Magyar Szó, 1983. július (40. évfolyam, 193-208. szám)
1983-07-31 / 208. szám
1983. július 31., vasárnap L. BREZSNYEV: Bajkonur első napjai A szovjet űrhajózás fejlődésén)! (E.) Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja nemrég elhunyt főtitkára visszaemlékezéseinek egy kötetével már volt alkalma megismerkedni a hazai olvasónak is. Ezúttal a Novij Mir című szovjet folyóiratban megjelent újabb memoáranyagból közlünk részleteket a szovjet űrkutatás kialakulásáról. A visszaemlékezésektet is, szövegét egyébként nemsokára megjelenteti a belgrádi Svetozar Markovic Könyvkiadó. Bajkonur utcái az űrhajózás úttörőinek nevét viselik, köztük a kivételes érdemeket szerzett építőét, Georgij Makszimovics Subnyikovét is. Bajkonur utcái mindazoknak a sajátos történelemkönyve, akik megteremtették ezt a várost. És ha a rakétasorompók létrehozásán annak idején főként férfiak dolgoztak, a város rendbe hozásáért a legtöbbet az asszonyok tettek. A település félsivatagi területen épült, s a bajkonuri nők kíméletlen háborút indítottak a homok ellen. A mostoha talajon, a lakókocsik és az ideiglenesen felállított házikók körül virágágyások kezdtek zöldellni és az első fasorok. Ezen a valamikor kietlen földön alig pár év leforgása alatt parkok, terjedelmes zöldövezetek születtek, s ma már igazán dicséretére válnak a városnak. A tavasz és az ősz — ezek itt a legszebb évszakok. Októberben érik be a sárgadinnye egyik itt honos fajtája, mondhatni, a rakétasorompók közvetlen közelében. Ez a dinnye kivételesen jóízű. Mint ahogy Bajkonur lakói tréfásan mondják: „tele van kozmikus nedvekkel”. Hála Usztyinovnak Múzeum is van már Bajkonurban. Sajnos, nem mindig gondolunk eleget arra, milyen kiállítási tárgyakat hagyunk hátra az utókornak emlékeztetőül a mi korszakunkra. Példaként említem: ma már nem található sehol sem az a repülőgép, amely a háború előtti években az ország büszkesége volt, nincs egyetlenegy példány sem bizonyos gépkocsikból, traktorokból, amelyek igen jelentősek voltak számunkra. Több évtized után olykor csak apró részletekről találunk dokumentumokat és egyéb anyagokat, amelyek megvilágítják népeink története egy-egy eseményének jelentőségét. A bajkonuri múzeumban viszont már ma is egy helyen megtalálható mindaz, amiből eléggé világos képet nyerhetünk a város és a kozmodrom létrejöttéről, arról, hogy hogyan is kezdődött országunk kozmikus története. Az űrkutatási program számos tudóst, konstruktőrt, mérnököt, technikust és különféle szakosítású dolgozót gyűjtött egybe. Vannak közöttük rendkívül érdekes emberek. Sokukkal megismerkedtem azok közül, akik közvetlenül részt vettek a rakéták és az űrhajók előállításában. Különösen hálás vagyok Dmitrij Fjodorovics Usztyinovnak, aki sokat segített nekem abban, hogy megbirkózzak a legújabb tudományágak nyújtotta sajátos tudnivalókkal. Dmitrij Fjodorovics kivételes tehetségű mérnök, jó gyakorlati érzékű, nagy tudású és kiváló szervezőképességű ember. Azokban az években természetesen senki sem tudta közülünk, mi az a szabadnap. Őt is rendszerint munkahelyén láthattuk még vasárnaponként is vagy a repülőgépben, amint éppen a kísérleti telepre utazik, vagy a rakétakilövő komplexum építőhelyére igyekszik, hogy a saját szemével láthassa a munkálatok előrehaladását, és hogy segítsen, amiben csak tud. (Folytatjuk) Konstantyin E. Csojkovszkij, a szovjet űrhajózás atyja BOB MORAN (39.) ^Sárkány! Várjon csak! A nyelvemen Boyleutolsó szavait elnyelte a motorok robaja. A völgyben beindították a három Spitfire-t... ^ Sárkány! ^Rá is illik! Pont olyan nint a sarkán !Hogy mondják Hajózó juhhodály A Szaúd-Arábia lobogója alatt hajózó Suvák egyszerre 125 000 juhot szállít Ausztráliából a Perzsa-öböl országaiba. A világ legnagyobb „személyszállító” hajói közé tartozó Suvákot egy egykori norvég tartályhajóból építették át. A juhokat hét emeleten a fedélzet fölött és három emeleten a fedélzet alatt helyezik el. Az állatokat az ausztráliai kikötők gyűjtőhelyein különleges táppal és napi 4 liter vízadaggal készítik elő a 10 000 km-es útra. Azt, hogy az állatvédelmi előírásokat betartják-e, az ausztráliai közlekedésügyi minisztérium ellenőrzi, s minden út előtt a hajót egészségügyi és egyéb szempontból alaposan átvizsgálják. Mégis egy-egy úton az álatoknak mintegy 2 százaléka, vagyis 2500 juh pusztul el. Az elhullott állatokat a tengerbe dobják. (Das Tier) Nem fenyegetik a környezetet az olajvezetékek! Ahhoz képest, hogy évente mintegy 600 millió m3 kőolaj és kőolajipari termék folyik a nagy nyugat-európai eső- MAGYAR SZÓ vezetékekben, a vezetékcső átlyukadása miatt keletkező veszteségek viszonylag csekélyek. Tavalyelőtt a 18 900 km hosszú távvezeték-hálózatban mindössze tizenhat kisebb-nagyobb káreset fordult elő, s csupán 1465 m3 olaj folyt ki. A valóságos veszteség még ennél is jóval kisebb, mert a kiszivárgó olajnak a felét sikerült felfogni, s így az nem került bele a környezetbe. Tehát minden egymillió liter kőolajból, amely a vezetékeken átfolyt, mindössze valamivel több, mint 1 liter ment veszendőbe! Az olajveszteségek felerészben a vezetékhálózat műszaki hiányosságaira és külső hatásokra vezethetők vissza. Kezelési hiba miatt csupán három kisebb üzemzavar volt, s ezek sem jártak környezeti kárral. (Frankfurter Allgemeine Zeitung) megfelelő villamos impulzusok készülnek, majd ezeket egy elektronikus berendezés fölerősíti, s a megfelelő dobhanggá alakítja át. A szabályozható erősségű hang fülhallgatón át is hallgatható. (Hubby) Néma dob Az NSZK-ban készítették a képünkön látható — a környezetet nem zavaró — tanulódobot. A villamos tűzhelyek kereki lapjaihoz hasonlító lapok egy-egy dob- s típus felső bőrének felelnek meg. Ezeket a tanuló szokványos ütővel ütögeti. Az ütéseket érzékelők fogják fel, róluk PORTYA 19 Szerzők: W. Vance és H. Vernes