Magyar Szó, 1983. július (40. évfolyam, 193-208. szám)

1983-07-22 / 199. szám

-------BELPOLITIKA NYÁRI TÁRGYSORSJÁTÉKUN­K is ötödik szelvény Ma töröljük nyári tárgysorsjátékunk ötödik fordulójának ötödik eledményét. Ebben ,a fordulóban még egy szelvény lesz, a hatodik, amely holnap jelenik meg. A hat szelvényt egyszerre kell majd be­küldeni. N YÁRmWSOKШЕКј I !—УлЈforduló [j*vj szelvény j w A FŐNYEREMÉNYSZELVÉNY BETŰJE: á "■ bak , A véyereménytárgyak listája: • Egy műtrágyaszóró a blacei December 5-e gyártól • Egy kőművescsiga • Két pár férficipő a zentai Derbytől • Egy pár női cipő a vranjei Kos­tanát­ól • Egy edénykomplett Gornji Milanovacról • Egy közszükségleti cikk csomag az adai Merkúrtól • Egy női bőrmellény a zentai Jedinstvótól • Egy csomag, 4X*-es szobához való, Preta tapéta szalaggal és ra­gasztóval • Egy Podravka-csomag (20 deka kávé is lesz benne!) • Egy ing a vranjei PKV-tól • Egy tranzisztoros autógyúrtó a szabadkai Sigmától • Egy kozmetikai csomag a leskovaci Nevenától • Egy kozmetikai csomag a kruševaci Morimától • Egy fűszercsomag a horgosi-törökkanizsai paprikagyártól 9 Három ételcsomag a zentai Champignontól • Négy ételcsomag a Ferminától 9 Egy tešanji autógyertya komplett 9 ttt könyv- és folyóiratcsomag a Forum könyvterjesztő osztályától • Egy tízkilós tésztacsomag a zentai Bacvankától­­ • Egy háromliteres INA-Delta TLX motorolaj • Ötször négy hanglemez a zágrábi­­Tugotontól • Hét zseblámpa a zágrábi Croatiától • Három roszi­on csomag a zágrábi TOZ-tól • Egy Inka édességcsomag • Kétszer öt kiló szójaliszt Becséről • Háromszor 40 kiló szójadara Becséről 9 Egy jelvény-komplett a szabadkai Aurometaltól 9 Egy Podravka-kakas faliszőnyeg • Két szakácskönyv: A Vegeta 100 receptje • Két szakácskönyv: I­ibero Markoni 100 bolondos ebédje 9 Három magyar nyelvű szakácskönyv: Sütemény — az ön büszke­sége 9 Egy Studenac trikó A tárgysorsjátékunkban részt vevő munkaszervezetek: uta-Cffllelala (Jicedueeda elalatéke­­ metalne Mcukq, cSuhaUca Corv( Aranyműves és fémfeldolgozó­­ munkaszervezet Szabadka Készít arany- és ezüstékszereket, emléktárgyakat, plaketteket, jelvényeket és különféle fémtárgyakat. Új terméke Cekik orsó horgászáshoz # RO JUGODENT OBoR Fabrika kontejnera i opreme za potroprivredu Konténer és mezőgazdasági eszközöket készítő gyár PÉTERRÉVE________________________________________ A CRADIA-MONT GRAĐA-MONT ÉPÍTŐIPARI SOROZATFELSZERELÉSEK ÉS MÁS FÉMTERMÉKEK GYÁRA KISHEGYES­I KOSTANA CIPŐGYÁR^- VRANJE TELEFON: igazgató: 22-177 eladási osztály: 22-813 központ: 22-480,22-481 ........................................................... ........................................... ...................1 ф MNEX­TILA BÚTORGYÁR ZENTA MAGYAR SZÓ 1983. július 22., péntek Faluriport Majdánról — Faluriport Majd­ánról sz­éls A majdáni helyi közösség la­kosai nagy áldozatot vállalnak te­lepülésük fejlődése érdekében. A munkaviszonyban levő lakosok például 4 százalékos helyi járulé­kot fizetnek a fa­lu fejlesztésére, valamint 1,5 százalékot a községi alapba. Nem kés megterhelés ez, de kétségkívül van látszata. — Mit építettek az utóbbi né­hány évben, és milyen célokra fordítják ezután a pénzt? — kér­deztük GYÉMÁNT Ferenctől, a helyi közösség titkárától. — Az utóbbi időben a két leg­jelentősebb beruházás a Villany­hálózat felújítása és a járdák ki­építése­ volt — mondta a ti­tkár. — Na­gy összegbe, tízmillió dinár­ba került volna az egyik utca aszfaltozása, de nagy örömünkre ezt kiépítette a Naftagas. Az idén a Petőfi Sándor utcát aszfaltoz­zuk ki, ami mintegy hárommillió dinárba kerül. A polgároknak nagy megterhelés a helyi járulék, mivel kevés a latos, nehéz az építés. Az említett utca aszfalto­zására pl. a helyi járulék mellett Mit építenek a majdaniak 500 ezer dinár értékben önkéntes adományt gyűjtöttünk össze, így