Magyar Szó, 1983. július (40. évfolyam, 193-208. szám)

1983-07-27 / 204. szám

XIV. évf. 28. (676.) szám 1983. július 27., szerda ZOMBOR Több munkával, nagyobb felelősséggel A zombori községi pártbizott­ság elnöksége, valamint a községi szakszervezeti tanács elnöksége egyöntetűen támogatja a legújabb intézkedéseket, a hosszú távú gaz­dasági és társadalmi stabilizációs programot, és meghatározták a község kommunistáinak, dolgozói­­­­nak ezzel kapcsolatos legfonto­sabb tennivalóit. A hétfőn meg­tartott közös megbeszélésen szó volt még a­ zombori község gazda­ságának jelenlegi helyzetéről, az árukivitelről. Milan Grijak bevezetőjében el­mondta, hogy igen nehéz a zombo­ri község gazdaságának helyzete. Elsősorban a megnehezült nyers­anyagbeszerzés, valamint az egy­re gyakrabban jelentkező áruérté­­kesít­ési gondok miatt általában 4, de az elmúlt év , hasonló idősza­kához­ mérve az év első felében 11 százalékkal csökkent a terme­lés. Emellett megfigyelhető a ter­melékenység csökkenése i­s. Igen nehéz helyzetben van a fém- és faipar, egyedül a mezőgazdaság kilátásai jobbak. (Még nem tud­ni, hogy milyen károkat okozott a vasárnap este Zombor környéké­re zúduló nagy erejű vihar és jég­eső.) A bevezetőben az is elhangzott, hogy habár az­ elmúlt és első fél­évhez viszonyítva jobbak a kiviteli eredmények, de meg sem közelítik a tervezett mennyiségét, igen nagy a lemaradás. A nyugati pia­cot illetőleg az árukivitel a beho­zatal 50 százalékát fedezi. Az utóbbi időben számos intéz­kedés történt a gazdasági helyzet javítása, a gazdaság tehermentesí­tése érdekében. Könnyítettek a Sloga Bútorgyár helyzetén, továb­bá indítványozzák, hogy a Bane Sekulić Fémárugyárat, a Somes Vágóhidat is részben mentsék fel a társadalmi kötelezettségek fize­tése alól. Az elhangzott vitában többen is felszólaltak. Mindannyian helye­selték a kilátásba helyezett intéz­kedéseket, számos időszerű prob­lémát vetettek fel. Djordje Arnaut, a községi vég­rehajtó tanács elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy jó kilátások vannak a kivitel to­vábbi növelésére, nagyon fontos a termelés legalább a jelenlegi szin­ten való tartása, egyre aggasztóbb méreteket ölt a fizetésképtelenség. S­zétén Vuk­ovic arról szólt, hogy a Zombori Mezőgazdasági Kom­binát eddig 2000 vagon kukoricát vásárolt fel, de pénzhiány miatt nem tudták kifizetni a felvásárolt mennyiség egy részét. Josip Kulic a felelősség kérdé­séről szólt. Véleménye szerint a feladatok pontos meghatározása után minden vezetőtől, kommunis­tától, dolgozótól számon kell kér­ni a felelősséget. A zombori kombigyár, valamint a Dusán Stanickov Építővállalat képviselői hangoztatták, hogy eb­ben az évben mindössze 600 kom­in kivitelét tervezik, de nem biz­tos, hogy e terv megvalósul.­­ Az építővállalatnak egyelőre van ele­gendő munkája, de az év végén, s főleg a jövő évben minden bi­zonnyal gondot okoz a meglevő kapacitások kihasználása. Benya András, a községi képvi­selő-testület­ elnöke elmondta, hogy a végrehajtó szervek kezé­ben sincs varázsvessző. Az utób­bi időben egyre inkább elharapód­­zik a munkaszervezeti vezetők kibúvása a felelősség alól. Ahe­lyett, hogy maguk is keresnék a megoldást, tájékoztatják az előállt helyzetről a községi végrehajtó tanácsot, s elvárják, hogy az old­jon meg mindent. — Végső ideje, hogy mindenki komolyabban, nagyobb erőbevetés­sel