Magyar Szó, 1985. október (42. évfolyam, 270-284. szám)

1985-10-09 / 278. szám

­ 1925. október 9., szerda GYŰJTŐPONTBAN Gazdátlan művelődési házak, mozik Ma már minden faluban van művelődési ház. Fenntartásuk, gondozásuk, üzemeltetésük azonban rengeteg gondba üt­közik. Vannak települések, ahol a helyi közösség a gazdája, másutt a művelődési közösség vagy még mindig a szövet­kezet. Az utóbbi években a köz­ségi járulékból épült ottho­nok szépek, de többe kerül üzemeltetésük. Ez különösen a téli hónapokra vonatkozik, amikor be kell kapcsolni a központi fűtést. Szinte vala­mennyihez fűtőolajat használ­nak, ami igen megdrágítja a fenntartást. Másutt pedig rosszak az ajtók, ablakok, a fűtés nincs megoldva. Ilyenkor a próbákat nincs hol megtarta­ni. Késnek a színdarabok be­tanulásával. Megtörtént, hogy az amatőr színjátszók tavaszi községi szemléjére emiatt nem készülhettek fel idejében és megfelelően. Amikor pedig panaszkodnak, kiderül, hogy számos helyen gazdátlanok. Nincs kinek pa­naszkodni. Vannak azonban más példák is. Például Csonoplyán a mű­velődési otthon fűtését a szö­vetkezet és a helyi közösség vállalta magára. Ezzel a leg­nehezebb terhet vette le a műkedvelők válláról. Kár, hogy másutt nem alakul ki ilyen együttműködés. Mivel mozijaink a falvak kultúrotthonában vannak, üze­meltetésük gondba ütközik. Nem lehet tudni, kiknek a fel­adata a vetítés megszervezése, filmek beszerzése. Hol az if­júsági szervezet, hol a helyi közösség végzi. Legtöbbjük veszteségesen működik. Ami­kor felmerül a kérdés: hogyan oldjuk meg a problémát? —, legtöbbször senki sem vála­szolja meg. A kultúrotthonok, mozik tu­lajdonjogi helyzetét kellene tisztázni. Megválaszolni a kér­dést: kinek a kötelessége kar­bantartani, üzemeltetni, javíta­ni őket. A falvainkban kialakult vé­lemény szerint (a községi ille­tékesek is támogatják) a helyi közösségnek kell birtokába vennie és felelnie a művelő­dési házak állapotáért, helyes üzemeltetéséért. Mert amíg nem lesz felelős és emiatt a munka is gondokba ütközik, közművelődésünk nem jut ki a hullámvölgyből. Kár lenne, ha a társadalmi eszközökön épült otthonok üresen állnának és az enyészet áldozatává válná­nak. Státusukat minél előbb meg kell oldani, mert ifjúsá­gunk nevelését is érinti. P. M. Vállalják a kölcsön vissza­fizetését A zombori mezőgazdasági és élelmiszeripari középiskola, mi­után eladta a városban levő zsi­nagóga épületét, annak árán és a kivitelező anyagi támogatásával a vasút melletti iskolában kor­szerűsítési munkálatokba kezdett. Az építkezés már néhány , hónapja tart, az ütemtervek szerint ala­kul. A korszerűsítést csak úgy vállal­hatták, ha a kivitelező is kölcsön formájában hozzájárul. Ily módon az építőipari munkaszervezet 15 millió dináros hitelt folyósít a korszerűsítéshez, ezt anyagban biztosítják. Még így is jókor ér­kezett a támogatás, mert különben nem kezdhették volna meg a fel­újítást. A zombori szakirányú ok­tatásügyi érdekközösség vállalja a háromszázalékos kamattal folyó­sított kölcsön visszafizetését a munkaszervezetnek. Ily módon kamattal együtt 20 millió dinárt vállalt magára az érdekközösség, az összeg céleszköz és nem terheli az iskola tevékenységére kiutalt dotációt. Ezzel a határozattal elérték, hogy a középiskola dolgozói a társadalmi megállapodás szerint megkapják évi járandóságukat, nem csökkentik a fenti 20 millió dinárral. P. M. DUNATÁJ Társadalmi-politikai munkáért szövetségi elismerés Közösségi szellem és a természet Molnár Elemér zombori órás mű­helyének falán díszeleg