Magyar Szó, 1985. december (42. évfolyam, 344-359. szám)

1985-12-16 / 344. szám

19®5. december 16., hétfő MAGYAR SZÓ BELPOLITIKA Új megoldások próbatétele Előkészületek a devizarendelkezések alkalmazására • A Gazdasági Kamara feladatai A jövő év első fele sorsdöntő lesz az új devizatörvényeiken ala­puló külgazdasági rendszer mű­ködésének eredményessége szem­pontjából. Éppen ezért a gazda­ságnak és a közigazgatási szer­veknek az új előírásokhoz való idomulásával párhuzamosan meg­felelő politikai akciót kell foly­tatni, amelybe bekapcsolódik a Kommunista Szövetség is, hogy hozzájáruljanak a megbeszélt ál­láspontok következetes érvényesí­tésében jelentkező esetleges ellen­állások letörésében. A fentieket Milan VASOVIČ, a Jugoszláv Gazdasági Kamara kül­földi kapcsolatügyi titkára jelen­tette ki a Tanjugnak adott nyi­latkozatában. Felhívta a figyelmet arra, hogy végzetes lenne, ha az egyhangúlag elfogadott új megol­dások ellenére valaki a régi gya­korlatot akarná alkalmazni, kü­lönösen veszélyes volna a deviza visszatartása. Az ilyen próbálkozásoknak ele­jét kell venni már az új törvé­nyek alkalmazását szabályozó, mintegy 60 előírás és rendelet el­készítésekor. Az új megoldások közül az egyik legjelentősebb a devizapiac újbóli bevezetése. A Gazdasági Kamara teljes mérték­ben hozzájárult ezeknek a kiegé­szítő rendelkezéseknek a szakmai megformálásához és tökéletesíté­séhez. E rendelkezéseket az év végéig kell meghozni. A kamara jelentős kötelezettséget vállalt a külgazdasági kapcsolatokat szabá­lyozó dokumentumok elkészítésé­ben. Milan Vasovic szerint a Gazda­sági Kamara javaslatainak több mint 90 százaléka helyet kapott az új devizatörvényben, és ezzel jelentősen hozzájárultak az egész jugoszláv gazdaság külgazdasági érdekeinek érvényesítéséhez. Ez elsősorban a devizával való ma­nipuláció meggátolására vonat­kozik, továbbá lehetőséget nyújt a kiviteli érdekek előtérbe helye­zésére, s egyúttal a berendezések szabadabb behozatalára. A Gazdasági Kamara legfonto­sabb és legidőszerűbb feladatai közé tartozik, hogy az új külgaz­dasági rendszer kialakítása révén serkentse az egész ország gazda­ságának szorosabb összekapcsolá­sát és együttműködését a közös termékek előállításában és kivite­lében. Vasovic felhívta a figyel­met azokra a vádakra, hogy egyes megoldások centralizációt okoznak, de szerinte ezek csak próbálkozások arra, hogy egye­sek megőrizhessék monopolhely­zetüket, ellentétben az egységes jugoszláv érdekekkel. (Tanjug) A JSZSZK KÉPVISELŐHÁZÁBAN NINCS HÉTVÉGI PIHENŐ A bizottságokban szüntelenül folyik a nézetek egyeztetése A JSZSZK Képviselőházában a hét végén sem szünetelt a mun­ka. Mivel a munkatervben lema­radás tapasztalható, s mivel meg­határozott munkákat az év végé­ig el kell végezni, a küldöttek minden bizonnyal a következő szombaton és vasárnap is dolgoz­ni fognak. Tegnap a Szövetségi Tanács társadalmi és gazdasági­­viszony-ügyi bizottsága ülésezett, a bank és hitelrendszer alapjairól szóló törvény javaslatát készíti elő. Ennek a törvénynek az elfogadását december 18-ára tervezik. Az egyik legjelentősebb rendszerbeli tör­vényről van szó és érthető, hogy a küldöttek a hétvégét is munká­val töltötték el, hogy minél több idejük legyen a vitás kérdések rendezésére. A köztársasági és tartományi