dolgozzon — hangoztatta. Josip Jelié, a községi szak­­szervezeti tanács elnökségének el­nöke annak a véleményének adott­­hangot, hogy elsősorban a munka­­szervezetekben kellene nagyobb figyelmet szentelni a kivitelnek. E­ddig a kivitelről főleg a külön­féle fórumokon esett szó. Ador Károly és Milan Gru­ak is a felelősség kérdéséről szólt. Mindenkinek felelni kell munká­jáért, az elkövetett mulasztáso­­t kért. A jövőben senki sem bújhat­­ ki a felelősségre vonás alól, ha­nem úgy dolgozott, ahogy munka­helye, megbízatása megköveteli — vélekedtek. Slobodan Basa, a községi párt­bizottság titkára zárószavában megemlítette, hogy több munká­val,­jobb munkaszervezéssel, fe­lelősségteljesebb hozzáállással, a munkaszervezetek szorosabb együttműködésével eredménye­sebben lehet dolgozni, termelni. A két elnökség megállapítot- t­­a, hogy a kiviteli tervek valóra­­ váltása, a zökkenőmentesebb ter­melés, a kommunisták, a dolgo­zók mozgósítása, alarmi, átfogó tájékoztatása a legfontosabb fel­adat. " legfontosabb feladat a telis! A gazdaságs kilárdítási intézkedé­sek valóra váltása, a jövedelem­­elosztás, a földművesek társulása és más időszerű kérdések, szere­peltek a Zombori Mezőgazdasági Kombinát kommunistáinak múlt heti összejövetelén. A különféle bírálatok elhangzása ellenére az érdemleges vita elmaradt. Hazánk gazdaságához hasonlóan a Zombori Mezőgazdasági Kombi­nát is fizetésképtelenséggel bajló­dik és nincs elegendő forgóesz­köze. Ismeretes, hogy a fizetés­­képtelenséghez nagymértékben hozzájárul a célszerűtlen fogyasz­tás. A kombinátban a forgóeszkö­zöket a község szempontjából igen fontos beruházásra, az ételgyár építésére fordította, ami természe­tesen közvetlenül kihatott az esz­közök csökkenésére. De nemcsak emiatt csökkent­­ készpénz össze­ge. A mércék szerint a kombinát az idén ,200 millió dinárt fordít­hat új létesítmények építésére, de máris ennek a négyszeresére hoz­tak határozatot. Mint Milorad Dap­­čević, a kombinát ügyviteli bizott­ságának alelnöke,­­ bevezetőjében elmondta, a foglalkoztatottak mun­ka- és technológiai fegyelmezett­sége az egyik legfontosabb fel­adatot jelenti. A kombinát gaz­dálkodása még összetettebb, ha fi­gyelembe vesszük, hogy az év vé­géig 2,8 millió dollár adóssága van, a további adósság pedig még 8 millió dollárt­­tesz ki. Emiatt föltétlenül növelni kell az áruki­vitelt, mert csakis ily módon le­het hozzájutni az elengedhetetle­nül szükséges devizához, az újra­termelési anyagokhoz, pótalkatré­szekhez.­­ Növelni kell az ipari növé­nyek termesztését, hogy még job­ban kihasználjuk a meglevő me­zőgazdasági kapacitásokat. Na­gyobb figyelmet kell fordítani a tervezésnek, törekedni kell arra, hogy egy-egy parcellán megterem­jen az egy vagon kukorica, illet­ve a 6 tonna búza — hangsúlyoz­ta Vlastimir Repic. Ez azt je­lenti, hogy nincs szükség a nagyobb területekre, inkább a meglevőkön kell ésszerűbben­­termelni. Az új pénzügyi hitelpolitikai rendelkezések, amelyek mintegy 10 nappal ezelőtt léptek hatály­ba, és a kamatok is természete­sen, oda fognak hatni, hogy a kombinát több növénytermesztési alapszervezete ezt az ügyviteli évet veszteséggel zárja. A Szá­mos fölszólaló megjegyzése közül kiemelnénk Jovo Ivanisevicet, aki­­ a felelősség fokozását helyezte elő-­­­térbe és az egyéni termelők mi­­­­előbbi bekapcsolását az agráripari­­ termelési folyamatokba. Különös-­­­képp a­ hús, a tejtermelés és a ga-­­­bonatermesztés terén. A vitában rámutattak a szubjektív gyenge­ségekre, a kooperációs alapszerve­zetekben minden bizonnyal ez eredményezheti a meglevő hibák­­ kiküszöbölését — már­mint az egyéni termelők irányában. Sava KOVCIN A Zombori Mezőgazdasági Kombinát kommunistáinak értekezletén SZLAVÓNIA Aratóünnepség Szentlászlón A neretvai csata, az AVNOJ II. ülésszaka. Horvátország nemzetei és nemzetiségei felkelésének 40.