a Jugo­szláv Felderítő Szövetség Ezüst Sugarakkal Ékesített Juharfalevél díszoklevele, amit mint felderítő­­nek, vezetőnek és társadalmi-poli­tikai dolgozónak adományoztak. Kis koromban határoztam el, hogy felderítő leszek. Megtetszett a tábori élet, a közösségi szellem és főleg a természet nyújtotta sza­badság, így kezdődött — mondja Elemér, a felderítők zombori köz­ségi szervezetének elnöke. — Először csak közönséges kez­dő voltam. Majd, ahogy múltak az évek, egyre több gyönyörű helyre jutottam el. Olyanokra, ahova ta­lán másként sohasem­­kerülhettem volna. Voltam Sutjeskán, a Borac­­ko Jezerón. Emlékszem kerék­pár­túraként szerveztünk Batinára stb. Még középiskolás koromban aktív felderítő voltam, majd ké­sőbb vezetőségi tag lettem. A SZISZ községi választmányának aktivistája lettem, a művelődés irányításával bíztak meg. Ez idő alatt szünetelt a felderítői munka, de mással foglalkoztam. 1977-ben ismét bekapcsolódtam a felderítők tevékenységébe. — Miért csökken az érdeklődés a felderítőmozgalom iránt? — Más idők voltak azok. Akkor kisebb igényűek voltak a fiatalok. Érdekelte őket a sport, felderítés. Ma itt a diszkó, kocsmai szórako­zás, a televízió. Nem érdekli kel­lően őket a felderítőmunka. Kár, mert a közösségi szellem, bajtár­­siassá­g jut kifejezésre. Megismer­kedhetnek hazánk különböző tá­jaival, emberekkel. A falvakban sa­jnos Sztapáron kívül nincs is felderítőegyesület. Ezt felrójuk a SZISZ ottani választmányának, pedagógusoknak is. Ha valaki egye­sületet akar alapítani, mi meg­adjuk az első anyagi támogatást. Egy-egy sátrat és a velejárót. A többit azonban az ottani szövetke­zettől vagy valamelyik munkaszer­vezettől kellene beszerezni. Sok­sok különböző lehetőség van, csak az érdeklődés csökkent. Sajnos el­idegenedtek az emberek a közössé­gi munkától. P. M. Molnár Elemér K. A. Ismét új létesítménnyel gazdagodott Kupuszina. Elkészült a bucs­­kai—bezdáni bekötő út első szakasza. Sima aszfaltúton közleked­hetnek azok, akiknek abban a határrészben van a földjük vagy akik kirándulni, horgászni szeretnének a Sárkányosban és a Du­nán. PÉNTEKEN ZOMBORBAN Négyen éjfélkor A zombori Petőfi Sándor Mű­velődési Egyesület színjátszó cso­portja újra bemutatkozik a kö­zönségnek. Pénteken este fél 8- kor előadják Káló Flórián: Né­gyen éjfélkor című vígjátékát Győri Sándor rendezésében. Sze­replők: Dunai Dénes, Győrfi Sándor, Mészáros Csilla, Kiská­­roly Klára. Jegyek az egyesület irodájában kaphatók délelőtt 10-től 12 óráig és 18-tól 20 óráig. H. A. A középiskolák jól felkészültek a tanévre Javult az intézmények felszereltsége A zombori szakirányú oktatás-­ ügyi érdekközösség közgyűlésén­ számos napirendi pontot vitattak­ meg a tanévkezdéssel kapcsolat­­­ban. Pintér János magiszter beszá­molójában rámutatott, hogy az utóbbi években mind több közép­­iskolás iratkozik olyan tagozatba, ahol termelői foglalkozásokat ta­nítanak. Két középiskolában ta­nulnak munka mellett a dolgozók, továbbképezik magukat. A tanító­képző és az Avram Mrazovic Ál­talános Iskola közösen használja a tantermeket. Az idei tanévtől kezdve a mezőgazdasági középis­kola egy épületben van. A magyar nyelvű egységes közép­­iskolások, száznegyvennyolcan, a Veljko Vlahovic Természettudo­mányi és Műszaki Középiskolába járnak. Zomborban két iskolában nyitottak magyar nyelvű, szak­mai képzést nyújtó tagozatot. Az egészségügyi szakiskolában képe­zik a jövendő gyógyszerésztech­nikusokat, a Veljko Vlahovic kö­zépiskolában pedig anyanyelvükön tanulnak a villamos háztartási gépeket