ngar Tanácsának tervügyi bizott­sága 14 ülés után sem tudta ösz­­szehangolni a középtávú terv váz­latának egy részét. Minthogy ez a bizottság az illetékes a tervha­tározat elkészítésében, a küldöttek szombaton is dolgoztak. A köztársasági és tartományi képviselőházak december 17-ére, illetve 18-ára bejelentett ülése mi­att az álláspontok összehangolását egy időre megszakítják és csak az említett ülések után folytatják, amikor új felhatalmazást kapnak az említett dokumentum egyes nyílt kérdéseinek rendezésére. Ezért a következő szombat és va­sárnap lehetőséget ad majd arra, hogy úgy-ahogy pótolják a lemara­dást, mert az év végéig rövid idő maradt hátra, és még nincs közös álláspont a középtávú terv és terv­­határozatra vonatkozóan. Továbbá arra sem igen van kilátás, hogy gyorsan megoldódnak a vitás kér­dések a gazdaságilag kevésbé fej­lett köztársaságok és Kosovo tar­tomány helyzetének rendezésére vonatkozó törvénycsomaggal kap­csolatban. A köztársasági és tar­tományi képviselőházak soron kö­vetkező ülésükön várhatólag olyan megoldásokat fognak javasolni, amelyek meggyorsítják a munkát. A nézetek összeegyeztetéseihez minden bizonnyal a Szövetségi Vég­rehajtó Tanács is hozzá fog járul­ni, amelytől új kezdeményezéseket várnak, de választ arra, hogy mi­kor fejeződik be a megkezdett munka, majd csak akkor lehet kapni, amikor a bizottsági ülése­ken összegezik, hogy a köztársasá­gok és tartományok új javaslatai mennyibe járulnak hozzá a nyílt kérdések rendezéséhez. Derűlátásra van ok, noha az álláspontok eddigi egyeztetésének folyamata óvatosságra int. Egyes küldöttségek eddig ugyanis nem voltak hajlandók álláspontjaik legkisebb módosítására sem, egyéb­ként az összehangolás már befe­jeződött volna. (Tanjug) Tisztelgés a hősöknek (Folytatás az 1. oldalról) nyissunk a további szocialista át­alakulásnak. Ezen a helyen az el­esett harcosok nevében el kell mondani, hogy határozottan fo­gunk harcolni azokért a célokért, amelyekért ők életüket áldozták, hogy következetesen hajtjuk végre az AVNOJ határozatait, és hogy erélyesen leszámolunk mindazok­kal, akik megkérdőjelezik és el­ferdítik ezt az igazságot Határo­zottan fogunk harcolni a kommu­nistaellenes erők, a szeparatizmus és a militarizmus ellen, különösen a nacionalisták, a kleronacionalis­­ták, irredenták, a polgári jobbol­dal és más ellenforradalmi meg­nyilvánulások ellen, úgy mint a bürokrata és etatista viszonyok, valamint a köztársaságok és tarto­mányok bezárkózottsága ellen — mondta a többi között Maté And­­ria. Az ünnepség részvevői koszorút helyeztek az elesett harcosok em­lékművére. A koszorút Peko DAP­­CEVIC, Milan DAL­JEVIC és Elida CANSEVIC helyezték el. (Tanjug) Szerteágazó tennivalók A JDNSZSZ Országos Választmányának legutóbbi ülésén elfogadott feladatokról A magas fokú infláció okainak kiküszöbölése a következő időszak kulcsfontosságú feladatai közé tartozik. Ezt elsősorban a termelés növelésével, a termelékenység fo­kozásával, a kiadások és a rezsi­­költségek csökkentésével, továbbá a fejlesztési célok érvényesítésére von­atkozó felelősség kiélezésével lehet elérni. A fentieket a Szocialista Szövet­ségnek az ország jövő évi és kö­zéptávú társadalmi tervének vég­rehajtására vonatkozó feladatai tartalmazzák, amelyeket a Szocia­lista Szövets­ég