számíthatunk arra, hogy az idén ezt a munkát el tudjuk végezni. — Mit tartalmaznak a követke­ző néhány évre szóló tervek? — Tervbe vettük egy artézi kút fúrását, mert öt-hat kimerült a faluban, és ha idejében nem te­szünk lépéseket, megtörténhet, hogy víz nélkül maradunk. Most azonban ennél nagyobb gond a­z egészségház kérdése. Rendkívül rossz állapotban van a­z orvosi rendelőnk, egyáltalán nem felel meg rendeltetésének. Mielőbb újat kell építenünk, ha azt akarjuk, hogy javuljon az egészségügyi el­látás. Az építést az érdekközösség­gel közösen szándékozunk elvé­gezni . Ha tervük megvalósul, vég­érvényesen rendeződik az egész­ségügy kérdése? — Az épület természetesen nem old meg mindent. Jelenleg ugyan­ A majdani helyi közösség — a másfél kilométerrel távolabbi Rabé is hozzá tartozik — lako­sainak száma 650, tíz évvel ez­előtt viszont még 900-an éltek a két településen. Gyors ütem­ben csökken tehát a lakosok száma aminek legfőbb oka, hogy sok fiatal elköltözik a faluból, és csak hétvégén jön vissza. A két faluban ugyanis nem sokan találnak munkát, legfeljebb a mezőgazdaságban volna rá le­hetőség, azt viszont a fiatalok nem vállalják. Amikor a falu jövőjéről ér­deklődöm, arról, hogy ki mit gondol, meddig áll a két telepü­lés, továbbra is ilyen gyorsan csökken-e a lakosok száma, a többség mégis azt válaszolta, hogy még legalább fél évszáza­dig nem néptelenedik el Ma idén is hetente két nap rendel az or­vos a faluban, jó volna, ha több alkalommal kijárna. Nagyobb baj azonban, hogy állandó egészség­­ügyi nővér sincs. Egy idei­g volt, de visszahívta az egészségügyi központ azzal a magyarázattal, hogy az épület nem megfelelő a munkához. Mivel a lakosság na­gyobb része hatvan év­­körüli, és különösen ha betegek is, nem könnyű Oroszlámosra utazgatniuk. Azzal sem vagyunk elégedettek, hogy ide leginkább kezdő orvosok járnak, és ha másutt találnak munkát, elmennek. Amikorra meg­ismerik a betegek az orvost, ő meg a betegeket, új jön a helyé­re. Mégis azt gondoltjuk, hogy ha felépül az új rendelő, legalább állandó nővért kapuink, mert az is nagy előrelépést jelentene. Munkatárs: FODOR István és Rabé. Bár 1970-ben meg­szűnt a helyi közösség harmadik, legkisebb települése, Sasülés, s helyét azóta eke szántja, a két faluban nem hiszik, hogy a megmaradottak is erre a sorsra jutnak: kell a munkaerő a kör­nyékbeli termőföldek megműve­léséhez ... Van aki a fellendülést a „már­tásoktól” várja, mondván: körül­fúrták a falut, és ha emiatt nem süllyed el, akkor biztosan fel­emelkedik. És mivel megemlítették, hogy amikor az újságírók itt járnak, azzal kezdik cikküket, hogy a falu (falvak) a jugoszláv—ma­gyar—román hármas határon helyezkedik el, mi is megemlít­­jük, hiszen ebben valóban kü­lönbözik vidékünk többi falujá­tól. GYÉMÁNT Ferenc Autószerelőből földműves A helyi hivatalban azt mond­ták, Majdánon meg Rabén nincs fiatal loiaműves, a fiatalon in­kább az állandó munkaviszonyt választják a mezőgazdasági ter­melés nelyett, és így általában el is hagyják a falut. Egy ifjú me­­zőgazdasági termelőt mégis talál­tunk АВиЛИЛМ Rudolf szemé­lyében. Korábban ő is elhagyta szülőfaluját, majd egy évvel ez­előtt visszatért, s szakmát vál­toztatott: földműves lett. — Autószerelő vagyok, és mivel a faluban kevés a munkahely, Szabadkára mentem dolgozni — mondta a huszonnyolc éves fia­talember. — Igaz, ott sem a szakmámban dolgoztam, hanem sofőr és beszerző lettem. Öt évig végeztem ezt a munkát, s a ke­resetemmel is elégedett voltam. Városban, persze, nehezebb a megélhetés, mégis elsősorban azért jöttem haza, mert itt van szüleim , lánc földje, azt nem lehet megműveletlenül , hagyni. Természetesen arra is gondoltam, hogy a mezőgazdaságban mégis csak nagyobb jövedelmet lehet megvalósítani, ha dolgozik az em­ber. Persze számoltam azzal, hogy a kezdet, a