kezelő növendékek. A közös szükségletekre vonat­kozó tervezet szerint 55 százalékos eszköznövekedést irányoznak elő 1986-ban. Aleksandar Sasic érdek­­közösségi titkár beszámolt a kö­zépiskolák átszervezéséről, éssze­rű, községenként f­elosztásáról. A Nyugat-Bácska négy községére vo­natkozó tervezetet támogatták a küldöttek. Nem tartják helyesnek, hogy a négy község területén 420 olyan, diák beiratkozására számítanak a következőkben, akik természettu­dományi osztályokba járnak. Mi­vel ezek a legszínvonalasabb is­kolák tagozatai, felmerült a kér­dés: lesz-e elég olyan diák, aki képes követni a túl nagy mércé­ket követelő oktatást? Elfogadták a tájékoztatót is, hogy az év első hat hónapjában az érdekközösség átlagbevétele 69 százalékkal növekedett. Ezzel pár­huzamosan többet különítettek el az iskolák karbantartására is. P. M. Szüreti bál Doroszlón A doroszlói Móricz Zsigmond Művelődési Egyesület választmá­nyának napokban megtartott ér­tekezletén úgy határoztak, hogy a hagyományos szüreti bálát október 19-én tartják meg. A rendezvény a Gyöngyösbokréta tánccsoportok — pionír és ifjúsági — felvonulá­sával kezdődik délután két órakor. A lóvontatta régi parasztkocsikkal való felvonulás után délután 4 óra­kor az otthon nagytermében foly­tatódik a mulatság, amelynek szín­foltja a bíróné és a bíró megvá­lasztása, valamint a szőlőlopás lesz. Este 8 órától táncot rendez­nek, a talpaiéval őt Csendesek Jó­zsef és zenekara szolgáltatja. A részvételi díj, vacsorával 1000 di­nár, aki nem kíván enni, azoknak 300 dinár. Vacsorára bárány-, il­letve üszőpörköltet készítenek. A jelentkezési határidő október 15-e Jelentkezni Papp Gyulánál, az egyesület háznagyánál személyesen, vagy a 86-407-es telefonon. Dorosz- 16 hívószáma 025. D. Z. Egyhetes portyán a Népszínház társulata A zombori Népszínház társu­lata szombaton hagyományos ten­gerparti portyára indult. Dukan Radovic Kabaré című szatirikus művével lépnek fel négy város színpadán. A rendező Radoslav Darié. Először Zenicán láthatta őket a közönség. Ezután Sibenik felé vették útjukat, ahol Zombor és Sibenik testvérvárosi kapcsolatá­nak keretében léptek színre négy alkalommal. Ma és holnap Split­­ben kétszer majd Banjalukán egyszer mutatkoznak be. Október 14-én a zomboriak a felújított zrenjanini Népszínház­ban játsszák Bertolt Brecht Kis­polgári menyegző című színmű­vét Petar Zec rendezésében. P. M. ­ A színjátszók a legtevékenyebb A zombori Petőfi Sándor Művelődési Egyesület munkatervéről Az utóbbi néhány esztendőben valóban fölélénkült a műkedvelő tevékenység a zombori Petőfi Sándor Művelődési Egyesületben Ez elsősorban a lelkes színjátszók­nak köszönhető, akik fáradságot nem ismerve adják elő egyik da­rabot a másik után. Nem kis le­mondással járt, hogy a nyár fo­lyamán is rendszeresen megtartot­ták próbáikat, amire nemigen akad példa a műkedvelőknél. En­nek az odaadó munkának az eredményeként holnapután már be is mutathatják az évad első darabját. Dicséretre méltó, hogy a szín­játszók nem érik be ezzel, hanem további fellépéseket is terveznek. Hétfőn este a műkedvelési egye­sület választmányi értekezletén éppen róluk esett a legtöbb szó az elkövetkező időszak munkater­vének elfogadásakor. A Négyen­­éjfélkor című vígjáték az elkép­zelések szerint nemcsak Zombor­­ban kerül bemutatásra, hanem a környező helységekben, továbbá Baranyában és Bánátban is, sőt a tavasz fol­yamán valószínűleg még a Muravidékre is eljutnak vele. Ezenkívül december végére terveznek egy egész estet betöltő műsort három