­­ évfordulójára, valamint a szent-­ lászlói helyi közösség napja alkal­­­­mából a szentlászlói Petőfi Sán­­­­dor Művelődési Egyesület 1983. jú­lius 27-én a horvátországi felkelés napján aratóünnepséget szervez. Az ünnepség egésznapos lesz, reg­gel 8 órakor térzenével kezdődik.­­ Az ünnepi ülés után a díszfelvo-­ nulás következik, majd ,Szlavónia és Baranya nemzeteinek és neveé­­­zetiségeinek folklórszemléje, ame­lyen részt vesznek a szentlászlói, kórógyi, csákovaei, szarvasi, dá­­lyoki, petrovói, ernestinovói, u­i­­bezdáni, dályhegyi és eszéki mű­velődési egyesületek valamint a Horvátországi Magyarok Szövetsé­gének központi tánccsoportja. M. V. ­ mezőgazdaságnak vannak tesnapi Mehi­­etősségei Apatinban megbeszélést tartot­­­tak a kivitel növelésének lehető­ségeiről. Az összejövetelen a tár­­­­sadalmi-politikai szervezetek, a’ [ nagyobb munkaszervezetek képvi­­­­selőin kívül megjelent Radovan­ Rastović, a szabadkai körzeti gaz-' dasági kamara elnökségének elnö­ke i­s.­­ A megbeszélésen szó volt a köz­ség munkaszervezeteinek külföldi adósságairól, nevezetesen arról , hogy melyik munkaszervezetnek esedékes ebben az évben a koráb­ban felvett­­külföldi adósság tör-, lesztése. Mivel ilyen szempontból­ igen nagy kötelezettségek hárul­nak az apatini község gazdaságá­ra, létfontosságú a kivitel növelé­se. Nagyobb kötelezettségei van­­­­nak az Apatex Kötöttárugyárnak,­ a Marko Orešković Építővállalat­­nak, a Vojvodina Folyamhajózási Munkaszervezetnek, a Boris Kid­ž­ric Hajógyárnak. Elhangzott, hogy reális lehetősé­­­gek vannak a kivitel további nö­velésére. Eddig igen eredményes volt a kukorica felvásárlására és kivitelére szervezett közös akció melynek keretében mintegy 5000 tonna kukoricát vásároltak fel a mezőgazdasági és más munkaszer­vezetek a földművesektől. Ily mó­don igyekeznek enyhíteni a nyers­­anyaggondokon az­ Apatex Kötött­árugyárban, a Boris Kidric Hajó­gyárban és másutt is. Amellett, hogy az elkövetkező időszakban erőfeszítések történnek­ a gyárakban a kivitel növelése ér­dekében, különösen a mezőgazda­ságnak vannak nagy lehetőségei, melyek ez ideig koránt sincsenek kihasználva. Az­ apatini hűtőház például legalább 8000 tonna árut gyárthatna és ennek jó részét szállíthatná külföldre, ha , lenne elegendő nyersanyag. Mivel a mezőgazdasági munka­szervezetek nemigen használják ki a meglevő öntözőrendszereket, nem szívesen foglalkoznak zöldségfélék termesztésével, ebben az évben például a lehető 8000 helyett­ csu­pán 5000 tonna árut gyárthatnak. Tegyük még hozzá, hogy a hűtő­ház termékei igen keresettek kül­földön, java részét külföldre szál­líthatják. A vitában felszólalók hangoztat­ták, hogy habár nehéz feladatról van szó, a korábban felvett külföl­di kölcsönök törlesztése, valamint a zökkenőmentes termelés végett okvetlenül szükség van a kivitel növelésére. Ennek érdekében konkrét akciót kezdeményeznek az apatini községben. Arról is szó volt, hogy külföldön dolgozó honfitársaink devizáját is sokkal jobban kellene hasznosí­tani. Devizájuk társítása esetén munkahelyhez juthatnak, lehető­séget kellene teremteni arra, hogy kedvezőbb feltételek mellett épít­kezzenek az érdekeltek. Ezt azon­ban jelenleg nagyban akadályozza a házhelyhiány. 