Országos Választ­mánya legutóbbi ülésén fogadott el. A dokumentum egyben rámu­tatott arra, hogy a Szocialista Szö­vetségnek ez a tevékenysége ré­sze a JKSZ XIII. kongresszusa és más társadalmi-politikai szerveze­tek kongresszusa előkészítésének, továbbá a stabilizációs terv vég­rehajtásának. Minden költségvetést, beleértve a szövetségit is, összhangba kell hozni a reális jövedelemmel an­nak érdekében, hogy a költségve­tés részaránya ne növekedjen a jövő évi nemzeti jövedelmben. Minden egyén és társult munka­szervezet anyagi helyzetének az elért jövedelemmel és a társadal­mi eszközökkel való gazdálkodás hatékonyságával kell összhangban lennie. Azoknak a társultmunka­szervezeteknek, amelyek nem tud­nak eleget tenni ezeknek a tár­sadalmi feltételeknek, változtatni­uk kell termelési programjukon és vezetőségükön, mert ellenkező esetben szanálásra szorulnak, il­letve csődeljárást foganatosítanak esetükben. A Szocialista Szövetség igyekszik serkenteni az aktív szo­ciális politikát, elsősorban a ter­melékeny foglalkoztatás növelését. Minden erőnkkel arra kell tö­rekednünk, hogy megállítsuk az életszínvonal csökkenését. Minden­ki számára lehetővé kell tenni, hogy munkájával biztosíthassa a megélhetést, továbbá megoldásokat kell találni az alacsony személyi jövedelmű dogozók és kisbevételű nyugdíjasok életszínvonalának megvédésére. A dokumentum a többi között kiemeli az adóügyi felügyelőségek és más ellenőrző szervek munkájának szigorítását az adópolitika következetes végre­hajtása és a társadalmi tulajdon védelme érdekében. A Szocialista Szövetségnek in­gadozás nélkül fel kell vetnie a politikai felelősség kérdését, to­vábbá kezdeményeznie azoknak a szerveiknek és egyéneknek a le­váltását a társult munkában, kezd­ve a községektől a föderációig, akik nem hajtják végre a közösen meghatározott politikát. (Tanjug) (ÖTÖS András felvétele) Nem nehéz párhuzamot vonni: ha a Grammy-díjat a zenevilág Os­­carjának tekintik Amerikában, akkor a belgrádi MESAM — Nem­zetközi Zenei Vásár Grand Prix kitüntetése azonos értékű a pulai Arénával. A szombaton zárult rendezvényen Grand Prix-t tizenegy „súlycsoportban” sorsoltak ki: az év rockzeneszerzője Momcilo BA­­JAGIC, énekesnője Neda UKRADEN, akit egyben az év szerze­ményének és albumának kijáró díj is megillet, a Zora je című kompozíciót és az azonos című albumot nevezte ki a zsűri az esz­tendő legjobb alkotásainak; az év rockegyüttese a Bajaga i inst­ruktor!, rockénekese Momcilo Bajagić, popegyüttese és legnagyobb meglepetése a Plavi orkestar, a legjobb hangszerelő Mato DOŠEN, popzeneszerző Djordje NOVKOVIĆ. Az elmúlt könnyűzenei évad legjobb szövegírója Djordje BALAŠEVIĆ. A MELAM gálaestjének csillaga azonban a tavalyi és idei győztes Oliver MANDIC volt, aki egy negyvenperces kozmikus show-műsorban bemutatta új, Pone­­kad mi dodje da vrisnem tvoje ime című nagylemezét, amellyel minden bizonnyal megpályázza már a jövő évi „MESAM Grand Prix-jét”. Képünkön: Djordje Balašević és Neda Ukraden. fcAmi SÜRGET AZ IDŐ (Folytatás az 1. oldalról) a Szövetségi Alap eszközeinek azt a részét, amit társításra szántak, félévenként külön folyószámlára fizessék be és a társításig letét­ként szerepeljen a kevésbé fejlett körzetek bankjaiban. A jövő év elején a gazdaság és a bankok pénzügyi