egyfelvonásos szín­darabbal, február végén pedig a Szerelem vására című dráma kerül majd bemutatásra. November 29-e alkalmából ün­nepi műsor lesz, ekkor emlékez­nek meg többek között a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület fennállásának 40. évfordulójáról is. A zombori színházkedvelő kö­zönségnek egyébként alkalma lesz más egyesületek föllépését is megtekinteni a Kaszinóban. A tervek szerint még e hónap fo­lyamán a kanizsai műkedvelők vendégszerepelnek itt, novemberre várják a telecskaiakat, az év utolsó hónapjában a bajaiak lá­togatnak el Zomborba. A választ­mány elfogadta azt a javaslatot is, hogy az egyesület megszervezi a kupuszinai és monostorszegi népitánc-csoport bajai föllépését is az ottaniak kérésére. Eredeti népszokásokat mutatnak be ha­marosan közös műsorban. A zomboriak az idén is részt kívánnak venni a Nyolcasfogat rendezvényen, egyelőre azonban még nem lehet tudni, mit tartal­maz majd a műsor, és ennélfogva konkrét terv nem is születhetett meg a tegnapelőtti megbeszélé­sen. Elégedetten vették tudomásul a jelenlevők, hogy néhány lelkes ember önzetlen munkája nyomán hamarosan újra az olvasók ren­delkezésére állhat az egyesület könyvtára. Nem kevesebb, mint ezer munkaórát fordítottak a könyvtár rendezésére Pogány Ká­roly irányításával. Újszerű, de igen figyelemre­méltó kezdeményezésről is hallot­tunk. A bajai művelődési egye­sület közreműködésével színház­­látogatást terveznek Budapestre a zombori Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tagjainak részére. Min­denesetre nagy érdeklődésre tart­hat számot ez a kezdeményezés. Megoldódott az ellátás Aleksa Santićon Tanyai gondok Aleksa Santicon nehéz megszer­vezni a jó ellátást mert a nagy kiterjedésű falu három részből áll. A szabadkai út mellett van a ter­jeszkedő település. Északra a Se­ver, délre pedig a Május 9. birtok, a Bačka munkaszervezet helyi nö­vénytermesztési társult munka­­alapszervezetéhez tartoznak. Ezen a két kisebb településen él a falu lakosainak fele. Volt időszak, ami­kor nehéz volt beszerezni a leg­szükségesebb élelmiszert, ellátási és közszükségleti cikkeket. — A Prehrana Kiskereskedelmi Vállalatnak sohasem volt kifizető­dő a két tanyai településen üzletet tartania. De igyekeztünk úgy meg­szervezni az ellátást, hogy elége­dettek legyenek az emberek. Most a központban levő gyönyörű, kor­szerű önkiszolgáló részlegeként működik a Severen és a Május 9. birtokon kisebb üzletünk, ahol mindig kapható a legszükségesebb közszükségleti cikk. Elsősorban élelmiszerre gondolok. Az önki­szolgáló szervezi az ellátást a két birtokon. Most elégedettek az em­berek, habár nem üzemeltetünk állandó boltot — mondja Milan ZELIC, a Somborpromet munka­szervezet ügyvezető igazgatója. Számos más tanyán azonban még mindig nincs üzlet. Ez érthető, mert lehetetlen úgy megszervezni az ellátást, hogy a veszteség mi­nél kisebb legyen, de a vásárló is elégedetten távozzon a boltból. A Prehravának már így is számos nem kifizetődő üzlete van. Fenn­­­­artásukat a többi, jobban működő üzlet látja el. A szolidaritás tehát jelen van a kiskereskedelemben. Legegyszerűbb volna becsukni ezeket az üzleteket — mondta az ügyvezető igazgató —, de ez nem lenne helyes. Sőt még többet kel­lene nyitni, de erre most nincs le­hetőség. Tehát az igyekezet meg­van, csak fokozatosan ki kell vár­ni a jobb időt, amikor a kereske­delem a helyi társadalmi-politikai szervezetekkel közösen talál majd megoldást. Egy biztos, a tanyai ellátás az el­múlt néhány évben csak javult. P. M.

Next