4 K. A. Előkészületek v. Vinkovci Ősz megtartására A Vinkovci Ősz elnevezésű ren­­­­dezvénysorozat egyeztető bizottsá­­­­ga a napokban megtartott ülésén elfogadta az idei műsort. A Vin­­­­kovci Ősz ünnepélyes megnyitója pénteken, szemétemben 9-én lesz,­­ 20 órakor és szeptember 11-én fe­jeződik be. A megnyitó beszéd­­ után forradalmi és hazafias da­­l­­okból összeállított koncertet ren­deznek. Fellép a szlavónbródi Doro Sala.­ Művelődési Egyesület zenekara és énekesei. Szeptember 10-én nyitják meg a Vinkovci Ipartestület helyiségeiben a kis­ipari kiállítást, majd aznap 16 órakor kerül sor a Borinci alma­­ültetvényen a látványos almaszü­­retre. A rendezvénysorozaton jelentős jubileumokat is megünnepelnek. Szeptember 10-én este tartják meg a Partizán estéket, a vinkovci Szabadság téren. Ekkor kerül sor egy, a népfelszabadító háború ese­ményeit megörökítő film bemuta­tójára. Az idén is megtartják­­a hagyományos folklór felvonulást, a népművészek, népi táncosok se­regszemléjét, mely eddig is­ a ren­dezvénysorozat­ fénypontjának szá­mított. Ez a manifesztáció vasár­nap, szeptember 11-én, 8 órakor kezdődik, nemzeteink­ és nemzeti­ségeink számos folklórcsoportja, zenekara vesz részt rajta hazánk minden tájáról. Az idei folklór­szemle egyedüli újdonsága, hogy két részben bonyolítják majd le: az elsőt a vinkovci ifjúsági stadi­onban 12 órakor, a másodikat p­e­­dig aznan 18 órakor a Felszabadu­lás téren. A rendezvénysorozat bevezeté­seként napokkal előbb, már szep­tember 4-étől kezdődően, a vin­kovci szabadtéri színpadon, folklór­­­esteket rendeznek, amelyeken a­­ községben élő nemzetek és nemze­tiségek népitánc-csoportjai fognak­­ fellépni. Szeptember 5-én nyílik­­ egy néprajzi kiállítás, 6-án pedig a­ vinkovci Amatőrszínházban megnyílik az érdekesnek ígérkező, iskoláskor előtti gyerekek munkái­nak képzőművészeti kiállítása. Az említetteken kívül még számos kiállítás, előadás és más manifesz-, táció tarkítja a rendezvénysorozat műsorát. é­s B. s. SOMBOR A katonalányok első eskütételei Emlékezetes marad az elmúlt szombat a zombori kaszárnyában. Ekkor álltak először sorba a fiúk­kal együtt a lányok is és ünnepé­lyesen letették az esküt. A légvé­delmi és a légelhárítási parancs­nokság kiküldöttje, Deda Kovace­­vic vezérőrnagy üdvözölte elsőnek őket, elmondta, hogy dicső hadse­regünk történetében nagy esemény az eskütétel. Eddig a Jugoszláv Néphadseregben csak férfiak tölt­hettek be szolgálatot, de ezentúl a lányok is erősítik hadseregünk szilárdságát, akik erre önként vál­lalkoztak. Ha a népfelszabadító háború ta­pasztalatait átlényegítjük az álta­lános honvédelembe, akkor a nők­nek, akik bátran harcoltak a nép­felszabadító háborúban is és áldo­zatkész, rendkívüli bátor harcosok voltak, feltétlenül a néphadsereg egységeiben a helyük. M.­TERZIS A múlt héten Hódságon járt szerkesztőségünk. Ellátogattunk a tejgyárba (képünkön), voltunk a malomipari vállalatban és meg­­látogatuk a ratkovói rokor­termelőket. Lapunk 3. oldalán számo­lunk be a hódsági községben tett őrjáratunkról.

Next