Magyar Szó, 1984. május (41. évfolyam, 133-148. szám)

1984-05-30 / 147. szám

1984. május 30., szerda Brazília remény és kétségbeesés közt Nehéz eldönteni, hogy a Rio de Janeirót környező sziklák egyikén álló Krisztus-szo­bor miért tárja szét a karját: remény, két­ségbeesés, vagy pusztán a beletörődés sar­kallja-e erre. Alatta a veszélyekkel teli, fá­radhatatlanul nyüzsgő város mindegyikre bőven szolgáltat okot. Egyre gyarapodó szál­lodái, hivatalokkal teli épületkolosszusai lassan tönkreteszik a nem mindennapi táj­képet, és a már harminc éve szemétlerakó­helynek használt tengerpartot. Első pillan­tásra úgy látszik, hogy egy kiadós eső leso­dorhatja a hegyoldalról a mind vadabbul burjánzó nyomorúságos bódékat, a szegé­nyek menedék­­­ét, amelyeknek gyöngécske fényei csak az este sötétjében andalítják el a gyanútlan turistát. Történjék bármi, Bra­zília érzelmi fővárosa örökre Rio marad, jó lenne hát, ha az ember beszüntetné me­rényletet a természet ellen. Az ország haj­danvolt nagyságának emlékét is csak szel­­lemvárosok őrzik, mint Sao Luis, ahol sok kicsi Pelé rugdalja a labdát az ősöreg temp­lomok falához, rongyos nagyanyja tekinte­tétől kísérve. De már nem sokáig élvezhetik ezt a látványt sem a turisták: a múlt leg­utolsó nyomait is eltörlik a föld színéről a nagy fellendülés reményében indított épít­kezések. Pénz, pénz és pénz, erre van most a legégetőbb szüksége az országnak, de hon­nan? (The Times) Lézersugaras üvegvágó A Szovjetunióban már sorozatban gyártják a Kvant—20 elnevezésű, lézerrel működő­ üvegvágó berendezést. Vele hőkezelt, legfel­jebb 3 mm vastagságú síküvegek vághatók..A gép nagyon pontosan működik — erre külö­nösen az elektronikai iparban van szükség — a vágási felület hibátlanul egyenletes, és nerre keletkezik szennyeződés. (Nauka­i Zsizny) Román batiszkáf A Fekete-tenger szárazföldi padkájának tanulmányozására bukaresti mérnökök megter­vezték és egy buzaui üzemben elkészítették Románia első — SZK—200 típusú — batisz­­káfját, azaz mélytengeri kutatógömbjét. A batiszkáf 200 m-es mélységbe ereszkedhet, kétfőnyi legénysége egyszerre hat-hét órán át végezhet megfigyeléseket a víz alatt. A kutatók a kísérőhajókkal ultrahangos telefonon tarta­nak kapcsolatot. (Nauka­i Zsizny) Klauszen a kendő alatt Leopold Mozart, éveken át járta Európát gyermekeivel, Annával és Wolfgang Amadeusz­­szal, akik rendkívül tehetségesek lévén, kon­certet adtak. Frankfurtban 1764-ben a követke­ző hirdetést adta: „Leányom, aki tizenkét éves, és fiam, aki hetedik évében jár, a legnagyobb művészek darabjait adják elő klavszenen, aho­gyan a közönség kívánja. Fiam hegedűhangver­senyt is ad. Fiam kendővel letakarja a klav­­szent, és úgy fog játszani, mintha nem lenne le­takarva. Közelről vagy távolról felismer minden hangot, és akkordot, amelyet klavszenen, haran­gon vagy bármely más hangszeren eljátszanak neki. Végezetül annyit fog muzsikálni, amennyit kívánnak, és választhatnak az orgona és a klav­szen között. A legnehezebb hangokat is előadja. Orgonán azonban egészen másképpen játszik, mint klavszenen.’.’