beilleszkedni a világpiaci árakba, főként, mert megszoktuk, hogy a hazai piacon mi „diktálhatjuk” a feltételeket, Kint azonban már nem. Így például elmarad a margarin és a növényi zsiradék külföldi értékesítése, noha ezek kiszállítása engedélyezett és az afrikai piacon keresett cikknek számítanak. Ám ugyanezen a piacon a miénknél sokkal kedvezőbb a holland, a dán vagy az NSZK-beli árajánlat, így az üzletet ők kapják meg. Mindent meg kell tehát tennünk annak érdekében, hogy árajánlatainkkal beilleszkedjünk a világpiaci viszonyokba. Legfőbb célunk egyébként a konvertibilis és a fejlődő országok piacára való kivitelünk növelése, ez utóbbira elsősorban kekszet szállítunk. A kiviteli ügylet lebonyolításakor az állandó vagonhiány okoz legnagyobb gondot. Ezt főként a kompenzációs üzleteknél érezzük meg: hiába próbálkozunk, nem tudunk (az ígéretek ellenére sem) idejében vagont biztosítani a kukorica kiszállításához, emiatt késik a nyersanyag behozatala is, s mindezt végső soron a termelés sínyli meg. Úgy érzem, hogy a vasút még nem kapcsolódott be kellőképpen az ország kiviteli tervébe — fejezte be Milenko Makic külkereskedelmi igazgató. CSEHÁK Gyöngyi