mérlegének alapján intézkedéseket foganato­sítanak anyagi helyzetük rendezé­sére. Felülvizsgálják a bankok és a társultmunka-szervezetek kö­zötti nem teljesített kötelezettsé­gek átütemezését. Az előírások és intézkedések azonban nem oldhatnak meg min­den problémát, éppen ezért ja­vasolják minden társult munka­­szervezetnek, hogy tegyenek erő­feszítéseket a fedezetlen veszte­ségek, az árkülönbözetek, az egy­más közötti adósságok és a kész­­árutartalék problémájának rende­zésére. Felül kellene vizsgálni a veszteséges munkaszervezetek sza­nálási programját, és meghatá­rozni, honnan teremtsenek elő pénzt megsegítésükre azzal a fel­tétellel, ha reális kilátásaik van­nak a talpraállásra. Ilyen intéz­kedéseik foganatosítására a hama­rosan készülő zárszámadások után lesz lehetőség. A Szövetségi Vég­rehajtó Tanács továbbá javasolja a munkaszervezeteknek, hogy te­gyenek meg mindent a termelési költségek csökkentésére. A feladatok egy része a köz­társaságokra és a tartományokra tartozik, a Szövetségi Végrehajtó Tanács terve szerint ugyanis a legrövidebb időn belül jelentést kell készíteni a fizetésképtelen­ségről és veszteségről mindenki­nek a saját társadalmi-politikai közösségében. Ezek után látnak majd hozzá a fizetésképtelenség elhárításához. A Szövetségi Végrehajtó Tanács még egy feladatot tűzött a köz­társaságok és a tartományok elé, mégpedig azt, hogy foganatosítsa­nak kellő intézkedéseket a gaz­daság tehermentesítésére, vagyis az általános és közös szükségle­tekre elkülönített eszközöket hoz­zák összhangba a jövő évi terv­határozatban szereplő növekedési arányszámmal. Nem­ tűr halasztást az egész­ségügy súlyos anyagi, pénzügyi helyzetének rendezése. Ezért az érdekközösségeknek, az illetékes pénzügyi szerveknek, egészségügyi szervezeteknek és a bankoknak a legrövidebb időn belül intézkedé­seket kell foganatosítaniuk az egészségügyi intézmények anyagi helyzetének rendezésére. (Tanjug) A film nemcsak áru Befejeződött a filmmunkások X. budvai kongresszusa (Kü­löntudósítónk telefonjelen­tése) A filmművészet eddigi fejlődése során az alkotók és munkatársaik gyakran nem részesültek megfele­lő társadalmi bánásmódban, s a film nem tudta mindig kiharcolni magának a művészi alkotói mun­ka tekintélyét. Ezzel a mondattal kezdődik a jugoszláv filmmunkáz­sok tegnap befejeződött budvai X. kongresszusának a záródokumen­tuma. A filmművészet értékelésé­ben sokszor kifejezésre jutott a dogmatikus tudat, noha az ilyen felfogás a művészet többi ágában is általában a kultúrában már túl­haladott. A demokratizálódás és a társadalmi érdek védelme címén laikus, hozzá nem értő döntések születtek, de amikor az alkotói egyéniség megbecsülésében része­sült, mindig értékes művek készül­tek. A filmalkotás méltóságát a fo­lyamatosság biztosíthatja, és an­nak a figyelembe vétele, hogy a film nemcsak áru, hanem kivétele­sen fontos szellemi érték. Ezért a kongresszus küldöttei megenged­hetetlennek tartják, hogy egyes központokban, ahol a helyi bü­rokratikus erőké volt a döntő szó, s közöny és meg nem értés kísér­te a filmet, szinte teljesen elhalt a filmgyártás. A küldöttek nem értenek egyet a filmgyártás felap­­rózottságával, az alkotásnak, az alkotótól való elidegenítésével, az együvé tartozás szellemének a hát­térbe szorításával és