­­ ^ MAGYAR SZÓ PORTYA 13 Johny Hazard A NAGY RAGAZZO (3.) A legtöbb ember már a téli hóna­pokban megtervezi nyári szabadságát. Közülük egyre többen kapcsolódnak ki a tengerpartokon. Ilyenkor a tenger egyes sajátosságaival is számolniuk kell. Ezek közé tartoznak a medúzák is. A medúzák a tenger desikát ékszerei. A turisták gyakran gyönyörködhetnek bennük. Hartlaub, a kitűnő német kutató így ír róluk: „Olyan szép tündéri látvá­nyosságot varázsolnak szemünk elé, hogy a szerves élet semmilyen más alkotása nem múlja fölül. Korongjuk gyönyörűen színezett, díszes rajzolatú, alatta gyönge és redőkben gazdag karfüggönyök táncoló tömege csüng alá ... Ezek a gyönyörű medúzák az északi tengereket olyan tö­megben lepik el, hogy a tenger felülete mérföldekre nyüzsög tőlük”. Csodálatos szépségük ellenére bőrközel­be kerülni velük mégsem tanácsos. Egyes medúzák rendkívül kellemetlen allergiás tüneteket okoznak, melyeket fájdalmas csípő-égető-viszkető érzés kísér. Ez a re­akció érzékeny bőrű egyéneken néha több hétig eltartó sebeket okozhat. Tu­lajdonképpen ezt fel sem tételeznénk a tengerek fantasztikus külsejű, repülő csé­szealj, illetve űrhajó alakú élőlényeiről. A medúzák a földtörténet folyamán fel­tehetően a maiakhoz hasonló alakúak voltak. Ennek rekonstruálására azonban nincs lehetőség, mivel testük 90 százalé­ka víz, és — puhatestűek lévén — a kö­vületekben lenyomataik nem maradhattak fenn. A medúza sok művészt alkotásra inspi­rált, és a történelem folyamán nem egy alkalommal a nők hajviseletének is ih­­letője volt. Bizonyos évszakokban — amikor elér­kezik a medúzák ivarzási ideje — nagy Medúzák tömegekben tűnnek fel a tengerben, és elözönlik a tengerparti vizeket is. Ilyen­kor tapasztalhatjuk, hogy a szép időjá­rás, a napsütés és a csodálatos tenger ellenére a nyaralók jobbára kint napoz­nak a parton. A gyanútlan és tapaszta­latlan turista, ha érdeklődés nélkül veti be magát a vízbe, bizony kellemetlen ta­pasztalatokat szerezhet. Egyes leírások szerint a medúzák jól képesek érzékelni a vihar közeledtét, és törékeny testük vé­delme érdekében még órákkal a vihar kitörése előtt, megelőzve a nagyfokú hullámzást,­­visszavonulnak a mélyebb vizekbe. Nincs kizárva, hogy elődeink fel is használták ezt szerény meteorológiai előrejelzésre. Újabban sokan állítják, hogy a tenge­rek szennyeződésével párhuzamosan a halak elpusztulnak, a medúzák és a po­lipok azonban — melyek ellenállóbbak a szennyeződéssel szemben — inkább sza­porodnak. Általános tapasztalat, hogy az utóbbi időben egyre többen számolnak be a medúzák inváziójáról, ezért hasznos, ha tudunk róluk és kellő óvatosságot tanúsítunk velük szemben. A medúza fogókarjaihoz érve az állat csalántokjai érintésre azonnal működni kezdenek, és égető, csípő, enyhébb esetben viszkető érzést okoznak. Súlyosabb esetben szív­gyengeség folytán a reakció könnyen vég­­zetessé is válhat. (A medúzák úgy zsák­mányolják a halakat, hogy áldozatukat megbénítják, és magukhoz húzzák fonal­szerű nyúlványaikkal.) Hogy mit kell csinálni a medúzacsí­péssel, erről a szakkönyvekben kevés olvasható. A medúzacsípés ellenszere allergiaelle­nes tablettákból és kenőcsökből áll. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a szennyezett vízben úszó medúzák maguk is — a szeny­­nyeződés következtében — a csípésükkel fertőzővé válhatnak. A fertőzött csípés esetében a vérbe lüktető és­ fájdalmas bőrterület megdagad, ezt láz, hidegrázás kísérheti. Ilyenkor antibiotikumos kezelés szükséges. Makacs illetve súlyos medúza­csípés esetén tanácsos medúzacsípéssel kapcsolatban jártas orvos vagy egész­ségügyi személy tanácsának kikérése. Egyszerűbb esetekben a medúzacsípést kezelhetjük hintőpor­géppé alakított vizes oldatával, un. rázókeverékkel. E készít­mény nemcsak gyógyító hatású, hanem a tüneteket is enyhíti, és hűsít. ÍRJA ÉS RAJZOLJA: FRANK ROBBINS

Next