bejáródás nem lesz nagyon könnyű, mert hiá­nyoznak a gépek és más befek­tetésre is szükség van. Ezekhez elő kell teremteni a pénzt, és csak azután lehet szép jövede­lemre számítani. — Mivel foglalkozik tehát a kezdő földműves? — Elsősorban növénytermesz­téssel. Főként kukoricát és gabo­naféléket termesztek, de van fél lánc dohányom és ugyanennyi ipari paprikám, meg egy kevés szója és bab. A dohányból — azt már látom — az idén nem gazdagodunk meg, a szárazság megtette a magáét. A paprika azonban sokat ígér. — Ha valaki visszatér a falu­ba és a földművelés mellett dönt, alighanem tervei is vannak... — Tervem van bőven. Röviden azt mondhatnám, hogy ezek az öntözés, az állattenyésztés és a gépesítés. Mind a nyolc lánc­föld a csatorna mentén fekszik, nem volna szabad kihasználatlanul hagyni ezt a lehetőséget. Remé­lem, már jövőre elkészül a be­rendezés, a szerelést magam el­végzem, csak a felszerelést kell megvásárolni. Az öntözés pedig a másodvetést is lehetővé teszi. Habár a faluban még egyetlen öntözőberendezés sincs, úgy gon­dolom, a beruházással nem nagy kockázatot vállalok, mert a tár­sadalmi gazdaságokban már be­igazolódtak előnyei.­­ Utána következik az állatte­nyésztés fellendítése. Most is van két anyakocám, de legalább tí­zet akarok tartani. Mostanában nem sokat jövedelmez a sertés­tenyésztés, mivel nem jó minősé­gű a takarmány, ezért tértek­­át sokan a szarvasmarha-tenyésztés­re. Előbb-utóbb azonban számí­tani kell arra, hogy méltó hely­re kerül ez az ágazat is. Ezért merek belevágni. Mint említettem, gépeket is vásárolnom kell, mert egy traktor kevés a boldogulás­hoz . . .. — A mezőgazdasági termelést tehát nem ideiglenes foglalkozás­nak tekinti, legalábbis erre le­het következtetni terveiből. — Különben vissza sem jöt­tem volna. Az idősebb emberek mondogatják ugyan, hogy okosab­ban tenném, ha ismét munkába állnék, de nem tudnak meggyőz­ni, hogy rosszul cselekedtem a visszatéréssel. Azért is érdemes földművesnek lenni, mert itt any­­nyit keresek, amennyit dolgozom. ÚJ OTTHONBAN Rabén szórakoznak a majdani fiatalok is A két faluban mindössze hat­van fiatal él, de az ifjúságnak legalább fele középiskolás, ezért sokan csak hétvégén utaznak ha­za. Ilyenkor nyáron azonban „tel­jes a létszám”, nagyobb a nyüzs­gés az ifjúsági otthonban. Míg a majdani tűzoltóotthonban szóra­kozhattak a fiatalok, jóval keve­sebben látogattak. Nemrégen azonban „átköltöztek” Rábéra, s azóta néha ötvenen is megfordul­nak a diszkóban. A helyiséget a Spasoja Stejie kombinát helyi alapszervezete bocsátotta a fiata­lok rendelkezésére, s két ping­pongasztalt is ajándékozott nekik. Az egykori vendéglőben most új­ságot­ olvashatnak, sakkozhatnak, asztaliteniszezhetnek és biliárdoz­­hatnak a fiatalok. Természetesen lemezhallgatásra és táncra is van lehetőség. Hogy milyen népszerű lett az új ifjúsági otthon, azt az is bizonyítja, hogy Oroszlámosról, sőt Törökkanizsáról is kijárnak a határra a fiatalok. Az ifjúság azonban nemcsak szórakozással tölti szabad idejét. Mintegy harmincan tevékenyen részt vesznek az ifjúsági alapszer­vezet munkájában. Az idén pél­dául több alkalommal önkéntes munkát szerveztek, munkát vál­laltak, kapáltak a kombinát alap­­szervezetében, hogy a pénzt, ann.’ munkájukért járt, a SZISZ tevé­kenységének fejlesztésére fordít­sák. Mintegy negyvenezer dinár­hoz jutott az elvégzett munka ál­tal az ifjúsági alapszervezet­, ami az egyéb támogatás mellett is jól jön. A pénzt diszkófelszerelés vá­sárlására fordítják. Az itteni fiatalok szoros kapcso­latot alakítottak ki a törökkanizsai község egy másik, néhány száz lakost számláló falujának, Sziget­nek az ifjúságával. Együtt, egy név alatt vesznek részt a’ községi szintű ifjúsági akciókban, együt­tesen szerveznek különböző ren­dezvényeket, amelyeket mindkét helyen bemutatnak.

Next