azzal, hogy nem vehetnek részt az alkotás sorsát érintő döntések meghozata­lában. Nem szabad megengedni azt sem, hogy a szakképzett káderek nemzedéke elkallódjon akkor, amikor a filmművészet hazad és nemzetközi sikereket aratt. Az alkotók tudatában vannak annnak, hogy társadalmilag meny­nyire felelősségteljes feladatot töl­tenek be, a súlyos gazdasági kö­rülmények között ésszerűen kell felhasználni a társadalomitól ka­pott anyagi eszközöket, s a tár­sadalom bizalma elnyerésének elő­feltétele az alkotó erkölcsi arcu­lata. A film készítésében nem le­het helye pazarlásnak, korrupció­nak. A nemegyszer etatista és cso­porttulajdonú magatartástól átha­tott rendezetlen helyzetben ilyes­mi is előfordult. A filmmunkások úgy vélik, hogy a filmszakma anyagi helyzetének a megszilárdítása érdekében fon­tos, hogy a társadalmi gondosko­dás megfelelő törvényes rendelke­zésekben is kifejezésre jusson. A filmet fel kellene szabadítani az adó, vám- és költségvetési terhek alól, amelyek eddig a többi kul­turális tevékenységhez viszonyítva alacsonyabb rendű helyzetbe so­dorták. Különböző törvényes in­tézkedésekkel biztosítani­ kell a normális munkát és a fejlődést. A társadalmi juttatásoknak minde­nekelőtt az alkotói munkát és e munka eredményét kell szorgal­mazniuk. A döntéshozatal minden szaka­szában egyenrangúan részt kíván­nak venni és természetesen vállal­ni­ fogják az esetleges anyagi és erkölcsi sikertelenséggel járó fele­lősséget is. A gyártás, a forgalma­­zás és a bemutatás országos szin­tű társulását nem lehet valóra vál­tani a filmmunkások részvétele nélkül, csupán az ügyviteli és ad­minisztrációs szervekben. A dön­téshozatalban akkor válhatnak a filmmunkások egyenrangúvá, ha szociális és egzisztenciális bizton­ságot élveznek. Megengedhetetlen, hogy a filmmunkások társadalom­biztosítása egyes központokban még mindig rendezetlen, jövedelmük nincs mindenütt egyforma arány­ban az elvégzett munkával, a filmstáb munkájának az értéke csupán a gyártási költségek egyne­gyede. Különösen súlyos a rövid­film és e produkciók alkotóinak a helyzete. Minden hazai filmet, akár játékfilm, akár rövidfilm, kö­telezően be kellene mutatni az or­szág mozijaiban. A hazai filmet az eddiginél na­gyobb védelemben kell részesíte­ni, beleértve a produkciók megőr­zését is, és mindenképpen meg kell akadályozni a filmalkotások eltulajdonítását, megsemmisítését, vagy az eredeti felvételeinek ki­vitelét. Pontosan szabályozni kell a film és a televízió viszonyát is. A kongresszus határozataiból eredő feladatoknak megfelelően kellene megszervezni a filmmun­kások szövetségét, hogy a film­művészet érdekeit és, méltóságát védelmező erkölcsi erőt képvisel­hessen. A szövetség feladata, hogy a filmszakma helyzetének a meg­oldását kezdeményezze. Elemzések és dokumentumok alapján szorgal­maznia kell a Szocialista Szövet­ség Országos Választmányában, a Szövetségi Végrehajtó Tanácsban, a JSZSZK Képviselőházában és a társadalmi-politikai közösségekben, hogy szem előtt tartsák a film­szakma anyagi helyzetének a ren­dezését. Meg kell oldani a film­munkások szövetségének az anya­gi problémáit is. A hazai feszti­válok sem maradhatnak a szövet­ség hatáskörén kívül. A filmmun­kások helyzetének a megoldása ér­dekében közös normákat kell ki­alakítani. LAD! István

Next