Magyar Szó, 1983. július (40. évfolyam, 193-208. szám)

1983-07-31 / 208. szám

1983. július 31., vasárnap L­­. BREZSNYEV: Bajkonur első napjai A szovjet űrhajózás fejlődésén)! (E.) Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja nemrég elhunyt fő­titkára visszaemlékezéseinek egy kötetével már volt alkalma megismerkedni a hazai olvasónak is. Ezúttal a Novij Mir című szovjet folyóiratban megjelent újabb me­moár­anyagból közlünk részleteket a szov­jet űrkutatás kialakulásáról. A visszaem­lékezések­­tet is, szövegét egyébként nem­sokára megjelenteti a belgrádi Svetozar Markovic Könyvkiadó. Bajkonur utcái az űrhajózás úttörőinek ne­vét viselik, köztük a kivételes érdemeket szer­zett építőét, Georgij Makszimovics Subn­yikovét is. Bajkonur utcái mindazoknak a sajátos tör­ténelemkönyve, akik megteremtették ezt a vá­rost. És ha a rakétasorompók létrehozásán annak idején főként férfiak dolgoztak, a város rendbe hozásáért a legtöbbet az asszonyok tettek. A te­lepülés félsivatagi területen épült, s a bajkonuri nők kíméletlen háborút indítottak a homok ellen. A mostoha talajon, a lakókocsik és az ideiglene­sen felállított házikók körül virágágyások kezd­tek zöldellni és az első fasorok. Ezen a valami­kor kietlen földön alig pár év leforgása alatt parkok, terjedelmes zöldövezetek születtek, s ma már igazán dicséretére válnak a városnak. A tavasz és az ősz — ezek itt a legszebb év­szakok. Októberben érik be a sárgadinnye egyik itt ho­nos fajtája, mondhatni, a rakétasorompók köz­vetlen közelében. Ez a dinnye kivételesen jóízű. Mint ahogy Bajkonur lakói tréfásan mondják: „tele van kozmikus nedvekkel”. Hála Usztyinovnak Múzeum is van már Bajkonurban. Sajnos, nem mindig gondolunk eleget arra, milyen ki­állítási tárgyakat hagyunk hátra az utókornak emlékeztetőül a mi korszakunkra. Példaként említem: ma már nem található sehol sem az a repülőgép, amely a háború előtti években az or­szág büszkesége volt, nincs egyetlenegy példány sem bizonyos gépkocsikból, traktorokból, ame­lyek igen jelentősek voltak számunkra. Több év­tized után olykor csak apró részletekről találunk dokumentumokat és egyéb anyagokat, amelyek megvilágítják népeink története egy-egy esemé­nyének jelentőségét. A bajkonuri múzeumban viszont már ma is egy helyen megtalálható mindaz, amiből eléggé világos képet nyerhetünk a város és a kozmodrom létrejöttéről, arról, hogy hogyan is kezdődött országunk kozmikus története. Az űrkutatási program számos tudóst, konst­ruktőrt, mérnököt, technikust és különféle sza­­kosítású dolgozót gyűjtött egybe. Vannak közöt­tük rendkívül érdekes emberek. Sokukkal meg­ismerkedtem azok közül, akik közvetlenül részt vettek a rakéták és az űrhajók előállításában. Különösen hálás vagyok Dmitrij Fjodorovics Usztyinovnak, aki sokat segített nekem abban, hogy megbirkózzak a legújabb tudományágak nyújtotta sajátos tudnivalókkal. Dmitrij Fjodo­­rovics kivételes tehetségű mérnök, jó gyakorlati érzékű, nagy tudású és kiváló szervezőképességű ember. Azokban az években természetesen sen­ki sem tudta közülünk, mi az a szabadnap. Őt is rendszerint munkahelyén láthattuk még vasár­naponként is vagy a repülőgépben, amint éppen a kísérleti telepre utazik, vagy a rakétakilövő komplexum építőhelyére igyekszik, hogy a saját szemével láthassa a munkálatok előrehaladását, és hogy segítsen, amiben csak tud. (Folytatjuk) Kons­­tantyin E. Csojkovszkij, a szovjet űrhajózás atyja BOB MORAN (39.) ^Sárkány! Várjon csak! A nyelvemen Boyle­­utolsó szavait elnyelte a motorok robaja. A völgyben beindították a három Spitfire-t... ^ Sárkány! ^Rá is illik! Pont olyan nint a sarkán !Hogy mondj­ák­ Hajózó juhhodály A Szaúd-Arábia lobogója alatt hajózó Suvák egyszerre 125 000 juhot szállít Ausztráliából a Perzsa-öböl országaiba. A világ legnagyobb „személyszállító” hajói közé tartozó Suvákot egy egykori norvég tartályhajóból építették át. A juhokat hét emeleten a fedélzet fölött és három emeleten a fedélzet alatt helyezik el. Az állatokat az ausztráliai kikötők gyűjtőhelyein különleges táppal és napi 4 liter vízadaggal készítik elő a 10 000 km-es útra. Azt, hogy az állatvédelmi előírásokat betartják-e, az ausztráliai közlekedésügyi minisztérium ellenőrzi, s minden út előtt a hajót egészségügyi és egyéb szempontból alaposan átvizsgálják. Még­is egy-egy úton az álatoknak mintegy 2 százaléka, vagyis 2500 juh pusztul el. Az elhullott állatokat a tengerbe dobják. (Das Tier) Nem fenyegetik a környezetet az olajvezetékek! Ahhoz képest, hogy évente mintegy 600 millió m3 kőolaj és kőolajipari ter­mék folyik a nagy nyugat-európai eső- MAGYAR SZÓ vezetékekben, a vezetékcső átlyukadása miatt keletkező veszteségek viszonylag csekélyek. Tavalyelőtt a 18 900 km hosszú táv­vezeték-hálózatban­­ mindössze tizenhat kisebb-nagyobb káreset fordult elő, s csupán 1465 m3 olaj folyt ki. A való­ságos veszteség még ennél is jóval ki­sebb, mert a kiszivárgó olajnak a felét sikerült felfogni, s így az nem került bele a környezetbe. Tehát minden egy­millió liter kőolajból, amely a vezetéke­ken átfolyt, mindössze valamivel több, mint 1 liter ment veszendőbe! Az olajveszteségek felerészben a veze­tékhálózat műszaki hiányosságaira és külső hatásokra vezethetők vissza. Keze­lési hiba miatt csupán három kisebb üzemzavar volt, s ezek sem jártak környezeti kárral. (Frankfurter Allgemeine Zeitung) megfelelő villamos impulzusok készülnek­, majd ezeket egy elektronikus berendezés fölerősíti, s a megfelelő dobhanggá ala­kítja át. A szabályozható erősségű hang fülhallgatón át is hallgatható. (Hubby) Néma dob Az NSZK-ban készítették a képünkön látható — a környezetet nem zavaró — tanulódobot. A villamos tűzhelyek kereki lapjaihoz hasonlító lapok egy-egy dob- s típus felső bőrének felelnek meg. Ezeket a tanuló szokványos ütővel ütögeti. Az ütéseket érzékelők fogják fel, róluk PORTYA 19 Szerzők: W. Vance és H. Vernes

Next